Blog

Blog

- Életműblog J

Két éves Az építő közösség. Lassan másfél éves a Tervcafé. Megérett az idő arra, hogy valamiféleképpen megpróbáljam összegezni az eddig szerzett tapasztalatokat – minden építkezés előtt álló okulására.
Sok-sok beszélgetés után egyre inkább kirajzolódott bennem egy kép: hogyan is kellene lebonyolódjon egy „ideális építkezés”.  Ideális építkezés természetesen(?) nincs, de megpróbáltam megfogalmazni három olyan kulcslépést az építkezési folyamatban, amit valószínűleg teljesen másként kellene csinálni, mint ami a mai magyar átlag. Várom az egyetértő vagy vitatkozó véleményeket!

 

 

 - Mi is az igazság?

Vasárnap véget ért az idei Construma (köszönet, akik meglátogattak minket :-D), és tapasztalataim alapján az egyik slágertémának a belső oldali hőszigetelés bizonyult: rengeteg kérdés hangzott el ezzel kapcsolatban a mi standunkon is. Ennek egyik oka lehet, hogy a téma nemrégen a médiában is nagy nyilvánosságot kapott – sajnos meglehetősen felületesen, akár több kárt is okozva, mint hasznot hozva. Bár a családi ház építőket kevésbé érinti, mégis érdemes összefoglalni a belső oldali hőszigetelésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat – a blog hagyományaihoz híven most is a közérthetőségre törekedve.

 

- Rendhagyó meghívó és használati utasítás az építőipari szakvásárhoz

Jövő héten építőipari szakvásár (április 18.-22.).
Nyugati országokban a Construmához hasonló szakvásárokon elvétve találkozni magánemberrel – ez a szakemberek ismeretszerzésének a színhelye, ahol szemügyre vehetik a legfrissebb szakmai újdonságokat. Nálunk, idehaza, a korábbi években a látogatóknak közel fele magánépítkező volt. (Ennek okáról és szükségességéről szól a legutóbbi blogbejegyzés!)
Kinek érdemes kilátogatnia, hogyan érdemes nézelődni és milyen alternatívái vannak a vásárlátogatásnak? Ja, és a végére egy meghívó!

- avagy miért könnyebb Németországban építkezni, mint idehaza? (Nem csak a pénz miatt!)

Most, hogy már az Építem a házam könyvsorozat II. kötete jelent meg, joggal merülhet fel a kérdés: miért van egyáltalán szükség arra, hogy a házépítők – akár ilyen könyvekből – „megtanulják” az építkezés alapvető csínját-bínját? Ha megkérdeznénk egy német háztulajdonost, hogy milyen (márkájú) falazóelemből épült az új otthona, valószínűleg fogalma sem lenne róla – miközben a háza nagy valószínűséggel jelentősen jobb minőséget képviselne, mint a hazai átlag. Miért kiszolgáltatottabb a magyar családi ház építő?

 

 

 

 - Akkor most szigeteljünk-e, vagy ne?

Az elmúlt évtized közepén semmi nem indokolta, hogy egy hitelfelvevő ne devizában adósodjon el (hosszú éveken keresztül sokkal jobban járt annál, aki forintban tette mindezt). Kósza hangok próbáltak rávilágítani az ebben a folyamatban rejlő veszélyekre - de erre sem az akkori kormányzat, sem a hitelfelvevők nem figyeltek (mondhatánk úgy is, mindenki homokba dugta a fejét...) Valljuk be, történhetett volna úgy is, hogy nem szaladnak el az árfolyamok, és ma is azok járnának jól, akik nem hallgattak a vészmadarakra. De nem így lett...
Valamilyen tanulságot mindenesetre célszerű lenne levonni ebből az emberek százezreit érintő kataklizmából. Mert erre bizony szükség lenne ahhoz, hogy a következő sokk ne milliókat érintsen!
És hogy mi is ez a lehetséges sokk?

 

 

 - Hogyan építkezzünk bolondbiztosan?

A bizonytalanság mostanság életünk részévé vált. Nagyon kevesen vannak, akik ki merik jelenteni, hogy biztonságban élik mindennapjaikat. A házépítés azonban mindig is tipikus terepe volt a bizonytalanságnak, és az ettől való félelemnek. Kijövök-e a pénzemből? Nem vernek-e át (kihasználva tudatlanságomat) a mesteremberek és a kereskedők? Biztos, hogy mindenre gondoltunk? Biztos, hogy olyan szakembereket választottunk, akik megbízhatóak és értenek a szakmájukhoz? Nem kellet volna olcsóbb/drágább anyagokat vennünk?
Csak néhány önmarcangoló kérdés a lehetséges sok közül.
Egy tipp ahhoz, hogyan lehet nyugodtabban építkezni!

 

 

 - Milyen összeget jelenthet a lakásépítési támogatás?

A blog első részében írtunk arról, hogy 2012. január 1-től újra létezik lakásépjtési támogatás Magyarországon (az idei évben kiadott építési és használatbavételi engedélyekhez kapcsoltan).  Legutóbb az igénybevétel feltételeit mutattuk be, most a támogatás mértékét.

 

 

- Állnak a falak!

