155/2016 (VI.13.) Korm. rendelet – Az egyszerű bejelentés is még egyszerűbb lett!

155/2016 (VI.13.) Korm. rendelet – Az egyszerű bejelentés is még egyszerűbb lett!

155/2016 (VI.13.) Korm. rendelet  – Az egyszerű bejelentés is még egyszerűbb lett!

– azaz mi kell ahhoz, hogy elkezdjünk építkezni? (3.rész)

Egyszerű bejelentés és kivitelezési dokumentációMini sorozatunk előző részeiben azt vettem (remélhetőleg közérthetően) górcső alá, hogy mit is takar a 2016. január 1-től élő egyszerű bejelentés (amely bizonyos esetekben kiváltja az építési engedély kérelmet), kire és mire vonatkozik, és mi is a tartalma. (Ezeket a blogokat ide és ide kattintva olvashatja el! Ha még nem tette meg, most mindenképpen pótolja! :-))
Legutóbb kitértünk arra is, hogy az egyszerű bejelentés mellékletéül szolgáló dokumentáció tartalma májusban módosult, és ez jónéhány kérdést vetett fel építkezők és szakemberek között egyaránt.
A múlt héten azonban – úgy tűnik – pont került a fél éve az építkezés megkezdése előtti teendők területén zajló változásokra: megjelent a 155/2016 (VI.13.) Korm. rendelet a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről!
Mi most csak a bejelentési folyamatban létrejött változásokat vesszük röviden szemügyre – mintegy lezárva blogsorozatunk ezen részét.

 

Elég az e-napló készenlétbe helyezése is!

Ugye emlékszik? Január 1. óta a 300 m2-nél kisebb összes hasznos alapterületű új házak építése esetén nem kell építési engedélyt kérni, elég volt egyszerűen bejelenteni az építési szándékunkat az illetékes hatóságnak. (És ha a bejelentés tartalmazta az összes előírt elemet, mellékletet, akkor a hatóság bármiféle vizsgálat, eljárás nélkül tudomásul vette a szándékot, a bejelentés után 15 nappal neki lehetett állni építkezni. Na ez az a mondat, amiről legközelebb azért még szólni szeretnék néhány szót!))

Váratlanul, de tulajdonképpen teljesen logikusan az előbb említett 155/2016 (VI.13.) számú Korm. rendelet még tovább egyszerűsítette az egyszerű bejelentés módját!
Már nem kell külön kitölteni egy erre szolgáló bejelentési nyomtatványt (erről itt írtam!), hanem az adott építkezéshez rendelt e-napló (elektronikus építési napló) megnyitása (pontosabban készenlétbe helyezése) teljes mértékben kiváltja ezt. (A napló megnyitását eddig is meg kellett az építkezés megkezdése előtt tenni, így tulajdonképpen összevontak két összevonható folyamatot.)
Az e-naplóba ezt követően fel kell tölteni a május 15-től az egyszerű bejelentési dokumentáció helyébe lépett kivitelezési dokumentációt! (Erről itt írtunk!)
Ideidézve a jogszabályt is:
„1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció PDF/A formátumban.
A most leírt változás 2016. július 1-től érvényes.
Fontos, hogy továbbra is az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését (és a dokumentumok feltöltését) követő 16. napon kezdhetünk neki az építkezésnek! (A hatóság ezen időszak alatt végzi el a mindjárt bemutatott értesítéseket.)

 

Az a bizonyos kivitelezési dokumentáció

Az egyszerű bejelentés „érdemi részét” jelentő egyszerű bejelentési dokumentáció és kivitelezési dokumentáció közötti különbségről a legutóbbi blogbejegyzésben írtam, azzal zárva, hogy májusban ezen a téren bizonytalanság költözött a szakmába.
A mostani rendelet többé-kevésbé egyértelműsíti az értelmezési bizonytalanságot – mint az már az iménti rendelet-idézetből kiderül.
A kivitelezési dokumentáció összetétele többé-kevésbé megfelel a január 1. előtti állapotoknak – de azért érdemes még továbbolvasni a blogot a felsorolás után is!

