Parasztvakítás infrafólia segítségével

Parasztvakítás infrafólia segítségével

Parasztvakítás infrafólia segítségével

– avagy hová tűnt a 25 % megtakarítás, és mit találtunk helyette? (2. rész)

Energetikai osztályba sorolás energiatanúsítássalLegutóbbi blogbejegyzésünk apropója a házépítésre, házfelújításra készülők egyik legnagyobb dilemmája volt: Hogyan tekintsenek az építőiparban is lépten-nyomon felbukkanó újdonságokra? Mint kihagyhatatlan ajánlatokra (mint a legvadiújabb dolgokra), vagy mint tapasztalatok nélküli, bizonytalan kimenetelű valamikre?
A válasz nem könnyű – és nem is lehet általános.
Vendégbloggerünk, Kardos Ferenc legalábbis úgy látja, hogy a marketing térhódítása  kissé túl nagy teret enged a „felturbózott” ajánlatoknak. Példaként az egyik infrafólia-kampányt hozta fel.
A legutóbbi nyelvtani elemzés után ezúttal egy kis fizika következik.
Az épületgépészet iránt érdeklődők számára erősen ajánlott olvasmány! 

 

Mit mutat az energiatanúsítvány?

Bizonyára néhányan láttak már energetikai tanúsítási dokumentumot. Ennek elkészítése néhány éve kötelező, amikor egy lakás vagy családi ház gazdát cserél.
A besorolás I-től A+-ig minősítette az épületeket, ami azonban ebben az évben változott, jelenleg JJ-től AA++ -ig tart az osztályba sorolás.
Nézzünk egy példát! Itt egy épület, tavaly készült energetikai tanúsítással. Kondenzációs kazán látja el a fűtést és a melegvíz előállítását.

A mintaház jelenlegi energetikai besorolása az energiatanúsítás alapján

A tavalyi „A” kategória az idén – az új minősítés szerint – már csak „EE”.
Kíváncsiságból csináltattam egy „fiktív” energiatanúsítást is.  Kipróbáltuk mi történne, ha gázkazán helyett  elektromos fűtéssel és elektromos HMV-előállítással (HMV = használati melegvíz) szerelném fel az épületet (nagy egy hülye lennék, mert ez a saját házunk) – és csodák csodájára ekkor „HH”-ra romlott a besorolása!
És ha ilyen felszereléssel most egy új házat építenék, akkor ezen a ponton máris lenne egy aprócska probléma: nem adnának rá lakhatási engedélyt, mert a primerenergia fogyasztása jelentősen meghaladná a megengedett értéket!
Annak ellenére sem lenne megfelelő, hogy 10 cm-es homlokzati hőszigeteléssel rendelkezik, és 1.0-ás U-értékűek az ablakok. Gázkazánnal, hőszivattyúval, faelgázosító kazánnal azonban a ház 2016-ban is felépíthető, engedélyeztethető lenne!
BÁRMILYEN (lehet az „infrafólia”, fűtőpanel, kvarcsugárzó, stb) elektromos fűtéssel azonban nem kapnék rá már 2016-ban sem lakhatási engedélyt!

Az infrafólia használatával készült házvariáció osztályba sorolása

Az energiatanúsítvány a fűtési rendszer korszerűsítését ajánlja

 

 

 

Érdekes, a tanúsító energetikus ebbe a bizonyos „fiktív” energiatanúsítványba (tudják, amelyben elméletben lecseréltem a gázkazánt elektromos fűtésre) a korszerűsítési javaslatába belevette, hogy cseréljem le a 2015-ös év csodáját, az intelligens fűtőfóliát is, meg minden egyéb elektromos fűtőeszközt is…. Akkor visszakaphatom az „EE” minősítést is…
A házon ennél gazdaságosabb építészeti beavatkozást nem tudott ajánlani, de a gépészetét kidobásra érdemesnek minősítette! Na, ehhez vajon mit szólnak a magyart kicsit törő fóliaárusok?

 

És mi a helyzet az ígért megtakarítással?

Na, de hát nekem már van lakhatásim, én a használatba vétel megtagadásának veszélye nélkül átállhatnék elektromos fűtésre, ha az olcsóbb, mint a gázkazános fűtés és melegvíz előállítás!
Nézzük meg akkor az üzemeltetési költségeket!
Mennyibe is kerül a villamos áram? Merítsünk tiszta forrásból (az interneten – mint látjuk a „fóliásoknál” is – rengeteg ostobaságot lehet olvasni):
https://elmu.hu/#!/lakossagi-ugyfelek/tarifak-dijak/lakossagi-tarifatabla
A1 normál árszabás 37,56 Ft/kWh

A tanúsítvány szerint az épület fajlagos nettó fűtési energiaigénye (qF) 88 kWh/m2*év, ezt szorozzuk a fűtött alapterülettel, 80 m2-el.
88 kWh/m2*év x 80 m2 = 7 040 kWh*év. Tehát ez az épület fűtési energiaigénye (melegvíz előállítás nélkül).
Hogy melyik energiahordozót fogjuk használni, annak a függvényében különböző fűtési költségeink lesznek.

Esetünkben (azaz elektromos energiával fűtve) 7 040 kWh*év-et szorozzuk 37,56 Ft/kWh áramárral. 264 422 Ft lesz a téli fűtési költségem.
Nézzük, mennyiért kínálják a szolgáltatók a földgázt?
https://www.fogaz.hu/Egyetemes-Szolgaltatas/Ugyintezes/Arak-dijszabasok/Eves-dijkalkulator/dijkalkulator
111 Ft bruttóban 1 m3 földgáznak az ára, amely 34 MJ energiát tartalmaz. Ugye mindenki tudja, hogy ez nem a kémiai égéshő (ez ettől jóval magasabb), hanem a fűtőérték! Emiatt beszélnek gyakran, elsőre hihetetlen, 108 %-os hatásfokokról.

Hogyan lehetne ezt összehasonlítani az áramárral? Mivel ma fizikaórát tartunk, így mindenki tudja, hogy a MJ és a kWh között 3,6 a váltószám, vagyis 34 MJ = 9,44 kWh. Így már sokkal egyszerűbb lesz, 111 Ft/9,44 kWh= 11,76 Ft/ kWh.
Ha mégis megtartanám a kondenzációs kazánomat, akkor 11,76 Ft/ kWh x 7 040 kWh*év-et figyelembe véve 80 790 Ft lesz az éves fűtési költségem.
A villamos áramos 264 422 Ft-hoz képest tetemes a különbség, annak mindössze 30%-a!!

A melegvíz-előállítással ugyanaz a helyzet. 4 fővel és napi 4*50 liter melegvízzel számolva 2 920 kWh az éves energiaigény, ez elektromos módon (pl villanybojler) előállítva 109 675 Ft.
Földgázkazánnal a helyzet hasonlatos, mint a fűtésnél, 34 339 Ft lesz az éves költség.
Az elmélet és a gyakorlat úgy találkozik, hogy a valóságban szinte pontosan 1 000 m3 földgáz fogy évente házunkban.
Kedves sárkányfű és infrafilm forgalmazók!
Szerény leszek, CSAK egyetlen igazolható okot mondjatok, miért lenne érdemes nekem vagy bárki másnak fűtőfilmet tenni a greslap vagy a parketta alá?

 

Hová tennék akár én is infrafűtést?

Amíg a válasz megérkezik, megírom a következő részt, amely arról fog szólni, mi az a 12 ÉRV, ami miatt sosem vennék infra fűtőfilmet és másokat is lebeszélek róla.

Ahhoz, hogy teljes legyen a kép, el kell mondani azt is, van olyan felhasználási terület, ahová kifejezetten egy gyors működésű elektromos sugárzó fűtést érdemes telepíteni.
Ilyen egy fürdőszoba kiegészítő fűtés, amely az átmeneti időszakban nagyon hasznos, télen már nincsen rá szükség. Ennek a megfelelő helye persze nem a padló alatt lesz, inkább egy kvarcsugárzó formájában szoktuk javasolni a megvalósítást, gyakorta az ajtó feletti falsíkon. Érdekes lehet még a tükör hátsó felületének a fűtése, amely egyben leszárítja a párát is. Egy hétvégi háznál is lehet alkalmas egy elektromos fűtés, ha évente néhány tucat óra csak az üzemidő.

Így az óra végén egy laza kérdés, némileg visszautalva a múltkori nyelvtanórára, a neten találtam a hétvégén.
Mi lehet a helyes válasz, vajon hogyan kell ezt érteni?

3 generációs infrafólia?

 

A kétgenerációs családi ház szinonimája lehet, olyan barátságos fólia, amin együtt melegszik a jó nagyapó, a gyerekek és az unokák is? 🙂

Üdvözli Önöket
Kardos Ferenc,
aki ma fizikatanárt kísérelt meg helyettesíteni

 

Ui: Természetesen szívesen helyt adunk bármilyen reakciónak is a „másik oldal” védelmében! (Ha érkezik ilyen.)

Ha tetszett a blog és hasznosnak találta, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!

Kategóriák: Egyéb, Energiatakarékosság, Felújítás, Gépészet

Vélemény? (195) ↓

195 Hozzászólások

  1. Bea szeptember 22, 2016

    Eleg sok adat hianyzik eme cikkbol.
    Pl a Cop, vagy a bekerulesi koltseg, kornyezettudatossag, helyigeny stb.
    Mi most fogunk epitkezni, a telken nincs gaz, es bizony igy mar egeszen mas a keplet.
    Honapokig tarto varakozas, engedelyek a gazosoktol, millios bekotes, gazkazan, kazanhaz(!), radiatorok stb stb.
    Ezzel szemben az infrafoliat megveszem es lerakom. Napelemmel kihozom a villanyszamlat, es lam maris nem annyi, amennyit irsz. Igen, napelemmel, mert kornyezettudatos vagyok, mert van ra penzem, es mikor megterul, majd hatradolve mosolygok azokon, akik postara sietnek gazszamlaval a kezukben.
    Dee, ha nem is infrafoliat valasztok, akkor is ezer lehetoseg van meg pl invertes klima, aminek a cop-je 3-5, es H tarifa kerheto ra..barmi, csak gazt nee.

    reply
    • Bodnár György szeptember 22, 2016

      Köszi a hozzászólást! Én személyesen annak örülnék a legjobban, ha ezekről (és hasonló, minden építkezőt érintő) témákról sokkal több nyilvános vita zajlana. (Már jó ideje vágyam, hogy szervezzünk ilyet Az építő közösségben is!) Ezek hiányában maradnak a féligazságok, az egymásnak prospektusokban üzengetések. Az írást pedig vitaindítónak szántam! (Örülök, hogy valaki már reagált 🙂 )
      Üdvözlettel Bodnár György

      reply
      • Árendás Dávid március 4, 2017

        Az infrafilmről én is azt mondom, hogy nem éri meg az árát, de a villanyfűtéssel vannak ferdítések a cíkkben. Saját házamat vizes padlófűtéssel fűtom egy egyszerű villanykazánnal. 170m2 újj építésű jól szigetelt ház, a villanykazán fogyasztását kiványcsiságból külön almérővel mérem. 3 fűtési szezonon már túl vagyok. Volt 11.000Kwh, 13.000KWh, 14.000KWh. Fogyasztás csak fűtésre. Egy 6KW-os cekaszból csináltam egy házi készítési villanykazánt. A kertben napelemrendszer működik az elfogyasztott áramot egy 15KW-os rednszer már meg tudja termelni, ígaz nekem nagyobb van, mert vállalkozásban eladom a termelt árám nagy részét (de ez már más kérdés). Akit bővebben érdekel a téma a honlapomon elér, és talál napelemrendszereket is jó árban. Nem a levegőbe beszélek bármikor megnézhető a szóbanforgó épület. http://www.400volt.hu

        reply
        • Kardos Ferenc május 12, 2017

          Kedves Dávid!

          Kifejtené bővebben mire gondol „ferdítés” alatt?

          reply
          • Balogh Sándor október 13, 2018

            Kedves Ferenc!

            Szerintem valószínűleg a villanybojler fogyasztása szúrhatott szemet. Valószínűleg azért mert az nem A’ kategóriába szokott esni.(már ahol nem „bedugós”)

        • Angyal Attila szeptember 25, 2019

          Szia Dávid!
          Én is 6kW-os villanykazánnal fűtöm a padlómat, miután elfogyott a vegyestüzelésű kazánom fűtőanyaga, amit a kertünk termel. 🙂 Az előző szezonban januárig ingyen volt a fűtésem, annyi faanyag gyűlt össze. Persze ebben sokat segített az addig enyhe tél is. 🙂 Kérdésem az volna, hogy nálad mennyi az előremenő hőmérséklet közvetlenül a kazánból kijövet? Én a sajátomat kevésnek találom, 23-26C˙körül van. kb. 110m2-nyi hasznos terület padlóvizét fűtöm vele, legalacsonyabb grundfos keringető sebességen.

          reply
    • András szeptember 22, 2016

      Szerintem is teljes élettartam költséget kellene nézni az épület teljes várható időtartamára. Kémény költsége, kazán költsége (hányszor kell cserélni az épület élettartama alatt), napelem költsége, gáznál van készenléti díj, ami nyáron több, mint a gázszámlám. Éves átvizsgálások díjai, (gázkazán, villanybojler vízkőtelenítés, napelem inverter élettartam figyelembe vétele, stb.) Ráadásul vannak társadalmi költségek is (gáz, pellet kazán CO2 terhelése), ha a gyerekeid jövőjére is gondolsz, akkor ezt is figyelembe veszed, még ha nem is forintosítható. A gáz ráadásul kiszolgáltat bennünket a külföldi szállító országoknak, most olcsó, de bármikor meg is emelkedhet a világpiaci ár. Szóval igazán korrekt, mindent (vagy majdnem mindent) figyelembe vevő összehasonlítást még nem láttam a témában.

      reply
      • Joó Renátó október 3, 2016

        Kedves András!
        A válaszban úgy érződik, hogy csak a gázos rendszernek vannak járulékos költségei és csakis a gázfogyasztásnak van ökológiai láblenyomata. Fontos megemlíteni, hogy az elektomos áram esetén is egyre inkább kiszolgáltatottak leszünk a külföldi szolgáltatóknak és bizony az elektromos áram erőművi előállítása – és annak ökológiai lábnyomata – is fontos környezetvédelmi szempont! Az elektromos áram sem magától terem! Sőt!!!! Legfeljebb kevésbé látható, érzékelhető! Nem véletlen „büntetik” az elektromos fűtéseket az energetikai tanúsítás során!

        reply
      • Kardos Ferenc április 26, 2017

        Kedves András!

        Ez a cikk egészen másról szólt. Abban igaza van, hogy minden egyes esetet külön kell vizsgálni, nem elég csak a fűtési költséget nézni.
        Jelen infrás széltolók megtakarítást ígértek a földgáz fűtéshez képest, sőt a gázkészülékeknél 70%-al magasabb hatásfokot ígérnek a brossúrájukban. Ez 168 % hatásfokot jelentene. Egyenlőre ne menjünk tovább, nézzük meg, hogy az „intelligens” infra forgalmazó valóban feltalálta-e a perpetuum mobilét.

        reply
        • Marsi Tibor február 18, 2019

          Tisztelt Kardos Ferenc!

          Ez egyszerűen nem igaz. Nyilván a kereskedők haugságból élnek. Egyrészt mert senki nem bünteti a hazugságot és az áterést, tehát lehet szabadon művelni. Másrészt mert másképp nem tudnák eladni a terméket. Az infrafűtés nem jelent megtakarítást a gázhoz képest. Tapasztalatból mondom és számokkal tudom igazolni. Nekem infrapaneles fűtésem van, mellette megmaradt természetesen a gázfűtés is (gázkazánnal). Napelemes rendszer nélkül nem olcsóbb, körülbelül másfélszer annyiba kerülne.
          Mindazonáltal a cikkben leírt villamosenergia igényt erősen túlzónak találom. Ön 80 négyzetméterre 7040 kWh/év fogyasztással számol. Ez rengeteg. Én 55 négyzetmétert fűtök átlag 2000-2500 kWh évi villamosenergia felhasználással. Természetesen kizárólag az infrák működnek, a gázkazán csak használati melegvizet állít elő. Tehát ha még ennek a dupláját is nézem, akkor is sok.

          Tisztelettel:
          Marsi Tibor

          reply
          • Melinda augusztus 4, 2019

            Kedves Tibor!
            Nagyon egyszerű kérdés: ha most kellene választania, most is az infrapanelt választaná? Köszönöm

          • Marsi Tibor december 9, 2019

            Kedves Melinda!

            A válasz is nagyon egyszerű: IGEN! Nagyon szeretjük, mert gyors, tiszta, kényelmes és semmiféle járulékos költsége nincs. A napelemes rendszerrel pedig tényleg nulla a villanyszámla!

    • Kardos Ferenc szeptember 26, 2016

      Kedves Bea!

      A leghalványabb információval sem rendelkezünk az infra fűtőfilm élettartamáról, amelyet sok ezer forintos padlóburkolattal fogsz Te is eltakarni.
      Annyit tudunk a forgalmazótól, hogy az első és a második generációs gyártmányok nem váltak be. És a 3. generáció be fog??
      Négyzetméterenként 400 wattos teljesítményű fóliát árulnak, ez éppen 10-szer nagyobb teljesítményű, mint ami egy korszerű épületben szükséges. Valószínűleg USA területére szánt 120 voltos fóliát forgalmaznak a hazai 230 voltos hálózathoz. Ebből következik a fólia élettartamának drasztikus csökkenése.
      Nincsen sem magyar, sem európai minősítése. Lehet, hogy jövőre betiltják a forgalmazását, mint az ionkazánoknak. A fenti cikk egy sorozat második része, további részek hetente jelennek majd meg.
      Érdekes lehet még a kialakuló elektroszmog mértéke a felület környezetében, nincsen szó sehol ennek egészségkárosító hatásáról. Hasonló mértékű, mintha beköltöznél egy trafóházba, vagy nagyfeszültségű távvezeték alatt építenél házat.
      A szeptemberi Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklapban részletes cikk foglalkozik a kérdéssel.
      Jelenleg nem beszélgetünk a hőszivattyúknál használatos COP értékről, mivel a földgázhoz képesti megtakarításról szólnak a hazug reklámok.
      Amennyiben elektromos fűtést választasz, akkor egy életre kizártad a hűtés lehetőségét az adott felülettel.
      Amennyiben vizes közeggel való padló-, fal-, vagy mennyezet fűtést létesítesz, akkor választhatsz bármilyen hőtermelőt a jövőben (faelgázosító kazán, hőszivattyú, elektromos fűtés, gázkazán, stb.), továbbá megmenekülsz az elektroszmog hatásától is.
      Bonusként megkapod a hűtés lehetőségét, amelynek a melegedő jövőben még jó hasznát veheted.
      Kérlek olvasd majd el a következő részeket is, amelyben sok kérdésre választ találhatsz.
      Pl. arra is választ kaphatsz, mekkora tetőfelület szükséges a napelemes kiváltáshoz, rendelkezel-e egyáltalán a szükséges déli tájolású felülettel.

      Baráti üdvözlettel
      Kardos Ferenc

      reply
      • Kardos Ferenc szeptember 27, 2016

        Helyesbítek, a novemberi VGF-ben fog megjelenni az említett cikk, melynek címe „Tények és tévhitek a padlófűtésről”

        reply
      • Demeter Róbert október 25, 2016

        Tisztelt Kardos Úr !
        Kedves Ferenc !

        A bejegyzésed a saját szemszögedből megközelítve helyes. Azonban egy tényt kifelejtettél , és ez nagy tény . (zárójelben csak, hogy nem a kínai fűtőfilmet kell nézni, mert az egy nagy rakás kakit ér ).

        Az infra fűtőfilm, és a panel is vezérelhető , akár helyiségenként. . Az infra fűtőfilm, ha bekapcsoljuk az összes helyiséget, kb 3-4 perc alatt felfűti a lakást. 3-4 perc, ez tény … Ha a teljes házat vesszük, a napi működése 4-5 óra/ nap . Tehát itt dőlt meg a számolásod, mert nem 24 órát működik, épp a vezérelhetősége, és programozhatósága miatt.

        Ha bármi kérdésed van , szívesen válaszolok a kényes kérdésekre is .

        Üdvözlettel:
        Demeter Róbert

        reply
        • Kolozsyné április 24, 2017

          T. Demeter Róbert! lehet, hogy kétszer küldöm, most újra megkérdezem, hogy
          változott-e a véleménye a 2016. 10.26-i bejegyzése óta, ön 3.generációs fűtófilmet használ. Köszönöm, ha válaszol.

          reply
        • Kardos Ferenc május 12, 2017

          Kedves Róbert!

          Abban igazad van, h a kikapcsolt fűtésű lakásnak alacsonyabb lesz a fűtési költsége. Erre a kunsztra azonban sok más fűtési rendszer is képes.
          Pl egy vaskályha is….
          A hidegen sugárzó falakat hogyan lehet felfűteni 3-4 perc alatt bármivel is?
          Egy origami háznál persze ez lehet igaz is….

          reply
        • Tóth Béla október 1, 2017

          „Ha bármi kérdésed van , szívesen válaszolok a kényes kérdésekre is .”

          Hogy sikerül a fütőfilmnek felülírni a fizikát?

          reply
        • Gál János február 6, 2018

          Kedves Demeter úr,

          én jelenleg egy infra fóliás fűtést tervezek a 100m2-es 10cm szigetelésű házamba, amit egy 5kW-os napelem-rendszerrel kívánok ellátni és tavasszal ünnepélyesen átadni a gázórát a szolgáltatónak, hogy húzza bele…
          Napelemmel és vizes padlófűtéssel van tapasztalatom, szívesen megosztom bárkivel, fóliával nincs. A házat nem szeretném teljesen szétverni, és nem sikerült a szigetelés miatt kiszámolni egy tisztességes megtérülési időt a hőszivattyúra, ezért lemondok a vízről és a fóliát teszem a padlóba. Kérem ossza meg a tapasztalatait.
          köszönettel,
          Gál János

          reply
          • Fetés Zoltán március 26, 2018

            Tisztelt János !

            Szívesen venném ha megosztaná a napelemes és vizes padlófűtéses tapasztalatait. Jelenleg ház bővítés közepén tartok 50m2 vályog házhoz, melyből csak a falak maradtak hozzátoldtam 120m2 lakrészt, melynek falzata b30 tégla, melyen 25cm grafitos polisztirol kap helyet, az aljzat alatt 12 cm szigetelés van, a könnyűszerekezetes mennyezeten pedig 40 cm kőzetgyapot szigetelés lesz. Az egész házba vizes padlófűtést tervezek(a vályog részben üzemel jelenleg már gázzal fűtve… ) elektromos fűtéssel melynek energiaigényét napellemmel szeretném megtermelni, de természetesen vegye tüzelésű kazán is kap helyet vész esetére. Nagyon kíváncsi lennék ön mekkora és mennyire szigetelt házban lakik, hogyan és mivel fűt és mennyi az éves fűtési költsége. köszönettel, Fetés Zoltán

          • Melinda augusztus 4, 2019

            Kedves Gál János,
            mivel építkezés előtt állok, még szeretném kérdezni, hogy jött be az infrapanel fűtés? Nagyon köszönöm, M.

        • alma321 november 12, 2023

          Nem biztos, hogy szeretnék azon a padlón állni ami 4 perc alatt felfűt egy házat

          reply
      • Kardos Ferenc április 26, 2017

        Az említett cikk már elérhető online, eddig 1100 like-t kapott.

        https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2016/november/4168-tenyek-es-tevhitek-a-padlofutesrol

        reply
      • Tóth Tamás május 10, 2017

        Mélyen tisztelt Kardos Ferenc!

        Hosszú ideje próbálom energiámat összegyűjteni, hogy reagáljak a sok „okos” gondolatára. Elkezdem szép fokozatosan.

        A világon sok termékről nem rendelkezünk információval az élettartamát illetően, de a felhasznált alapanyagok minőségéből, működéséből azért lehet következtetéseket levonni. Ilyen pl az általunk forgalmazott intelligens fűtőfólia is (www.futofolia.hu ). Mivel nincs benne mozgó alkatrész, így jó eséllyel nagyobb az élettartama, mint egy más olyan terméknek, amiben van.

        Amennyiben mégis valami oknál fogva megsérül, tönkremegy, csökken a teljesítmény, nem kell az egész rendszertől megválni, hanem a fél méteres fólia azon szakasza esik csak ki a működésből, a többi változatlanul megy tovább. Feltételezzük a legrosszabbat, elromlik az egész rendszer (úgy mint bármilyen más padlófűtés is a beton alatt…), még mindig ott a lehetőségem, hogy utólag a beton felett a burkoltat alá telepítek újabb fűtési rendszert, vagy akár mennyezetre. (gáznál ez eléggé nehéz lenne…)

        „Annyit tudunk a forgalmazótól, hogy az első és a második generációs gyártmányok nem váltak be” – Ilyen kijelentés ebben a formában sehol nem hangzott el mitőlünk, más forgalmazó nevében nem nyilatkozhatok. Közel 6 éve forgalmazunk infra fűtőfóliát. Cégünk törekszik minden körülmény között a legjobb minőségű termék eladására, és a magas színvonalú szolgáltatásra. Ezért is van, hogy a legrégebbi első generációs fóliát soha nem forgalmaztuk, és telepítettük, csak a második generációsat, ami minden korábbi hiba lehetőséget megszüntetett. Ahogy fejlődik a világ, úgy fejlődnek a termékek is, egyre jobban kielégítve a speciális igényeket, komfortosabb telepítési lehetőségeket. Ennek köszönhetően jelentek meg az intelligens fűtőfóliák, amik képesek leszabályozni a teljesítményüket, ha valamilyen jól szigetelő anyag (bútor, matrac, …) kerül a padlóra. Ennek hasznossága, hogy nem tud túlmelegedni, nem kell figyelnünk hova milyen bútort telepítünk.

        „Négyzetméterenként 400 wattos teljesítményű fóliát árulnak”
        Elárulom Önnek, hogy érdemes lenne körbe nézni, hol milyen termékeket forgalmazunk, és nem kiemelni a legnagyobb teljesítményt, amit egyedűl ipari környezetben telepítünk, vagy bemutató darabjainknál.
        Minden esetben az épület energiaveszteségének megfelelő teljesítményű fóliával történik a telepítés, felesleges többszörösen túltervezni. ( Lehetséges fólia teljesítmények palettánkba: 60w/m2 , 110w/m2 , 220w/m2 és 400 w/m2)

        Korábbi szinte tökéletes fogyasztási adatokhoz fűznék annyit hozzá, érdemes lenne esetleg olyan képletet használni, ami az infrafűtéshez használatos. Hogy mi alapján ígérünk, megtakarítást a gázhoz képest, nagyon egyszerű. TAPASZTALAT
        Rendszeresen érkeznek ügyfelek, hogy régi gázkazánt nem akarják megcsináltatni, újat vásárolni, vagy drága pénzért kéményt béleltetni, inkább ezért egy új modern fűtési rendszerbe ruháznak be. Rendszeresen kérjük ügyfeleinket, szereljenek fel külön almérőt csak az infrafűtésnek, hogy lássak a fogyasztást. Ezen tapasztalatok alapján tudjuk mondani, hogy a korábban fizetett gázos fűtésköltséghez képest 15-20 % al fizetett az ügyfél kevesebbet az infrára való átérést követően.

        Mellékesen megjegyzem, hogy jelenleg Magyarországon egyik energetikai tanúsítványt használó vagy forgalmazó cég se tud infrafűtéssel számolni. Minket kértek fel a megfelelő képletek megadására, hogy korrekt módon tudjanak segíteni ügyfeleiknek.

        Negyed évente tartunk továbbképzést partnereinknek az inrafűtéssről, olyan szakemberek képviseletében, és oktatásában, akik a Szlovák egyetemen tanítják, és vizsgáztatják a most kikerülő diákokat, jövő szakembereit. Feltételezni merem, hogy korrekt információ birtokosai, ha más egyetemen elfogadják tudásokat infrafűtés területén.

        Mélyen tisztelt Kardos Úrat is invitáltuk már egy ilyen oktatásra, had frissítse hiányos tudását, de mind ezidáig nem élt vele. Ezúton újra megteszem, jöjjön el, és tanuljon.
        http://futofolia.hu/termek/intelligens-futofolia-oktatas/

        Attól , hogy Kardos Úr nekünk konkurens terméket forgalmaz, még nem kellene valótlan dolgokat állítani. Ha nem is érezte még az infrasugarak jótékony hatását, talán hallott róla, hogy mennyire sok területen használják az orvos tudományban betegségekre vagy akár megelőzés céljából is.

        Első körben ennyire reagálásra volt energiám ebben a témában.

        Üdvözlettel
        Tóth Tamás
        cégvezető

        http://www.futofolia.hu

        reply
        • Kardos Ferenc május 12, 2017

          Tisztelt Tóth Tamás!

          Itt egy május 9.-i hozzászólás, ezt kegyednek címezték:

          „Ön megtalálta a csalók csalóját. 🙂 Az ön által kiszemelt fűtőfilm kereskedő csillagászati áron adja a termékét, MLM rendszert is bevet, és hogy ez működjön, a csillagokat is lehazudja az égről.

          Viszont vannak olyan kivitelező cégek, aki 6-7000Ft/m2 áron telepítenek, számlával, garanciával. Meg (bár az ilyen tényleg ritka) hőigény számítással kezdenek.”

          Későbben majd reagálok mélyenszántó hozzászólására magam is, addig ezt ossza be magának:-)

          reply
        • Kardos Ferenc május 14, 2017

          Kedves Tóth Tamás!

          Gyűjtöttem egy kis energiát, sorra veszem kijelentéseit. Önnel vitatkozni nem egyszerű, mint világtalannal a színekről….