Végre ennek is eljött az ideje! Másfél évnyi kemény munka után március végén végre megjelenik az Építem a házam könyvsorozat II. kötete! (Kis túlzással pontosan ennyi utánaolvasást, kutatómunkát spórol meg a házépítés előtt álló olvasóknak! )
Kulisszatitkok 1. rész.

 

 

 

 

 

- ez most csak új építőknek/vásárlóknak szól

Már írtunk arról korábban is, hogy januártól újra igényelhető házépítéshez, új lakás vásárlásához állami támogatás. (Aki szereti a bevált konyhanyelvet, nevezheti ezt a lakásépítési támogatást új szocpolnak is.)
Aqz is igaz ugyanakkor, hogy ennek a támogatásnak a korábbinál szigorúbb (de nem reménytelen!) feltételei vannak. Két rövid blogban körbejárjuk ezeket.

 

 

- Gyűjtjük a legjobb építési szakembereket!

Egyre gyakrabban fordulnak hozzánk családiház-építők azzal a kéréssel, hogy ajánljunk nekik megbízható, szépen és jól dolgozó építési szakembereket – tervezőt, gépészt, kivitelezőt.
Ennek örülünk, mert egyrészt a bizalom jelének tartjuk, másrészt annak bizonyítékának, hogy mind többen érzik az Építem a házam I. kötetében megfogalmazott tanács fontosságát: JÓ HÁZ = JÓ TERVEK + JÓ ANYAGOK + JÓ BEÉPÍTÉS.
Megpróbáljuk hát összegyűjteni a legjobb szakembereket!

 

 - Az építő közösség és a legfrissebb lakásépítési statisztika

Önpusztító magyar lelkek már biztosan nagyon várták a KSH szokásos éves lakásépítési statisztikájának megjelenését - és nem kellett csalódniuk...
A tavalyi évet a a statisztika vezetése óta nem látott negatív számok jellemezték az építőiparban. Nyugodtan kijelenthető, hogy a családi házas építkezők viszik vállukon ezt a nemzetgazdaságilag oly fontos iparágat. Érdemes kicsit elidőzni a sorok között  - és akár még egy apró pozitívumot is felfedezhetünk.

 

 

 

Jogi változás 2012. január 1-től, ami a legtöbb házépítőt érinti

A legtöbb építkező úgy vág bele a családi ház építésébe, hogy önerőként számol meglevő lakása eladásával. Január 1. óta ezt már csak úgy tehetné meg, ha az eladáshoz elkészítteti a lakás energetikai tanúsítványát is! (Ha nem akarja eladni a lakást, csak bérbe adná – az energiatanúsítvány elkészítése akkor is kötelező!).
Mivel a téma nem kapott nagy publicitást, minden érintettnek érdemes megismerkednie vele itt egy kicsit részletesebben.

 

 

 - sugárzás, amiről vagy tudomást veszünk, vagy nem

Mini-sorozatunk első két részében szembesültünk azzal, hogy napjainkban mindennapi életünk részévé váltak a bennünket körülvevő elekromágneses sugárzások. Annak megítélése, hogy ezek mennyiben veszélyesek egészségünkre, a mai napig ellentmodásos tudós körökben. Egy biztos, a bennünket érő sugárhatás függ a sugárzás frekvenciájától és a sugárforrás távolságától.
A sorozat befejező részében az elektroszmogról lesz szó - olyan elektromágneses sugárzásokról, amelyek kis energiájúak - de közel vannak hozzánk. (A sorozat első és második része itt tölthető le!)

 - egy papír, ami csak probléma esetén értékelődik fel

Tegyük fel, hogy el szeretnék adni a lakásukat. A jövendő vevővel megállapodnak az árban, a fizetési feltételekben, a be- és kiköltözés mikéntjében, a lakás átadáskori állapotában (és még sok mindenben), majd amikor arra kerülne a sor, hogy ügyvédhez menjenek, akkor a vevő felveti, hogy minek. Elvégre mindent megbeszéltek, úriemberek között nincs ennél többre szükség, nomeg az ügyvéd úgyis egy csomó pénzt kérne el  csak azért, hogy leírja mindazt, amit önök már oly sok energia befektetésével kitaláltak.
Ugye abszurd és hihetetlen feltételezés?
Az építkezések jelentős része mégis nagy részben ilyen szerződéses garanciák nélkül zajlik...

 

 

- újabb példa arra, hogy egy családi házban semmi nem az, aminek látszik

Ajánlom ezt a blogot vitaébresztőnek mindenki számára, aki most tervezgeti családi háza kertjét!

Amikor évekkel ezelőtt telket kerestünk, azt az elvárást
fogalmaztam meg, hogy legalább 900 m2-es építési telekre van szükségünk – elvégre a családi ház lényege (mint azt már ezen a fórumon is többször megírtam):a kert.
Majd – kertészi segédlettel – bokrokat és tujákat telepítettünk a kerítések mellé, öntözőrendszert fektettünk – végül jöhetett az üresen maradó rész füvesítése! Óriási öröm volt látni, hogy – nem kevés locsolás áldásos hatására - még tél előtt kibújtak az első zöld hajtások! A következő évben aztán gyönyörű zöldbe borult az egész kert.
Most, öt évvel később, azon gondolkodunk, hogyan lehetne minél több fűmentes területet kialakítani a kertünkben…