Az imént idézett 1. melléklet az alábbi tartalmi elemeket sorolja fel a kivitelezési dokumentáció részeként:
1. Aláírólap tervjegyzékkel
2. Helyszínrajz
3. Kitűzési helyszínrajz
4. Utcakép
5. Eltérő szintek alaprajzai
6. Metszetek
7. Homlokzatok
8. Tartószerkezeti tervek
9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve
10. Műszaki leírás
11. Tervezői költségvetési kiírás

Nagyon fontos „apróság” ugyanakkor, hogy a fenti, viszonylag általános meghatározások pontos körülírására a rendelet a Magyar Építész Kamarát (MÉK), (a 8. és 9. pontoknál a MÉK-et és a Magyar Mérnök Kamarát – MMK) jogosította fel!
A két kamara dicséretes gyorsasággal meg is alkotta a „minimum-elvárásokat”, melyeket ide kattintva bárki elolvashat! (A 4. pont szól a fenti felsorolás értelmezéséről.)
Röviden annyit, hogy többé-kevésbé megmaradtak (mint minimum!!) a korábbi (január 1. előtti) „engedélyes tervekkel” kapcsolatos elvárások. 

 

Mi történik az e-naplós egyszerű bejelentés után?

Először is: az e-napló készenlétbe helyezéséről visszaigazolást kell kapnunk. (Ha nem érkezik ilyen, akkor valamit rosszul csináltunk. Haladéktalanul járjunk utána!)
A „naplónyitás” ténye eljut a területileg illetékes építésügyi hatósághoz, amely erről többeket tájékoztat:
– a területi szakmai kamará(ka)t (építész és mérnöki),
– az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét,
– a telek tulajdonosát (ez akkor érdekes, ha az építtető nem a telek tulajdonosa, vagy több tulajdonos is van).
Érdemes feltűnjön, hogy a szomszédok immár nem szerepelnek a listán. (Éppen ezért hasznos lehet, hogy ha ezt a tájékoztatást mi magunk ejtjük meg személyesen…)
Apró (gonoszkodó?) megjegyzés: mivel most már a szakmai kamarák is „hivatalos” tájékoztatást kapnak egy-egy építkezésről, így ez akár segítség (és ösztönzés?) lehetne a hazai belső kamarai kontroll erősítéséhez – a minőség jegyében…

 

Mi van, ha később változtatni akarunk?

Ha módosítani szeretnénk az eredetileg feltöltött terveken (természetesen az építési előírások adta kereteken továbbra is belül maradva!), akkor a módosított kivitelezési dokumentációt is fel kell tölteni az elektronikus építési naplóba (15 nappal az eltérés megkezdése előtt).
Szerencsére a mostani rendelet azt is definiálta, hogy mi számít „érdemi” módosításnak, azaz mikor kell erről hivatalosan is tájékoztatni az imént leírt módon az építésügyi hatóságot:
„4. § (2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző tizenöt nappal be kell jelenteni – a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg – az építésügyi hatóságnak, ha a változás
a) az épület alaprajzi méretét,
b) az épület beépítési magasságát,
c) a lakások, önálló rendeltetési egységek számát,
d) az épület telken belüli elhelyezkedését, vagy
e) az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét
érinti.”

Mint már írtam, az új előírások 2016. július 1-től hatályosak. Ezúton is elnézést kérek mindenkitől, aki arra keresi a választ, hogy mi a teendő a mai nap és július 1. között. Akinek megtervezetten sürgős az építkezés megkezdése, és ezért keresi a fenti kérdésre a választ, javaslom a 156/2016 (VI.13.) Korm.rend. böngészését.

Legközelebb arra keressük majd a választ, hogy ez a nagy könnyebbség milyen csapdákat tartogat a házépítők számára!   

Ha tetszett, és hasznosnak találta a blogbejegyzést, ossza meg ismerőseivel is! 

Kategóriák: Egyéb, Építkezés, Jogi háttér

Vélemény? (1) ↓

1 Comment

  1. Hevesi Éva február 20, 2017

    Az egyszerű bejelentéshez kötött építkezéshez tartozik a bővítés is, sőt bizonyos átépítések is. Legalábbis én így tudom. A tervezői és kivitelezői kötelező felelősségbiztosítást is ezekre kell megkötni. (2017. február 01 után) Vagy tévedek?

    reply

Vélemény?