          Azért mert nincsen mozgó alkatrész a fűtőfóliában, attól még nem lesz hosszú életű, nézzen meg egy Edison féle izzólámpát ellenpéldaként, esetleg egy LCD kijelzőt, televíziót, mobiltelefont. A lufiban sincs mozgó alkatrész:-)
          A hasonlatok általában sántítanak, a magáénak lába sincsen…
          Amúgy a fedett felületű KS fóliájuk felületén 91 °C-ot mértünk, a gyári megengedett 60 °C helyett!!
          Mit gondol, ez hosszabbítja majd az élettartamot?
          Nagyon jó kérdés, hogy miért a 400 wattos fóliát mértük!
          Ha most itt lenne megsimogatnám a buksi fejét!
          Hadd emlékeztessem arra, hogy Ön jelentkezett a Víz- Gáz- Fűtéstechnika szerkesztőségében, hogy szeretne egy PR cikket megjelentetni az újságban 2015 „világrengető újdonságáról”, az intelligens infra fűtőfóliáról. Ma már tudjuk, hogy sem nem intelligens, sem nem infra.
          Mivel az újságban korábban megjelentek már világmegváltó újdonságok – mint az ionkazán is pl. melyet később betiltottak – ma már óvatosabb a szerkesztőség. Emiatt egy méréshez ill. annak eredményéhez kötötték a PR megjelenés lehetőségét.
          A méréshez Ön hozott személyesen egy fűtőfólia mintát és egy termékmenedzselő könyvecskét, amely 58 oldalon méltatja a fűtőfóliájukat, amely minden egyéb fűtésnél, sőt az elektromos fűtőkábeleknél is korszerűbb, hatékonyabb, nagyszerűbb…minden más csak ipari hulladék!
          A könyvecskében családi házak és lakások padló, fal és mennyezeti hőleadójaként alkalmazzák a fűtőfóliát. Ipari felhasználásról nem esett szó. Műszaki adatlapot, hazai forgalmazási engedélyt nem hozott, a neten próbáltunk vadászni.
          Ezt a fóliát hozta mérés céljából és ezt a tájékoztató – Ön szerint hazánkban egyedülálló – energetikai füzetet.
          Halló, Ön hozta az anyagokat, hogy ezt kellene bemérni!!
          A füzet elolvasása után valahogyan nem volt kedven a mérést elvégezni, mint ahogyan egy gusztustalan büdös dolgot sem szívesen fogdos az ember.
          Hónapok teltek el így, míg Veresegyházi Béla szerkesztő úr jelezte, hogy Ön már sürgeti a mérést.
          Most mit mondjak, így járt, azt mértük, amit hozott, azt olvastuk, amit hozott.
          Azt már ne várja el tőlem, hogy még kiolvasom a weboldalukat is, éppen elég megrázó élmény volt az energetikai okfejtéseit elolvasni.
          A szlovák egyetemmel kapcsolatban Ön elfelejtett egy kontrollt elvégezni – a hazai felsőoktatási intézményeknél. Hogy segítsek önnek a tisztánlátásban, én megtettem Ön helyett pótlólag. Elküldtem a Szent István Egyetemre és a Pollack Egyetemre gépész szakoktatóknak. A teljesség kedvéért elküldtem a BME Fizika tanszékére is.
          A 10. oldalnál senki sem jutott tovább, ott feladták. Egyikük poénosra vette a figurát, majd valahol megérne egy publikálást.
          A Fizika tanszéken – a Szkeptikus Konferencia helyszínén – tervbe van véve egy fűtőfólia tájékoztató előadás, ha megvalósul oda mindenképpen hozza el a szlovák professzort, hátha tud valamit, amit a sötét magyar egyetemeken nem tudnak.
          Érdekességképen meg kell említenem, a szlovák TÜV kiadott egy tanúsítványt kavitációs kazán nevű „találmányra”, miszerint 4-es feletti COP mértek rajta. Történt ez kb 8 évvel ezelőtt, majd 2015-ben elnézést kértek és visszavonták.
          Itt olvashatja az esetet, velem szerették volna tanúsítani a csodálatos találmány működését. Ez is egy szélhámosság, jó szándékú dilettánsok próbálkozása, mint az intelligens infrafólia.
          https://www.gepeszpont.hu/hu/1-millio-forint-kavitacios-kazan-fejlesztesre

          “Annyit tudunk a forgalmazótól, hogy az első és a második generációs gyártmányok nem váltak be” –
          Ilyen kijelentés ebben a formában sehol nem hangzott el mitőlünk…mondja Ön.
          De, Ön írta a példátlanul okos könyvecske 18. oldalán:
          „Az első generációs fóliában szalagok nem voltak egymással összekapcsolva. A mi gyártónk is alkalmazta ezt a megoldást, azonban a magyar piacra nem vezette be. Ezek a fóliák üzemeltetése nem volt megbízható. Az elektromos áram vezetésére használt réz és ezüst csíkok nem optimálisan voltak egymáshoz rögzítve így elektromos ív (kisülés) keletkezett, ami a fűtófólia ezen részét tönkretette, nem működött.
          A PET fólia minősége meg sem közelíti a mostani technológiáét. Előbbi akár szerelés közben is károsodhat.”
          Eddig az idézet betűről betűre, a helyesírás az eredetivel egyező, olyan kiváló amilyen a fólia…
          Tehát az előző generációs fóliával befürdött a gyártó, szerencsére Mo-ra nem érkezett belőle.
          Ezért talán jogos a kérdés, a következő generáció az mitől lesz tuti? Most fedeztem fel, hogy felváltva emlegetik a második és harmadik generációs újdonságot, legalább önöknek tudni illene, hogy melyiknél tartanak.

          Ha már emlegeti az infrahullámok gyógyító hatását…. ezt is kegyed írja (okoskönyv 19.oldal):
          „Az infrahullám hatótávolsága körülbelül 6-7 méter.”
          Hogy volt képes ezt röhögés nélkül leírni?
          Mennyi is a Föld-Nap távolság? Vagy akkor a napsugárzás 50 %-a mégsem infravörös?
          Ha már ilyen szerencsém van, hogy szóba állt velem, hadd kérdezzem meg, hogyan halad át az infrahullám a padló greslapján, vagy a gipszkarton lapon???
          Több helyen leírja az „okoskönyvében” hogy az infrahullámok a levegőn keresztül haladva melegítik a tárgyakat. Ezt eltalálta, ez így is van. Ha egy hőkamerával megnéz egy élőlényt akár töksötétben, akkor látni lehet a sziluettjét, amíg melegebb a környezeténél. Így működik a katonai éjjellátó, a mozgásérzékelők stb. De ha a kamera lencséje elé teszek egy járólapot, átlát rajta?
          Akkor most az infravörös fény áthalad a tárgyakon vagy nem??
          Hogyan jön át a padlón a fólia hője, ha az greslap, ha svédpadló vagy bármi más? Ha a kezébe vesz egy távirányítót kipróbálhatja, min megy keresztül az IR fény és min nem. Meg fog lepődni, semmilyen padlóburkolaton nem megy át az IR. Akkor most hogyan lesz a gyógyító hatás, amit megígért a kedves vevőinek?? Átverte őket, vagy maga UFO-val érkezett és másképpen tudja a fizikát? Zárójelben hadd kérdezzem, a vízkeringetéses padlófűtés véletlenül nem IR sugárzással fűt?
          Maguknál az Alfa Centauri csillagrendszerben hogy tanítják?
          Kitalálom a megoldást, az intelligens fűtőfólia rádióhullámokat sugároz földönkívüli technológiával.
          A kérdés már csak az, hogy a Kossuth Rádió vagy a Szabad Európa Rádió frekvenciáját használja?
          A rádióhullámok viszont „kimennek” az ablakon meg a falakon, hogyan lesz itt akkor a fűtés az intelligens infrafóliával, tisztelt Tóth Tamás?

          reply
        • Joó Renátó május 14, 2017

          Kedves Tamás!

          Az értékesítést ügyesen csinálja – ez egyértelmű. (Az „ügyes” jelző alatt elég sok dolgokra gondolok egyszerre!) De most lehet, hogy Kardos úr személyében emberére akadt! Az ő válasza valahogy „szimpatikusabb”.

          Csupán 3 dolgot szeretnék röviden:
          1.
          A TNM rendelet alapján épülő házak maximum fajlagos veszteségei 50 W/m2 körül vannak. (A megengedett maximális érték minden épületre számolandó a Rendeletben előírtak szerint!)
          Az „ipari környezet” sem jó hárítás, hisz egy raktárcsarnok igénye fajlagosan ennél jóval kisebb (kisebb a lehűlő felület, kisebb a belső hőmérséklet), szóval a 400 W/m2-es kütyü oda sokkal rosszabb, mint bárhová!
          Ráadásul minden fajlagos teljesítményhez párosul egy adott felületi hőmérséklet! És minden helyiséghez, felülethez (padló, fal vagy mennyezet) tartozik egy maximális felületi hőmérséklet érték! Szabványokban fellelhető adatok! Ezekből visszaszámolva TILOS kb. fajlagos 80 W/m2-nél nagyobb teljesítményt bevinni az épületbe, mert ezen felületi hőmérsékletek magasabbak lesznek az előírtaknál! Szóval tök mindegy, hogy 120-200-400 W/m2-re képes az adott termék – nem fűtheti fel a felületet olyan hőmérsékletre, hogy az 80 W/m2-nél nagyobb hőt közöljön!!! Ezt tudnia kellene!

          2.
          Gázos fűtéshez képest nem lehet olcsóbb a „COP”=1-es infra fólia! Fizikai képtelenség!
          Ez egy szakma. Vannak előírások, szabványok, rendeletek millió képlettel! A „tapasztalat” hasznos, de az alapján nem lehet méretezni, tervezni!

          A gáz ára bruttó 3,5 Ft/MJ, azaz kb. 12,7 Ft/kWh.
          Ha rettenetesen ósdi a kazán és a rendszer és feltételezzük, hogy 50%-os a hatásfoka (ez iszonyat rossznak számít!), akkor a hatásfokkal együtt számolt ár 25,4 Ft/kWh.
          Jóindulattal a fűtőfólia „hatásfoka” 100%, akkor 36 Ft/kWh a „fűtőértéke”.
          Fizikailag képtelenség, amit a „tapasztalat” mutat!!!!

          3.
          Ezt a mondatot nem értem:
          „Mellékesen megjegyzem, hogy jelenleg Magyarországon egyik energetikai tanúsítványt használó vagy forgalmazó cég se tud infrafűtéssel számolni. Minket kértek fel a megfelelő képletek megadására, hogy korrekt módon tudjanak segíteni ügyfeleiknek.”
          „energetikai tanúsítványt használó vagy forgalmazó”?????
          Ezeket nem forgalmazzák, hanem KÉSZÍTIK a mérnökök vagy arra jogosult személyek!!
          Hogy tud az ő ügyfeleiknek segíteni??? Vagy van jogosultsága, ami alapján elkészítheti és feltölthet a központi adatbázisba energetikai tanúsítást vagy nincs és nem foglalkozhat ilyennel!

          Azt bónusz kérdésként megkérdezhetem, hogy Tamás rendelkezik ilyen jogosultsággal? Vagy ÉPÜLETGÉPÉSZ tervezői jogosultsággal? (Merthogy az épületgépész végzi a fűtési rendszer tervezését, hőigények meghatározását, stb.)

          (Az írásának az utolsó soraiban felhozta az orvostudományt. Érdekes. Mert nekem az elektromos fűtés forgalmazókról mindig az orvostudomány jut az eszembe! Pontosabban a gyógyszer gyártók, forgalmazók KONTRA orvosok és orvos kamara…. Mindig olyanok forgalmazzák a gyógyszereket, akiknek nem sikerült orvosi diplomát szerezni… Lehet, hogy a gyógyszert jól ismerik – akár jobban is ismerhetik, mint a doki -, de vajon az emberi test teljes gyógyulási folyamatát átlátják, ahogy azt az orvos FELELŐSSÉGGEL megteszik?)

          reply
        • Jánosi Bertalan október 26, 2018

          Kedves Tóth Tamás,

          hosszú hozzászólásában egyetlen meggyőző érv sincsen, számomra.

          A legfontosabb számítása a „TAPASZTALAT”, — mint írja,– hogy az ügyfeleik mind 15-20%-os megtakarításról számolnak be. Elnézést kérek, de én képletekre számítottam, fizikai összefüggésekre, teljesítményszámolásokra. Az, hogy az ügyfelek, mit mondanak az egy dolog, és ráadásul csak Önöknek mondják, én ezt hogy tudom ellenőrizni?? De ha a tapasztalat jó is – tételezzük fel — , akkor ezt miért nem lehet számításokkal is igazolni?

          Egy ilyen „érvelés”, vagy inkább szubjektív vélemény nyilvánítás egy sima fórumon elmegy, sőt ott inkább elhiszem, mert egy laikustól nem várhatók el képletek meg számítások, de amíg nincs meggyőző érv, csak marketting fogásnak gondolom az egészet, pedig én nyitott vagyok bármilyen megoldásra, ami olcsóbb lehet mint a gáz. Bár– amúgy csak halkan jegyzem meg, hogy egy modern kondenzációs gázkazánnal nehéz felvenni a versenyt, legfeljebb az inverteres klímák tudják.
          Üdv.,
          Jánosi B.

          reply
      • József február 14, 2022

        Kedves Ferenc,

        Mert a gázkazánt ugye nem kell szervizelni, cserélni. A padlófűtés bebetonozott vízcsövei nem mehetnek tönkre, a radiátorok nem rozsdásodnak és lukadnak ki, ugye? A gáz világpiaci ára pedig nem emelkedik folyamatosan,ugye? Sosem szerettem ha tudományosan, „álfüggetlenül” próbálnak egyoldalúan tájékoztatni. Érződik hogy semmi pártatlansàg nincs a számításban, sőt kifejezetten túlzó. Arról pedig ne is beszéljünk hogy a kezdeti költségek mekkorák a gázos fűtés esetén.

        Üdv
        József

        reply
    • Doremi augusztus 16, 2017

      Kedves Kardos Ferenc!
      A fűtőszőnyegről mi a véleménye? Ez ugye nem infra, hanem „sima” vezeték a padlóba építve. Belvárosi, földszintes lakásról lévén szó, a cirkókazán szóba sem jöhet (a kémény bélelése + kazán több, mint 1M lenne), a konvektor pedig nem túl esztétikus, illetve hatékony.
      A szigetelés brutális, illetve nagyon pici a lakás.
      Üdv:
      Doremi

      reply
      • Kardos Ferenc szeptember 19, 2017

        Kedves Doremi!

        Mivel minden esetet külön szükséges elemezni, így természetesen lehet olyan lakás, ahol a fajlagosan magasabb fűtési költség ellenére mégis racionális döntés egy direkt elektromos padlófűtés. Fűtőfilmet, fűtőfóliát akkor sem ajánlanék, múló divathullámról van szó, élettartama is bizonytalan. A fűtőkábel vagy fűtőszőnyeg földelt árnyékolással rendelkezik, emiatt nincsen magas értékű elektroszmog felette. Keresse a Nordinova Kft.-t, alább olvashatja Szász János mérnök úr hozzászólását, maximálisan korrekt, nem kalmárszellemben tevékenykednek.
        Ami még szóba jöhet egy belvárosi lakásban, az egy hűtő-fűtő split klíma, ha a kültéri egység elhelyezése megoldható. Erre kaphat H tarifát is, kb 1/3 áron lehet vele fűteni az elektromoshoz képest.
        Jó lenne tudni a lakás téli energiafogyasztását (egy alaprajz is kellene), akkor lehetne korrekt javaslatot tenni.

        reply
    • Árpi szeptember 27, 2017

      Kedves Bea!
      Nagyon is igazad van. Nálam sincs gáz, de azért próbálkozok fával is fűteni. A kazánhoz falfűtési rendszert alkalmazok, de elég kényelmetlen éjszaka felkelni és rárakni a tűzre, ezért elektromos fali panelokat használok. Nagyon kényelmes nagyon jó. A házam külső szigetelése semmit nem ér. Az elektromos fűtéshez belülről kell szigetelni a házat. Az obiban egy csomagban 1mx1/2m-es panelokból 4m2 kerül 5ezer forintba, ha érthető voltam. Tehát aránylag olcsón megúszom és mindjárt csak 160ezer forint lessz a 90m2-es ház fűtése. Persze az idén, ha összejön rá a pénzem (1238000Ft, ennyiért kaptam kivitelezői ajánlatot), megcsináltatom az oda vissza mérhető napelemes energirendszeremet is. Amivel tulajdonképpen ingyen fűthetek a befektetett érték megtérülte után. Ja és a kivitelező harminc év garanciát ad rá, amiben benne van az évenkénti takarítás, karbantartás.

      reply
    • Tóth Béla október 1, 2017

      Télen – amikor a legtöbb ember fűteni szokott – mennyi áramot ad a napelemed a villanyfűtéshez és mennyit kell vásárolni mondjuk a mátrai ligniterőmű áramából?

      Már ha napelemes környezettudatosságról van szó…

      reply
      • Borsos István október 9, 2017

        Kedves Tóth Úr!

        Miért? Télen nem süt a nap? Ma már vannak olyan elemek, amik derengő fény hatására is termelnek néminemű áramot. de lehet, hogy rosszul tudom.

        reply
        • Irienn december 24, 2017

          Igen, en is most epitek, es a cserepkalyha melle bizony infrat szerelek be.. Onmagaban nem hiszem ,hogy eleg lenne, de kisegitonek igen. Napelemmel persze. Napelemnel lehet 2 lehetoseg ( amirol en tudok) egyik sajat rendszer a futeshez, a masik szerzodeses, amikor tobbletet termelsz ( nyaron pl.) beengeded a rendszerbe cserebe telen ( ha kell persze) levonhato a tobbleted, hozza kell tenni, manapsag barmi barmikor valtozhat, semmire nincs garancia. Nyilvan nagyon fugg a haz meretetol, hogy megeri-e, es az anyagtol amibol epult. Nalam nagyon kicsi alapterulet ,igy ketten mar eleg kell legyenek, ha muszaly begyujtok 1×2-szer nagy hidegben.. Igerem beszamolok megerte-e .. par ev mulva 🙂

          reply
        • Putyin február 6, 2018

          ha telen sutne – eleget – a nap, akkor nem kellene futenunk sem.
          telen a napsuteses orak szama elenyeszo a nyari napsuteses tiszta idokhoz viszonyitva.

          regen a leendo napkollektor vasarlokat „hulyitettek” ezzel a szoveggel, hogy azert jo(bb) a vakumcsoves napkollektor mert telen tobbet termel. Ez igaz. Csak telen nem sut eleget a nap ahhoz, hogy ez jelentos legyen.
          (10 ev napkollektoros tapasztalattal mondom)
          tipp: nezzen utana a teli napsuteses orak szamanak.
          tipp2: a csillagok fenyenel termelo napelemeket felejtse el;)

          reply
    • Putyin február 6, 2018

      A H tarifa nem lesz kompatibilis a napelemmel – ami B tarifa lesz 😀
      akarhonnan forgatjuk, jelenleg a villamos aram a legdragabb energia (ezert futesre nem optimalis napelem ide vagy oda)

      reply
    • Lajos december 9, 2018

      Akkor marad a vegyes tüzelés.

      reply
    • Csaba február 16, 2019

      Kedves Napelemes Úr!
      Ébresztő! Ismerősömmel,aki telepített napelemet kiszámoltuk, hogy a telepítési költsége laza 20 éve alatt térül meg. Addig is van neki havi 3000 Ft villanyszámlája a napelem előtti 12 Ft-hoz képest.
      Persze a villannyal közvetlenül télen nem tudná kifűteni korántsem a házát, az nem alkalmas arra normál méretű tetőknél! Nem elég a felület, de, ha nagyobbat is tenne, azzal a létesítési költség is sokszorozódik!
      Postára lehet sietni,de ennél az adott háznál csak egy laza havi 10 000 Ft körülivel. nem összeg! A gázfűtést én 2018-ban 640 000 Ft-ért korszerűsítettem,új rendszer lett kiépítve!! 4 radiátor volt 140 000 Ft, Immergas kondi kazán 300 000 parapetes kéménnyel, tervezés 30 000 Ft, munkadíj bekötés és szerelés volt 120 000 Ft, 5 rétegű cső meg pár idom 50 000 Ft. Ennyi! Egyébként a zöld áramból származó villanyfűtés a jövő, de az infra ide-oda beépítve(csempe alá???) lószart se ér, illetve nagyon nagy felületet kell beépíteni/elhelyezni és a villanyszáma bizony annyi lesz, mint az elhasznált kW/h…. Még mindig a radiátoros hőleadóba keringetett közeg a jó megoldás,mert az infrapanelnél csak a besugárzott területen van melegedés, a sarkokban könnyen jelenhet meg penészedés, míg a radiátortok folyamatosan keverik a szobák levegőjét.Mondok egy általam megvalósított filléres dolgot a villanykazán hülyeség helyett. 200 literes Hajdú bojler fűti és puffereli az éjszakai áramról a 3-4 radiátort. Ez egy modern, jól szigetelt házba elegendő!!!!

      reply
  2. Bea szeptember 22, 2016

    😉
    En meg nagyon vagynek vegre tapasztalatokra, mert hiaba olvasgatom a netet, sorra csak cegek manipulativ posztjaiba botlom. 🙁
    Talan az en szivemhez azert all kozelebb az elektromos futes, mert az volt nalunk gyerekkent is (fel csalad az eromuben dolgozik).
    Mindennek van pro-kontraja, es jo, ha az emberek beszelgetnek errol, hatha tanulunk egymastol, vagy olyat olvasunk, amire nem is gondolnank 😉

    reply
    • Kardos Ferenc április 26, 2017

      Kedves Bea!

      Mérnökökkel érdemes beszélgetni, nem kalmárszellemű kereskedőkkel.
      Írja meg a saját dilemmáját, legyen belőle egy esettanulmány. Itt nyílt színen, amibe bárki állást foglalhat.

      reply
    • Putyin február 6, 2018

      Ha ugy nezem, az en csaladom fele is (Edesapam) az eromuben dolgozott, sot, reszt vett az epitkezeseben, megsem jut eszembe villannyal futeni. Meg ejszakai aramunk sincs, mert olyan ritkan kell elektromos aramot hasznalnom a melegviz kesziteshez, hogy inkabb hasznalok nappalit – arra az 1-2 orara naponta -, mert igy mindig csak annyit hasznalok el belole ami eppen szukseges ahhoz, hogy utanmelegitse a napkollektor altal felmelegitett vizet (telen vegyes tuzelesu kazan futi)
      Kedves Bea, javaslom, hogy szamoljon utana mielott penzt kolt. a kalkulaciot szeirntem itt is szivesen fogadja mindenki.

      reply
  3. Joó Renátó október 3, 2016

    Jó a blog bejegyzés! Tetszik!
    Végre egy kis fizika a félrevezető marketing ellenében. Hajrá!
    http://ikomfort.ngbsh.hu/2014/06/az-elektromos-futesekrol-par-gondolat/

    reply
    • Kardos Ferenc április 26, 2017

      Kedves Renátó!

      Elolvastam a weboldaladon a hivatkozott oldalakat. Teljesen rendben van.
      Eszembe jutott egy régi szlogen első munkahelyemről. Néha elhangzott az: „kevesen vagyunk már urak!”
      Olyan urak, akik megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy nem hazudnak!

      reply
  4. István október 3, 2016

    Tisztelt Kardos úr!

    Azt hiszem az hogy egy 88 kwh/m2a fajlagos nettó energiaigényű épületbe nem való elektromos fűtés az az ön levezetéséből is egyértelmű. Hogy ez az épület nevezhető jelenleg korszerűnek az kérdéses. Ha a magyarországi átlagos házak, lakások ezen érték körül vannnak vagy rosszabbak, akkor való igaz egy átlagos magyar házba nem való elektromos fűtés.

    Egy takarékosabb (30 kwh/m2a) épületettel viszont az ön példájával számolva éves fűtési költségnek a következők adódnak:
    30*80*37,56=90144 Ft nappali áram használatával.
    30*80*23,55=56520 Ft vezérelt áram használatával (ilyen szigetelésű háznál az aljzatbetonba fektett fűtőkábellel ez már elképzelhető).
    30*80*11,76=28224 Ft gáz használatával.
    Évi 62 ezer (28 ezer ha vezérelt áram) forint többletköltség máris nem olyan nagy hogy tisztán anyagi oldalról elvessük (esetleg nincs gáz és az építkező nem akar fát vágni?).
    Biztos vagyok benne, hogy ez a ház elektromos fűtéssel is minősíthető lesz.

    Tartósság. Egyes gyártók jelenleg 20 év garanciával forgalmazzák az aljzatbetonba fektethető elektromos fűtőkábeleiket, meghibásodás esetén a cserével járó egyéb költségeket is fedezik. Ehhez nyilván minősített szerelő kell drágább áron. De ez nem az elektromos fűtés specialitása. Minden műszaki megoldásra egyaránt igaz, jó „anyagot” megfelelően beépíteni nem olcsó. Nem mellesleg egyetlen gázkazánt nem találtam 20 év garanciával…

    Elektroszmog. Aki ettől fél vegyen árnyékolt, minősített fűtőkébelt (ilyen is van), vagy elektromos radiátort.

    Természetesen rengeteg félreveztő írás található az interneten arról, hogy elektromos fűtéssel spórolni lehet, néhány év alatt visszahozza az árát, kevesebb ráncunk lesz tőle és tisztább szárazabb biztonságos érzés. Ezeknek a reklámoknak nem szabad hinni, bár azt hiszem nem nagyon van olyan reklám aminnek hinnünk éredemes.

    Önnek viszont korrekt és pontos tájékoztatást kell addnia, ha nem akar hasonló színben feltűnni.
    Az ön által felvetett példa egyoldalú és ebből von le általános következtetéseket.
    Szerintem korrektül az mondható:

    Elektromos fűtést csak nagyon jól szigetelt házba gondos mérlegelést, számítást követően tervezzünk, de a megfelelő körülmények esetén ez is lehet egy reális, adott körülmények között akár ésszerű (pl. gáz nem áll rendelkezésre, vagy bevezetése magas költségekkel jár) alternatíva.

    reply
    • Kardos Ferenc április 26, 2017

      Kedves István!

      Sok felvetésével egyet tudok érteni. Mint írtam feljebb, a vizes csőrendszer 100 évig is működőképes lesz, azzal is lehet árammal fűteni egy központi elektromos kazánnal, sőt megadja a hűtés lehetőségét is.
      Tehát szerkezetbe kerülő direkt hőleadót SOHA nem ajánlanék. Megteszik ezt helyettem azok, akik MLM üzletet építenek infrafóliából:-)
      A TervCafé vendégei 99%-ban családi házat építenek, a maradék 1% akar belvárosi lakást felújítani. Ennek alapján nem gondolom, hogy elvetemült
      rétegigényt hoztam volna fel példának, az építkezők zöme ilyen jellegű családi házat kíván felépíteni. Onnan tudom, hogy beszélgetek velük.

      reply
      • Borsos István október 9, 2017

        Tisztelt Kardos Úr!

        Ön, mint az elektromos fűtés nagy ellenzője, mit szól a mai korszerű technológiával gyártott infravörös fűtőpanelekhez, melyet az ember csak felakaszt a falra vagy a mennyezetre és kész a fűtés? Nekem van ilyenem ( kíváncsiságból vettem és a fűtött helység falait hőtükörrel vontam be a falburkoló alatt ) és eddig nagyon meg vagyok vele elégedve. Külön mérőt tettem rá, hogy leeszi-e a fejemet vagy nem. HÁT NEM! Nekem jó!

        reply
        • Kardos Ferenc november 19, 2017

          Kedves Borsos úr!

          Nem szólok hozzá semmi különöset, nekem is ilyen van a fürdőszobában pótfűtésnek.
          Arra való, de a komplett épület kifűtésére nem szeretném alkalmazni.
          A fenti cikk nem egy-egy eseti alkalmazást kárhoztat, hanem a komplett családi ház elekromos fűtési költségét taglalja.
          Ön szerint nem drágább elektromos árammal fűteni?

          reply
  5. CzKároly október 3, 2016

    Kedves István!
    Mélységesen egyetértek a bejegyzéssel. Magam is 15 éve lakom egy nagy kertes házban, amit elektromos padlófűtéssel, vezérelt áramról fűtök.

    Az épületfalaiba több km hagyományos villamos vezetéket húztak be – csak konnektorból 72 van – ami mind termel elektroszmogot, kivétel a fűtőkábel a betonba, ami körben árnyékolt és a földeléssel összekötött.

    Ennek a fűtési módnak a messze legkisebb a beruházási költsége kb. 4500 Ft-m2 és nincs karbantartási költsége. Az általam ismert legrégebbi ilyen rendszert 1983-ban építették, és a mai napig karbantartás nélkül üzemel.

    Hány gázkazánról vagy hőszivattyúról lehet ugyan ezt elmondani?
    Egyetértek abban is, hogy nem mindegy milyen a ház hőigénye, és éppen a mai energetikai előírásoknak megfelelő épületek oly kevés fűtési energiát igényelnek, hogy nem érdemes gázt bevezetni a telekre.

    A 3-ik generációs fóliával pedig az a nagy kérdésem, infrafűtés az egyáltalán?
    Mert ha igen, akkor a vizes padlófűtés is az, hiszen aki a nappaliban üldögél, milyen különbséget érez egy vizes és egy fóliás padlófűtés között?

    reply
    • Kardos Ferenc április 26, 2017

      Kedves Károly!

      Az említett nm árból vizes padlófűtést is tudunk építeni akár Rehau csőből is.
      Egyetlen termosztáttal beéri a rendszer, ahol a padlót napfény éri, ott automatikusan csökken a leadott teljesítmény. Sőt a többlet hőt képes elosztani a ház egyéb helyiségei felé. Tud ilyet a direkt elektromos padlófűtés? És nem kell 12 szobatermosztát 24 tartóselemmel.
      A karbantartás kb annyi, h levegőt kell pumpálni a tágulási tartályba a biciklipumpával 2 évente…..

      Az infrafóliával rátapintott a lényegre, a padló alól nem tud sugározni, csak egyszerű vezetéssel ad át hőt a padlóburkolatnak.
      Most már érti, mire az udvariatlan „parasztvakítás” a címben.

      És arról nem is beszéltem még, hogy a „sötéten sugárzó” forgalmazó szerint csökkenti a levegő páratartalmát! Hát hogyne…hová tűnik vajon a levegőből kivont víz?

      reply
      • András május 9, 2017

        Tisztelt Kardos Ferenc!

