családi ház

- nagyívű és bölcs gondolatok év elején családi házban élőknek :-)

Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy miről is szóljon az év első blogja -elvégre ilyenkor nagyívű, magasztos, filozófikus gondolatokkal jelentkezik szinte mindenki.
Végül úgy döntöttem, hogy az év első blogja egyszerre kapcsolódik az előző év utolsó blogjához, és fő témánkhoz, a családi házhoz.
Elkészülve vele elégedetten állapítottam meg, hogy a 2012-es év elejére egy nagyon fontos gondolatokat, tanácsokat tartalmazó bejegyzést sikerült írjak :-)
Bízok benne, hogy nem csak én fogom így érezni - még akkor is, ha kicsit hosszabb a megszokottnál...

 Jöjjön el a PREMIER-re!

Mihez nyúljak hozzá először: kazánt cseréljek, vagy a falakat szigeteljem le? Ha szigetelek, akkor hány centiben gondolkozzak? Megéri-e beépíteni valamilyen alternatív, megújuló energiaforrást? És egyáltalán megéri-e belevágnom? Honnan szedjek pénzt mindehhez a mai világban?
Ezek a kérdések, kételyek mindenkiben felmerülhetnek, akik elgondolkoznak családi házuk felújításán.
Megpróbálunk segíteni a válaszokban!
 

 - merjünk-e belevágni, s ha igen, akkor hogyan?

Napjainkban sajnos igen kevés pénz jut az épület-felújításokra (is). Ez baj.
Napjainkban a felújításokra költött kevés pénz igen jelentős része ablakon kidobottnak tekinthető. Ez még nagyobb baj. 
Sajnos sokan, akik ebben a gazdaságilag nehéz időszakban is belevágnak egy-egy felújításba, nem kellő átgondoltsággal teszik ezt.
Mik a problémák?

 - minden, amit egy családi ház szerkezetépítéséről tudni érdemes

Tavaly év végén megkérdeztük az Építem a házam I. kötet vásárlóit, mennyire voltak megelégedve könyvsorozatunk első könyvével (a 87%-os tetszési indexről már beszámoltunk!), s egyben kritikai észrevételeket, javaslatokat is kértünk. Az egyik szemrehányás így hangzott: „Miért nem a második kötettel kezdték?”
Eltelt egy év, és terveinknek megfelelően eljutottunk a II. kötetig! A Építem a házam második részében már építkezünk: az alapozástól, a falazáson át, a födémeken keresztül, eljutunk egészen a tetőig.
Ez a kötet azonban kicsit másképpen kerül a piacra, mint az első!

- avagy: nincs idő!!!

A magyarországi lakásállomány döntő része megújításra szorul – a huszonegyedik század követelményeinek fényében. A tulajdonosok azonban többnyire vonakodnak belevágni egy felújításba, ami, valljuk be, érthetőnek tűnik a mostani gazdasági helyzetben.
De vajon tényleg van-e idő a halogatásra? Meddig húzhatjuk-halaszthatjuk az energiahatékonyságot növelő beruházásokat?
És miben segíthet ebben a helyzetben Az építő közösség?
 

Gizella története a végéhez érkezik. Beavat bennünket még a fűtési rendszerének korszerűsítésébe és a nyílászáró-cserébe. Bevallom, azt reméltem, hogy esete mintaként szolgálhat, erőt adhat mindazoknak, akik még hezitálnak, belevágjanak-e házuk felújításába. (És ez remélem így is lett!)
Nos, egyelőre olyan segítséget nem kaphatnak az államtól, mint Gizella kapott – de talán annak is eljön az ideje. (Erről ide kattintva olvashatnak)
Amíg így lesz, addig Az építő közösségen belül igyekszünk segíteni minden házfelújítóknak!

- minimális pénzzel "F" kategóriából "A+'-ba!

Megint azzal kezdem: Gizella (valós!) történetét azért adom közre, hogy biztatást adjak azoknak, akik a mostani gazdasági helyzetben még hezitálnak, bele merjenek-e vágni házuk felújításába. Az energikus nyugdíjas hölgy példája bizonyítja, hogy az akadályoktól nem megrémülni kell – hanem megoldani őket. És ha így teszünk, akkor még az is előfordulhat, hogy a vége valóban „happy end” lesz!
  

A történet első részét ide kattintva olvashatják (újra)!
A második részhez kattintsanak ide!

- erőleves jövendő építkezőknek

 Gizella történetét afféle „erőlevesnek” szánom     mindazoknak, akik még azon morfondíroznak, bele merjenek-e vágni egy házfelújításba a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Egy valós történet arról, hogyan vált egy átlagos, „F” energetikai kategóriába sorolt, vidéki családi házból kevesebb, mint egy millió forint önerővel „A+” „csúcskategória”!
A történet I. részét ide kattintva eleveníthetik fel.

 - Újévi blog építkezőknek (és álmodozóknak)

Azt mondják, minden kisgyermeknek vannak álmai. Határtalan, megkérdőjelezhetetlen, „nagyratörő” álmai. Ezek néha csak a játékokban öltenek testet (ki királyfinak, ki milliomosnak álmodja magát), de sokszor mi szülők szembesülünk azzal, milyen az, amikor egy gyerek konkrét álmot (azaz célt) tűz maga elé és azt mindenáron el akarja érni.
Aztán – hála „a világ” áldásos tevékenységének – megtanuljuk, hogy „visszavegyünk vágyainkból”.
„Ez nem neked való”, „te nem értesz ehhez”, „neked soha nem lesz annyi pénzed, hogy…” – ugye ismerősek ezek a mondatok?
Így történik meg, hogy amire felnő, a legtöbb embernek nincsenek álmai, nincsenek „nagyot álmodó” céljai. Elhiszi, elhitetik vele, hogy mindez csak más szerencséseknek (például a „celebeknek”) adatik meg.
 

 - avagy hogyan vágjunk bele félkészülten az építkezésbe?

 
Olyan régen írtam már az Építem a házam című könyvünkről, amelyet – egy könyvsorozat első köteteként – a családiház-építők és felújítók „bibliájának” szánunk! (És most még karácsonyi akcióban is kapható!)

De mi is az, ami miatt – szerintünk :) - ezt a könyvet minden építkezésre készülő családnak olvasnia kellene?