A kéményseprő kétszer csenget? (2. rész)

A kéményseprő kétszer csenget? (2. rész)

– avagy kik és mit néznek idén nyártól kéményellenőrzéskor?

kemenyseproEddig jutottunk legutóbb: A Katasztrófavédelem (mint állami szerv) csak a lakossági kéményellenőrzést végez, és csakis ott, ahol azt az önkormányzat tovább nem vállalta. Érdekes és fontos kitétel, hogy hiába funkcionál lakásként az adott ingatlan, ha oda bármilyen gazdasági társaság székhelye, telephelye, fióktelepe is be van jelentve (tehát nem kell ott érdemi tevékenységet folytasson, elég bejelentve lennie!), akkor az már nem tartozik ebbe a kategóriába. Ott továbbra is egy megbízott szolgáltató fog megjelenni (mint az 1. rész bevezetőjében említett esetben nálam is).
Folytassuk innen!

 

Egy kis országos körkép: hol kit várjunk?

Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Veszprém és Zala megye teljes területén, minden természetes személy tulajdonában lévő ingatlanhoz kapcsolódó égéstermék-elvezetőt és minden gyűjtőkéménnyel épült társasház osztatlan közös tulajdonban lévő kéményét a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kéményseprőipari szervezete ellenőrzi. Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében összesen 952 település ellátása került át a Katasztrófavédelemhez. A többi megyében – Fejér, Vas megye minden településén –, és Budapest teljes területén az önkormányzat fenntartotta közszolgáltatási szerződését, és a kéményseprőipari tevékenységet mind a lakossági, mind a közületi szektorban továbbra is a jelenlegi (korábbi) közszolgáltatók végzik a szerződés lejáratáig. (Hogy utána mi lesz, majd kiderül.)

 

Korlátozott ingyenesség

A lakossági kémények időszakos ellenőrzése tehát ingyenessé vált! (Ahogy korábban szóba került, csak akkor ingyenes az ellenőrzés, ha maximum két előzetes értesítés után be tudtak jutni a lakásba a kéményseprők. Ha ez csak többedszeri kísérlet után sikerül, akkor fizetni kell. Díjszabása területenként és feladatonként eltérő, de a tervezett sormunkához kötődő úgynevezett Időpontfoglalással bejelentett lakossági kéményellenőrzéseket csak kiszállási díj terheli, az is kedvezményes bizonyos területeken, míg a megrendelésre végzett feladatokat költségtérítés ellenében végzik a szakemberek. A Fővárosi Kéményseprőipari Kft-nél például az egyedi hagyományos gázkémény ellenőrzése jelenleg  1750 Ft, az egyedi mesterséges gázkémény ellenőrzése 2045 Ft, az egyedi szilárd kémény ellenőrzése 1750 Ft.)

Az előző részben megismert logikából ugyanakkor következik az is, hogy ez az ingyenesség nem vonatkozik a vállalkozások által (is) használt ingatlanokra! (Ez még nem is lenne különösképpen zavaró, de az ilyen ellenőrzések állítólag átkerültek a szabadáras kategóriába, azaz már nem vonatkozik rájuk a tavalyi árplafon. Így van annak esélye, hogy az üzlete nagy részét elvesztett kéményseprő vállalkozások jó eséllyel többszörös ár kalkulálásával fogják ezen a területen kompenzálni veszteségeiket. (Budapesten azonban a szolgáltatási díjat például a Fővárosi Közgyűlés határozza meg.)

Megjegyzés: Az eddig elmondottak a lakossági tulajdonban levő ingatlanokra vonatkoztak. Azokra az ingatlanokra, melyek eleve egy vállalkozás nevén vannak, alapból más szabályok érvényesek – nekik például a jogszabályok alapján kötelezően kérni kell az ellenőrzéseket.

 

Mit fognak ellenőrizni?