        Nem 4500Ft-ból, de még 6000Ft-ból sem építenek vizes padlófűtés rendszert.
        Nemrég kértem be ajánlatokat és a vizes padlófűtés rendszer kompletten a kazánházig (de kazánház nélkül) cégtől függően 7-10 ezer között mozgott négyzetméterenként Áfásan, garanciával. Persze mutyiba, haverokkal biztos meglehet oldani olcsóbban. De akkor még csak a padló van kész, az osztókkal. Hol van még a kémény, gázterv, gázbekötés, Kondenzációs kazán, stb..
        Érdemes számolni a hőszivattyú esetében az 5-6m2 gépészeti helyiséggel ami kárba vész. Ez egy 130m2 feletti háznál nem olyan vészes, de 100m2 nettó alatt nagyon tud hiányozni és a mai beruházási költségek esetén, simán be lehet szorozni ezt a helyiséget 200 ezer X 6m2. (hőszivattyú esetén)

        Ön megtalálta a csalók csalóját. 🙂 Az ön által kiszemelt fűtőfilm kereskedő csillagászati áron adja a termékét, MLM rendszert is bevet, és hogy ez működjön, a csillagokat is lehazudja az égről.

        Viszont vannak olyan kivitelező cégek, aki 6-7000Ft/m2 áron telepítenek, számlával, garanciával. Meg (bár az ilyen tényleg ritka) hőigény számítással kezdenek.

        reply
        • Kardos Ferenc május 12, 2017

          Kedves András!

          Hetente adok ki kivitelezési árat padló vagy monolit födém temperálásról, ugyanannyiba kerülnek.
          Négyzetméterenként 6 m REHAU 17*2-es cső = 1980 Ft
          Munkadíj 310/méter…………………………………= 1860 Ft
          osztó gyűjtő ára kb 1 000 Ft/nm…………………= 1 000 Ft

          Akárhogyan nézem, ez nettó 5 000 Ft alatt marad. És a legnagyobb márkával kiépítve.
          Mi ennyiért vállalkozunk.
          A gépész helyiség valóban 6-8 nm. Sorolom mik vannak itt többnyire:
          Hőszivattyú
          szellőztetőgép
          levegős osztó-gyűjtők
          HMV tároló
          vízlágyító
          mosógép
          szárítógép
          szennyesruha tároló
          vasalódeszka
          elektromos kapcsolószekrény
          Fűtési-hűtési osztó-gyűjtők
          hideg/melegvíz osztók
          Napelemes inverter

          Valóban elpocsékolt négyzetméterek ezek?

          reply
          • András május 14, 2017

            Tisztelt Kardos Ferenc!

            Mint építtető, én alapból bruttóban gondolkozom. Tehát a 6000Ft-ot is így értettem.
            Talán itt a nyugati országrészen máshogy alakulnak az árak. Van olyan cég aki br.: 10.000Ft-ért rakja a padlófűtés csövet. Igaz ez áfás, rendszer lemezzel együtt.
            A sok kutakodással 6500Ft-os bruttó ár volt a legjobb ajánlat. De az vashálóra rögzítéssel.

            Igen, a hőszivattyú vagy HMW illetve puffer tartály által elfoglalt helyet elpocsékoltnak érzem. Vagy mondjuk úgy, hogy a hőszivattyús fűtés szükséges vele járója. A mosógép el van a fürdőbe is. A vasaló deszka meg eldugható.
            Ha csak 6m2-el számolok és br.200.000Ft/m2-el szorzok, akkor nagyon alul számoltam. És ez 1.200.000Ft ennyivel kisseb házat lehet építeni és ezt megspórolni. Vagy marad +ban egy fél szoba. Vendégszobának, akárminek.

            De ezzel semmikép sem Önt akarom kritizálni, csak szeretném felhívni a figyelmét, hogy vannak más tényezők is amit figyelembe kell venni.

        • Gabi május 15, 2017

          Tisztelt András!

          „Viszont vannak olyan kivitelező cégek, aki 6-7000Ft/m2 áron telepítenek, számlával, garanciával. Meg (bár az ilyen tényleg ritka) hőigény számítással kezdenek.”

          Ha van érdekeltsége ilyen cégben, elfogadom a hsz-ását, ha nincs érdekeltsége akkor úgy helyes, h maximum voltak!
          Az a másik Cég Aki Lazán Elszédít Otthonok fűtésében, küldött nekem árajánlatot a napokban. A honlapjukon pl. mennyezetfűtésre 4.300.-Ft szerepel, az árajánlatban visszaosztva már 11.891.-/m2-re jön ki. (ebben nincsenek benne a termosztátok!)
          Arról nem beszélek, h hőigény számítással biztosan nem kezdhettek, mert a cég akivel terveztettem a házat (hozta a referenciáit) és a fejét fogta, h mit számolt a Cég Aki Lazán Elszédít Otthonok fűtésében hőigényre. Az szintén mellékes, h a honlapjuk frissítése előtt, a 4.300.- munkadíjas m2 ár volt, az ajánlat ma már tartalmaz munkadíjat, e-napló vezetési díjat is + csatlakozót, vezetéket (1,5mm2 Cu 150+áfa), klipszet…
          De nem gondolhatja senki komolyan, akinek az az érdeke, h minél több m2-t eladjon a termékéből az fog adni egy korrekt mérést?
          Melyik cégre gondol?
          Azonnal meglepem őket egy alaprajzzal.

          reply
          • András május 16, 2017

            Kedves Gabi!

            Nem tudom milyen cégre céloz, nekem személy szerint nincs érdekeltségem semmi ilyen cégben. Ha meg kikeresek pár linket, akkor az csak arra lesz jó, hogy rám fogja, hogy reklámozok. És függetlenül attól, hogy igazat mondok-e, kétségbe vonja a szavahihetőségemet. Ez egy ördögi kör, amibe belemenni nem szeretnék. Google a barátja Önnek is. 🙂

            Az meg úgy gondolom, hogy normális, hogy ha valaki ilyenre vállalkozik, akkor annak része az építési napló vezetése. Pontosabban annak a része ami rá tartozik.

      • Szali június 6, 2017

        „Hova tűnik vajon a levegőből kivont víz?”

        A falsarkokba, ahol lecsapódik és kitűnően neveli a penészt 😀

        reply
      • alma321 november 12, 2023

        „szerint csökkenti a levegő páratartalmát! Hát hogyne…hová tűnik vajon a levegőből kivont víz?”

        Ha melegít akkor csökkenti a relatív páratartalmat. Mint minden más ami melegít 🙂

        reply
    • Tóth Tamás május 10, 2017

      Kedves Károly!

      Az általunk forgalmazott 3. generációs intelligens fűtőfólia, infrafűtés igen.

      Minden anyagnak van egy olyan tulajdonsága, hogy a befogadott sugárzás hány százalékát engedi tovább (Emisszió). Ez a beton esetében 0,95 . Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy az alulról kapott sugárzás 95% át engedi tovább változatlan formában (függetlenül a beton vastagságától), így a nappaliban üldögélve is infrasugarakkal melegszem.

      reply
      • Kardos Ferenc május 12, 2017

        Na látja Tamás, ezért nem megyek én Önökhöz továbbképződni.
        Az emissziós tényező nem ezt jelenti.

        reply
      • András május 14, 2017

        Tudtommal az infra az fény. Ugyan az emberi szem számára láthatatlan, de akkor is fény. Ha bármi olyan tárgyal eltakarjuk amin nem megy át a fény, akkor az infra sem fog.
        Nekem speciel nagyon szimpatikus az fűtőfilm. De hagyjuk már ezt a dumát az infra vörös sugarak jótékony hatásáról, mert az itt nincs.

        Vagy? Lehet cáfolni.

        reply
        • Kardos Ferenc május 20, 2017

          Köszönjük András!

          Pontosan így van, ez ennyire egyszerű.
          Aki bejárt fizika órára, az mind így tudja.
          Kivéve a gyevi bíró és Tamáska.

          reply
        • Satya január 7, 2018

          Úgy írja az infra panelekről és infgra fóliákról, hogy a nap melege, ugye? Ha nem megy át akkor az ablakon miért jön be és nyáron miért van a lakásba 40 fok?? Ha nem megy át a nap melege akkor a lakásba nem kellene klíma sem! Ne haragudj András ez badarság! Én a fűts felújítás előtt álok de már minden fűtési módszerektől hányingerem van mindenki bizonyítsa a maga igazát és ahogy olvasom egyik sem jobb a másiknál és nem is olcsóbb. Én már halottam olyan ablak üvegről is ami beengedi a nap melegét de ki nem és a sörkollektorról, ja de lehet, hogy az sem jó ezen a fórumon.

          reply
          • igazi szkeptikus február 2, 2019

            Satya! Konkrétan lehülyézted magad, hiszen az ablakon te is átlátsz pont úgy mint a tv infra távirányítója, vagy épp a nap sugarai, de a padló burkolón nem és a betonon sem. A beton nem fény hanem hő vezető mégpedig szinte kiválóan.

        • Fluke február 21, 2018

          Kedves vitatkozók! Ez pont ide passzol:
          http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/paripas/modern/04.htm

          reply
      • Szali június 6, 2017

        És a beton is tud arról, hogy neki át kéne engedni a sugarakat? Mi is majdnem beugrottunk ennek az ordas hülyeségnek, végül hőtárolós kályhákat vettünk.

        Uram! A fenti állítása szerint akkor ha jól értem, ha fogok egy 8 cm vastag betontömböt (ugyancsak a példa szerint tökmindegy milyen szélességűt), azt a fűtőfólia instant felmelegíti? Erről lenne szíves egy youtube videót készíteni a betont felületi hőmérővel mérve az infra bekapcsolása előtt és után?
        És azt hogyan kell értelmezni, hogy „a befogadott sugárzás hány százalékát engedi tovább”? Hadd kérdezzem meg, sugárzást hogyan képes egy betonkocka tárolni? mondom SUGÁRZÁST? És ezek szerint tökmindegy, hogy a beton vastagsága 1 cm vagy 1 méter, akkor is instant meleg lesz a lábam a betonon? És a hőtartó/hőtároló képesség az vajon mi? Ha egyszer a betontömb hőmérséklete +10 C fok és odapörkölök az alatta levő infrával, akkor néhány másodpercen belül a beton felső felülete +20 C fok lesz? És ebben az állapotban és időpillanatban ugye az a két kérdés vetődik fel, hogy:
        1. az infra bekapcsolása után a beton hideg marad és csak az infra film és a lábam lesz csak meleg, vagy
        2. fél tonnányi beton néhány percen belül +10 C fokról +20 C fokra melegszik fel.
        Az első feltételezés az én hőtani képzettségem szerint lehetetlen (de ezt nyugodtan cáfolja meg más, nálam tanultabb szakember). Bár a nukleáris sugárzás mintha képes lenne hasonlóra…
        A második feltételezés szerint ez sima hővezetés, amihez az egész betontömböt át kell melegíteni, de ott annyi hőmennyiséget kellene tudni egységnyi idő alatt belepumpálni a betonba, amennyit az infra a fasorban sem tud.
        Ez asszem’ általános iskolai fizika iskolapélda, hogy Jancsika figyelj ha van egy Bunsen égőnk és egy betonkockánk amit ezzel melegítünk, akkor ha az égő 10 J energiát közöl, akkor a betonkocka túloldala mikorra lesz 20 fokos?

        reply
    • Novák Tamás április 2, 2021

      Infra fűtésnek azt nevezném, ahol a hő inkább sugárzással melegít, mint hőáramlással. Ehhez nagy hőmérséklet-különbség kell, vagyis a 60-80 fokos panel (ráadásul aminek nincs is „rálátása” a fűtendő részekre, mert padló vagy padlólap alatt van) biztosan nem infravörös sugárzással fog melegíteni. Az „elektromos fűtőpanel”, „fűtőfólia” vagy „fűtőkábel” korrektebb elnevezés. Az „infra” szó csak jól hangzó marketing fogás. Egyébként egy kis fizika: minden tárgynak van hőmérsékleti sugárzása. Két egymást „látó” tárgy egymásnak energiát küldözget. Ha egyforma a hőmérsékletük, akkor annyit kapnak mint amennyit küldenek, vagyis nincs melegedés vagy hűlés. Ha valamelyik viszont melegebb, akkor az többet küld a másiknak, mint amennyit az visszaküld, ezzel kiegyenlítődik a hőmérsékletük. Fontos, hogy ehhez nem kell közéjük „közeg”, ez légüres térben is megy (pl az űrhajók ilyen hűtőradiátorokkal tudják leadni a felesleges hőjüket). Vagy ugyanez megy, mikor télen a tűz mellett ülsz: az arcoddal érintkező levegő hideg, de a tűz hősugárzása melegíti az arcodat a hideg levegőn keresztül is. Az is érzékletes, hogy nagy hőmérséklet különbség kell a jelentős hőátadáshoz sugárzáson keresztül: ha egy 60-80C fokos felülethez odatartod a kezedet, nem érzed a hősugárzást, de egy több száz fokos (pl vörösen izzó kályha) mellett már igen. A harmadik példa az ősszel/télen lefagyó autó ablak, pedig a levegő még mondjuk +5 fokos. Az ablak látja a felette lévő üres égboltot, aminek a sugárzó hőmérséklete nagyon alacsony (-50C fok körül?). Emiatt az autóüveg lesugározza az energiáját az űrbe, és jobban lehűl mint a környező levegő, ezért kicsapódik rá a víz és oda is fagy.

      reply
  6. Mátyás október 3, 2016

    Én úgy értelmeztem, hogy kimondottan a fűtőfóliákkal van kifogás, bár a cikk minden elektromos fűtést egy kalap alá vesz. Pl. a norvég elektromos fűtőpanelokat is, melyekről azért már van tapasztalat, nem számítanak újdonságnak.
    Ugyanakkor nagyon lényeges kiemelni a körülményeket, a fűtendő létesítményt. Ahogy azt az előttem szóló szépen le is vezette. Példaként én egy könnyűszerkezetes új építésű házat hozok, körbe 25 cm szigeteléssel, ideális tájolással, megfelelő benapozással, árnyékolással (passzív ház elvek). Az épület hőigénye nagyon kicsi. Az épület jól hasznosítja a téli nap melegét. Ilyen esetben nagyon keveset kell fűteni, tehát eltörpül a villany-gáz ár, vagy egyéb energiahordozók ára közötti különbség. Hangsúlyos szerepet kap a beruházás költsége és az üzemeltetés járulékos költségei, mint pl. a kötelező szerviz, karbantartás stb. Ugyanis évente néhány tízezer forint elmegy a gázkazán kötelező szervizére, ami egy ilyen összehasonlításban megint csak számottevő. Amennyiben a gáz nincs bevezetve az ingatlanra, még inkább az elektromos fűtőpanelek javára fordulhat a mérleg.

    reply
    • Kardos Ferenc április 26, 2017

      Kedves Mátyás!

      Valóban egy kalap alá vettem. Arról nem is beszéltem, h a TNM rendelet szerinti energetikai számítás is EGY KALAP ALÁ VESZI!

      Ugyanis egyetlen fajta elektromos fűtésre sem kaphatsz használatbavételi engedélyt az elkészült házra.
      Itt olvashatsz erről, az energiatanúsítók fóruma:
      https://groups.google.com/forum/#!searchin/bausoft/f%C5%B1t%C3%A9s$20f%C5%B1t%C5%91filmmel/bausoft/Y5SqTMKsqPI/yUxWGCStAwAJ

      Idemásolok egy hozzászólást:

      Csigó Balázs

      2016. 09. 19.

      Re: [bausoft] Re: Energetika–> fűtés fűtőfilmmel
      Egyéb címzettek: monori.ta…@gmail.com

      Kedves Kollégák!

      Én rengeteg ilyen „csak” elektromos fűtéses új családi házzal találkozom, szerencsére még a tervező asztalon… Én első körben elmagyarázom a tulajnak, hogy az áhított elektromos fűtés le fogja rontani a besorolást, továbbá jelzem, hogy napelem rendszer nélkül még a TNM rendelet 1. melléklete szerint sem fog megfelelni az épület. 2017.12.31-e előtt sem! Majd mikor az energetikai számítás során szembesítem a megrendelőt a várható éves üzemeltetési költségekkel, és a várható besorolással, akkor kezdődik a fej vakargatás.

      A TNM rendelet 6.§-a teljesen egyértelmű. A 2017.12.31-e előtti időszakra pedig az „e” bekezdés vonatkozik. Elektromos fűtéssel, napelem rendszer nélkül ennek nem lehet megfelelni. Nem megfelelő új épületet pedig nem lehet építeni…

      Üdvözlettel
      Csigó Balázs
      Épületgépész mérnök

      reply
  7. Vitéz Molnár Jenő október 3, 2016

    Ha már a véleményünket kérdezed és diskurzust vársz:
    Az elektromos fűtés igenis reális és elfogadott, támogatott alternatíva, különösen, ha „megtermeled” magadnak. Egy 5 MW-os rendszer már három misi alatt van kulcsrakész, tehát ha jól sáfárkodsz, az éves elszámolásnál alig kell ráfizetni, sőt, ismerek olyat, aki nullszaldós. Ehhez persze passzív háza van, de minden villannyal megy nála. A jelenlegi szabályozás által megkövetelt „tartalék fűtésrendszer” pedig – természetesen – vízteres kandalló. E helyett beteheti bárki a kombi kazánt, csak a keringető szivattyú áramellátásáról kell gondoskodni.
    A másik témával kapcsolatban: lakóépületben idiotizmusnak tartom az infrafűtés bármilyen formáját. NEM erre találták ki, nem úgy működik! Elektromos padlófűtés, akár a vizes rendszerrel összekötve …
    Vitaindítónak csak ennyit, így első blikkre…
    VMJ
    Mérnöktanár, szakoktató

    reply
    • Joó Renátó október 5, 2016

      Kedves Tanár úr!

      Nincs már tartalék fűtés, nem írnak elő ilyet! Sajnos sok önkormányzatnál ülő műszaki kollégák sem tudják jól és néhány helyen megkövetelik mindaddig, amíg nem világosítják fel őket!

      Volt egy OTÉK. 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet.
      http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR

      Ebben volt a 94. paragrafusban a tartalékfűtésre vonatkozóan. (kémény vagy tartalék elektromos generátort kell biztosítani.)

      A 211/2012. (VII. 30.) Kormányrendelet ezt a 94. paragrafust törölte. MINDENESTÜL!

      http://www.arch.hu/tovabbi-jogszabalyok/211/2012-kormanyrendelet-az-otek-modositasarol

      reply
      • mojeno október 19, 2016

        Köszi a tájékoztatást! Mióta szubjektiv okok miatt nem igazán tervezek, nem vagyok mindenben naprakész, de a tartalék fűtés megoldása mindenképp napirenden kell legyen az ezzel foglalkozóknál. Pár éve, a nagy gázbummnál volt a klasszikus kérdés: És mi van, ha elzárják az oroszok vagy az ukránok a csapot? Nem történt meg, de mint tudjuk, a kapanyél is elsülhet…

        reply
    • Demeter Róbert október 25, 2016

      Tanár Úr , egy kis korrekció … 5 kWp-s rendszer. a megawattos, az egy kicsit nagy helyigényű 🙂

      Üdvözlettel:

      Demeter Róbert

      reply
    • Kardos Ferenc április 26, 2017

      Kedves Jenő!

      Annyit hadd mondja a napelemes kiváltásról, h – maradjunk a mintaként felhozott konkrét példánál – 7 040 kWh*év a fűtési hőenergia igény. Ha tökéletes déli tájolású tetőre szerelünk napelemet, akkor 6,5 kW-os rendszer megtermel ennyit. De tökéletes déli tájolás igen ritka, számoljunk DK tájolással, akkor 8 kW-os napelem felület szükséges.
      Csak a fűtésre, nincsen benne HMV és nincsen benne a rendes nappali áramfogyasztás.
      Ha valamilyen hőszivattyúval számolunk elektromos fűtés helyett, akkor 4-szer kevesebb napelemre lesz szükség (átlag COP, SCOP), tehát elegendő 2 kW napelemet feltenni a fűtés kinullázására. A megtakarított 6 kW napelem ára 2,5 mFt, ennyi pénzből megvehetjük a hőszivattyút, ami hűteni is tud, továbbá olcsón melegvizet is tud előállítani.
      A 8kW-os napelem mező kb 70 nm tetőfelületet igényel, kérdés h van-e ennyi.
      Az esetek nagy részében nincs elegendő tetőfelület, csak ábrándoznak a napelemes kiváltásról.
      Amúgy, ha hőszivattyút veszünk H tarifát is kaphatunk, ami az éjszakai árammal egyező tarifa, kb 23 Ft jelenleg. Ezt már kiváltani sem érdemes, inkább az A1 tarifás nappali fogyasztásra érdemes koncentrálni.
      Hát ez volna az érem harmadik és negyedik oldala:-)

      reply
      • Géza bá november 15, 2017

        Kedves Ferenc,
        Kissé elnagyoltnak látom az Ön által megjelölt számokat, így félrevezetőek. Tényeket kellene közölni, nem feltételezéseket. Egy jó minőségű 1kW-nyi napelemes rendszer ideális tájolásnál 1200kWh-t termel évente átlagosan hazánkban. Ezen a honlapon percről-percre láthatja a termelést, akár évente összesítve is, én rendszeresen követem. Itt talál 1400kWh/év termelésű rendszert is. http://napelemtechnika.hu/napelem-bemutato-rendszer-online-termelesi-adatai. Egyébként számolni is lehet, nyilvános linken elérhető:
        http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php . Itt egy modern napelemes rendszer veszteségét a 14%-ról 6%-ra kell állítani ( inverter és kábelek). A számok mindjárt mást mutatnak

        reply
        • Kardos Ferenc december 12, 2017

          Kedves Géza bá!

          Ha kapok egy konkrét, meghatározott helyszínt, akkor nem fogok általánosságokat írni.
          Van itt ilyen pontosan meghatározott ingatlan tájolással, tető dőlésszöggel?
          Melyik gyártó hány wattos napeleméről beszélünk?
          Hány éves napelem termelését vegyük?
          Vadonatúj állapotát értékeljük, vagy vegyünk egy „középkorú”, 15 éves napelemet?
          Legalább harminc évre szóló beruházásról van szó, mire használható az első 1-2 év termelési adata? Vegyük úgy, mintha mindig az újkori hozamra lehetne számítani?
          Tudjuk, hogy ez nem így van, erről szól a 20 éves teljesítmény garancia, ami egy folyamatosan GARANTÁLTAN csökkenő teljesítményt prognosztizál.

          Miért van az az érzésem, hogy mindenki engem akar kóstolgatni?

          reply
      • Szabó Gábor január 11, 2018

        Kedves Ferenc!

        Ha nem terhelem vele, a tanácsát szeretném kérni egy korszerűsítéshez.
        Pro és kontra olvastom a hozzászólásokat, de azok inkább elbizonytalanítottak
        és zavart okoztak a fejemben.

        Egy 60 nm-es faházban lakom, ami az oldalfalon 14 cm-es, a tetőn 20 cm-es közetgyapot táblákkal szigetelt. Dél-délnyugati tájolású tetővel rendelkezem,
        amiből Kb. 40 nm-nek kb. 40 fokos és 40 nm-nek 20 fokos a lejtése.
        Gázkazánnal fűtök, radiátokkal. Az éves gázfogyasztásom kb. 800 m3.
        Az éves villany kb 1600 kWh. Melegvizet egy 120 l-es villanybojler szolgáltat.
        Ezeket szeretném kiváltani. A kütyük ehelyezésére van helyem.
        Szezonban a melegvizet talán kollektorral a legolcsóbb megoldani.
        A fűtésre/hűtésre és a villanyra kellene valami gazdaságos megoldás.
        Lehet, hogy a fűtés/hűtés nekem leggazdaságosabb egy inverteres fűtő-hűtő
        klímával lenne. Szerintem ebből nekem egy 4 kW körüli teljesítményű talán elég
        is lenne. Az ehhez (és minden máshoz) szükséges mennyiségű villanyt pedig
        napelemmekkel szeretném előállítani.
        Persze az is előfordulhat, hogy ilyen kis fogyasztásokhoz nem is nagyon érdemes
        nagyobb összeget befektetni.

        Üdvözlettel, Szabó Gábor

        reply
  8. Zoli október 4, 2016

    Ez egy igen érdekes cikk. Csak azt se feledjük el, hogy az energetikai tanúsítvány rengeteg ellentmondást tartalmaz, amit az energetikusok sem értenek, nem tudnak megmagyarázni. Az energetika egy újabb „szükséges” dokumentum, aminek segítségével pénz húzható ki az emberek zsebéből. Ha valaki arra kíváncsi, hogy mit tud, vagy mit fog tudni az épülete nem egy stacioner állapotot kell vizsgálni, hanem az épület működését szimulálni. Az energetikát rendelet szabályozza, ezáltal a besorolások manipulálva vannak, úgy is mondhatnám, hogy a jelenlegi pályázatok elérési rátájához van kalibrálva. Nem hiszem, hogy egy szimpla energetikai tanúsítvány alap lehet egy ilyen összehasonlításhoz, miközben tudva lévő, hogy az energia felhasználás egy erőteljes lobbinak köszönhetően a gázfogyasztást erősíti. Ugyan akkor, ha ebbe az energetikába belerakja a napelemeket és a programban úgy állítja be, hogy a termelt energiával a fűtést váltja ki, meg fogja látni, hogy sokkal jobb lesz a mutató. Így akár AA, AA+ vagy AA++ is elérhető. Valóban a gáz ára kedvező, viszont ez annak köszönhető, hogy a kormány mesterségesen alacsonyan tartja a gáz árát és csak idő kérdése, hogy ez a lufi kidurranjon és akkor mi lesz kedves gáz felhasználók? Sokan elfelejtették az elmúlt időkben mi is történt az olajfűtéssel? Hiba lenne függeni bármilyen szolgáltatótól.
    Abban egyet értek Kardos úrral, hogy egy infra fűtést úgy üzemeltetni, hogy a szolgáltatótól veszem az áramot nagyon nagy hiba. Ezért csatlakozom az előttem szólóhoz. Napelemet kell telepíteni! Persze ez sem támogatott, mert ugye nem nyerő ha az emberek nem függőségben élnek és sok állami beruházást veszélyeztetne ha villamos energia felhasználás drasztikusan a napenergia hasznosítás irányába mozdulna.
    Várom a folytatást és remélem lesz összehasonlítás arra vonatkozóan is, hogy mibe kerül egy gázos fűtés teljes egészében. Azaz a fővezetéktől a végső felhasználásig, minden szerelvénnyel és szükséges eszközzel, tartozékkal együtt. Ezzel szemben pedig mennyibe kerül egy háztartási méretű napelemes erőmű és a hozzá kapcsolódó infra fűtés.

    reply
    • Kardos Ferenc május 20, 2017

      Kedves Zoli!
      Nem javít akkorát (hogy pl ++AA) a napelem tudtommal, kérdezz meg egy energetikust, aki használja a WinWatt-ot nap mint nap.
      Ha meg beárazzák a napelemekhez a rendszerhasználati díjat a szolgáltatók (hallottál erről?), akkor megint újra kell gondolnunk és számolnunk a napelemes rendszerek megtérülését…..meg az inverter várható élettartamát.
      Nem minden bajra való gyógyír a napelem.

      reply
    • Tóth Béla október 1, 2017

      Zoli október 4, 2016
      „Ugyan akkor, ha ebbe az energetikába belerakja a napelemeket”

      „Hiba lenne függeni bármilyen szolgáltatótól.”

      Mert napelemmel nincs netto szolgáltatófüggés? TÉLEN amikor leginkább füteni szokás mennyi áramot termel egy 5kwp-s napelemrendszer? Ha esetleg kevesebbet mint amennyi kellene a villanyfűtésnek (esetleg nem csak de10 és du4 között akar valaki elektromosságot használni) akkor honnan fog jönni az áram? Csak nem a villanyszolgáltatótól?

      reply
  9. István október 4, 2016

    Vigyük tovább a gondolatot meleg víz előállításra is!

    Kardos úrék honlapjáról vett adatokkal kiegészítve:
    http://www.energiakulcs.hu/tudastar/a-majdnem-tokeletes-epuletgepeszeti-rendszer-energiakulcs-3-resz.html

    A fennti 80 m2-es házban egy 4 tagú családot feltételezve napi 200 liter HMV előállítása:
    Villanybojlerrel, csúcskizárt árammal (90 000 Ft)
    Földgázkazán (42 000 Ft)

    Azaz összesítve az energiatakarékos házunkban (30 kwh/m2a)
    Földgáz kondenzációs kazánnal fűtés+ HMV: 70224 FT éves díj
    Elektromos padlófűtés és HMV csúcskizárt árammal: 146520 Ft éves díj

    Kb. 76 ezer forint éves díj különbségről beszélünk (havi 6400 Ft).

    Ennek tudatában mindenki kiszámolhatja mennyire érné meg bevezetni mondjuk a földgázt ebbe a házba akár milliót is meghaladó összegért. Hány év alatt térülhet ez meg. Vagy bármilyen ennél egzotikusabb fűtést alkalmazni (hőszivattyú, pellet, faelgázosító stb.).

    Szubjektív véleményként nekem havi 6400 Ft ráfordítást még akkor is megérné a dolog ha a gáz rendelkezésre állna egy ilyen házban.

    reply
  10. Joó Renátó október 5, 2016

    Kardos úr védelmében

    – ahogy olvasom a legtöbb fórumozó további fiktív épület példáit hozza fel, miközben Kardos úr egy konkrét példát mutatott be! Az építési engedélyezési eljárásnál vagy egyszerű bejelentésnél az energetikai előírások alapján NEM kaphat építési engedélyt a példában szereplő „átlagos” épület ha csakis elektromos fűtéssel akarjuk ellátni! Ez nem vitatéma! Az előírások alapján nem kaphat engedélyt!!!!!
    Játszhatunk tovább elméleti síkon, de teljesen mindegy, hogy pl. X ezer Ft-tal több vagy kevesebb a fűtési díj, amikor nem építhető meg!!!

    – többször elhangzik a „passzív” vagy „passzív közeli” építés. Ezen szigetelések maguktól teremnek? Az itt keletkező többlet beruházási költségeket nem kellene számításba venni? Olcsóbb lesz a gépészet mondjuk 1M Ft-tal, miközben az építészetre +5-7-8 MFt többletet pumpálunk!?!?

