Hogyan használja Az építő közösséget? (2. rész)

Hogyan használja Az építő közösséget? (2. rész)

– útban az ideális háztervek felé

Aki legalább egyszer átfutotta az Építem a házam könyvsorozatot(kivált az építkezés előkészítéséről szóló I. részét), már kellően átfogó képpel rendelkezik a házépítés, házfelújítás egészéről, és azt is tudja, hogyan, mi mindenre figyelve fogalmazza meg viszonylag pontosan elképzeléseit, elvárásait jövendő otthonával szemben.
Ideje megkeresni az „ideális építészt”, és vele közösen elkészíteni az „ideális házterveket”.
Mit tud ebben segíteni Az építő közösség?

Az előző rész tartalmából

Egy sikeres házépítéshez, de még egy házfelújításhoz is a hétköznapitól lényegesen eltérő gondolkodásmódravan szükség.
A nehézség három dologban áll:
– Egy ház (különösen egy mai modern ház) nagyon komplex valami, amin – nem nagy túlzással – minden mindennel összefügg. Meg kell tanulni meglátni ezeket az összefüggéseket.
– Egy házépítés (de még egy házfelújítás is) nagyon költséges. Folyamatosan akkora összegekről kell döntéseket hozni az építkezés folyamán, ami a legtöbb építkező számára nem mindennapi gyakorlat, sőt, sokszor egyenesen elrémisztő. Ebből következő veszély a rosszul értelmezett takarékosság.
– Egy házépítéshez, házfelújításhoz hosszú távú gondolkodásmódra van szükség.
A hétköznapi életben (nagyon praktikusan) többnyire rövid távú döntéseket hozunk. Jó ha a következő nyári nyaralásig ellátunk. Ezzel a gondolkodásmóddal életveszélyes építkezésbe fogni, hiszen itt minden döntésnek több évtizedre szóló hatása van.

Az Építem a házam könyvsorozat a házépítéshez, házfelújításhoz szükséges gondolkodásmód kialakításához nyújt segítséget – ezért érdemes még a tervezgetés megkezdése előtt átfutni. (Aztán majd újra elő lehet venni a könyveket, amikor egy-egy műszaki kérdés vagy probléma aktuálissá válik!)

Tervcafé – ahol a tervek, az elképzelések tökéletesednek

Amikor már megvannak az első elképzelések a jövendő otthonra vonatkozóan, akkor érdemes először eljönni egyTervcaféra.
(Aki még nem tudná, a Tervcafé egy jó hangulatú este, ahol akár egy kellemes kávézás közben lehet beszélgetni, eszmét cserélni a legkülönbözőbb szakemberekkel. Egy hely, ahol mindenki azon dolgozik, hogy Ön minél tökéletesebb tervekkel vágjon bele az építkezés kiviteli szakaszába. Havonta, Budapesten, még mindig díjmentesen!)
Érdemes belehallgatni a beszélgetésekbe, szóba elegyedni más építkezőkkel, de akár már most bátran kérdezni a jelen levő építészektől, gépészektől, kivitelezőktől, pénzügyi szakemberektől, lakberendezőktől – és az estéről estére változó speciális (például nyílászárós) szekértőktől.
Megnyugtatásul: többen mondták már utólag, hogy kicsit félve jöttek el, mert nem tudták, hogyan fogják feltalálni magukat, mennyire fogják feszélyezve érezni magukat attól, hogy esetleg „buta” kérdést tesznek fel. De aztán örömmel mesélték, hogy a kötetlen hangulat és a segítőkészség minden aggályukat eloszlatta. (Meg egyébként sincs buta kérdés. Sokkal nagyobb butaság nem kérdezni és ezért valamit rosszul/drágán megcsinálni…)
Ha valaki igényli, a Tervcafékon még megbízható építészt és kivitelezőt is tudunk ajánlani.

Hogyan válasszunk építészt?

A magyar ember leggyakrabban úgy áll neki az építkezésnek, hogy különböző minőségű skicceken („kockás papíron”) lerajzolja, hogyan is képzeli majdani háza alaprajzát + mutat egy-két házat (újságokból, saját maga készítette fotókon), ami tetszene neki kinézetileg.
Az eddigi Tervcafék és építészekkel folytatott beszélgetések tapasztalatai alapján meg merem kockáztatni, nem biztos, hogy ez a legcélravezetőbb mód.
Hogy mit javaslok ehelyett?
Erről egy teljes korábbi blogbejegyzés szól – ami ide kattintva olvasható el! (Az ott leírtakat cáfolja, hogy aTervcafék történetében – már a 30. felé közeledünk! –  nem egy olyan magánépítkezői tervvázlattal találkoztunk, amibe egyik építész kollégánk sem tudott „belekötni”, jobbak voltak, mint a magyar tervek jelentős hányada. De ez azért nem mondható tipikusnak. Tudomásul kell venni, hogy a térképzés, a térkapcsolatok kialakítása művészet (vagy tudomány – nézőpont kérdése), tudás, érzék és tapasztalat szükséges hozzá. Ettől külön szakma. Azépítészé.)

