pince, vízszigetelés, Építem a házam, háztervek, ház alapozása

 - avagy megéri-e pincét építeni?

Amikor az Építem a házam II. kötetének írásáról beszélgettem ismerősökkel, akkor (ezen a kis számú mintán) arra a felismerésre jutottam, hogy
- Magyarországon a házak igen jelentős részéhez építettek pincét;
- a megépített pincék több mint a fele beázik…
Mit érdemes átgondolni ennek kapcsán azoknak, akik most állnak családi ház építése előtt?

 Tudják, hogy mi talán a leggyakoribb érv (kimondva, kimondatlanul) a pincék építése mellett? (Ne nézzék meg azonnal a választ! :D)
Elárulom: az, hogy pincét utólag már nem lehet (vagy legalábbis nagyon nehéz) odaépíteni egy ház alá! Így biztos, ami biztos, építsünk egyet – hátha később még szükségünk lesz rá…
Aztán vannak olyanok, akik ennél romantikusabb érveket hoznak fel (ilyen voltam én is – bár aztán később letettem a pince-építésről): „Milyen jó kis borozót lehet majd kialakítani a pincében!”
Jó lenne néhány év múlva megkérdezni azokat, akik ilyen funkciót terveztek pincébe, hogy hányszor hasznáálták a háznak ezt a „szegletét”…
Aztán kaptam olyan jótanácsot is saját családi házunk tervezésekor, hogy azért építsünk pincét, mert ide ideális elhelyezni a gépészeti berendezéseket, amelyeknek zaja a földszinten zavaró lehetne.
Azóta azt is megtudtam, hogy a gépészeti berendezéseknek akkor már jobb helye lehetne például a padláson. (Erről is íródott egy remek blog!)
Lakóhelyiségeket a jelenleg hatályos OTSZ szerint nem lehet a föld alá helyezni.

Hát akkor mégis kinek érdemes pincét építeni?
Vannak olyan esetek, amikor a pince(szint) szinte tálcán kínálja magát: ha a ház maga lejtős terepre épült.
Vannak olyan esetek, amikor szinte kényszer a pince(szint): ha a telek beépíthetőségi korlátai csak a függőleges irányú terjeszkedést teszik lehetővé. Ilyenkor szinte mindig a pincébe kerül például a garázs.
Minden más esetben komoly döntési teher az építkezőkön a háztervezés időszakában, hogy akarnak-e olyan helyiségeket, olyan „funkciókat” a házba, amelyek legideálisabban a pinceszinten helyezhetők el. Egy rövid lista az alternatívákról:
- bortároló, borozó,
- gépjárműtároló,
- fűtéshez, melegvíz-készítéshez szükséges gépészeti eszközök és az ehhez kapcsolódó tárolók,
- háztartási helyiség,
- konditerem és egyéb hobbyszobák,
- esetleges házi uszoda,
- tárolók, tárolók, tárolók. (A fűtés nélküli pince évszázadok óta remek élelmiszertároló! Ha el is helyezünk kamrát a konyha mellett, egy idő után tapasztalni fogjuk: túl kicsi…)

 Érdemes azonban tudni, hogy pinceszintet építeni drágább, mint ugyanazt a lakótér-négyzetmétert a föld fölött létrehozni! (A plusz költség akár milliós nagyságrendű is lehet!)
Ennek oka, hogy
- a pinceszinthez komoly (és drága…) földmunkákra van szükség ;
- a pinceszintet komoly vízszigeteléssel kell ellátni.
(Talajvizes területen jobb bele sem gondolni a járulékos költségekbe…)
Na jó, a hőszigetelésen viszont lehet nyerni egy kicsit (a föld alatt nincs annyira hideg…).

És éppen ezzel a vízszigeteléssel szokott lenni a legtöbb baj… A víznek ugyanis megvan az a rossz tulajdonsága, hogy a legkisebb rést, hézagot is megtalálja. Elég egyetlen (!) rosszul illesztett szigetelőtekecs-pár, elég egyetlen (!), a szigetelésen rosszul átvezetett csőáttörés – és a víz máris utat talált magának – például a pincébe. Nem fog bezúdulni, csak éppen szívósan beszivárogni…
Mivel ez a veszély nem csak pincék esetében lép fel (csak ott látványosabban), így ilyen értelemben az alap vízszigetelése a ház egyik legkritikusabb pontja: az ott alkalmazott anyagok minősége és azok beépítése utólag gyakorlatilag nem korrigálható (vagy ha valamennyire igen, akkor aranyáron).
Éppen ezért nem túl megnyugtató, hogy az építkezések többségén az alap vízszigetelését olyan (szak)munkások végzik, akik nem igazán profik ezen a területen…

Ha még több információt, érdekességet szeretnének olvasni az alapról, akkor ajánlom figyelmükbe az Építem a házam most megjelenő II. kötetét: a május 18-tól  letölthető 1. fejezet részletekbe menően foglalkozik a ház alapozásának kritikus pontjaival is!