    (Amúgy szilárd meggyőződésem, hogy messze szigorúbbak a jelenlegi előírások, mint amit a magyar rezsi költségek indokolnának! A legtöbb családi házon többlet szigetelésekkel súlyos százezreket vagy milliókat költenek a fel nem világosított megrendelők, miközben éves szinten néhány ezret tudnak spórolni!)

    – A fenti témákban csakis fűtésekről volt szó. Miközben egyre nagyobb benapozások, egyre kisebb hőtároló tömegek, egyre melegebb nyarak vannak (sokszor 40C körüli külső hőmérséklettel). Az elektromos fűtésekkel nem lehet hűteni, így hűtésre egy másik rendszert is kell telepíteni! Ennek a költségei hova kerülnek a megtérülési számításokba? Ha hőszivattyús rendszerrel hasonlítom össze az elektromos fűtéseket, akkor helyiségenkénti splitet is tessék hozzáadni! …és még akkor sem azonos a műszaki tartalom, sem a komfort!

    reply
    • Kardos Ferenc május 20, 2017

      Szia Renátó!

      A héten arra jutott egy gépésztervező kolléga – nem energiatanúsító – hogy neccesen, de átmegy még az idén egy csak villamos fűtés+HMV-s épület.
      Jövőre már csak sok-sok napelemmel.
      Fenntartotta a tévedés lehetőségét, Te mit tartasz erről?

      Amúgy erre vonatkozóan az a magán és nem magán véleményem is, hogy aki
      OLYAN ÉPÜLETET SZERETNE ÉPÍTENI, AMELY 7 HÓNAP MÚLVA MÁR ERKÖLCSILEG, ENERGETIKAILAG ÉS INGATLANPIACI MEGÍTÉLÉS SZERINT IS ELAVULT, AZ ÉPÍTSEN ILYET.

      Eladhatatlan lesz!!!!

      Ez nem intelligens fólia kérdéskör, valamennyi villamos fűtésre fog vonatkozni egyaránt.

      Eljön a hőszivattyús korszak.
      Vagy földgáz kazánt telepítünk vagy valamelyik hőszivattyú változatot, esetleg fafűtés.
      Lehet még persze eltévedt építtető, aki elektromos fűtést választ, majd MÁSFÉL HŐSZIVATTYÚS RENDSZER ÁRÁT felteszi a tetőre napelem formájában.
      Többnyire nem lesz elég a rendelkezésre álló tetőfelület.
      De az sem gond, lesz cég aki az északi oldalt is telepakolja….

      Azért fórumozgatunk „itten”, h minél kevesebben tegyék ezt.

      reply
  11. István október 5, 2016

    Tisztelt Joó Renátó!

    Első hozzászólásomban az első mondatom az volt, hogy valóban a példában felhozott épületben nem éri meg elektromost fűtést megvalósítani.

    A problémánk a cikk sarkítása volt, mely azt sugalja hogy elektromos fűtés nem üzemeltethető gazdaságosan.

    Dehogynem, csak kellő szigetelés kérdése.

    Mivel a cikkben gázkazán volt a példa, amivel szintén nehéz hűteni ezért tökéletesen párba állítható az elektromos fűtéssel. A gázkazán mellé is kell klíma, ha valaki hűteni is szándékozik.

    Hogy érdemes-e passzív közeli szigetelést megcélozni, vagy mikor éri meg az lehet egy érdekes kérdés, sok szempontot lehetne ütköztetni, de egy biztos hogy házaink jelenleg a legnagyobb CO2 termelők a világon, ebből a tekintetből vékonyabb szigetelés és több -jelen példában- fosszilis üzemanyag használat pártjára állni elég vékony jég.

    Hőszivattyú (levegő-víz vagy víz-víz) telepítése egy 80 m2-es házban, mint megtérülő beruházás elég nehezen elképzelhető. Ehhez képest néhány split klíma is messze olcsóbb lenne.

    Kezeljük helyén a dolgokat.
    Az elektromos fűtés jó dolog megfelelő helyen jól alkalmazva.
    Nem megfelelően alkalmazva természetesen pénztemetővé válhat.

    reply
    • Joó Renátó október 11, 2016

      Kedves István!

      Nem az a kérdés, hogy megéri-e, hanem az a lényeg, hogy a jelenlegi energetikai szabályozás alapján NEM ÉPÍTHETŐ MEG önálló elektromos fűtéssel!!!!

      (A gazdaságos üzemeltetésről egy egyszerű számítás: Elektromos fűtést működtethet max. COP=1-vel és normál 45 Ft/kWh egységárral VAGY pl. levegős hőszivattyú éves COP=3,0-val, geo tarifával (27 Ft/kWh)?
      Szerintem ez 45/27 x 1,0/3,0 = 5,0- szoros költség különbség az egységnyi előállított hőben a hőszivattyúhoz képest. Hogy nevezhető ez gazdaságosnak??? Mondhatjuk rá, hogy olcsóbb lenne kiépíteni – ha megépíthető lenne a szabályozás alapján -, de hogy nem „gazdaságos”, az biztos!)

      A fosszilis üzemanyagok „vékony jegéről” egy gondolat.
      Az energetikai előírások és számítások Rendeletben meghatározott egységszámai (!):
      Földgáz fűtés 203 g/kWh CO2 kibocsátás
      Elektromos fűtés 365 g/kWh CO2 terhelés!!!!!!!!
      Szóval sokkal nagyobb CO2 terhelést jelent a puszta elektromos fűtés! Csak éppen nem a háznál keletkezik, hanem a hőerőműnél!!!!!
      1 kWh elektromos áram előállításához 0,35 kg CO2 bocsájt ki a Mátrai Hőerőmű!!!!!!!! (+szállítási veszteség)
      Vagy egy másik érdekes adat: Magyarországon a hőerőművek 11,1-16,6 MILLIÓ TONNA CO2-t termelnek!!!!!
      Bárhogy is nézem – a direkt elektromos fűtések nagyobb CO2 termelők, mint a gázkazános házikók!!!
      Szóval a gázkazánnal mondhatom magam környezet tudatosnak is a direkt elektromos fűtések ellenében!

      reply
      • István október 13, 2016

        Kedves Joó Renátó!

        Mint már párszor leírtam és a hozzászólásokban senki sem cáfolta, hogy a példában szereplő házat nem hogy nem lehet engedélyeztetni, de nem is érdemes elektromos fűtéssel.
        Ebben mindanyian egyettértünk.

        De ez nem jelenti azt, hogy az elektromos fűtésnek nincs helye semmilyen körülmények között.

        Egy alacsony energiaigényű házban van, lehet.

        Hogy további számítással igazoljam vegyük tovább ezt az alacsony energiaigényű házat (30kWh/m2a) és fűtsük ki + HMV vezérelt elektromos árammal és nézzük meg ugyanezt hőszivattyúval:

        Kardos úrék honlapjáról vett adatokhoz nyúlva ismételten:
        http://www.energiakulcs.hu/tudastar/a-majdnem-tokeletes-epuletgepeszeti-rendszer-energiakulcs-3-resz.html

        HMV+fűtés
        Villanybojlerrel, csúcskizárt árammal: 90000+56520= 146520 Ft
        Levegő-Víz hőszivattyú (COP=3): 60000+18840 Ft= 78840 Ft
        Talajszondás hőszivattyú (COP=4): 38250+14130 Ft=52380 Ft

        Azaz évente Levegő-víz hőszivattyúval 67680 Ft-ot, talajszondás hőszivattyúval 94140 Ft-ot spórolhatunk.

        A három rendszer telepítési költsége között levegő-víz hőszivattyúnál 1,5 millió forint, talajszondásnál 3 millió forint plusz költséget számolva a megtérülésünk:
        Levegő víz hőszivattyú: 22 év
        Talajszondás hőszivattyú: 32 évnek adódik.
        (sima osztást alapul véve, nem bonyolítva a helyzetet azzal, hogy az 1,5 millió vagy 3 millió forintomat akár betehetném a bankba, mert akkor ezek az évek a végtelenhez közelítenének. Arról sem beszélve hogy 20 év elteltével valószínűleg a hőszivattyúmat cserélni kell további kiadásokat generálva…)

        Gazdaságos az elektromos fűtés egy kis alapterületű jól hőszigetelt házban?
        Igen!

        Nyilván hőszivattyúknál van hűtés lehetősége, ami az elektromos fűtésnél nincs, de még mindig jobban fog járni valaki, ha 1-2 klímával, vagy egy légcsatornázható klímával oldja ezt meg, nem beszélve arról, hogy ezek a fűtés egy részét is megoldhatják.

        reply
        • Kardos Ferenc május 12, 2017

          Kedves István!

          Több esetben említetted a 30 kWh/m2*év fűtési igényű épületet ill. azt gondolom családi házat. Hadd mondjam el, elméletben, klaviatúra felett könnyű ilyet létrehozni. Ha meg gyengébbre sikeredik az épület, akkor a vélelmezett fűtési költség megtöbbszöröződik. Hadd meséljek el egy esetet, azzal nem kell vitatkoznod:-)
          Németországi passzívház minősítő szakember – pontosabban szakhölgy – mesélte ottani tapasztalatait. Mivel fő tevékenysége a PHI standardnak megfelelő épületek előzetes terv vizsgálata, majd egy hosszú ellenőrzési folyamat végén a minősítés kiadása, így sok tapasztalata van. Számára is meglepő módon, egy olyan országban, ahol 25 éve építenek passzívházakat (nem húszat, mint nálunk összesen), az a jellemző, hogy az előminősítésre hozott passzívház tervek 40-50 kWh/m2*év fűtési igényt mutatnak, tehát fényévekre vannak a 15-től.

          Ez volna a lényeg, ez a helyzet Németországban, ahol már rutinnal is rendelkeznek.

          Hadd kérdezzem meg ezek után, van-e fogalmad arról, hogyan tudnál 30 kWh/m2*év fűtési igényű házat építeni???? Mert ezek még csak a tervek, majd ezután jön a kivitelezés és az elkövetett hibák tömege.
          Hadd mondjam el, h a hazai építési telkek 90 %-a alkalmatlan passzívház építésre. Ez annyit jelent, h a legtökéletesebb lézerprecíz technológiával sem érhető el a 15 kWh/m2*év, hanem talán csak a 30, amit említettél. Ennek a legelső oka a benapozottság hiánya. A következő soha el nem hangzó tény, hogy a 15 kWh/m2*év 20 azaz HÚSZ fokos lakáshőmérsékletre vonatkozik. Nálunk 22-23-ra kell terveznünk, ez a magyar igényszint. Magyar ember nem akar otthon mackóruhában tévézni. Tovább is van, mondjam még?
          Kétszer akkora házakat építünk, mint feltétlenül kellene. Így a belső hőtermelődés hatása kevésbé érvényesül a nagy légtérben, emiatt lehetetlen szellőzőlevegő ágon kifűteni egy magyar passzívházat.
          A 15 kWh-s szint megugrásához nagyon komoly központi szellőztetőgép kell, erre el kell költeni összesen kb 2,5 mFt-ot. Aki villamos árammal akar olcsón gépészkedni, az ilyen kiadást nem szokott bevállalni, tehát még távolabb kerülünk az áhított érték elérésétől.
          És még hosszan sorolhatnám, milyen nehéz elérni az AE szintet is, nem olyan egyszerű, mint ideírni a 30 kWh/m2*év értéket.
          És még nem beszéltünk a kivitelezési hibákról!
          Eddig csak elméleti síkon elemeztem, milyen nehéz elérni a 30-at….PAPÍRON!!
          És még hosszan folytathatnám, van tapasztalati munícióm bőven, de hol van nekem ez megfizetve:-)
          Úgy hogy hidd el nekem kérlek, az én házamnak a valóban elért 88 kWh-s fűtési igénye az egy nagyon becsületes érték, így h nincsen benne hővisszanyerős szellőzés, de folyamatos a szellőzése.

          reply
          • Gabi május 15, 2017

            Kedves Ferenc!

            HCS szellőztető gépet beépítenek gázos és hőszivattyús épületekbe is. Ha 2,5 millióért akkor annyiért, mert szellőztetni kell, h ezt gép tegye vagy ablak, hát el kell dönteni. De nagyon sok számítás olvasható, független szakértő szerint, h a HCS nem térül meg soha, semelyik épületben. Persze ehhez meg kell egyezni abban, h a megtérülés 15 max. 20 év. A HCS az első Ft tiszta hasznot 50-60 év után hozza, azt pedig a gyerekünk, de inkább az unokánk élvezné…
            Gépi központi szellőztetésre családi házaknál nem nagyon akarnak a cégek rákészülni. Mert pár százezer lenne csak… Tehát a folyamatos friss levegőre vágyóknak, az épületük fűtésétől függetlenül, be kell vállalniuk a horror drága HCS-s szellőztetést.

  12. sada október 25, 2016

    Esetleg érdemes lenne a kerámiafestékekről is írni, mert ott is nagyon nyomulnak….

    reply
  13. JQJ október 28, 2016

    Minden tiszteletem a Kardos Úré, hogy mert elindítani egy cikk sorozattal egy fórumot, mert lassan azzá válik. Kicsit gázos lobby benyomásom is lehetne, ha nem tudnám, hogy elkötelezett OPTIMALIZÁLÁS szakembere, nem az alternatív energiáké!
    Én, aki már kiviteleztem infra fólia fűtést, magamnak még nem mertem…
    Az elektroszmogtól való félelmemben. Viszont a rövidszőrű kutyának a házába szereltem infra fólia fűtést. Gondoltam: a kutya érzékenyebben reagálhat rá.
    Kibirta, nem menekült ki belőle a második télen vagyunk túl.
    Szóval véleményem szerint nem kritikus az infra fólia elektroszmog szempontból.
    Általánosságban a véleményem az infra fóliáról: egyes, jól átgondolt helyekre érdemes kivitelezni. (panzióba, csak akkor kell fűteni, ha vendég van, de azt gyorsan felfűti, vagy ülő munkahelyre és a nagy teret nem kell 20-22 fokra felfűteni, vagy fürdőszobába pl. tükör mögé, stb.)
    A villamos fűtést támogatom, népszerűsítem, mert JÓ!
    A svédek, a norvégok, a dánok, a németek nem használnak rossz dolgokat.
    A gazdaságosság tekintetében pedig egy új lakóháznál, a gázterv, az engedélyeztetés, a gáz bevezetés, a korszerű vékony csöves réz vizes rendszer, a radiátorok, a korszerű és drága kondenzációs gázkazán, a hozzá illeszkedő kémény, az évenkénti kémény ellenőrzések, a gáz rendelkezésre állási költsége, a gáz mesterségesen csökkentett hőértéke, a gázkazánok kompjuteres vezérlő hibák, a helységenkénti hőmérséklet vezérlő elektronikák, a várható gázár emelkedés miatt én biztosan villamos fűtést kiviteleznék, természetesen napelemekkel és csúcskizárt vagy geo tarifával. A hűtést persze jó COP-s klímával, ami még gazdaságosan tud összel-tavasszal temperálni is.
    Azt még megjegyezném, hogy nem tenném „dunsztba” az épületet vastag vegyi konszern által gyártott műanyag szigeteléssel, mással oldanám meg a jó hőszigetelést és gondoskodnék a rendszeres friss levegőről egy ellenáramoltatós hőcserélővel.
    Persze itt már volna kút, ciszterna is és volna 2 vízvezeték rendszer is és persze szürkevíz hasznosítás is.
    A dupla villamos vezeték hálózatról se felejtsek említést tenni.

    reply
    • Joó Renátó május 15, 2017

      Kedves JQJ!

      Bevallom, hogy minden hozzászólást nem olvastam végig, csak bele-bele olvasgattam az egyes megjegyzésekbe.
      A villamos fűtéssel alapban nem lenne gond, de…

      Van Magyarországon egy energia politika és ennek tükrében van egy épületenergetikai szabályozás. Na ez NEM támogatja a villamos fűtéseket! Magyarországon nem. Sőt, büntető szorzókkal kell számolni az energetikai számításnál, ha elektromos fűtéssel akarunk dolgozni!
      (Így vannak helyek, ahová kiegészítő fűtésként lehet javasolni vagy pl felújításoknál (belvárosi, műemlék védett lakásoknál) reális létjogosultsága is lehet. Azonban új építésű lakásoknál egyszerűen nem fér bele az előírásokba! Jelentős felületű napelem nélkül NEM felel meg az elvárásoknak!!!! Ez tény!)
      Visszakanyarodva a norvégokhoz:
      Norvégia az elektromos igényeinek 100%-át megújuló energiaforrásokból termeli!!! Mondhatni ingyé van az áram! …és nincs gázhálózatuk.
      Az ő energiapolitikájuk – talán nem csoda – támogatja az elektromos fűtéseket.
      Teljesen érthető és logikus.
      De erre NEM szabad Magyarországon hivatkozni!!!

      Az elektromos fűtés forgalmazókról még egy gondolat.
      Van egy-két „korrekt” vállalkozás. A honlapjukon azt írják, hogy „gazdaságos” a termékük. És az apró betűs részen bárki elolvashatja, hogy „a hagyományos elektromos fűtésekhez képest”!!!!!!!!!!!!!!!
      És van többszáz vállalkozás, aki mindenféle energetikai előírást nélkülözve azt írja le, hogy „gazdasáogosabb, mint a gáz”. Na ez nem igaz, sőt hazugság! Inkább tudatos félrevezetés!!!
      Na ez a baj!
      …És sajnos nincs olyan felügyelet, aki őket számon kérné!

      Szóval nem az a baj, hogy léteznek elektromos fűtések, hanem az a baj, hogy olyan árulják, akik semmit sem tudnak az energetikai előírásokról, szabályozásról!!!

      reply
  14. Lajos október 29, 2016

    Üdv mindenkinek

    Tapasztalataim a következők:
    Villany minden verzió nagyon kényelmes,karbantartás mentes de ami a legfontosabb a magyarországi házak (meglévő) nem bírják ellátni elavult vezetékek kötések stb. EZÉRT TŰZ veszélyes
    Vegyes tüzelés fárasztó,koszos,folyamatos felügyeletet igényel (rakni kell rá). DE EZ a meleg semmivel nem hasonlítható össze.
    Gáz ha be van kötve és rendszer is van hozzá (radiátor,cső stb) akkor olcsó a bekerülési összege. Mai készülékek zárt égésterűek,biztonságosak és esztétikusak. Ha nincs rendszer hozzá akkor máshoz sincs(vegyes,villany stb).
    Azért megjegyezném a villanyt is be kell kötni az is százezrekbe kerül. Pest megyében kis falvak,községek gázbekötés tervvel a bekötés 300-350 ezer csonkig. Házon belül gázterv 50 ezer hivatalosan (2016.április) nekem 2 szál gázcsőből megvolt a csonktól kazánig és kettőből a konyháig. 1 szál 5500 Ft. Meo ingyenes a gázterv tartalmazza. Kémény oldalfali engedélyezéssel ha lehet 60 ezer.és nincs több kéményseprői ellenőrzés a készülék része ha vízszintes.
    Villany nappali 32A és vezérelt 25A két mérőhellyel telekhatárra 180-220 ezer szolgáltató függő. Onnan földkábelen KELL házig vinni védőcsőbe 5500 métere csak anyag. A földelés és EPH kiépítése tanúsítvánnyal SZABÁLYOSAN 50-70 ezer. Lakáselosztók (kismegszakító szekrény) beszerelve,csövezve Fi relével 40 ezer. És még nincs kiépítve a lakásba semmi.
    Vegyes kazánnál kazánház SZABÁLYOSAN nem lehet közös fala a lakó helységekkel. Csak kész kémény épülhet 200 ezer ez átlag ár. Nem keverendő a szakaszos jellegű tartalék kéményekkel ,ez folyamatos üzemre gyártott.Átvétel 14900 Ft. alapozás ,bádogozás munkadíjakkal 50 ezer. Kazán tetszés szerint akárcsak a gáznál.
    Személyes tapasztalatom mindet használtam külön külön 4-5 évig évig.
    Egyik kopó másik eb. A kényelem a földrajzi elhelyezkedés és a társadalmi helyzet a meghatározó a döntésnél. Gyerekeseknek a kényelem és a biztonság. Az erdő tulajdonosoknak az olcsó fa,a most építkezőknek meg a divat számít a döntésben. Ma már nagyon kevesen nézik a praktikusságot.
    Azért megjegyezném a villanyfűtéses házban minden csupa pára és néhol penész volt. Az épületek élhetősége szempontjából és a praktikusságot nézve kellene dönteni,de sajnos a pénz a meghatározó a nagy többségnél.
    EBBEN a témában szerintem nincs igazság. Valóban egy olyan fórum kellene ahol TAPASZTALATOT lehet cserélni,el lehet mondani a személyesen átélt élményeket,kudarcokat.
    Én egy egyszerű kis kőműves vagyok de nagyon sok embertől hallom,Önnek MI a véleménye ? Vélemény. Ezen lenne a hangsúly. Ha lennének emberek akik őszintén és önzetlenül elmondanák mit tanácsolnak annak aki döntés előtt áll. Érvelnének egyik vagy másik mellett,hogy mért jó,vagy épp rossz.
    Átlag ember ha autót,mosógépet,kutyát választ kikéri mások,TÖBBEK tanácsát. Ha a lakásáról kell dönteni ami jó esetben egy életre szól nem kér tanácsot,vagy hallgat meg több hozzáértő,vagy felhasználói véleményt. Amit egy tervező mond az van. Pedig más tervező mást mond.
    Személyesen sok sok hónapig jártam TERV Caféra és annyira jó volt kérdezni ,mert ott végre egy csokorban voltak a szakemberek és célzottan lehetett kérdezni. Megjegyezném jó lett volna látni néha egy szaki mellett pár olyan magánszemélyt aki helyeselt volna a szaki mondandójára,vagy épp cáfolta volna azt. Gyereket sem könyvből nevelünk ,hanem kikérjük szüleink,nagyszüleink barátaink tanácsát ha kezdő szülőként nem boldogulunk valamivel,vagy csak nem tudunk dönteni egy-egy kérdésben.
    Jó ötletnek tartom a kezdeményezést,hogy osszuk meg tapasztalatainkat,hisz mindenkinek más a prioritás egy fűtésnél,más egy szigetelésnél vagy egy ház elrendezésénél.
    Hajrá György ne adja fel a kezdeményezést egy ilyen jellegű fórumra.

    Üdvözlettel Barcza LAjos

    reply
    • András május 14, 2017

      Bocs, hogy beleszólok, de a nappai 32A és a vezérelt 32A az ingyenes. Vagy van olyan szolgáltató aki ezért pénzt kér? Sőt H tarifára, ha van klimád vagy hőszivattyúd, akkor az újabb 32A ingyen (a hőszivattyú áramfelvétele alapján)
      Regisztrált villanyszerelő nekünk tavaly anyag+munkadíjjal 130 ezerért telepítette.

      reply
      • András május 14, 2017

        Telepítette a dupla mérőórás szekrényt. ez lemaradt.

        reply
    • Kardos Ferenc május 20, 2017

      Kedves Lajos!

      Köszönjük, h megosztottad velünk tapasztalataidat, hasznos volt, különösen a kivitelezési költségtételek.
      Egyet engedj meg nekem. Itt még senki sem gyanúsított meg engem azzal, h a villamos fűtés elhivatott szószólója lennék. De ebben ellent kell mondjak Neked:

      „Azért megjegyezném a villanyfűtéses házban minden csupa pára és néhol penész volt. Az épületek élhetősége szempontjából és a praktikusságot nézve kellene dönteni,de sajnos a pénz a meghatározó a nagy többségnél.”
      Semmilyen összefüggés sincsen páratartalom és a hőtermelő eszközök között. Abszolút semmi.
      A gond oka, h szándék nélkül is nagyon légtömörré válnak az épületek. A kulcslyukon kívül nincsen összeköttetés a kültérrel, hacsak a villanyszerelés nyomvonalán véletlenül nem sikeredik.
      Ami szemmel látható, az a pára és a penész. Ami megfelelő műszerek hiányában nem látható – csak a közérzetben vmi furcsaság – hogy a CO2 koncentráció milyen magas. A szabadtérben 380 ppm a normális érték, zárt térben télen 3-4000 ppm is előfordul megfelelő szellőztetés hiányában.
      A CO2 az a gáz, amely a must forrásakor nagy mennyiségben keletkezik, emiatt megy le a pincébe gyertyával a kezében a borász. 100 000 ppm már azonnali halált okoz.
      Egy felnőtt embernek óránként 30 m3 friss levegőre van/volna szüksége, könnyen belátható, h egy hálószobában 2-3 óránként szellőztetni kellene.
      Kevesen tudják megfizetni a legkomfortosabb központi hővisszanyerős szellőztetést, de mindenkinek azt szoktam javasolni, valamilyen megoldást KÖTELEZŐ kialakítani. Vannak erre olcsó megoldások is, nyilván más a komfortszintje.
      Ez is fontos fórum téma lehetne, nem keverem ide jobban.

      reply
  15. Gabi május 15, 2017

    Huh!
    Egy olyan csoportot képviselnék (ez így nagyképűen hangozhat, akik nem szakemberek, semmi másból nem értenek csak HUF, €, $ az-az) akik építkeznek vagy az előtt állnak. Én fogok fizetni mindenért, én fogom „élvezni” mindazt amiért hagytam magam korábban meggyőzni. Végig olvasva az oldalt, elég kevesen vagyunk. …és lehetünk nagyon szomorúak.

    Kifejezetten jó dolog, ha szakemberek vitatkoznak. (T.T. úr és K. F. úr oldalait is végig „lapoztam”, persze meg még vagy ezret…)
    De van annak a vitának egy bája, ha a hozzászólók anyagilag is érdekeltek valamelyik fűtési rendszerben és úgy ütköztetnek. Vajon mennyire hitelesek?

    Most pont azokat az időket éljük, h a „zöldmezős” családi házak igen szép számban indulnak/épülnek. Tehát 0-ról induljunk, Budapest szomszédságában!
    Hogyan fűtsünk?
    Nincs erdőm. Nincs időm odafigyelést igénylő fűtésrendszerekre.
    Nincs gázom.
    Nincs villanyom.
    Nincs vizem.
    Telkem van, HÉSZ betartásával indulhatok. De mi jöjjön telken belülre? A kétszintes, KSZ-es ház a választás. (mert ha a skandinávoknak, németeknek, amerikaiknak megfelelő, akkor én magyarként mit okoskodok, legyen KSZ-es, nem mellékesen nyerek négyzetmétereket, jobban szigetelhető, könnyebben felfűthető… de kapok egy nehezebben eladható épületet, hangszigetelésben gyengébbet, és nem látni a gépészetben a megtakarított forintokat sem, amennyivel könnyeben, gyorsabban szerelhetők)

    Stílszerűen, a vizet nem úszhatom meg.
    A villanyt sem. (hogy ~200k HUF-fal többe kerül, az majd később kiderül)
    Neki is indulok, mint minden laikus.

    Hát gáz! Mi más?
    Árajánlatok begyűjtése gázos rendszerre: az eredmény 2,5m HUF a legolcsóbb, olyan kompromisszumokkal, h radiátorokat is látok majd a helyiségekben. (tervek, bekötés, közműfejlesztéshez hozzájárulás bla-bla-bla) Ha modernebb rendszert akarok, pillanatok alatt kúszik fel 3 millióra. (+ÁFA!) … és akkor még mindig ott van a az 1,5 milliós „kazánház”. Aminek a Forintjait nem szeretném kihagyni amikor a fűtésem számolgatom, pedig az egyik oldal ezt elengedi
    Szerencse, nem szerencse a közvetlen ismeretségi körömben (kolléga +1 rokon) idén ketten cseréltek kazánt, 12 és 16 év eltelte után. A „12” évesnek 970k Ft-ba fájt az akció. Na itt lett elég, itt ültem fel arra a szörfdeszkára, ami elvitt honlapokra, fórumokra, laborokba, intelligens helyekre…
    A gáz tehát annyi, amennyi. Azt mindenképpen tudnunk kell, a zállam bácsi kell, h változtassunk az árán.
    Jöhet a képbe mellé a hőszivattyú, fűtőfilm és fólia, infra, klíma, „gyertya”, „petróleum” és talán még a szobából felszedett parketta is…

    Hőszipka.
    Egy újabb kolléga jelzi, használja ezt a fűtési rendszert a 19 hónapos kulcsrakész házában. Csak k-betűvel induló mondatok hangzanak el a szájából. Igaz kiderül valami kínai cucc, senkit nem ér el az üzembehelyező „szakembercsapatból”, más szakik ahogy meghallják a termék nevét azonnal elköszönnek. Jó, de létezik Panasonic is, nyugtatom magam. 13 másodperces számolás után meg is van az eredmény ~2,5 millió a készülék. De figyelmeztetnek, a gázos rendszer díjából még igen nagy százalékban szükség van itt a HUF-okra. Fűtőtestek, csövek, no meg a puffer. Szaladunk is 5 millió fölé, határ a csillagos ég. Csodagép 2+3 év garanciával, böngészve valamelyik cikkben olvasható volt, h egy nálunk fejlettebb országban, a statisztika szerint, 10-12 év után csere egy Pana is. Brrrr
    …és h ez a rendszer nullázzon, h a postákat, sárgacsekkeket elkerüljük az már egy új BMW árához közelít.

    Fűtőfólia, film
    3G infra fűtőfólia!? Az meg hogy T. úr?
    Ok, lépjünk túl ezen. Nem lenne rossz, de COP1. Igaz még mindig olcsóbb, megtámogatva napelemmel, mint a hőszipka. Mert a bekerülési költsége 1/7-e, 1/6-a, 1/5-e a hőszivattyúnak, kijöhet mellé egy napelemes rendszer az összegből.
    Az oldalra belépve viszont egy olyan fazont látok a bemutató filmben, akitől egy gyufát nem vennék. (hogy miért nem keresnek meg egy reklámcéget! ) Sok a(z) (el)riasztó hatás, + konkrétan hülyének néznek.
    (van még ehhez hasonló vállalkozás, ez a másik Cég Aki Lazán Elszédit Otthonok fűtésében mindenkit a honlapján, szintén hülyének néznek, mert máshogy számolnak a „kockáspapíron”, mint a honlapjukon. (3-mal kell a szorzást indítani!!!) Ez 2017 M.o.! A pofátlan magyar harács!
    Jön ehhez egy „napelemadó”, szépen előkészítve a zállam bácsitól.