Második (és harmadik, negyedik…) látogatás a Tervcafén

Legközelebb aztán akkor érdemes visszatérni a Tervcaféra, amikor már elkészültek az első tervvariációk.
Joggal merül fel a kérdés, minek van erre szükség, ha az ember már egyszer rátalált egy jó építészre?
A válasz – szerintem – két okot tartalmaz:
– Érdemes időnként külső szakértő szemmel is megvizsgáltatni a készülő terveket. Saját példámmal tudom megerősíteni, hogy milyen gyakori, amikor megrendelő és építész nagy lendülettel vetik bele magukat a munkába, miközben csak maguk elé nézve haladnak az elején közösen kijelölt irányba. Egy idő után aztán belülről szinte lehetetlenné (vagy legalábbis nagyon nehézzé) válik időnként megállni, és kicsit kívülről rátekinteni, hol is tartanak. Lehet hogy kiderül, észre sem vették, de eltértek az ideális iránytól…
Kívülről mindezt sokkal könnyebb észrevenni (legalábbis egy szakértő szemnek). Egy Tervcafén a jelen levő szakemberek előítéletek és érdekek nélkül tudnak rákérdezni például a miértekre.
Miért lett ez a helyiség ide tervezve, miért lett ilyen a tető kialakítása, nem lehetne-e egyszerűbben megoldani ezt és ezt a funkciót? Ha a kérdésre nincs megnyugtató válasz, akkor érdemes visszatérni a kérdésre a saját szakemberrel. (Vagy éppen megvitatni vele a Tervcafén hallott javaslatokat.)
Nagyon fontos: a Tervcafén nem az a cél, hogy a – jelen nem levő – szakembert kritizálja valaki, hanem hogy ötletekkel, kérdésekkel segítsünk a háztervek elkészítésében! H
Ha nagyon anyagiasra akarjuk venni a megközelítést, akkor ki merem jelenteni, hogy úgy még senki nem ment haza egy Tervcaféról sem, hogy ne spórolt volna legalább 100-200.000 Ft-ot (de akár több millió forintot is)!
– Gyakori hiba a magyar építkezéseken az is, hogy maga a tervezés és a kivitelezés is „sorosan” zajlik. Egyik szakág, egyik mesterember befejezi a tevékenységét, elmegy, majd jön a folyamatban következő. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy egészen a közelmúltig az ún. kiviteli tervek (amik teljes mélységben visszaadnák az építész elképzeléseit, amikből igazán egyértelműen lehetne kivitelezni), ritkák voltak, mint a fehér holló.
Voltak helyettük az ún. engedélyes tervek. Egy mai, modern és komplex házat ezzel a technikával gyakorlatilag lehetetlen jól felépíteni. Megrendelőnek és szakembernek egyaránt házban (és nem egyes szerkezeti elemekben, pláne nem anyagokban) kell gondolkodnia!
A Tervcafé ezt a gondolkodásmódot erősíti azzal, hogy már a tervezés fázisában lehet találkozni „későbbi” építési szakemberekkel – például gépészekkel, de akár lakberendezővel is!
Velük is lehet véleményeztetni a terveket, az elképzeléseket.
Ennek jelentőségét jól mutatja, hogy egy, a Tervcafén építkezőként részt vevő belsőépítész elmesélte, hogy amikor őt az építkezés végén megbízzák, addigra a házak, lakások 60-70%-a már csak kompromisszumokkal berendezhető. Bezzeg ha már korábban kikérték volna a véleményét!
Na, ez utóbbira (is) jó a Tervcafé. Érdemes tehát többször is ellátogatni hozzánk – a köztes időben pedig emészteni, megvalósítani a rengeteg hallott információt és tippet!
Bevallom, akkor örülök a legjobban, amikor párok érkeznek hozzánk – elvégre egy családi ház és annak építése, felújítása – a nevében is benne van! – családi vállalkozás!

Legközelebb azt szeretném bemutatni, miben tud segíteni Az építő közösség az építkezés kivitelezésiszakaszában – azaz a sok szöveg és elmélet után mi a helyzet a gyakorlattal?