Karlovitz Kristóf

Nem feltétlenül muszáj belebukni, belerokkanni egy házépítésbe! Nem kötelező eltolni ezt-azt, éveken át bánni hibás döntéseinket, megoldásainkat.

Nem törvényi előírás, hanem csak gyakorlati tapasztalat, hogy saját kárán tanul az ember. Nem feltétlenül igaz, hogy az első házat az ellenségének építi az ember, a másodikat a barátjának, a harmadikat saját magának.

Lehet már az első, és jó esetben az egyetlen házunkat is jóra, sikerültre építeni, ráadásul fölösleges izgalmak és költségek nélkül. Csak tudni kell a módját.

A nagy kérdés persze, hogy honnan lehet megtudni. Ma az információzuhatag a fő probléma: rengeteg kiadvány, internetes oldal és szakkönyv áll rendelkezésre, de a saját házát építeni vagy építtetni akaró laikus képtelen ezekből kiszűrni azt, ami számára csakugyan szükséges és használható.

Bodnár György és Tóth Balázs könyve, az Építem a házam, éppen ebben segít. A hozzá nem értőnek ad a gyakorlatban működő ismereteket. Az benne a nagyszerű, hogy mindent szakszerűen, de közérthetően magyaráznak el a szerzők, nem tételeznek fel előképzettséget, és mindent, amit leírtak, elolvastattak laikusokkal, hogy meggyőződjenek: csakugyan megértik-e az emberek, és úgy értik-e, ahogyan kell. Ezzel a könyvvel nem fordulhat elő, mint megannyi készülék használati útmutatójával, hogy elolvassuk, úgy érezzük, hogy minden világos, aztán kiderül, hogy mégsem.

A „vágjunk bele, majd csak kialakul” szemlélet aláaknázott útra csábít. Jobb mindent előre megtervezni, előkészíteni, és kalandmentesen eljutni a célig. Azon a pénzen, amit az Építem a házam olvasója megtakarít a buktatók elkerülésével, mindjárt berendezheti otthonát. Mi a jó üzlet, ha nem ez?