    Infra.
    A valódi infra nem jön be, ott eltudom képzelni, mint ahogy korábban is írták, pl. fürdőben. De a hálókban…
    Akit nem zavar, létezik korrekt és működőképes rendszer. Egyszerű szereléssel, ha számolunk, itt is könnyen nullázhatnánk, de márc. 31. már itt is elmúlt.

    Klíma.
    Látva működni, igazolva számlákkal. Hm. Persze itt is csak japán. Na ez bejön, de ez mellé kellene még valami. (a jó szakemberen túl, mert itt is a cégek csak eladni akarnak, aztán összecsapják a melót és szenvednek a klímák, még a japánok is) Egy film, fóliaszerű rendszer? De kitől? Ezektől az inkorrekt cégektől?
    Vagy marad a gáz. A posta, a sárgacsekk. A vízteres kandalló, a pellet…

    Ahhhhhhhh

    reply
    • András május 16, 2017

      Basszus! most esett le! 🙂

      „Cég Aki Lazán Elszédit Otthonok fűtésében”

      Nagyon jó!
      Nekik egyébként régebben a fullos áraik voltak kiírva. aztán valószínű átmentek megvezetősdibe. Most látom én is, hogy milyen kedvezőek lettek. De akkor ezek szerint nem érdemes keresnem őket.

      reply
    • Kardos Ferenc május 20, 2017

      Kedves Gabi!

      Köszönjük kimerítő összefoglalóját, az anagrammás mozaikszó meg óriási poén:-)
      Ez itt nem a reklám helye, de másképpen nem tudok segíteni, mint felajánlom Önnek is – mint bárki másnak – a konzultációs csütörtök nevű programunkat.
      Van nemrégiben megvalósult épülethez költségvetésünk, a ház is a közelben van, rá lehet nézni.
      Van már közmű nélküli valódi Autonóm Házunk is.
      Emailban is tudnék anyagokat biztosítani, írjon az infokukacenergiakulcsponthu mélre.

      reply
    • Szali június 6, 2017

      Üdv!

      Ezt a poklot mi is végigjártuk a párommal frissen vásárolt családi ház felújítása előtt. Én rendszergazda vagyok, de mostmár úgy érzem, én is felcsapok építési vállalkozónak, annyit már összemazsoláztam mindenhonnan 🙂
      Nálunk a „milyenfűtéslegyenegyikrőlsemtudunksemmit” kiinduló állapotból átéltem azt amit te.
      Nekünk egy 40 éves szigeteletlen 100 m2-es családi házunk van, ahol a 4 szobából kettőben meg van törve a szoba alapjául szolgáló beton és olyan régiek a fa ablakok, hogy volt amelyiket megrántottam kinyitás után és lefoszlott az alsó fakeret. Az előszobában egy 1,5 méteres szakaszon 5 centi szintkülömbség. 8 év óta a 4 szobából csak egyet fűtöttek. 2 cserépkályha és 5 gázkonvektor volt benne, valamint egy gázos nyílt lángos fűtőtest a fürdőszobában. A parketták és küszöbök nagy része rohadt volt.
      Ezután történt:
      Parketta kidob. Egy cserépkályha lebont, fal újraépít. Összes konvektor kidob, helyük a falban betömve. (sóval beszórva 🙂 )
      Alapbetonok felverése, újraépítése. A falak közel 1/3-át újra kellett vakolni. Olyan kőművest találtam, aki olyan szépre vakolt, ahogy más glettelt. Aztán olyan festőt, aki olyan szarul glettelte a maradék falat, hogy inkább elhívtam a 65 éves apámat 300km-ről és ketten szebbre csináltuk a maradékot úgy, hogy én akkor gletteltem életemben először. (40 éves vagyok)
      És a lényeg: lebontattam az összes kéményt, csak az egy maradék cserépkályháét hagytam csak tető alé bontatni, a másik kettőt tövig lebontattam.
      A betonra közvetlenül Ravatherm XPS-t fektetünk EPS ragasztóval ragasztva és egyben szintkiegyenlítve (eljárás szeint gyakorlatilag olyan, mintha csempét ragasztanánk), arra parketta megy ÉS KÉSZ.
      Fűtés: Stiebel Eltron hőtárolós villanykályhák 2kw-tól 4kw-ig függően a szoba méretek szerint. alegnagyobb, 25m2-es szobába 2 kályha a két főfalra amik a külvilág felé néznek, így talán tudjuk csökkenteni a hőkülömbség miatti harmatpont kialakulását a szoba sarkaiban, ergo kisebb a penész kialakulásának esélye. MONDOM KISEBB, nem azt mondom, hogy kizárt 🙂
      Beköttetük a 400v-ot a házba, a fűtéshez, 3×33 ampert. Szerencsére megúsztuk légvezeték cserével a ház és a utcai oszlop között (vezetékátmérő növelés).
      mondjuk így lesz ipari áramom a műhelyemben.

      És most kövezzetek meg, ha akartok. Két pici gyerekkel menekülünk egy 56 m2-es panelból, ahol csak azért nem csüng a csilláron is valami a helyhiány miatt, mert akkor nem látnánk a fényt.
      Ígyahogy csináltuk belefértünk 3 millába az össze felújítási munkával és a Főgáz felé egyetlen dolgot mutattunk be: a középső ujjunkat. 🙂
      Ja a gázt kiköttettem. Azt biztosan tudtam, hogy gázt nem akarok a házban, csak annyit amennyit a kislányaim kipukiznak 😀
      Ebben a threadben is meg máshol is rengeteget olvastam, hogy mekkora sz*pás gázt korszerűsíteni és beköttetni kazánt, miegymást. 1 hónapig pörögtem az infrás témán, mire rájöttem, mekkora átverés, és hogy lassan többet tudok róla, mint maga a forgamazó. Mivel informatikus vagyok, elmerültem egy kicsit jobban a net sötét és világos bugyraiban és ollé megtaláltam a Cég Aki Lazán Elszédit Otthonok fűtésében beszerzési forrását is. 🙂 A cucc meglepő módon nem kínai, hanem koreai gyártmány. Szóval ha akartam volna, ugyanazt megrendelhettem volna töredék áron. (asszem’, ha jól emlékszem 10szeres haszonkulccsal dolgoznak)
      Aztán olvastam a hőtárolós elektromos kályhákról. Kőegyszerű a működése: beadsz neki 400 finom voltot, van benne 3 vagy 4 ujjnyi vastag fűtőszál, ami kályhánként és teljesítménytől függően olyan 1,5 mázsa samottéglát melegít. (a 4 kályha lapra szerelve érkezett, külön raklapon voltak a téglák, összsúly kb 500kg ) És nem csodával működik, meg sugarakkal, hanem normál módon. Előre kell gondolkodni, mikor használod, mert nem akkor melegít, mikor mondod neki, hanem pár órával később. A működése analóg a cserépkályháéval, csak a pici gyerekeim nem fognak forró piszkavassal rohangászni, nem kell fát vágni, nem fogom magam felrobbantani, mert a gázszerelő aznap másnapos volt a kazán átvizsgáláskor és nem kell leállnom PR-bohócokkal fizikáról és etikáról vitatkozni, mert infrapanelt nem veszek. Csak felcsavarom a termosztátot és fizetek. Ez az én védelmi pénzem.
      Amúgy fali termosztáttal szabályozható, amik darabonként 3.000-20.000ft között vannak, a 20.000 forintos okosabb mint Einstein és jóreggelt kíván ha meglát. Én az 5 ezer forintosat vettem, sima egysoros kijelző, vezetékes, két időszakos kapcsolási lehetőség. Tökjó, tökelég. Pedig mondom informatikus vagyok, ha valakinek, nekem lehetne zsírokos smart home rendszerem. De az nem hiányzik hogy az adattárolómat egy termosztáton keresztül hekkeljék meg…. És ne higgyétek hogy az nem egy valós lehetőség…
      Szóval amitől még dobtok egy hátast: a házon nincs szigetelés. Ez van. Erre volt pénz. Illetve két dolog van: 1. Ebbe szerettünk bele, rongyosan, elhanyagoltan, két ember magasan benőve susnyával/dzsindzsával, leeső vakolattal. És ez az egyik lényeg… értem én, hogy mindent forintosítunk, meg számolunk, de ott van az érzelmi tényező is. Hogy lélekben mit ad a hely. Hogy lehet hogy vizes egy kicsit a fal 3 helyen is, meg pala a tető, de az udvaron, (mert végre van udvarom!!) négyféle énekesmadár énekel és a gyerekeim kifulladásig rohangászhatnak, mert van hol. És ezért inkább fizetek többet és nem érdekel, hogy nem passzív a ház. És a szomszédomon kívül aki kőműves, soha többé nem akarok egy „mestert” sem meglátni a kapumon belül.
      2. Erre futotta, mert az amin volt szigetelés és nagyjából költségmentes lett volna és alapterületben is hasonló volt (de kicsivel még mindig kisebb), az 8 millióval drágább volt.
      Elolvasom, hogy milyen jó lenne a hőszivattyú, aminek a megtérülése 25 év. 25 ÉV??? Én akkor 65 éves leszek!! Ja és ez a ház is annyi lesz… a legrégebbi részei meg 90 évesek… itt sok szakember van, mondják meg, hogy mit kezdjek akkor ennyi idősen egy ennyi idős házzal… 65 év… Ezt is bele kell venni a képletbe.

      Elnézést, hogy ilyen hosszan írtam, de szerettem volna hozzáadni valamit ehhez a thread-hez. Tudom, hogy nem voltam lényegretörő.

      reply
    • Norbea november 10, 2017

      Nagyon jót szórakozom ezen a Forumon.
      Bár komoly a téma, de mégis megnevetet.
      Eddig kedves Gabi tetszett a leg jobban.
      Hát Gabi mit tehetünk?
      Lehet, hogy kéne egy mágnes motoros generátort venni akku pakkal, meg a többi hozzátartozó dologgal és le vannak sz@rva az áramszolgáltatók. Azt majd valami elektromos fűtést kitalálni. Bár nem tudom, mi van akkor, ha nem kötök rá elektromos hálózata.

      reply
      • Gabi november 30, 2017

        Norbea!
        Amit olvashattam öntől, abból semmit nem értek.
        De!
        Lassan őrölnek a malomkerekek. Még – sajnos – mindig tudok változtatni. Egy biztos, megfogadom Kardos úr javaslatát és kérek árajánlatokat, és betekertetem a mennyezetet, padlót.

        reply
  16. Kiss Gábor május 17, 2017

    Tisztelt Kardos Ferenc!

    A cikket elolvastam és nagy részével egyet is tudok érteni. Viszont ez egy olyan ház és egy olyan termék, ami nem való ide. De ebből azt a következtetést nem lehet levonni, hogy az elektromos fűtéseknek és azon belül a fűtőfilmnek, vagy más néven fűtőfóliának nincs létjogosultsága fő fűtésként.

    Kiss Gábor vagyok a Paco Haus kft tulajdonosa. Nem csak fűtőfilmet, hanem levegő-víz hőszivattyúkat is telepítünk. Sőt a saját családi házamat is hőszivattyúval fűtöm. Van olyan ház, ahova hőszivattyú az optimális megoldás, van ahova fűtőfilm+napelem kombináció. Sőt több esetben ezt inverteres fűtésre optimalizált klímával is megtámogatjuk. Ez mindig az épület hőigényétől és az ügyfél igényeitől függ.
    Az elektromos fűtések és azon belül a fűtőfilmes megoldások évről évre egyre nagyobb teret nyernek. És ez nem csak a „kalmárszellemű” kereskedők miatt van.
    A hozzászólásokat átnézve találtam pár dolgot.

    Elektroszmog: A fűtőfilm elektroszmog sugárzása a magyarországi határérték alatt marad. Tény, hogy ez a határérték elég bőkezű. De dolgozunk egy elektroszmogmentes vagy legalább is csökkentett megoldás kivitelezésén.
    Viszont érdekesség képen megjegyzem, hogy pár napja folytattam egy beszélgetést egy ügyfelemmel. Aki hallani sem akart a vizes rendszerű padlófűtésről. Mert a vízerek szerinte károsak, meg mesélt a kutya/=macska fekvési stílusáról. Mindegy, hogy egyet értek vele, vagy sem, ez egy ügyfél igény.

    Helyiségenkénti vezérlés: Nem olyan felesleges dolog az, hogy ha a fürdőbe valaki szeretne 2 fokkal többet, vagy ha a nappaliba január közepén besüt a nap a 3 rétegű üvegezésen keresztül és ezért nem kapcsol be a fűtés egész nap, azért a hálóba és a fürdőbe még tartsa a hőfokot.
    A helyiségenkénti vezérlés sokkal egyszerűbben megoldható, mint egy vizes rendszernél és az egyszerűség nem csak olcsóságot jelent, hanem kevesebb hiba lehetőséget is.

    Termosztátonként 2 elem: Az általunk beépített termosztátok nem tartalmaznak elemet. Ez nem is értem honnan jött.

    A fűtőfilmmel örökre kizárjuk a hűtés lehetőségét: A gyakorlatban a vizes padlófűtéssel is. Mivel padlót nem lehet hűteni.
    A vizes padlófűtés és elektromos kazán kombináció amit sok gépész tervező ajánl, (oda ahol nincs gáz, hőszivattyút pedig nem szeretne az ügyfél) az meg kifejezetten pazarló megoldás.
    Miért? Mert a telepítés és üzemeltetés költsége drágább lesz, mint a fűtőfilmes verzióé. Nem beszélve a telepítés lassúságáról és a keringető szivattyú által keltett zajról.

    Ha az alábbi írásomra vet egy pillantást, akkor talán elhiszi, hogy nem a „kalmárszellemű” kereskedők táborát gazdagítom.
    http://www.pacohaus.eu/news/csuf-igazsag-az-infra-futofilmrol/

    Maradok tisztelettel: Kiss Gábor

    reply
    • Kardos Ferenc május 20, 2017

      Tisztelt Kiss Gábor!

      Olvastam a weboldalukat nemrégen. Messze jobb mint a T. Tamás köztörvényes weboldala. Azért érdemes lenne utána olvasnia a földgáz fűtőértékének és az égéshőjének, mindjárt másként értékelné a hatásfok kérdéskört:
      http://www.mindentafoldgazrol.hu/ellatasbiztonsag/mi-a-foldgaz/a-vezetekes-foldgaz-jellemzoi
      A földgáz égéshője 39,9 MJ/m3 (ezt kapjuk), a fűtőértéke (ezt fizetjük) 34 MJ/m3.
      Ennek alapján az áramhoz való különbség még magasabb, mint amit a cikkben megadtam. Szándékosan nem a legkorszerűbb 108 %-os hatásfokot vettem alapul.

      Onnan vettem a szobatermosztátonként két elemet, hogy eddig minden ismert szobatermosztátban 2 AA vagy 2 AAA ceruzaelem volt. Ez tehát nem látszott szentségtörésnek.

      És Ön honnan vette az alábbiakat?

      „A fűtőfilmmel örökre kizárjuk a hűtés lehetőségét: A gyakorlatban a vizes padlófűtéssel is. Mivel padlót nem lehet hűteni.”

      Miért ne lehetne a padlót hűteni?

      Lenne még több kérdésem, de szerintem ez meghaladja a cikk címéhez tartozó témakört, ha György igényt tart rá, írok egy gondolatébresztő cikket a felületfűtésekről.
      Olvasta a „Tények és tévhitek a padlófűtésről” című írásom a VGF-ben?
      Ott ezeket kitárgyaltuk, radiesztétát is hívtunk, Wikipédiát is értékeltük.
      Az ügyfelek korrekt tájékoztatása a feladataink közé tartozik, tudom mekkora kereszt ez, rengeteg téveszmét olvashatnak a neten.
      Az alacsonyfrekvenciás elektroszmog ellen megvannak az orvosságok, ne törjék a fejüket rajta. Apró szemű fémháló, a falakon meg grafitos festék, mindkettő földelendő. Tökéletesen működik, nálam a festés került bevetésre.

      Egy dolgot még hadd mondjak el. A német passzívházakban 1 azaz EGY központi termosztát van elhelyezve. A magyarokban úgyszintén.
      Maga sem lehet sokkal okosabb mint a Passivhaus Institut.
      Ha tovább akarok képződni – ne vegye zokon – nem Önnél tervezem.
      Pl. elmegyek egy passzívház tervező tanfolyamra.
      Hat évvel ezelőtt meg is tettem.

      reply
  17. Kiss Gábor május 20, 2017

    Tisztelt Kardos Ferenc!

    Mintha egy kis provokációt vélnék felismerni a sorai között.
    Ha nem haragszik ebbe a küzdelembe bele sem kezdenék.

    De egy kérdést feltett, erre szívesen válaszolok.

    Hőszivattyús házban lakom. De ezt már tudja.
    Költségvetési szempontból, anno csak a padló lett becsövezve. Nagy szükség nincs a hűtésre, mert elviselhető a nyári felmelegedés, de azért egy próbát tettem, csak mert szeretek kísérletezni.

    A padló zavaróan hűvös volt a 20 fokos víztől, de a szoba hőmérséklete nem változott. De ezt Ön is tudja. Nem is értem a kérdését.

    Persze biztos van fél megoldás, meg padló ventilátor, de a komfortos hűtéshez a mennyezetet kell csövezni. Persze ezt ÖN nálam is jobban tudja.

    Viszont ha feltár előttem egy tökéletes (nem fél) megoldást, tényleg hálás leszek.

    Üdv

    reply
    • Kardos Ferenc május 22, 2017

      Tisztelt Kiss Gábor!

      Régi magyar közmondás: „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten”

      A padló hűtéséről néhány gondolat, nem csak tőlem:

      1. Németországi szakmai konferencián egy professzor a következő kijelentést bátorkodott tenni: „az épület szerkezetek BÁRMELYIKÉT fel lehet használni hűtés céljára”. Tehát a falakat, a padlót, a mennyezetet.

      2. Az egyik épületgépészeti szaklapban sok évvel ezelőtt – ez az előrehaladott életkor egyetlen előnye, nagy már az „adatbázis” – írta egy cégvezető, hogy titkos kísérletet folytatott a cégében, de nem szólt senkinek, főleg nem a hölgyeknek. A kemény nyári kánikulában – egyéb hűtési lehetőség híján – elkezdte hűteni a padlófelületet. Ha szól erről, talán többen panaszkodtak volna, így viszont senkinek nem volt problémája ezzel.

      3. El ne felejtsem, SAJÁT cégünknél is padlófűtés van – 2 szintes épület – így jobb híján ezt hűtjük nyáron. Ezen túl a bevezetett frisslevegőt is hűtjük 20-21 °C-ra, de azzal jelentős teljesítményt nem lehet bevinni. Emiatt az emeleten – itt sok a számítógép – még két db folyadékos fan-coil is felszerelésre került pótlólag, a talajkör fagyállójáról üzemel, gépi hűtés nélkül. Ezek csak a beltéri levegőt forgatják.
      Fontos megemlíteni, hogy egy irodában jelentősen nagyobb a hűtési igény, mint egy családi házban vagy lakásban. Ennek oka az egységnyi felületre jutó belső hőtermelődés.

      Erre a célra szolgáló termosztát is kapható:
      „B64-DP
      Termosztát harmatmentes padló / fal//fűtés/hűtéshez
      Padlóhűtés /fűtés-termosztát , amely megakadályozza a harmatképződést a lehülő padlón ”
      ITT ELÉRHETŐ:
      http://www.iaq.hu/page14.html

      https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2012/julius-augusztus/2465-nemzetkozi-elmezonyben-a-magyar-csapat

      A nemzetközi Solar Decathlon versenyen 2. helyezést elérő BME csapat is kimerészkedett ezzel a megoldással Madridba:

      „Ezt úgy oldottuk meg, hogy szigetelt tartályokat helyzetünk el az épületen kívül, hogy a bennük lévő közel 2,5 m3 víz keringtetésével érjük el az épület „mesterséges tömegnövelését”. Hűtésre elsősorban az álmennyezetet használjuk. Amennyiben az álmennyezet nem elegendő, akkor légtechnikai rásegítést alkalmazunk, vagy lehetőség van a padlóban is keringtetni a hűtővizet. Ez utóbbi megoldás azért szükséges, mert így lehetséges lesz az aktív rendszerek működtetése nélkül is temperálni a házat a verseny ideje alatt. Ez nem alkalmazható folyamatosan, mert a komfort szempontjából rossz megoldás lenne, mivel a TÚLSÁGOSAN hideg padló rontja a komfortérzetet, amit célszerű elkerülni.”

      https://www.rehau.com/hu-hu/mennyezetf%C5%B1t%C3%A9s-%C3%A9s—h%C5%B1t%C3%A9s/1817944

      „A fal-, padló- és mennyezeti felületekbe beépített csővezetékeken átáramló fűtő- illetve hűtővíz a helyiségben egyenletes hőeloszlást és kellemes komfortérzetet biztosít. Fűtés szempontjából a padló, hűtés szempontjából a mennyezet a LEGMEGFELELŐBB felület. A falfelület fűtés-hűtés tökéletesen megfelelő lenne, azonban a bútorozás (takarás) jelentősen csökkentheti a falfelületek fűtési és hűtési teljesítményét.
      Annak eldöntése, hogy melyik felületet fűtsük/hűtsük, mindig egy időigényes, az építtető és a tervező közös gondolkodásának, egyeztetésének eredménye lehet.”

      És egy valóságos eset:
      http://www.gazdasagosenergia.hu/article/60/Padlo-hutes

      „A fórumra érkezett:

      Kovács Sándor

      Tisztelt beruházók,kivitelezők!

      Olvasva az oldalon felmerült kérdéseket a padlóhűtéshez szólnék egy két szót.
      Általában passzív hűtés esetén használható, ahol egy 24-25°C-os felületi hőmérsékletet tudunk biztosítani.
      Padló hűtésnél úgyanúgy kell figyelni mint a falfűtésnél párakicsapódás vízhőmérséklet stb.
      Az egyik barátomnál ez így működik már 4 éve és nyáron nagyon kellemes a belső hőmérséklet.

      Remélem ezzel a rövid hozzászólással segíteni tudtam a padlóhűtés esetleges kiépítéséhez.”

      És még hosszan sorolhatnám a példákat. Azt gondolom azonban, ha figyelemmel kísérjük környezetünk jelenségeit, akkor a „józan paraszti észnek” nevezett megközelítés is elegendő, nem feltétlenül szükséges REHAU tervezési segédletet olvasni.
      Nagyapám vályogházában vajon hány fokos volt nyáron a döngölt agyagpadló??
      Nem emlékszem, hogy ettől megfázott volna.
      Saját házamban ma reggel megmértem a padló hőmérsékletét, 21-22 °C minden beavatkozás nélkül.
      Ha a dögletes nyári kánikulában UGYANENNYI-re hűtöm, akkor mi lehet azzal a gond? Ki ne szenvedett volna álmatlanul forgolódva az ágyán, semmivel takarózva a nyári kánikulában.
      Két szenvedés közti röpke alváskor talán éppen hideg padlóról álmodott:-)

      A félelem a túl hideg padlótól a hőmérsékleti diszkomfort érzés témaköréhez tartozik.
      ÁGOSTHÁZINÉ DR. EÖRDÖGH É V A
      A Z E G É S Z S É G E S L A K Á S
      itt olvasható, letölthető:
      https://drive.google.com/open?id=0B1pmxlQ7DY4jNkJBWWFnODgtRFk

      A fenti tanulmányban sok egyéb mellett olvasható, hogy ennek értéke ne haladja meg a 10 fokot. Ezt úgy kell értenünk, hogy 30 fokos térben a 21 fokos felület még jól viselhető.

      Az előző esetek alapvetően „megörökölt” hőleadókra vonatkoznak, ez a „ha ló nincs a szamár is jó lesz” kategória. Nyilván nem ez az ideális, de megfontolandó, hogy kiépítsünk egy második hőleadó rendszert a mennyezeten, vagy inkább beérjük a padlóhűtés alacsonyabb komfortszintjével.

      A nálunk tervezésre kerülő házak 90 %-ban födémtemperálással születnek, és csak a fürdőszobák kapnak padlófűtést is. Mi most ezt tartjuk ideális megoldásnak a megrendelőkkel egyetértésben.
      Minden épületnél, ahol hőszivattyút építettünk be, évente megjelenünk a kötelező karbantartás miatt, így az épület minden rezdüléséről első kézből tájékozódhatunk.
      Ha nem működne minden tökéletesen, be sem engednének az ajtón:-)

      Kedves Gábor! A saját otthoni tapasztalatát egyszerűen nem értem. Nekem hűt a padló, Önnek nem (napvédelem ok, passzívhűtésnél az kötelező!)?
      Két éve adtam el azt a családi házat, ahol 20 évig éltünk. Az egész épület padlófűtéses volt, a napvédelem hibátlan, nyáron nem sütött be a Nap a déli oldalon.
      Hőszivattyús fűtéssel volt ellátva az utolsó 10 évben.
      A padlót hűtöttük, amikor nagy volt a kánikula, de erre nem volt minden nyáron szükség. Fontos tudni, a feleségem egy fagyosszent, 90/60-as vérnyomással. Neki ritkán volt sok a nyári meleg, télen is 23 fokot kellett tartani a házban.
      Mégis volt olyan időszak – az udvaron 39 °C-ot mértünk – amikor ő kérte, hogy indítsd már el a hűtést.

      Annyit talán érdemes megemlíteni, hogy a komfortérzésben a tudomány nem ismeri a 100 %-os megelégedettségi arányt. A 95-98 % már az elérhető maximum.

      Az elekroszmoggal kapcsolatban gyűjtöttem egy kisebb disszertációra való anyagot, ezt majd külön felteszem.
      Üdv
      KF

      reply
      • Kardos Ferenc május 24, 2017

        Helyesbítenem kell, ezúttal saját magamat:
        A hőmérsékleti diszkomfort értékek eltérőek fűtéskor és hűtéskor. Pontosan így olvasható a fentebb ajánlott „Egészséges lakás” tanulmányban:

        „Az ISO 7730 szabvány szerinti méretezést
        14 ország – közöttük Magyarország – elfogadta,
        ezért a “javasolt követelményértékek” – et
        vázlatosan bemutatjuk. Általános előírása, hogy a
        PMV érték +0,5 és -0,5 között legyen. A
        PMV=0 értékhez tartozó optimális operatív hőmérsékletre
        vonatkozó (a végzett tevékenység
        és a ruházat hőszigetelő képességének függvényében)
        diagram az ábrán látható. A szabvány
        javaslatai könnyű (ülő) tevékenységhez:
        téli (fűtési) időszak:
        – operatív hőmérséklet 20-24 °C között,
        – a vertikális levegőhőmérséklet-különbség
        a padló felett mért 0,1 és 1,1 m magasságban
        (bokamagasság és ülő ember fejmagasság) kisebb legyen, mint 3 °C,

        a padló felületi hőmérséklete 19 és 26 °C
        közötti (padlófűtés esetén 29 °C) legyen,
        – az átlagos légsebesség legyen kisebb, mint
        0,15 m/s,
        – a sugárzási hőmérséklet-aszimmetria az
        ablakokra és hideg falakra vonatkoztatva
        legyen kisebb, mint 10 °C (a padló felett
        0,6 m-re elhelyezkedő horizontális felületelemre
        vonatkozóan).
        nyári (hűtési) időszak:
        – operatív hőmérséklet 23-26 °C között,
        – a padló felett 0,1 és 1,1 m magasságban
        mért vertikális levegőhőmérséklet-különbség
        legyen kisebb, mint 3 °C,
        – az átlagos légsebesség 0,25 m/s-nél kisebb
        legyen.”

        Érdekes megfigyelni, hogy míg a fűtésnél meghatározzák a padló hőmérsékletének alsó határértékét, addig hűtésnél csak a bokamagassági (és fejmagassági) levegőhőmérséklet van definiálva, a padló hőmérséklete nem.

        Az jól látható, hogy a klímával való hűtés – 10-12 °C-os levegőt fújunk be – nem fér bele a komfort határokba, már a légsebesség miatt sem.

        reply
      • Kiss Gábor május 24, 2017

        Tisztelt Kardos Ferenc!

        „Régi magyar közmondás: “amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” ”

        Visszaolvastam újra é s sajnálom, ha máshogy jött át, de teljesen normális volt a részemről az adjonisten. 🙂

        Az elektroszmoggal kapcsolatban ugyan az jutott eszembe, amit Ön is mondott. Viszont előbb szerettem volna a gyakorlatban is látni és megmérni. Ezt meg is fogom tenni a későbbiekben.
        Azt viszont nem értem, ha Ön is tudja, hogy megoldható az elektroszmog csökkentése, akkor ez miért beszélünk a fűtőfilm káros elektroszmog sugárzásáról.

        A padló hűtését ahogy mondtam, magam is kipróbáltam. Mondták többen is, hogy nincs értelme, de én csak magamnak hiszek. Utólag belegondolva, sajnálom, hogy a csillárventilátor kiment a divatból, mert az javított volna a helyzeten.

        Lehet-e padlót hűteni? IGEN.
        Van értelme? Szerintem NINCS.

        Ez kb.: olyan, mint, hogy el lehet-e jutni Sopronból Budapestre gyalog. IGEN el lehet. 🙂

        Üdv.: Kiss Gábor

        reply
        • Kardos Ferenc május 30, 2017

          Kedves Kiss Gábor!

          Ha Ön szerint nincsen értelme a padló hűtésnek, akkor holnaptól kikapcsolom a cégben, a mérnök kollégáknak pedig megadom az Ön elérhetőségét. Nekem ne reklamáljanak, h melegük van. 8 éve hűtünk a padlóval, kegyed meg most közli velünk, h az nem működik.
          Nem érzékeli a szelíd báját ennek a nagyvonalú kijelentésnek?

          A fűtőfóliák elektroszmog termeléséről itt olvashat részletesen, tudja, a Google jó barát:

          http://forum.index.hu/User/UserDescription?u=1183127

          Azt is megnézheti a fotókon, mit spórolnak ki a kivitelezéseken a fóliaárusok, pedig a gyártói ajánlásban benne van!!
          Önök például miért nem szereltek földelt acélhálót a fűtőfólia fölé? Ha már a gyártói rétegrendben egyébként BENNE VOLT??

          Az elektromos térerőt viszonylag egyszerű méréssel is tudja indikálni, egy „mezei” egyszerű multimétert váltakozó feszültségű méréshatárba kapcsol, a COM fekete vezetékét a konnektor föld pontjára csatlakoztatja. A piros mérőzsinór végét kézbe veszi, és máris mérhető a testfeszültsége. Normális esetben ez 1 voltnál kisebb érték.
          Lehetséges, h csak az épület teljes áramtalanítása után fog tudni nulla volt közeli értéket mérni.
          A gond ott kezdődik, ha az elektromos fűtéssel ellátott épületek tulajdonosai magas testfeszültségeket mérnek saját magukon!
          A fentebb idézett VGF cikkben kolléganőm testfeszültsége meghaladta az 50 voltot!!!
          Fogalmam sincsen, mivel lehet megmagyarázni a földelőrács kihagyását.
          A fűtőkábeles fűtőszőnyegek még árnyékolt vezetékekkel és így földeléssel együtt kerültek forgalomba.
          A fűtőfóliás divathullámban ez már nem volt szempont, hiszen CSAK mások egészségéről van szó.
          Mi erről a véleménye, tisztelt Kiss Gábor?

          reply
          • Kiss Gábor május 31, 2017

            Most komolyan egy olyan fórumot linkelt be bizonyítékként, amit Ön hozott létre pár napja és ott még saját magával is beszélget? 🙂 (ferembá)
            Ahol aztán példaként valóban a saját cikkeit hozza fel.

            Nézze! Én az elején még el is hittem, hogy Ön tényleg a csalók ellen lép fel. De mára úgy gondolom, hogy csak felhasznált egy olyan terméket, aminél a kereskedő többet állít, sugall a termékről, mint amit azt valójában tud.
            Mihez használja fel? Egy „keresztes” hadjárathoz, az összes elektromos fűtésmegoldás ellen.

            Megértem, hogy Ön vizes rendszerekkel foglalkozik, de nyugodjon meg, nem fogy el a munka.
            Azt is megértem, hogy érdekeltsége fűződik a napkollektrokhoz, de azt bizonygatni, hogy jobb a megtérülése mint a napelemnek, érthetetlen.
            Ugyan ez igaz a levegős hőszivattyúkra. Nem baj, hogy már minimum 90%-ban levegős hőszivattyúkat telepítenek, Ön szerint a vizes (talajkollektoros, szondás, kutas) megoldás ugyan annyiba kerül és jobb. 🙂 Biztos mindenki hülye.
            Ugye nem azért erőlteti ezt, mert érdekeltsége fűződik a „nem” levegős hőszivattyúkhoz.

            Utóirat: Ne kapcsolja le a padlóhűtést, ha már csak ez az egy kényszermegoldás maradt. De azért a mérnök kollégáinak mesélje majd el egyszer, hogy létezik más is. Sőt szinte csak jobb megoldás létezik.

            Komolyra fordítva a szót, azért egy iroda meg egy lakás lényegesen különbözik. Legalább is mi nem járunk pl.: cipőbe otthon. 🙂

            Üdvözlettel

          • Tóth Béla október 1, 2017

            „Nekem ne reklamáljanak, h melegük van. 8 éve hűtünk a padlóval, kegyed meg most közli velünk, h az nem működik.”

            Szerintem ott lehet az ellentmondás feloldása, hogy a mérnökök az irodában (szerintem) cipőben járnak felöltözve, míg az ember a saját házában főleg a nyári nagy melegben csupasz lábbal érzi jól magát. Ennek eredménye, hogy mérnök a hűtést a levegőben érzi. a lakó meg azt érzi, hogy odafagy a talpa a lakás padlójához miközben leolvad a feje a melegtől ami ezért annyira nem nagy élmény.

        • Kardos Ferenc december 27, 2017

          Kedves Kiss Gábor!

          Időközben kezembe került egy régi szakcikk, amelyet Mottl Gábor és Kiss Gábor írt ez egyik épületgépészeti szaklapban. Az írás címe: PADLÓHŰTÉS LEVEGŐS HŐSZIVATTYÚVAL.

          Nem padlófűtés, hanem PADLÓHŰTÉS!
          Hogy van ez kedves Gábor, itt több hozzászólásban lejáratókampányt folytat ellenem és a hűvös padlók ellen, 2009-ben meg cikket írt a Klímatechnikai Szaklapban a padló hűtéséről??
          Ha pap lenne, azt mondanám, vizet prédikál és bort iszik!:-)
          Nem fogadok el olyan kifogást, hogy az egy másik Kiss Gábor volt, bizonyítsa be!

          http://www.zubadan.info.hu/aruhaz/media/pdf/vgf_cikk_2009_november_70_72_oldal.pdf

          Komolyra fordítva a szót, akkor most Mottl Gábor is le van hülyézve velem együtt, aki azért egy jól csengő név a szakmában?
          Amúgy a Mitsubishi Zubadan importőr oldalán található a cikk.
          Akkor most már ők is hülyék lettek velünk együtt?
          Maga tudja….

          reply
  18. Mazsaroff Miklós május 20, 2017

    Tiszteletem!
    Mérnökként mindaddig csak mosolyogni szoktam azon, ha a villamos energia közvetlen felhasználása esetén 1-nél jobb COP-ről beszélnek. Azonban, ha ezt egy ilyen termék forgalmazója, importőre, vagy gyártója teszi akkor az felháborít. Egyrészről, ha a fizikai ismeretek hiánya miatt teszi, akkor honnan veszi a bátorságot, hogy olyan területen dolgozzon amihez nem ért. Egy példa: Ha egy épületgépész mérnök megtervezi egy épület fűtését, akkor a kivitelező, ha attól eltér, akkor minden felelősséget a saját „nyakába vesz”, miközben az esetek zömében csak arra kapott képzést, hogy a kezébe kapott tervet kivitelezze.
    Másrészről, ha mindezt előre megfontoltan, nyereségvágyból ( ha forgalmazó mi más lehet a célja ) megtévesztő eszközökkel „megtámogatott” marketinggel teszi, akkor az minimum erkölcstelen, de valószínűbb hogy még a magyar jogrendszer is „elmeszelné”, ha egy „tökös ügyvéd” kezébe venné a dolgot, pláne ha Ő is károsult lenne.
    Véleményem szerint minden épület esetén meg kell vizsgálni a kialakítandó fűtés-hűtés-szellőzés rendszer alternatíváit bekerülési, üzemetetési, élettartam és nem utolsó sorban komfort szempontjából, hiszen a házunkban életünk jelentős részét töltjük el, aminek zöme a feltöltődés, pihenést szolgálná!
    Azon is lehet vitatkozni, hogy megéri-e tisztán villamos fűtést alkalmazni, de vannak szabályok (lehet, hogy nem minden esetben jók), amiket be kell tartani, különben a hatóság eljátszani a hatóságot.
    Gratulálok Kardos Úrnak, hogy cikkét úgy írta meg, hogy előtte a „forgalmazó” által rendelkezésre bocsájtott adatokat összevetette a mintán végzett széleskörű mérésekkel. Tehát írását korrektül alátámasztotta, ami sajnos nagyon ritka jelenség már manapság. Ideje lenne már, hogy az élet ezen, de talán minden területéről eltünjenek azok akik csalással, hozzá nem értéssel próbálnak meg érvényesülni.
    De addig is higgyék el tisztelt fűtőfólia, ion-, kavitációs, vagy egyszerű villanykazán forgslmazók, hogy az egynél nagyobb COP-hez kell már „némi” termodinamika is.

    reply
  19. Szász János május 30, 2017

    Lassan egy évtizede forgalmazok elektromos fűtőtesteket, elektromos padlófűtést. (ide lőjetek)
    Ez alatt számos alkalommal kerestek meg Koreából, hogy importáljak különféle infrafilmeket. A távol-keleti ügynökök legnagyobb kárára a pillanatnyi haszonszerzésnél fontosabb szempont számomra olyan rendszerek forgalmazása, melyek önálló fűtésként is alkalmazhatóak. Így elektromos padlófűtés alatt én minden esetben a fűtőkábellel történő megoldást értem és eszem ágában nincs fűtőfilmmel kufárkodni. Emiatt, a szemlélet miatt több ügyfelemnek adtam tudtára őszintén, hogy számára nem megfelelő a termékem, mert jobban jár, ha központi fűtést épít ki. Pedig napelemmel is foglalkozunk. Ugyanis el kell ismerni, hogy nem minden helyre alkalmas a termékköröm, ahogyan kondenzációs kazán sem jó minden ingatlanba. Ezt, ha belátják a tisztelt kereskedő társak és mérnök urak, akkor jó alapja lehet a vitának, és nem fognak elbeszélni egymás mellett. Persze ennek a fórumnak és a fent szereplő cikknek az oka, az adott termék kereskedőjében, az őszinteség teljes hiánya. Be kell látni, hogy a szokványostól eltérő megoldások sajnos a ferdítést sok esetben magukkal vonják. Számos esetben találkozok olyan érdeklődőkkel, akik már jártak itt-ott és H tarifával szédítik, holott azt csak COP 3 feletti termékre lehet igénybe venni, és ez még csak hab a tortán. Ezért megdöbbenve, majd felháborodva, de végül örömmel olvastam a fenti cikket, ami végső soron mégis a tisztánlátást szolgálja.
    Ami miatt ebben a témában klaviatúrát ragadok az egy olyan rész, ami ebben a cikkben nincs kibontva, de a mélyen tisztelt T.T. úr ebben is nagyot füllent. Nevezetesen az elektroszmog kérdése. A http://futofolia.hu/futesi-rendszerek-osszehasonlitasa/#futokabel weboldalon ugyanis „azt állítja” (Hujbert Feri után szabadon) a kereskedő, az elektromos fűtőkábelekről, hogy:
    A technológia korántsem nevezhető korszerűnek. Fogyasztása óriási, emiatt a kiépítés költségei alig térülnek meg. A felfűtés rengeteg időt vesz igénybe. A fűtőkábel túlhevíti a padlót. Az ilyen rendszerek jelentős mennyiségű elektroszmogot bocsátanak ki.
    Ez addig meggyőző, még 5 percig a marketingduma és a csodavárás üresjárásba kapcsolja az agyat. De jól van megfogalmazva a fenti címben, hogy nem több, mint „parasztvakítás”. Az állítások közül az „óriási fogyasztás” az első öngól, mert se több, se kevesebb, mint az infrafilm üzemeltetése. Tehát el kell ismerni, hogy mindkét rendszer üzemeltetési költsége magasabb, mint egy kondenzációs kazáné. Nem is véletlen, hogy ezt az érvet nem is állítja szembe az infrafóliával az oldal.
    Viszont ha a kondikazán az összehasonlítás alapja, akkor nem értem a magas kiépítést mire alapozza a kereskedő. Sajnos az „állítások” hibája, hogy nincs viszonyítási alapjuk, így nem helyezhetők el egyetlen koordináta rendszerben sem. Mondanám légből kapott „állítások”.
    Tovább haladva a felfűtés idejére, sajnos nem derül ki, hogy mit kell értünk „rengeteg idő” alatt. Ezt az SI mértékegységet nem találtam az időszámítás mértékegységei között, de azt mérésből tudom, hogy kerámia burkolatot átlagosan 15-25 perc/°C alatt tudunk fűtőkábellel felfűteni. Tehát a kérdés, hogy mikor és hány fokon indul el a felfűtés, és mekkora tömegű és tehetetlenségű anyagot kell fűteni. Sajnos a viszonyítási alap megint kimaradt, talán arra gondolt a költő, hogy az infrafilmhez képest lassú a felfűtési ideje a fűtőkábelnek. Ha így van, akkor csak az a kérdésem maradt, hogy a burkolat élettartama szempontjából miért jobb, ha egyik pillanatról a másikra +5-10°C hőemelkedés és ezzel járó hőtágulás megy végbe?
    A „túlhevíti a padlót” mondat ismét sántít, mivel a fűtőkábeleket termosztátról kell üzemeltetni, ami leszabályozza a fűtést. Ez azt jelenti, hogy 40°C feletti hőmérséklet nem állítható be a vezérlésen, azaz ha meg is próbálná a felhasználó „túlhevíteni” a padlót, akkor is lekapcsolna a termosztát.
    Viszont a végére maradt a legutolsó mondatban legnagyobb hazugság. Gondolom a viszonyítás itt is a fűtőfilmhez képest „jelentős mennyiségű elektroszmogot bocsájt ki” a fűtőkábel. Nos, a 2016 novemberében megjelent VGF szaklapban született cikk óta mindenki előtt ismert, hogy a fent szereplő termék egy csomag csempe távolságban még 1835 nT (nano Tesla) mágneses térerősséggel rendelkezik, de legalább már nem akad ki a műszer. Emiatt gusztustalan az a 32-szeres hazugság, ami a kereskedő weboldalán szerepel. Ugyanis a fűtőkábeleinkre én is csináltattam mérést, és ugyan ebben a távolságban (6db csempe) csupán 56nT (igen csak a 32-ed része!!!) volt a mért mágneses térerősség. Ez után csak az kérdés előttem, ha egy kereskedő csak hazugsággal próbál versenyelőnyre szert tenni, akkor ki az, aki ezután hajlandó lenne megvenni a termékét? Hogy fog egy ilyen link cég garanciát vállalni a termékére? Lehet, hogy ezt a GVH-nál kellene megkérdeznem.

    reply
  20. Kerékgyártó Milán június 5, 2017

    Tisztelt Szakértők és,Mesteremberek!
    Segítségeteket kérném!

    Idén szeretnék építkezni,és én is összefutottam ezzel az intelligens infra fóliával ami először tényleg szépen hangzott,egy két videót is megnéztem olyan emberkékről aki már ilyet használnak,és dicsérték meglepő módon!
    Az eredeti tervem az volt,hogy a háló és a nappali falába építetek egy cserépkályhát dizájn és (hűvösebb időkre),és a házam fő fűtését a padlóba épített harmadik generációs infra fólia adná!
    Aztán ráakadtam erre a kis párbeszédre ahol teljesen összezavarodtam fűtés téren,ezért kérném az önök véleményét,segítségét!
    Amit tudni kell,a házam 7×19 m hosszú parasztházhelyére épülő,ugyanolyan ház,udvara 5 m széles nem sok napfény jön be mert a szomszéd háza elég magas!
    37.5 ytong falai lesznek és a tervező szerint + 10cm szigetelés kell rá!
    Az első szoba háló szoba lenne 4x4m és 2,4 m belmagassággal.
    A második helység egy nappali konyha lenne ami 4x7m és látszó szarufásra szeretném ( Bramac Therm megoldással a szarufák feletti szigeteléssel),szóval elég nagy lesz a légköbméter a belmagasság miatt, ami kb 6 , 7 m !

    A gáz az be van vezetve egy csonkkal a portára! (őszintén bevallom nem nagyon szerettem volna gázzal kínlódni,de már az én elméletem borult így akár az is szóba jöhet)

    Áram az 3x16A 3 rom fázis!(de azt majd nagyobbat szeretnék és éjszakait is,nem csak fűtés okból!)

    Tűzifa beszerzése megoldható még! (kazánt a párom miatt nem akartam,mert az nem egy termosztát ami csak teker és jön a meleg)

    Ezek adatok tudatában szeretném az önök által gondolt legjobb megoldás(okat)
    ötleteket bármilyen fűtés szellőztetés téren!
    Bármi felmerülő kérdésre szívesen válaszolok!

    Előre is köszönöm!

    reply
    • Kardos Ferenc szeptember 20, 2017

      Kedves Milán!

      A fűtési lehetőségek közül a legkisebb költségű a faelgázosító kazán puffertárolóval. Felébe sem kerül, mint a gázzal való fűtés.
      Hátránya, hogy 2 évre előre be kell tárolni a fát ahhoz, hogy 20% alatti legyen a nedvességtartalma, csak akkor lesz meg a kellő égési minőség. Továbbá kell egy kazánház is.
      Viszont nem gondozásmentes, napi néhány alkalommal kell a tűzre rakni, időjárásfüggő, hogy mennyiszer. 1 millió Ft körüli a kazán és a puffertároló szerelvényekkel együtt, ehhez jön még 1 kémény, nem tudok árat mondani.
      Hasonló beruházási költség – viszont nem szükséges puffertároló – egy kondenzációs kazán telepítése, nem kell épített kémény, gyári égéstermék elvezetőt lehet vásárolni hozzájuk barátságos árfekvésben. Évi 1 karbantartás szükséges, azon kívül nem igényel törődést.
      Padlófűtéssel érdemes kiépíteni, akkor mindig teljes kondenzációs üzemet lehet elérni, vagyis maximális hatásfokkal üzemelhet a kazán.
      A padlófűtés mindenféle hőtermelőhöz kiválóan használható, faelgázosító kazánhoz, hőszivattyúkhoz, akár elektromos áramhoz is, ha nem gond a magasabb költség…

      A hőszivattyús megoldások előnye, hogy hűtési szolgáltatást is kap, viszont magasabb a beruházási költség 2-3 mFt-al, a fűtési költség viszont lényegesen alacsonyabb, mint gázkazánnal, mivel kedvezményes H áramtarifát lehet igénybevenni a hőszivattyúk használatakor. A hőszivattyúknál nem feltétlenül szükséges az éves karbantartás, a forgalmazók határozzák meg. Létezik 10 év teljeskörű garancia is néhány típusnál, ott kötelező az éves felülvizsgálat.

      A szellőztetés is egy nagyobb lélegzetvételű kérdéskör, a “fapados” megoldástól a központi hővisszanyerősig többféle megoldás közül lehet választani. A fő kérdés az, mik az igényeik és mekkora a beruházási keret erre a célra.
      Sok szempontot kell még figyelembe venni, ingyenes konzultációs lehetőséggel tudunk csütörtökönként rendelkezésre állni, kattintson a nevemre, ott talál elérhetőséget.

      reply
  21. Liptai Eva augusztus 2, 2017

    Engem az erdekelne, hogy a blogger miert szamolt vegig a nappali aram araval. Az ejszakai sokkal olcsobb.

    reply
    • Kardos Ferenc szeptember 19, 2017

      Kedves Éva!

      Talán azért tette a blogger, mert éjszakai áramra tárolós melegítő berendezéseket lehet/érdemes csatlakoztatni, mint pl hőtárolós kályha vagy villanybojler. Az éjszakai (ma vezérelt a neve) áram napi 8 órában áll rendelkezésre jellemzően este 11-től reggel 6-ig és délután 5-6 óra között.
      Reggel 6-tól délután 5-ig is szükség van fűtésre egy épületben….
      Nappali és éjszakai áram közt átkapcsolgatni egy fogyasztót szigorúan tilos, kemény büntetést fizettet érte a szolgáltató.

      reply
      • Kovács Tamás december 10, 2017

        Ezt azért rosszul tudja, merthogy a komfort csomag napi 12 óra és kiszámíthatatlan 🙂 AJ és hogy roncsam a helyzetemet erről megy az infra film a szobákba H tarifáról meg a klíma. Az egyik barátom hiper szuper gáz kazánnal fűt padló fűtéssel kb egyforma házunk van és neki több mindig a gáz számlája mint nekünk az össz villany számlánk. Nem számolgatok semmi teljesítményt meg stb ( bár maga folyamatosan m2-ben beszél pedig hőigényt m3-ben számolunk) csak azt hogy mi mennyiből fűtünk meg persze mennyi volt ki építeni meg más mennyiből fűt…. a fáról ne is beszéljünk mert az irtózatos pazarlás arra is végeztem kísérletet.

        reply
        • Kardos Ferenc december 11, 2017

          Köszönjük az értékes észrevételeket.
          De van ellenvéleményünk:

          1. Nem tudja rosszul, a B tarifás országosan elérhető csúcskizárt áram nem azonos a kizárólag a DÉMÁSZ területén létező Komfort áramtarifával.

          2. 30 évvel ezelőtt valóban légköbméterre számolták az épületek hőigényét, majd a bizonság kedvéért kettővel szorozták a kapott eredményt. Engedelmével ma már más módszerek járatosak.

          3. Ha TOTYA kokszkazánban fűtünk „rigófüttyös” fával, akkor az valóban nem gazdaságos.

          4. Nincs két egyforma ház és nincs két azonos használati szokásokkal élő család.

          5. Minden másban Önnek tökéletesen igaza van!

          reply
  22. Juhász Marianna szeptember 9, 2017

    Üdvözletem!

    Felesleges ennyit vitatkozni, bizonygatni mindenkinek a saját igazát.
    Amit az elején írt Kardos Ferenc, alapból nem igaz, egy 80 m2-es ház gázzal való fűtése éves szinten nem 80 ezer Ft. A mi házunk 70 m2, sokszor a havi számlám téli hideg hónapokban meghaladta a 40 ezer Ft-ot. Legalább 6 hónapig tart a fűtési idény évente, ha nincs is végig nagyon hideg, akkor is legalább 120-150 ezer Ft/év a fűtés. A fűtőfólia nem tudom, milyen hatékonyságú, persze gondolom, az sem mindegy, mi kerül rá, milyen burkolat. De az infrapanel sokkal hatékonyabb és egészségesebb a legtöbb fűtéstől. Ki kell próbálni!

    J. Marianna

    reply
    • Kardos Ferenc szeptember 19, 2017

      Kedves Julianna!

      Remélem elhiszi, pontosan tudom, hogy mennyi a saját családi házunk fűtési energiafogyasztása.
      Szívesen postázok egy másolatot az épület energiatanúsítványáról:-)
      Külön kérésre gázszámlákat is….

      reply
    • Tóth Béla október 1, 2017

      „Felesleges ennyit vitatkozni, bizonygatni mindenkinek a saját igazát.”

      az a helyzet, hogy a fizikai törvények nem azon múlnak, hogy ki mit bizonygat és egy hát fűtése szimpla fizika, nincs benne semmi ezoterikus ami jobbá teszi pl az infrapanelt annál ami.

      reply
    • Szász János március 5, 2018

      Kedves Juhász Marianna,

      Őszintén érdekel, hogy mit ért „egészségesebb a legtöbb fűtéstől” szóösszetétel alatt. Illetve az is érdekelne, hogy ez milyen vizsgálattal kimutatható.
      Köszönöm.

      reply
    • expa február 13, 2019

      Üdv!
      Nekünk a 80m2-es házunk éves gázfűtése 65 ezer Ft-volt! Éves!!! Tehát megoldható ha jól van szigetelve a ház.

      reply
  23. Kardos Ferenc szeptember 19, 2017

    Kedves Milán!

    A fűtési lehetőségek közül a legkisebb költségű a faelgázosító kazán puffertárolóval. Felébe sem kerül, mint a gázzal való fűtés.
    Hátránya, hogy 2 évre előre be kell tárolni a fát ahhoz, hogy 20% alatti legyen a nedvességtartalma, csak akkor lesz meg a kellő égési minőség. Továbbá kell egy kazánház is.
    Viszont nem gondozásmentes, napi néhány alkalommal kell a tűzre rakni, időjárásfüggő, hogy mennyiszer. 1 millió Ft körüli a kazán és a puffertároló szerelvényekkel együtt, ehhez jön még 1 kémény, nem tudok árat mondani.
    Hasonló beruházási költség – viszont nem szükséges puffertároló – egy kondenzációs kazán telepítése, nem kell épített kémény, gyári égéstermék elvezetőt lehet vásárolni hozzájuk barátságos árfekvésben. Évi 1 karbantartás szükséges, azon kívül nem igényel törődést.
    Padlófűtéssel érdemes kiépíteni, akkor mindig teljes kondenzációs üzemet lehet elérni, vagyis maximális hatásfokkal üzemelhet a kazán.
    A padlófűtés mindenféle hőtermelőhöz kiválóan használható, faelgázosító kazánhoz, hőszivattyúkhoz, akár elektromos áramhoz is, ha nem gond a magasabb költség…

    A hőszivattyús megoldások előnye, hogy hűtési szolgáltatást is kap, viszont magasabb a beruházási költség 2-3 mFt-al, a fűtési költség viszont lényegesen alacsonyabb, mint gázkazánnal, mivel kedvezményes H áramtarifát lehet igénybevenni a hőszivattyúk használatakor. A hőszivattyúknál nem feltétlenül szükséges az éves karbantartás, a forgalmazók határozzák meg. Létezik 10 év teljeskörű garancia is néhány típusnál, ott kötelező az éves felülvizsgálat.

    A szellőztetés is egy nagyobb lélegzetvételű kérdéskör, a „fapados” megoldástól a központi hővisszanyerősig többféle megoldás közül lehet választani. A fő kérdés az, mik az igényeik és mekkora a beruházási keret erre a célra.
    Sok szempontot kell még figyelembe venni, ingyenes konzultációs lehetőséggel tudunk csütörtökönként rendelkezésre állni, kattintson a nevemre, ott talál elérhetőséget.

    reply
    • Tibor október 19, 2017

      Végig olvastam az összes hozzá szólást…vegyes érzelmekkel.
      Érthető módon, sok a bizonytalanság, kétség, hogy egy új építkezésnél melyik fűtés lehet gazdaságos és hatékony?
      3 évvel ezelőtt hasonló kérdések foglalkoztattak engem is egy új építkezés kapcsán, és – mérnök létemre – nehéz volt eligazodni és dönteni a különböző fűtési rendszerek között.
      Nehéz értelmezni , követni a cégek műszaki, gazdasági érveléseit, főleg abban a tudatban, hogy mindenki üzletet akar…és a maga lovát dicséri, igazolja…mint ezen a fórumon is!
      Ezen a fórumon is sok az elméleti érv, kevés a gyakorlati referencia!
      Én bemutatnám a saját döntésem tapasztalatait…okulásul és tény szerűen.

      Én egy napelemes rendszert választottam, fűtőfilmmel, hidegburkolatoknál fűtőszőnyeg, garázsban infrapanellel.

      – a ház 10 cm grafitos szigetelést kapott a homlokzatra, aljazaton 10 cm XPS lépésálló szigetelés, tetőtér 20 cm kőzetgyapot szigetelést.

      -A ház fűtött felülete 202 nm, 32 fokos tető, Dél-Nyugati tájolás.
      – 24 db napelem+ inverter, tartószerkezettel, felszereléssel 3 230 000 Ft
      – 134 nm fűtőfilm, 34 nm fűtőszőnyeg, 34 nm dupla garázs 1 db infrapanel, összes költség munkadíjjal 1 960 000 Ft.
      – 1 db vízmelegítő -levegő hőszivattyús 234 000 Ft

      Összes költség: 5 424 000 Ft

      Éves fűtés, villany, meleg víz költség 2015 szeptembertől-2016 szeptemberig

      138 400 Ft azaz 115 333 Ft / hó

      További 6 db napelemmel közel 0 szaldós lehet a ház.

      Ezek a tények! Ide lehet tenni a fentiekben megadott ház paraméterei alapján az egyéb fűtési rendszerek ár kalkulációit bizonyításul a fenti vitákhoz!
      / Megjegyzem, hagyományos gáz üzemű, kondenzációs kazánnal, részben padlófűtéssel, radiátorral 3,5 millióra volt ajánlatom/

      reply
      • Kiss Gábor november 1, 2017

        Ezek teljesen hihető adatok is. Mi a 100m2 körüli házakat fűtőfilm napelem kombinációval kihozzuk a ZÉRO fűtésköltséget annyiból mint amennyibe csak a hőszivattyús rendszer kerülne, vagy olcsóbban és + ott van még a karbantartás mentesség.
        De ezen az oldalon bármit bizonyítasz. Itt van egy kis elfogultság.

        reply
      • Kardos Ferenc november 19, 2017

        Kedves Tibor!

        Nagyon örültem bejegyzésének, erről a témáról szól majd a következő blog téma.
        Mivel cégünk elsősorban geotermikus hőszivattyús rendszereket tervez és telepít, így erről van a legtöbb tapasztalatom.
        Akciós ajánlatunk jelenleg bruttó 2,5 mFt-ért az alábbi:
        8 kW-os hőszivattyú 10 év teljeskörű garanciával (évi 35 eFt felülvizsgálat ellenében)
        160 méter szonda (8 x 20 m kivitelben, nem sziklában fúrva)
        300 literes HMV tároló, HP kivitel
        Szondaköri osztó-gyűjtő 2 körös

        További költségek, minden bruttó (27% ÁFA-val):

        Bejelentési kötelezettség bonyolítása 100 eFt
        Szondaköri árkok gépmunkája 50 eFt
        Összekötések gépészeti díja 50 eFt
        50 kG fagyálló 65 eFt

        Gépházi kiépítés anyag+díj 500 eFt
        Padlófűtés (REHAU) 4eFt/nm 950 eFt
        padlófűtés m.díj 400 eFt

        Ez eddig 4,615 mFt

        Ehhez még 3 kW napelem 1,2 mFt

        Ehhez még egy kis extra, passzívhűtés hőcserélő+ vezérlés 150 eFt

        MINDÖSSZESEN: 5 965 000 Ft 27 %-os ÁFA-val együtt!!

        Pontosabb adat nem áll rendelkezésre, így vélelmezek Tibor házára 8 000 kWh fűtési végenergia igényt.
        Ez melegvízzel (4 főre) együtt 75 000 Ft éves díjat jelent H tarifáról vételezve.
        A 3 kW-os napelemes rendszer megtermeli (tájolás függvényében) a havi 11-12 000 Ft-os nappali áramszámla fedezetét, tehát ez a tétel NULLÁZVA, marad havi 6250 Ft-os H tarifa, mint költség.
        Ennek a lenullázása akkor is meggondolandó, ha kényelmesen elférne a tetősíkon, mivel a 23 Ft-os H tarifával szemben 15-16 éves megtérülés várható, ez pedig figyelembevéve az inverter élettartamát, megfontolandó beruházás.

        Tibor rendszerével összehasonlítva drágább 500 eFt-al, ha az ő számai is 27%-os ÁFA-t tartalmaznak, a havi villanyszámla fele az övének (11 500 helyett 6250), tehát ez 10 év alatt megtérül.
        Viszont van az épületben HŰTÉS.
        Viszont nincs az épületben elekroszmogot sugárzó fűtőfólia.
        Van a talajban egy hőnyerő szondarendszer, amely 100 évre szól, nem egy hőszivattyú élettartamára.

        A Tibor által megadott további 6 db napelemes teljes nullázásához véleményem szerint éppen további 3 kW szükséges, ami 12 darab napelem.
        Itt merül fel az a kérdés, amelyet gyakran felteszek: van ennyi hely a tetőn?

        Igen ám, de van itt tíz év alatt összesen 350 eFt karbantartási költség!
        Valóban, de ezt nem kötelező igénybe venni, mint egy életbiztosítást sem kötelező megkötni….de jó ha van.

        Érdeklődéssel várom az elfogulatlan fűtőfóliás érdekeltségűek hozzászólását!
        Tessen figyelembe venni, hogy REHAU csőrendszer került a beton alá, ez a királykategória!
        Aki akar ócsíthat ezen a tételen.
        Monolit betonfödémnél ugyanennyibe kerül a hőleadó kialakítás, de kellemesebb lesz a hűtési szolgáltatás.

        reply
        • Kiss Gábor november 20, 2017

          Szerintem Mi barátok leszünk!

          Ha nem is teljesen, de üzleti partnerek lehetnénk. 4.400Ft br. Padlófűtés kiépítés az nagyon jó ár. Felénk ez 7 ezertől 9 ezerig mozog. De van aki 10.000Ft-ot kér és egész évben van munkája.

          Rehau cső, Rehau osztó? Gondolom nem rendszerlemezre, csak vashálóra, mert utóbbi tényleg hihetetlen lenne. De vashálóra kötözve is szuper ár.
          Sopron és környékén végtelen mennyiségű munkát tudok.

          Égen földön nem találok gépészt, aki 1500Ft/m2 alatti munka díjas ajánlatot adna. Önök pedig 400Ft/m2 áron tekerik a padlófűtés csövet?

          reply
          • Kardos Ferenc december 2, 2017

            Azért a bruttó 2 000 Ft/m2 munkadíjból ki kellene bőven jönni bárkinek, amikor 2500 ft-os nettó rezsióradíjjal készülnek az árajánlatok.
            A padlófűtéscső letekerése egyszerű betanított munkásokat igényel mindössze, ha gépésztervező pontos kiviteli tervet készít. Nálunk ez alapvetés.

            Valóban a fémhálóhoz rögzítjük söllnivel a csöveket.
            Úgy lesz jó csőárunk, hogy 5-10 családi ház rendelését egybe szervezzük, mindjárt más a tárgyalási alap. Ebben akár össze is foghatunk.

        • Kiss Gábor november 20, 2017

          Bocsánat elnéztem. nem 400Ft/m2 a munkadíj, hanem 400 ezer forint összesen. Így már hihető. De még mindig roppant kedvező az ár.

          reply
  24. Kiss Tibor november 16, 2017

    Hat.. en megcsinaltam, tehatr Kardos urral ellentetben nem kalkulalaok, hanem a sajat tenyeimet sorolom.

    A haz tavaly epult. GAzfutessel: nappali padlofutes, emelet falfutes. A nappaliban az ulogarnitura folott es a halokban az agyak folott infrafoliat tettem a gipszkarton mennyezet fole. En csinaltam: megvettem a foliat, felragasztottam a profilra, tettem moge hovisszavero foliat es uveggyapotot. Rakoltottem ma. 40 ezret ennyi az epitesi koltsegekhez kepest kerekitesi veszteseg. Kiegeszito futesnek hasznaljuk, ejjel az agyak folott igy a gazfutes alacsonyabbra allithato. A kanape folott pedig estenkent igy ott szinten lekapcsol a gazfutes. NEm kell orult teljesitmenyre gondolni: 220 w per negyzetmeter, a termosztat miatt a bekapcsolt ido kb. feleben dolgozik. A villanyszamlan alig erezzuk, a komfort isteni. Szerintem csak villanyfutesre alapitani egy hazat eleg rizikos de ennyi penzt raszanni a a futes diverzifikaciojara erdemes. Udv.

    reply
    • Kardos Ferenc november 17, 2017

      Kedves Tibor!

      Javaslom megméretni a hálószobában keletkezett alacsonyfrekvenciás elektroszmog mértékét. El fog szomorodni, ha elolvassa a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap 2017. novemberi számában megjelent mérések eredményét.

      reply
    • Kardos Ferenc december 2, 2017

      Kedves Kiss Tibor úr!

      Az jutott még eszembe, hogy miért nem a gázfűtést szabályozzák helyiségenként?
      Néhány kiegészítő termosztáttal megoldható lenne, ha jól van tervezve. Arra gondolok, hogy helyiségenként szeparált hőleadók esetén bármelyik szekciót elzárhatja, kivéve a vezértermosztát helyiségét.
      Ebben az esetben 3 x olcsóbban fűtené a kiemelt 1-2 helyiséget.

      reply
  25. expa november 19, 2017

    Mi nagyon beszívtuk a marketing dumát. Nagyon jól szigetelt házban már most magas a villanyszámla és még fázunk is. Elektromos infra padlófűtésünk van. Mindenhol lecsapódik a kondenzvíz mert nem a levegőt fűtjük. Majdnem élhetetlen a ház. Nem tudom mi lesz velünk télen :(((((( Ne vegyetek ilyet! Nagyon-nagyon csalódtam…

    reply
    • Kardos Ferenc november 29, 2017

      Kedves expa!

      Lassan az épületfizika is olyan lesz, mint a futball, mindenki ért hozzá….(a hűtésnél áll fenn az a helyzet amiről beszélnek, de most tél van és fűteni kell).

      EGYETLEN FŰTÉSI TECHNOLÓGIA SEM BEFOLYÁSOLJA AZ ÉPÜLETBEN KIALAKULÓ RELATÍV PÁRATARTALMAT!!

      Az Ön házában valószínűleg nincsen megoldva a szellőztetés. Gyorsan vegyen egy páratartalom mérőt és addig szellőztessenek, amíg lecsökken a páratartalom 50 %-ra.
      ETTŐL PERSZE MÉG MAGASABB LESZ A FŰTÉSSZÁMLÁJUK.
      A most épülőházakban oly mértékben zárt az épületburok, hogy a kulcslyukon kívül nincsen semmilyen levegő bejutási lehetőség.
      Segítünk ha kéri, ingyenes tanácsadás minden csütörtökön a Kardos Laborban.

      Nagyon sajnálom, h Önt is félrevezették az elektromos fűtéssel.
      A fő szlogen az, hogy nem kell karbantartani!
      Tehát Önnek most boldognak kellene lennie, hogy nincsen karbantartási költsége…
      A fűtőfólia felett kialakuló elektroszmogról itt olvashat:
      http://www.kardoslabor.hu/hirek/nagyfeszultsegu-tavvezetek-a-nappaliban.html

      reply
    • Szász János március 5, 2018

      Kedves EXPA,

      Most, hogy túl vagyunk a tél hidegebb felén megírná az elektromos fogyasztását kWh-ban, vagy esetleg forintban, hogy mindenki számára egyértelműbb legyen?
      Köszönöm.

      reply
      • expa február 13, 2019

        Üdv!
        A párásodás majdnem megoldódott. A fűtőfilmmel kezdek barátkozni…
        2 éve használjuk az infra fűtőfilmet egy 99m2-es családi házban. 3500kW energiát használtunk el a fűtési szezonban 21-23 fokra fűtve. Ez messze nem annyi amennyit itt számolnak.
        3 főre a hőszivattyús bojler 600kW lett 1 évre, 55 fokos vízzel.
        Elfogadható így ahogy most van…

        reply
        • expa február 17, 2019

          Elnézést! 4500kW fogyott egy fűtési szezon alatt. 38 Ft-al számolva az 171000 Ft.

          reply
  26. Kiss Gábor november 20, 2017

    „Mindenhol lecsapódik a kondenzvíz mert nem a levegőt fűtjük”
    Ne haragudj, de ebben a posztban nagyon sántít valami.

    Az infra fűtőfilmes padlófűtés ugyan úgy működik mint a normál. Ez a duma, hogy nem a levegőt fűti, csak azoktól jön akik kamu dumával adják el.
    Milyen kondenzvíz? 🙂

    Ha igaz a történeted, akkor ott valami más gond lesz. Elronthatták a fűtőfólia alatti rétegrendet, vagy alapból vizesek a falaid, vagy még sincs olyan jól szigetelve.

    reply
  27. Benkő Zsolt december 1, 2017

    Sziasztok,

    Végigolvasva a az összes hozzászólást már nem tudom, hogy melyik lenne a megfelelő megoldás.
    Egy 85nm fából épült házról lenne szó, melynek egyelőre egy erőltetett égésű kazán és egy 600 l puffer látja el a fűtését. Lecserélni gáz fűtéses rendszerre szóba se jöhet, mert itt télen nem ritka a -30 körüli hőmérséklet, viszont valami kiegészítő fűtésen gondolkodom, mert egyre drágább a fa és nehézkesebb a beszerzése is. A ház még nincs leszigetelve és nincs emelet.
    A hozzáértőket kérdezném, hogy mennyire érné meg a fűtő fólia beépítése padló alá, vagy esetleg valami más megoldás?

    Köszönöm
    Zsolt

    reply
    • Kardos Ferenc december 2, 2017

      Kedves Zsolt!

      Egy családi ház vagy lakás egészének kifűtéséhez tartozó költség az alábbi elérésen modellezhető, minden létező fűtési technológiával:

      http://www.csaladihaztervezes.hu/kalkulator/futesi-koltseg-kalkulator

      A kiegészítő fűtések kategóriája az egy teljesen más történet. Legjellemzőbb a fürdőszobai kvarcsugárzó esete, amely levegő mozgatás nélkül 5-10 perc alatt jelentős hőmérséklet emelésre képes, legalább 1000 wattos teljesítményű készülékek javasoltak.
      A várható költségekről annyit kell tudni, hogy egy 1000 wattos készülék óránként 1 kWh áramot használ fel, ami kb 38 Ft jelenleg.
      Ha vettél egy 100 wattos lábmelegítőt, az ennek a tizedét fogja fogyasztani, 3,8 forintot óránként, viszont az épületből kb 1 nm területet képes temperálni.
      Javaslom a fenti elérésen lévő kalkulátorral megvizsgálni a házadra vonatkozó várható fogyasztást.
      Én beállítottam az általad megadott paramétereket és azt az eredményt kaptam, hogy elektromos fűtéssel 536 000 Ft egy téli szezon kifűtése. Ebben nincsen benne a melegvíz fogyasztás.
      Ha ez megfelel Neked, akkor vegyél elektromos fűtést, de akkor ne fűtőfóliát, hanem sugárzásmentes fűtőkábelt.
      Első lépésben azt javaslom – akár hitelből is – hogy szigeteltesd le a házat mielőbb!
      Második lépésben vegyél egy-két jó minőségű fűtő-hűtő split vagy multisplit klímát, amelyre adnak H tarifás kedvezményes áramárat. Nagy hidegben ezt majd ne használd, akkor maradjon a fafűtés.

      reply
  28. Benkő Zsolt december 1, 2017

    Annyit még hozzáfűznék, hogy próbából egy 1nm lábmelegítő fóliát vásároltam és a legkisebb szobába beraktam a szőnyeg alá.
    Eddig pozitív tapasztalatom van.(jelzem mint kiegészítő fűtés)

    reply
  29. Kardos Ferenc december 30, 2017

    Tisztelt Olvasóim!

    Az elmúlt 15 hónapban nem kevés időráfordítással válaszoltam rengeteg érdemi és nem kevés érdemtelen hozzászólásra.
    Az esetek döntő többségében pusztába kiáltott szónak bizonyultak a válaszaim, nem érkezett reakció.
    Az viszont megállapítható volt – a szakmabeliek véleménye alapján – hogy nem szükséges revideálnom a blogbejegyzés megállapításait, azokat továbbra is fenntartom.
    Ezen blogbejegyzés alatt szeretném befejezni a szélmalomharcot, ezért itt 2018-ban már nem fogok sem írni, sem olvasni.
    Megígérem, hogy lesz másik téma, amely alatt hasonló parázs hangulatú vitákat lehet majd folytatni!

    Eredményekben gazdag és Busásan jövedelmező döntésekkel telített Új Évet Kívánok minden kedves Olvasómak, és ne feledjék, az interneten MINDIG megtalálható az IGAZSÁG is.

    Mint például:

    http://maradokapenzemnel.blog.hu/2017/12/22/az_elektromos_futofoliak_brutalis_elektromos_szmogot_termelnek_a_hazunkban

    reply
  30. Faragó Dénes január 1, 2018

    Pár dolog nekem nem tisztázott. AZ a 400W/m2 teljesítményű fólia az valószínű csak egy demostrációs termék és azzal mutogatják a vásárokon, hogy nézd milyen hatékony. De valszeg ilyet nem építenek be. Ezt bizonyára a cikk szerzője is tudja. Mégis, ezt a fóliát mérték be elktroszmogra. Ha igaz, hogy egy házba 60-120w/m2 körüli fóliát építenek csak be, akkor azon kellett volna méréseket végezni, egyből más lett volna a mért érték.

    Más is felvetette, hogy nem számolt a 25Ft-os vezérelt árammal. Pedig úgy is meg lehet oldani. Ismerősnél láttam ezt a megoldást és mivel most állok építkezés előtt én is ezt látom megfelelőnek.
    A fűtőfóliát az aljzatbeton alá telepíttetem. Így teljes mértékben kihasználható a padló hőtároló képessége. Ez egy 100m2-es háznál állítólag 10 tonna körül van. Ami elég ahhoz, hogy áthidalja azt az időszakot, amikor a vezérelt áramot nem adják. Úgy számolom, hogy így is drágább lesz az üzemeltetés, mint gázzal. Viszont a beruházáskori különbség 20 évre elegendő.

    reply
  31. Kardos Ferenc január 2, 2018

    Kedves Dániel!

    Segítek tisztázni, bár éppen jeleztem, hogy ezen a fórumon már befejezném a parttalan vitákat.
    1/4 négyzetméteres fólia került mérésre, ami 100 wattos volt.
    Azóta megjelent a cikk 2. része egy fűtőkábeleket forgalmazó cég javaslatára, akit felháborítottak a fűtőfilmes hazudozások.
    Ott két különböző fólia került mérésre és a fele akkora fajlagos teljesítményű jobban sugárzott:-)

    Itt olvasható a cikk rövid kivonata:
    https://www.epitemahazam.hu/tenyek-es-tevhitek-az-infrafutesrol-3-resz/

    Dénesnek meg elküldöm a teljes cikket privátban, mert a szerkesztőség csak februártól teszi fel közprédának. Kérem szépen csak saját gépen olvasgatni addig.

    A csúcskizárt árammal való fűtés viszontagságairól írtam egy vadonatúj blogbejegyzést, rövidesen felkerül önálló fórumtémaként ezzel a címmel:

    Fűtsünk csúcskizárt árammal!

    reply
  32. Kardos Ferenc január 2, 2018

    Bocs a Dánielért a megszólításban!

    reply
  33. Csehi József január 23, 2018

    Én egy egyszerű példát szeretnék felhozni. Laikus vagyok a fűtéstechnikai kérdésekbe, de egyszerű felhasználóként tudom hogy ha a szobába a tv távirányítója csak akkor működik, ha ráirányítom a tv. re, a Wc-röl nem tudom kapcsolni az adásokat, tehát ne ámítsanak, kérem.

    reply
  34. selmeci jános február 9, 2018

    Kedves cikk író, a számok állandó bűvöletében élek ez biztos annak köszönhető, hogy nem sikerült semmilyen állami végzettségre szert tennem és a számok világa az amiben egy papírbuta ember is érvényt szerezhet az igazának.
    Az egész matek vicces, még akkor is ha igaz az iskolapad szerint. Elsőként induljunk nulláról, ha valaki tisztességgel leül és mond egy árat egy komplett gázfűtés kivitelezésre akkor állítom, hogy ennek csak hányada az elektromos fűtés. Akkora a különbség, hogy nem csak évekig fűthetek belőle, hanem veszek egy napelemes rendszert és soha többet nem tudom meg, hogy mennyibe kerül a fűtésem.
    A másik, pont a számok tengerre, mindenféle kw-ot, Mjoulok, stb, na ez a parasztvakítás. Csináltam egy mintaszobát, amiben van egy infafilm teljes felület és egy inverteres klíma, teljes szabályzás, stb.
    Mérem, a fogyasztás, 1-2,5-10 PM, VOC, mindenféle elekromos tér, fogyasztás, hőmérséklet. Kiléptem a számított komfort zónából és hőérzet alapján állítom be a használati étékeket, egész nap be vagyok ide zárva, mint egy cirkuszos majom. Hogy sorba menjek, olyanokat tudok, hogy telón állatom be a meleget, látom a fogyasztást, ki és be kapcsolhatok fűtést, az egyik rendszer még a reggeli kávémat is megfőzi. És képzelje olcsóbb mint a lopott fa! Nem a gáz a lopott fa.
    És amiért leírtam, egyszerű a mért adatokat publikálni fogom nem ingyen, vesse rám maga az első követ, de ez a „tudás” nagyon sokba került. De a legfontosabb az, hogy aki számokkal dolgozik és az emberek véleményét formálja, az vegye a fáradtságot pro és kontra hiteles adatokat keressen, mert ezt senki sem teszi, sem a kereskedők, sem a kijelölt szakértők. Bocsi.

    reply
    • Kardos Ferenc február 21, 2018

      Kedves selmeci jános!

      Én volnék a cikkíró (így egybeírva) és szíves engedelmével hadd említsem meg, hogy cégünk sok milliós műszerparkkal rendelkezik és méréseket végez épületgépészeti és épületfizikai területen:

      http://www.kardoslabor.hu/muszeres-meres.html

      Tehát én vettem a fáradtságot – önnel ellentétben – évtizedek óta publikálok a szaksajtóban, és még azt is felvállaltam, hogy a kegyedhez hasonló dilettánsokkal megkísérlek szakmai vitát folytatni.
      Ha ránézett volna a weboldalunkra, akkor észrevenné, hogy nem gázfűtéssel foglalkozunk, hanem hőszivattyúzással.

      Mielőtt a szobácskája adatait publikálni kezdi, javaslom kössön közelebbi barátságot anyanyelvünkkel. Magyaroknak írjon szépen magyarul, hátha akkor megértik, mit is akar mondani. Bevallom, nekem ezzel most voltak nehézségeim.

      reply
  35. Szász János március 21, 2018

    Megjelent az említett szakcikk 2. részének online változata. Ajánlott olvasmány, az itt zajló polémia tisztázására.
    https://www.vgfszaklap.hu/hirek/4797-tenyek-es-tevhitek-a-padlofutesrol-2

    reply
  36. selmeci jános április 3, 2018

    Kedves cikk író.
    Döbbenten olvastam az eszme futtatást és szomorúan látom, hogy borzalmas sötétségben sikerül élnünk. Nem tudom, hogy ez merő rossz indulat, nagyfokú ellenérzés vagy csak egy iskolai beidegződés butaság. Azért veszélyes mindez, mert, mert maguk és a tisztes vendég művészük allapvetően vélemény formáló és nagyon rossz irány, ha bármelyik fél is, vica-verza átveri az olvasókat. Régóta foglalkozom infra filmmel és állíthaton, hogy nem a sok éves extra profit vitt arra (lényegében évek alatt pár négyzetmétert adtunk el), hogy felállítsunk egy komplett rendszert és mérjük minden jellemzőjét.
    Maguk dobálóznak, csili vli számokkal, megadzsullal, meg kilowattal, meg ami épp az Önös érdeküket kiszolgálja, de ez egy rizsa a mérések mást mutatnak. Nagyon mást.
    És fogyasztási eredményekhez hozzájön a környezet tudatosság, az alacsony beruházás, a kompakt használat, a varázslók nélküli kivitelezhetőség lehetősége és még számos extra.
    Ami a film forgalmazók terhére írható az a mérhetetlen kapzsiság amit részben az árverseny okoz, hangzatos szavakkal, mint intelligens, 3.-5.-8. generációs csoda, gyógyító sugárzás és persze az abszolult felkészületlenség az építési oldalról.

    Röviden summázva olcsóbb mint a lopott fa.

    reply
  37. laszlot t április 15, 2018

    Üdv!

    Nem tudom mennyire él még ez a komment szekció, de teszek én is egy próbát.

    Könnyűszerkezetes házat építtetünk a párommal, idén alapoznak, jövőre építik. (Aki rákeres, már erről is komoly érvek és ellenérvek találhatók a fórumokon)
    Ami nekem laikusnak átjött

    Gáz
    Kontra:
    – Kazán, csövezés, radiátor, karbantartás, javítás/csere drága
    – Ha tönkremegy, nincs fűtés, de van gázszivárgás, vízfolyás, új kazán, az is drága, ott is fel kell törni a betont ha a padlófűtés folyik.

    Pro:
    – Bejáratott, kipróbált rendszer, amihez értenek a szakik

    Infra fólia
    Kontra:
    – Új. Senki sem tudja milyen. Nincs 8 olyan ismerős, akinél ilyen van és ezért rossz/jó. A neten keresgélve talán 1-1 reklámmentes vélemény található. Aki azt írja pár éve ilyen van, az sem nagyon ír véleményt (1-2 ember tapasztalata nagyon kevés egy ilyen döntéshez)
    – Nagyobb a rezsiszámla (De mennyivel, mondjuk százalékosan a gázhoz képest?)

    Pro:
    – könnyű beszerelni
    – olcsóbb jóval mint a gáz szerelvényei, igazábol legó.
    – olcsóbb javítani, ha egy fólia tönkremegy, attól még a többi üzemel. Nem csinál nagyobb kárt, mint amennyi a cseréhez szükséges (bontást+visszaépítés)
    – Nincs radiátor amit nézni kell
    – Nincs gázszámla, (jön a villany meg a viz aztán vége is)

    Saját vélemény:

    – Tényleg nem tudom, attól hogy új, nem biztos hogy (sz..) rossz. Attól, hogy olcsóbb, nem biztos hogy jobb. Gázkazános lakásban már jártam/laktam, ilyenben még soha. Van erre valami minta-lakás ahol csak ez van, és akkor az érdeklődő mehet megnézni ezt az újdonságot ami aztán majd meggyőzi?

    – Infra kozmikus sugárzás ami még a rákot is gyógyitja… Nem hinném. Hogy ez melegíti az aljzatbetont/parkettát, az már hihető, csak nem vízzel, hanem árammal. Zsír. De mennyiért? Mennyire? Megint csak a „Hány %-al drágább havonta? Hol éri utol a gázt? 5-10-20év?”

    -Ha ilyen durva elektroszmog és káros és „meghalsz ha ránézel” akkor ki az aki ezt engedi árulni? Szóval kicsit ezt is túlzásnak érzem.

    Itt tartunk most, még van pár hónapunk kitalálni, esetleg aki nem csak látott már ilyen nem csak 1 nm-en, mintán, tükör mögött, hanem lakott ilyen fóliás megoldásban leglaább egy hétig, az kérem írjon tapasztalatokat, mert ebből van igazán nagy hiány, és ezért kaphatta a cikk a „Parasztvakítás” kezdetű címet.

    Köszi Köszi

    reply
    • Bodnár György április 23, 2018

      Ha egyszer eljönnél/eljönnétek egy Tervcaféra, ott ezeket a dolgokat részletesen ki lehetne beszélni – mert írásban ez szinte lehetetlen.
      Ha röviden össze lehetne foglalni a saját gondolataimat:
      – Minden rendszert meg lehet jól és átgondoltan csinálni, mint ahogy fordítva is. Tudom, hogy ez nagyon általánosan hangzik, de a lényeg mégis ez. Az átgondoltan szón is nagy hangsúly van, mert egy ház szerkezetének és gépészeti rendszerének szerves egységet kell(ene) alkotnia! (Csak egyetlen, nem is túl bonyolult példa: a fűtés mellett a melegvíz-készítésre is gondolni kell)
      – Az elektromos fűtés bármely fajtájának elengedhetetlen feltétele a jó hőszigeteltség, anélkül nagyon drága lesz. Az elektroszmog ellen lehet megfelelő kiépítéssel védekezni, meg egyébként is erről a témáról mindenkinek megvan a saját gondolkodásmódja – annak kell megfelelni.

      Ha közösségi térben szeretnétek esetleg mások véleményét is kikérni, akkor javaslom Az építő közösség zárt csoportját:
      https://www.facebook.com/groups/525263750909021/

      Remélem tudtam segíteni azért valamit!
      Sok sikert!
      Üdvözlettel
      Bodnár György

      reply
  38. selmeci jános május 19, 2018

    Egyetlen kezelhető alternatíva létezik hosszú távon és az elektromos alapú. Megtermelhető hozzá a villany szolgáltatótól függetlenül. Zöld már most is , de sokkal zöldebb lehet. Minden fejlesztés és kutatás ebbe az irányba mutat, A baj, hogy kevés van telepítve és a telepített rendszerek nagy részét varázslók adták el, akik a fogd a pénzt és fuss elvet követik. A másik, hogy a szerelők nem értik, nem is akarják, mert a villany a mumus, nincsenek nagy csövek, fúrás, vésés, faragás, milliók. A magukat gurunak kinevező fűtés szakértők talán erről nem is tanultak, az érdekük sem ebbe az irányba mutat, így nem hiszem, hogy a tájékozódás tisztességes lehet.

    reply
  39. Angyisz július 2, 2018

    Nekem másfél-két éve, amikor épült a házunk volt nagy gondom az, hogy tényleg olyan rossz-e az elektromos árammal való fűtés. Eltelt egy év, leírom a számainkat, hátha valakinek segít.
    A napokban lett 1 éves a napelemrendszerünk, így már van egy évnyi minta. Egy 8kW-os napelemrendszerünk van, 99m2-es két szintes házikó, alaposan hőszigetelve. A falazóanyag önmagában 0,15-ös és van rajta még 5cm nikecel, mindenhol 3 rétegű nyílászáró (0,7), felül pedig 25cm kőzetgyapot szigetelés. Minden árammal megy, 2×100 literes villanybojler és mindenhol fűtőháló (azaz ami az aljzatba van öntve, nem fűtőfilm). 3 kisgyerek úgyhogy télen is 22-23 fok, plusz fürdési időben légkondival rásegítve 25-26. Nyáron nagy melegben légkondi.

    És a számok 1 év alatt:
    össztermelés: 8798kWh
    ebből a hálózatra visszatáplálva: 6849kWh
    a hálózatról fogyasztva: 7213kWh
    összfogyasztás: 9162kWh
    így az egyenleg: -364kWh, azaz kb. 13-14.000Ft

    Ennyit kéne tehát fizetnünk most az Elműnek 1 év után, ha most lenne a hivatalos fordulónap, de nem most van. Viszont egy éves mintának tökéletes. A kivitelezés szempontjából a napelem miatt plusz 2,3MFt-ot kellett ráfizetnünk a klasszikus gázcirkós fűtéshez képest. Azt természetesen nem tudom kiszámolni, hogy gázzal hogy jöttünk volna ki, de teljesen meg vagyunk vele elégedve, ha ma kéne dönteni is ezt választanánk.

    reply
    • Bodnár György július 16, 2018

      Köszönöm (mások nevében is) a beszámolót! Üdvözlettel Bodnár György

      reply
    • Laszlo július 23, 2018

      Kedves Angyisz!
      Fel tudnank esetleg venni egymassal a kapcsolatot privatba? Lenne egy ket kerdesem, mi is most fogunk epitkezni es szeretnem tudni a bövebb tapasztalataidat
      emac cimem n.laszlo77@hotmail.com
      elöre is köszönöm

      reply
  40. Lendvai Pál július 26, 2018

    Tisztelt Vitatkozók!

    Készséggel elhiszem, hogy ha a számított hőigény beszorozzuk a vehető energia árával akkor ez matematika és kijön, hogy a gázos fűtés a legolcsóbb.
    Ha egyszer is olvashattam volna, hogy egy gázos rendszernek ismétlem rendszernek milyen a hatásfoka ideértve az amortizáció kérdését is akkor lehet hogy elfogadható lenne az érvelés a gáz mellett. Így viszont a vita csak a levegőben van.

    reply
    • Kardos Ferenc október 5, 2018

      Kedves Pál!
      Itt senki nem állított olyat, h a gázos fűtés a legolcsóbb. Egy jól kivitelezett geotermikus hőszivattyús rendszer a gázfűtéshez képest 50-60%-os megtakarításra képes.

      reply
  41. Marschalek Tamás október 4, 2018

    Én a következő gondolatmenet szerint választottam infrapanelt (bár nem fólia, de hasonló)
    1. Konvektoros fűtésem volt egy régi házban
    2. Havi gázszámlám a leghidegebb hónapban 65.000.-Ft volt.
    3. A fűtési időszakban kb. 300.000.-Ft. volt a gázszámla.
    4. Egy modern, gazdaságos kazános, radiátoros fűtés kiépítésére 2.500.000.-Ft.-os ajánlatot kaptam.
    5. Az infrapaneleket minden helyiségben 500.000.-Ft-ért szereltem fel.
    6. Eddig 2.000.000.-Ft-al vagyok beljebb a gázhoz képest.
    7. A villanyszámlám a leghidegebb hónapban 90.000.-Ft. volt.
    8. A teljes fűtésidényben 415.000.-Ft.
    9. Úgy gondolom azért nem jön ki a matek a háromszoros díjjal kapcsolatban mert a mennyezetre szerelt panel és köztem semmi nincsen így a jobb hőérzetem miatt nem kell ugyanakkora hőfokra fűteni a házat.
    10. Szóval 115.000.-Ft-al fizetek többet a fűtésért. A 2.000.000.-Ft-ból amit megtakarítottam a központi fűtés kiépítésén 17 évig fűthetnék az infrapanellal.
    11. Fentiek alapján tehát 17 év múlva lenne egyenlő a kiadásom.
    12. A maradék pénzből viszont napelemes rendszert telepítettem így valójában ingyen van a fűtésem 🙂

    Szerintem ez jó dolog.

    reply
    • Kardos Ferenc október 5, 2018

      Kedves Tamás!

      Segítsen kérem abban, h kiszámoljuk itt ezen a felületen közös erővel – mindnyájunk okulására – hogy hogyan lesz 2 millió ft értékű napelemmel Önnek ingyen a fűtése direkt elektromos hőleadókkal. Nekem ez rendszeresen nem sikerül.
      A fenti méretű napelemes rendszer cca 5 000- 5 5000 kWh elektromos energiát termel.
      Ha nem így van, kérem jelezze.
      Az Ön által megjelölt gázszámla (300 000 Ft) 2 700 m3 gáz elhasználását feltételezi, ez a gázmennyiség még egy gyenge 80%-os kazánhatásfokkal is 20 400 kWh hőenergiát jelent.
      Keressük meg a megoldást arra, hogyan vált ki 5500 kWh hőenergia 20 400 kWh-t???

      reply
  42. Balázs október 27, 2018

    Kedves Kardos Ferenc!

    Szerintem a ház energia igénye nem a befektetett/felvett teljesítménnyel egyenlő, hiszen akkor itt értelmét vesztené az a dolog, hogy hatásfok. Úgy gondolom, hogy ezt a számítást az adott berendezés hűtő- fűtő teljesítményével ill. a hatékonyság bevonásával kellene kiszámolni, hiszen majd ha kiderül, hogy a 2,5 kW-os fűtési teljesítményt előállító klíma csak 800 W-ot fog enni, akkor a matek egész más irányba megy és máris kiderül, hogy hol is van valójában a parasztvakítás…

    reply
  43. Balázs október 28, 2018

    Kedves Ferenc!

    Nem látom a tegnap írt hozzászólásomat, így megteszem még egyszer.
    Tehát az energiatanúsítvány szerintem nem a (házba) fektetett energia (kW) mennyiségét adja meg, hiszen akkor nem lenne értelme annak, hogy a különböző eszközöknek, más-más hatékonysága van. Így ha egy inverteres klíma 2,4 kW-os fűtési teljesítményével számolunk, aminek a fogyasztása kb 800 W, akkor már egészen más lesz a fent számított képlet…

    reply
  44. Kardos Ferenc október 30, 2018

    Kedves Balázs!
    Idézem első hozzászólását:

    „Szerintem a ház energia igénye nem a befektetett/felvett teljesítménnyel egyenlő, hiszen akkor itt értelmét vesztené az a dolog, hogy hatásfok.”

    Valójában az energia és a teljesítmény más fizikai mennyiséget jelent, sosem lehetnek egymással egyenlőek.

    Egy épület energiaigénye a fűtési idény során felhasznált energiamennyiség, ennek mértékegysége a kWh vagy a MJ.
    Ennek a pontos neve az energiatanúsításkor: gF, azaz FŰTÉSI VÉGENERGIA IGÉNY.
    Ezen érték még teljesen független attól, h milyen hőtermelőt fog alkalmazni.
    A hőtermelő hatékonysága (pl a COP értéke) majd azt határozza meg, h
    mekkora lesz az épület PRIMER ENERGIA FOGYASZTÁSA, ennek is kWh a mértékegysége.
    Egy épület fűtési teljesítményigénye viszont a méretezési állapotban – mínusz 13 vagy 15 fokos külső hőmérsékletnél – szükséges fűtési teljesítmény, ennek a mértékegysége a kW.
    Kérdésében olyan mértékben keverednek a fizikai fogalmak, h komoly gondot okoz eldönteni, h mit is akar kérdezni valójában.
    Erre az iskolában azt mondanák: ülj le fiam 1-es:-)

    reply
    • Balázs október 31, 2018

      Kedves Ferenc!

      Abban az egyben akkor egyet is érthetünk, hogy nem érti a kérdésemet, de akkor megpróbálom átfogalmazva újból felvázolni…

      Az energia≠teljesítmény kérdésébe teljesen feleslegesen kötött bele, hiszen ennek energetikai tanúsítvány a neve, erről szól az egész, nem teljesítmény tanúsítványnak hívják, de mint ahogy Ön is leírta 2 mondattal lejjebb, hogy a mértékegysége MJ vagy kWh, így máris értelmetlen dolog miatt reklamál! Az energia igényt, amit a tanusítvány megállapít (jelen esetben 88 kWh/m2 évente), azt természetesen át kell váltani kWh-ba és „láss csodát”, máris könnyen összevethetők.

      De nem is ez lenne a lényeg, hanem az, hogy az a kWh mennyiség, amit a tanúsítvány kiszámol, az véleményem szerint nem azt jelenti, hogy ha pl én csak elektromosan szeretnék fűteni, akkor nekem ennyi áramot kell a szolgáltató felé kifizetnem (mint ahogy Ön is kiszámolta a cikkben: „7 040 kWh*év-et szorozzuk 37,56 Ft/kWh áramárral. 264 422 Ft lesz a téli fűtési költségem”). Ez olyan, minthogyha az eszközöm pl 1000 watott venne fel és csak ennyi hőteljesítményt adna le.

      Tehát én ott látom hibásnak ezt a képletet, hogy ez a felvett kW alapján van kiszámolva, nem pedig a leadott után, tehát a hatásfoka az eszköznek teljesen ki van hagyva a buliból… Magyarul én a 2,5 kW-os klímám után nem fizetek ki 2,5 kW-ot az szolgáltatónak, hanem ennek az ötödét, negyedét vagy harnadát vagy amennyit a COP (vagy EER) érték fog megadni nekem.

      Tehát röviden, nem fűtést végző eszközömből kivett, hanem a felvett kWh-t fizetem ki. A képletben ezzel az értékkel kéne számolni!

      Remélem most már érhetőbb voltam.

      Üdvözlettel:
      Balázs

      reply
  45. Kardos Ferenc november 1, 2018

    Kedves Balázs!

    Ez a blogbejegyzés a direkt elektromos fűtésről szólt, nem klímával való fűtésről.
    Amihez hozzá szíveskedett szólni, az egy napelemes kiváltású elektromos DIREKT fűtés volt.
    Fogalmam sincs, honnan került ide a klímával valő fűtés és a COP. Itt ugribugrizik a saját klímájával, de mi itt másról beszélgettünk.
    Kérem részletezze, mihez szólt hozzá (100 felett van a hozzászólások száma), és azon belül mit kifogásol pontosan. Kérem vegye figyelembe, hogy én ingyenes közszolgálati tevékenység keretében válaszolok a különböző fajsúlyú kérdésekre….

    reply
  46. Rermo november 8, 2018

    Aktuális a kérdés nálam is . Mégpedig az , hogy új építésű házban napelem + elektromos fűtés vagy gázkazán + csővezeték ..???

    Durva számítás szerint a bekerülési költség közel azonos lenne viszont utána az üzemeltetés a nagy kérdés . Mint tudjuk minden fűtéshez energia kell … kérdés hogy honnan vesszük az energiát ? A napból ( napelemen keresztül ) érkező energia INGYENES … persze egyelőre , mert nem tartom kizártnak hogy idővel ” bizonyos ” okok miatt adóztatni fogják de valószinüleg akkor is olcsóbb marad mint a csővezetéken érkező orosz gáz ( adott energiatartalomra számolva ) . És már meg is válaszoltuk , hogy a csővezetéken érkező orosz gáz nem ingyenes és jövőben sem lesz az sőt !!!

    Amiben biztosak lehetünk , hogy a nap fog energiát sugározni a jövőben is ( ha nem akkor meg totál mindegy milyen fűtésrendszerünk van ) hogy csővezetéken fog -e jönni gáz abban nem lehetünk tökéletesen biztosak mert emberek ülnek a csapoknál ki tudja ki mikor milyen indokkal fogja elzárni azokat … tehát ha valaki most tervez új beruházást akkor jól gondolja át a dolgot . Fosszilis szénhidrogén égetése vagy napelem … természetese hogy a napenergiát milyen eszközzel alakítjuk át újra hővé az már részletkérdés .

    reply
  47. Kardos Ferenc november 8, 2018

    Kedves Rermo!

    „természetese hogy a napenergiát milyen eszközzel alakítjuk át újra hővé az már részletkérdés .”

    Talán nem is olyan részletkérdés az, h egy hőszivattyús fűtési rendszer ZÉRÓ villanyszámlájához 4 x kevesebb napelem szükséges, azaz negyed pénzbe fog kerülni a napelemes kiváltó felület.
    Itt két szempont van: ennyi tetőfelület talán valóban rendelkezésre áll, és a napelem árkülönbözetből megvehetem a hőszivattyút. És akkor már hűteni is tudok….
    Talán érdemes ezen is elgondolkodni, készítettem is ehhez egy Excel táblát, érdemes megnézni és letölteni:

    http://energiatudatosotthon.hu/koltsegek-osszehasonlitasa-infrafutes-levegos-es-geo-hoszivattyu-eseten/

    reply
  48. Borbély Gabiella november 16, 2018

    Meglepve olvastam végig az írását. Én technikailag teljesen analfabéta vagyok, egy kukkot sem értettem az egészből, csak is a végső számokat láttam.
    Ezek szerinte Önnek egy 80 m2 családi ház éves fűtési költsége gázzal 80 ezer forint? Árulja már el nekem, hogy hol él Ön és milyen csodaház ez?
    Mert a mi költségünk egy ennél picivel kisebb családi házban (ami igaz, hogy nincs leszigetelve kívülről) 380.000 Ft. Én személy szerint ennél az adatnál elvesztettem a fonalat és nem is próbáltam értelmezni az írása többi részét.

    reply
    • Bodnár György november 19, 2018

      Kedves Gabriella!
      Kardos úr helyett én válaszolok, mert ezt még én is meg tudom tenni:-)
      Az igazság az, hogy manapság egy átlagosan jól szigetelt 80 m2-es ház fűtési költségének is 100 000 Ft alatt kellene maradnia. (Ebben nincs benne a melegvíz és a főzés, ha ezek is gázzal mennek.)
      Ebből is lehet látni, hogy milyen megtakarítási potenciál lenne az Önök házánál egy felújítás esetén…
      Hogy miként jött ki ez a szám, arról (ötletet merítve) szeretnék készíteni egy videót is a nem túl távoli jövőben. Ha feliratkozik nálunk (www.epitemahazam.hu) a hírlevelünkre, akkor ennek híre is biztos el fog jutni Önhöz! 🙂
      Üdvözlettel Bodnár György

      reply
  49. András november 22, 2018

    Miért kell sablonos véleményeket megfogalmazni egy olyan épületgépészeti rendszerről, amiről nincs tapasztalatod?

    2012-ben telepítettem a passzív házunkba helyiségenként szabályozható fűtőfóliát az aljzatbeton alá. 800e Ft volt a teljes fűtési rendszer 127 nm-re, kémény se kellett, és azóta is hibátlanul működik, semmiféle karbantartást, javítást nem igényelt.
    Amit megspóroltam más fűtési rendszerek telepítési költségéhez képest, azt beletettem egy mennyezeti passzív hűtésbe.
    Tökéletes döntés volt!

    reply
  50. Trenyik Zsolt november 25, 2018

    Kedves mindenki, sokat tanultam, vagy legalábbis billegtem jobbra meg balra. Észrevételem csak annyi lenne Kardos úr irányába, hogy legyen bár Einstein vagy legalább jó szakember valaki, a stílus, ahogy válaszol BÁRKINEK, BÁRMIRE – akár butaságra is – maga az ember. És nekem ez a stílus nem tetszik. Ez természetesen csak egy vélemény.

    reply
  51. Gábor december 10, 2018

    Melyik fűtési mód a gazdaságos? Azt sajnos nem a fizika és termodinamika dönti el, hanem a politika. Egyébként bármelyik lehet gazdaságos.

    reply
    • Magyar Lajos február 26, 2019

      Ez így ebben a formában nem igaz.Egy fűtés gazdaságosságot a bekerülés/üzemeltetés/lehetőségek képletében, pont hogy a fizika és energia politika(jelenlegi és vélhető jövőbeli) dönti el, hogy ki az aki „parasztvakítás” nak nem dől be és a jósági fok/energiahatékonyság ( leadott fűtőteljesítményhez felvett elektromos teljesítmény hányadosa) szerint közelíti a témát.

      Kereskedők a termékeikkel marketingolnak, megtévesztik az embereket, hogy éppen mi a lehető legjobb és leghatásosabb fűtés, persze pont az övék mindig… elektromos fűtő berendezések honlapjainak 99%a állítja.
      Ergó direkt fűtés villanyról, napelemes rendszer nélkül akkora félrevezetés önálló fűtés gyanánt, hogy a fosszilis tüzelés mondható jóval fenntarthatóbbnak és környezettudatosnak, nem hogy költséghatékonynak, ebben az esetben.

      Végezetül jósági tényezők (COP) a homály oszlatására:
      elektromos fűtés: 1.0 1kw=1kw befektetett=leadott és normál áram tarifán a többi mellébeszélés.
      kondenzációs kazán: 2.5 Földgáz fűtőértéke: 34 MJ/m3 1kWh=3,6MJ
      Hőszivattyúk/klíma(levegő,víz): 3-4 1kWh befektetett= 3-4kWh leadott és kedvezményes áram tarifa (H) vételezés, nem mellékesen a hűtési opció is megoldott.

      reply
  52. egy olvasó január 12, 2019

    Kedves Ferenc!

    Sajnos rossz hírrel kell kezdenem Önnek szóló gondolataimat. Ön úgy tünteti fel önmagát, mint aki a témában a csalhatatlan és a minden tudás letéteményese. A szerény véleményem az ön stílusáról jobb nem beszélni mivel annak intelligencia szintje limes 0. Ha ön szakmai vitát akar folytatni bárki(k)vel akkor nem az úriemberek szintje az amit ön megenged magának, még abban az esetben sem ha netalán igaza volna. Nagyon kiérzik egyfajta konzervatív gondolkodásmód a fűtés megoldásokról. Lehetne ön egy kicsit innovatívabb gondolkodású az energiák terén és elfogadni vannak olyan lehetőségek amelyről önnek nincs elég ismerete. Nem akarom itt tovább szaporítani a szót csak annyit tudok mondani,hogy ön és az úriember az teljesen különböző két fogalom.

    reply
  53. expa február 13, 2019

    Üdv!
    Mi 2 éve használjuk az infra fűtőfilmet egy 99m2-es családi házban. 3500kW energiát használtunk el a fűtési szezonban 21-23 fokra fűtve. Ez messze nem annyi amennyit itt számolnak.
    3 főre a hőszivattyús bojler 600kW lett 1 évre, 55 fokos vízzel.

    reply
  54. BTO február 17, 2019

    T.Mindenki!
    Kár itt vergödni minden fütéshez kell villany kivéve a kályhafütés.
    A keringtetöszivattyuhoz pedig szinuszos villany kell.
    Több orás villany szünetek pedig léteznek.
    Cserépkályha,fa ami egyre dárább, kiegészitö fütésnek.
    Kb 70nm haz régi 30cm kisméretü „grofi”tégla 0 szigetelés , lébényi szerü fatüzeléses kazán kb 30kw 8oo lityi puffer 10 erdei m3 fa ,ennyi.

    reply
  55. dr. Varga Gábor május 8, 2019

    Én nem tudom, hogy ki,hogy és mit számol, de az én helyzetem az, hogy van villanyvezetékem és kész!
    20 évvel ezelőtt a Primagáz nyújtott segítséget a fűtéshez egy 5m3-es tartállyal, Ami akkor még elfogadható, megfizethető volt. Lecseréltem, mert ha spóroltam és nem vettem gázt akkor azért kellett fizetni, amikor elérte a gáz ára az évi 1 millióFt-ot beadtam az unalmast és építtettem egy vízteres kandallót. A fűtésem rögtön lecsökkent 200000,- Ft/ évre, de a kandallót etetni balhés, sok munkával jár ami nem baj de nem tudta a teljes lakást befűteni rendesen, ezért rásegítettem infra panellel. Ez már megfelelőnek mutatkozott azonban felment a fa ára ma már kevés a 400000,- Ft. A melegvizet kollektorral oldom meg 200 literes 3 főnek elegendő, de segíteni kell neki cekasszal. És most kipróbálom az infra fűtést egy 20 KW-s napelem rendszer segítségével. Drága kiépíteni, de amíg élek nem emelkedik az ára. 🙂

    reply
  56. H.Csaba május 18, 2019

    Tisztelt Mindenki.
    Én most terveztettem a házam,ami jo esetben anyagi okok miatt 2022 lesz kb,hacsak nem banknak épitem.2021töl a energetikai szabályok szigorodása miatt,már napelemmel tervezek.A tetö kialakitása már ennek megfelelöen történik,itt értem a megfelelö dölésszöget,megfelelö tetö választást.Abban biztos vagyok hogy jövö energiája,napenergia,szélenergia,környezetvédelem egyre jobban előtérbe helyezödik,mindenek felett.Ha 20évre előre tekintek biztos vagyok benne hogy nem a gázfütés lesz elötérbe,ezt jozan parasztésszel gondolva.Igyhát napelem mellet marad a villany fütés,villany bojler,a kerámia lap,,,és ha nincs áram,netán földrengés miatt,,,addig marad aggregátor,és átvészelem az áramszünetett)..És ha minden kötél szakad,akkor előkerül a folytonégö,tea tüzhely,,,,ehhez se áram,se gáz nem kell,,,na akkor mindenki döntse el mi a számára a megfelelö…

    reply
    • Nagy Dávid január 31, 2022

      Üdv, én egy ideje abban gondolkodok, hogy egy jó szigetelt házzal az őszi és tavaszi időszakot inverteres klímával „kifűteni”, sőt télen is mehetne és ha nagy hideg van plusz rásegíteni elektromos norvég panellel vagy valamelyik padlóba épített megoldással. Még Pécsen mondta Kistelegdi aki aktív épületeket tervez, hogy értelmetlenül nagyra van méretezve az épület fűtési teljesítménye, mikor évente nem túl gyakran van -11, -13 vagy -15 fok. Felesleges tavaszi, őszi időszakban ilyen teljesítményű fűtést használni. Hőszívattyút pedig ma már ezárt nem építenék, mert hatalmas a bekerülési kültsége.

      reply
  57. expa június 22, 2019

    2019.06.21-én simán megkaptuk a hatósági bizonyítványunkat pedig csak elektromos fűtésünk van. Óriási előnye, hogy minimalizáljuk a gépészetet. 99m2-es egyszintes ház kifűtése 4.000 kw lett egy évre.

    reply
  58. Bereczk János november 18, 2019

    Én csak gratulálni tudok minden résztvevőnek, magamnak is hogy végigrágtam magam, megmondom nem volt piskóta!!!!
    Ami a kíváncsiságomat felkeltette, mit érthet ebből a Mariska néni, vagy a hat
    diplomával rendelkező Mariska, aki most épít házat és anyagi helyzeténél fogva, már komoly spórolásra van ítélve!!!
    Kedvenc mondásom: A házépítés bontással kezdődik és válással végződik!
    A másik: Spóroljunk, de ez sokba fog kerülni!!!!
    Innen is biztos kizárnak, azért leírom én a lignitbrikett híve vagyok és a 7.osztályos
    tananyagot használtam a fűtésemhez!
    Ha a szenet megvizezem, az izzás során CO és H szabadul fel, amit azonnal elégetek szekunder levegővel! A CO2 ezután ütközik a nitrogénnel, gerjeszti a hőt, ez fűt, a kéményen hidegen távoznak! Primer huzat a CO mennyiségét, a szekunder az égés minőségét szabályozza, KÉK láng!
    CO elég, nincs mérgezés, füst, korom, kéménytűz, robbanás, ház leégés,
    sosem kell takarítani, se a kazánt, se a kéményt!!!

    reply
  59. Csizmadia László november 29, 2019

    Megy itt az okoskodás a gázról, ide a tanyára csak egy olyan hét kilométer vezetéket kellene lefektetni hogy legyen gáz. Villany van 90 centis vert vályogfal 86 négyzetméter nek 4200 kW az éves fűtési költsége. Mica rendszerű infrapanel fűtök a hőérzet körülbelül annak felel meg mint amikor falfűtés t alkalmazzunk ami mind a mennyezetbe mind a padlóba és a falakban is be tekerésrve .A gépészeti megoldásának az árából körülbelül 15 évig fogok tudni fűteni bár igazándiból most készül egy 10,2 kW os napelem rendszer hozzá abból amit nem kellett elköltsek a gépészet re így igazándiból ingyen lesz a fűtésem.

    reply
    • Bodnár György november 29, 2019

      Köszönjük az adatokkal megtámogatott hozzászólást! Mindez jó példa arra, hogy (bárhogy is szeretnék sokan) nincsenek általános tuti tippek arra sem, hogy mivel fűtsünk…

      reply
  60. Bereczk János december 7, 2019

    Mit mondjak? Nyugdíjas lévén végigolvastam a laikusok és szakértők cikkeit, így
    visszagondolva arra, amikor egy hölgy 40 kérdésére, 150 választ kapott, talán még,
    ma sem működik a fűtése!!!
    Aztán visszagondolok, a „takarékos fűtőre” aki az új ház kéményét pár év alatt,
    kétszer építette újra, majd a plafonon megjelenő kátránnyal vívott harcot, jó eséllyel, újra kell vakolni a házat, talán többször is! Most mégis gázzal fűt!
    Vagy a ‘laikus szakértő’, mert ilyen is van ám bőven, már harmadik kört futja a különböző fűtési módszerek között, a végeredmény mindég az volt, hogy átvágták, de most kezébe veszi a dolgot, szó szerint, a három szintes házban oda vitte a sziesztát, ahol a legjobban kellett, de már rendelt egy villany kazánt
    ami valamiért nem jött meg!!!
    Én is csináltam fűtést, mert az egyik ismerős azt mondta, biztosan értesz hozzá!!
    Lehet ilyen „dicséretnek” ellentmondani!!! Aligha! Gyorsan elkezdtem írásokat tanulmányozni, aztán egy 1950 valahányas ezermesterben rábukkantam a
    legfontosabb mondatra, „egy a lényeg, a csövek lejtsenek a kazán felé, vagy tegyek egy tartályt a meleg cső végére, az ‘etázs’ rendszer, működni fog”!!! Akkor,
    legyen ez és másnap már szereltem! Ugye várható volt, hogy a kazán magasabban lesz, így az utolsó darabok már hegynek mentek, amit egy hozzá nem értő rosszallóan nézett, azzal nyugtattam meg, nem az enyém lesz!!
    Elfogadta, de amikor próbáltuk, egy köteg sport újsággal, megjelent, így hárman csodálkoztunk, hogy kifogástalanul működik, úgy, hogy a tulaj három napig, a diófa alatt aludt, mert a hőséget még kiszellőztetni sem lehetett!! A kazán nekem
    nem tetszett, kis tűztér vastag lángterelők, korom és füst!!!
    Elérkezett az idő, a magamét csináltam, Egy már biztos volt, kazánt csinálnom
    kell!!!!! Méhtelepen vettem radiátorokat, megcsináltam a kazán helyét, 50cm-el a szint alá, +40cm-el ez alá, a könnyebb hamu kiszedés miatt, illetve ide került a külső levegő bevezetése, ami a lakás szellőzését is biztosította, míg a fáradt
    levegő, felül távozott szabályozottan!!!! A csövek lejtése az előírásoknak megfelelően, a kazánba lejtettek!!! A kazán egy doboz, két ajtóval, azokon huzat szabályozókkal, az égéstermék kivezető, a középen lévő ajtó mellett picivel feljebb, belül levezető csatornával, 2,5-ős lemezekből!!!
    Begyújtás, minőségi szénnel!!! A hőmérő az északi bepucolatlan falon 16°C, de volt egy olyan érzésem ettől több van, betettem a kőműves bakra, a szoba közepére, ahol 26°C volt!!! Kint -15°C!!! Másnap, öt vödör lignit brikettet raktam
    bele, hó alól, hóval, felülről begyújtottam, a hőmérő szemmel láthatóan ballagott felfelé, 60°C-nál két huzatszabályozót leszűkítettem,megjelent a KÉK láng, a
    tiszta égés, figyeltem mit tud, majd 70°C-nél, stabilan megállt és másnap estig tartotta a hőmérsékletet!!! Mutattam a füsttel kinlódónak, megpróbálta, így csak havonta egyszer kellett a kéményt takarítani!!! Bepucoltam a falakat, az északival kezdtem, a klíma tökéletesen megváltozott, bent is, kint is, a -1-5°C, már öt vödörrel 48 órán át fűtött, felügyelet nélkül! EZ KELLETT nekem!!! Egyrészt utáltam kormolni, (meguntam amikor karácsony éjjel hívtak mert baba született kellene a meleg!!) Megnősültem, az asszonyt megtanítottam, hogyan csinálja,
    hogy reggel ne verjük fel a gyerekeket! A kazán ma is a helyén van, bár gáz cirkó fűt, de az nem olyan, mint a lassú, egyenletes meleg!!!!! A legdrágább cucc, amit újonnan vettem a 3 kályhacső és 4 könyök volt!!!!!!
    HOGYAN MŰKÖDÖTT? Az öt vödör szenet egy csúszdával öntöttem be megvizezve, majd határozottan begyújtottam, amikor a szén égni kezdett, beállítottam a hőfokot, primer huzat a gáz mennyiségét, a szekunder a láng minőségét szabályozta mm-es állítással!! A keletkezett CO-t és H-t, gyors-égéssel a szén fölött égette el, majd a CO2 és N ütközése fokozta a HŐT, EZ FŰTÖTT!!!! A kéményen a két gáz hidegen távozott!!!
    NEM volt CO nem volt mérgezés, nem volt füst és koromnem, nem alakult ki kéménytűz, nem robbant, nem égett szét a kémény és a ház!!!
    TAKARÍTANI SOSEM KELLETT!!!!!
    Miért most írom le ennyi év után! MERT LUSTA EMBER VAGYOK!!!!
    06-30-711-8164 (Egy megjegyzés, ha nincs elérhetőség, kételkedj a jótanácsban is, mert megvezetnek, ingyen fűtés nincs, csak olcsó és kényelmes!!)
    Előbb csináld meg aztán nősülj!!! Minden építés, bontással kezdődik és válással végződik!!!!!!

    reply
  61. Tóth László április 30, 2020

    Üdvözlök mindenkit!
    Nekem 7,5 kW-nyi infrapanel van felszerelve egy hőszigetelt, műanyag nyílászárós családi házba, ahol a fűtendő felület 225légköbméter.
    Terveztettem a fűtési energiaigényt, de jómagam is hasonló értéket számoltam, minta cég, aki tervezett.
    Jómagam szereltem fel a megtervezett paneleket a mennyezetre, én csináltam hozzá a vezérlést rádiós termosztátokkal és SSD relével kapcsoltam. 5 körre osztottam fel a lakást, mindenütt külön termosztátokkal. 23 fok volt beállítva, mert a javasolt 21 fok kevés volt, fáztunk. Ez is egy kamu, hogy kevesebb hőfok elég. Az igaz, hogy teljesen más a hőérzet. Mikor fűtött a kutyánk befeküdt alá, mert kellemesen érezte magát, de mikor leállt, elveszett a meleg érzetünk. Olyan, mint télen a hidegben kiállsz a napra kellemes, de mikor felhő megy a nap elé fázol.
    Ami ugyancsak nem igaz, hogy napi 5 órát fűtenek a panelek, mert ez az átlag.
    Én gyakorlati ember vagyok, annyit fűt, amennyire a környezet hőfok beállítása igényli.
    Összegezve: havi 3000 kWh villamos energiát fogyasztott az éves kamu adatokkal ellentétbe, ami 5000 kWh/ év.
    Nem igazán ajánlom, mert a gatyáját ráfizeti, aki beruház rá.
    Nekem 600 000 Ft vot a panel, plusz a vezérlés alkatrészei és én szereltem be, mert villamos szaki vagyok. Ezáltal még áramkedvezményem is van, de így sem éri meg. Remélem ebből az üzenetből le lehet vonni a tanulságot az infrafűtést illetően.

    reply
  62. Orodi Gábor október 27, 2020

    Hali mindenkinek!
    Egy Balatoni 105 m2-es lakóházat építek, nyaralónak lesz használva májustól szeptember végéig. Átlagos szigetelést kap, 15 cm grafitos, lent 15 cm, fent 25 cm szálas. Télen 8-10 fok körüli temperáló fűtést szeretnék, miután nem fogunk ott tartózkodni, bőven elég. Napelem (12 KW-os rendszer) lesz felrakva, miután 2021-től kell a megújuló energia a lakhatásihoz. A kérdésem, hogy melyik fűtésrendszer a legmegfelelőbb a feladatra. Fűtő-hűtő klímák, vagy infrapanel, infrafilm, gáz (a csonk telken belül van) ???
    Előre is köszönöm a válaszokat!

    reply
    • Bodnár György október 31, 2020

      Kedves Gábor! A kérdést szerintem nem itt kellene feltenned, mert itt legfeljebb azok látják, akik már hozzászóltak, de leginkább ők sem. Van Az építő közösségnek egy zárt Facebook-csoportja, én azt javaslom:
      https://www.facebook.com/groups/525263750909021
      Egyébként sok sikert az elképzelések megvalósításához! 🙂 Üdvözlettel Bodnár György

      reply
  63. Czettele Győző február 10, 2023

    Gázzal ment a fűtés, a melegvíz. A gázszámla a rezsicsökkentett keret föött van. A melegvizet átszereltettem villanybojlerre. Kapcsolt üzenű (éjjeli) áramon nem meg a rezsicsökkentett keret fölé. Jóval olcsóbb, mintha gázzal melegíteném a vizet és emellett a piaci áron számolt gáz is kevesebb lett. Megérte átállítani a vízmelegítést villanyra.
    Nem infrapanel. de nem lehet azt mondani, hogy a villany drágább., mint a gáz, mivel a rezsicsökkentett villany jóval olcsóbb, mint a piaci gáz.

    reply
    • Bodnár György február 12, 2023

      Köszönöm Győző, hogy megosztottad a példádat! A videó évekkel ezelőtt készült, de azért azt is érdemes szem előtt tartani, hogy bármiféle jelenlegi összehasonlítás a jelenlegi (egyáltalán nem kőbe vésett) feltételek mentén tud csak lebonyolódni… (Attól is óva szoktam inteni mindenkit, hogy a mostani rezsihatárokra lője be a ház fűtését, hiszen ezek bármikor változhatnak. Sőt, akár a rezsicsökkentett árak is eltűnhetnek…) Használjátok egészséggel az új rendszert! Üdvözlettel Bodnár György

      reply

Vélemény?