Szakmai körökben az egyik legnagyobb felzúdulást az váltotta ki, hogy a leggyakoribbnak számító gáztüzelés esetében a 21/2016 (VI.9.) BM rendelet felére ritkította az ellenőrzések számát. (Két évenkéntire az eddigi évenkéntiről.) Ez ügyben még népszavazást is akartak a kéményseprők kezdeményezni, ami őszintén szólva elég nevetségesen hangzott…

Hogy mi esik a rendszeres, kötelező, kérés nélkül is végrehajtott kéményellenőrzés (már tudjuk, hogy ezek az ún. sormunkák!) hatáskörébe?
Az égéstermék-elvezető ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása, az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálata, a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzése – figyelembe véve a levegő-utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, vagy egyedi beavatkozások hatását is – az égéstermék paramétereinek ellenőrzése, az összekötőelem ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása, a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének ellenőrzése, valamint a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények teljesülése, az érzékelő működőképességének ellenőrzése. (Ezúton is kérdezek mindenkit, hogy ezek közül náluk hányat szoktak ellenőrizni?!)

Fordítsuk le:
A meghirdetett ellenőrzési időpontban a kéményseprő –jöjjön ő a Katasztrófavédelemtől, vagy az önkormányzat által megbízott szervezettől – ellenőrzi, és szükség esetén tisztítja az ingatlan kéményeit, égéstermék-elvezető berendezéseit. A gáztüzelő berendezések esetében kéményseprő az égéstermék maradéktalan eltávozását is nézi, és meg kell győződnie az égéstermék-elvezető berendezés (magyarán a kémény) átjárhatóságáról, hibátlanságáról.
A kéményseprő-ipar vizsgálóeszközei   a korábbiakhoz képest – kéményvizsgáló tükör, szivacsdugó, csőkefe, golyós-kötél, stb. – bővültek, szivárgási-érték mérőműszert, tüzeléstechnikai mérőműszereket is használnak – mint azt érdeklődésünkre az illetékes szervektől és cégektől megtudtuk.  

 

Milyen gyakori a kéményellenőrzés?

Mindezeket az ellenőrzéseket legalább évente egyszer kell elvégezni, kivéve, ha a kéményhez
– gáznemű anyaggal üzemelő tüzelőberendezés, vagy
– zárt égésterű tüzelőberendezés csatlakozik.

Ilyen esetekben az ellenőrzést kétévente egyszer kell elvégezni. (Erre utaltam az imént, amikor a felzúdulásról írtam.)

Vannak esetek, amikor az ellenőrzés négyévente esedékes:
A fenti teendőket elég ilyen gyakorisággal elvégezni ún. időlegesen használt ingatlan esetén, kivéve, ha az ingatlan társasházi vagy szövetkezeti ingatlanban van. (Ilyen esetben ekkor sincs „könnyítés”. „Időlegesen használt ingatlan: olyan ingatlan, amelyen lakóhelyet vagy tartózkodási helyet nem létesítettek, szálláshely szolgáltatási tevékenységet nem folytatnak, és az ingatlanban életvitelszerűen nem tartózkodik senki, és amelynek időlegesen használt jellegét a kéményseprő-ipari szervnek az ingatlan tulajdonosa jogszabályban meghatározottak szerint bejelentette” – idézet a Kstv. fogalom-meghatározásából.)

Az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát is csak négyévente kell elvégezni. Ez egy bonyolultabb valami, ezt jelzi az is, hogy erről a 21/2016 (VI.9.) BM rendeletben egy külön melléklet szól (1. számú melléklet).

Végül még egy érdekesség: tartalék égéstermék-elvezetőnél nem kell ellenőrzést végezni egészen addig, amíg üzembe nem helyezik. (Az állékonyságát azonban ennek is ellenőrizni kell akkor, amikor az ingatlanon levő többi égéstermék-elvezetőt ellenőrzik. Gyűjtő-jellegű tartalék kéményekre ez a könnyítés nem vonatkozik.)

(Megint egy kis fogalom-tisztázás a Kstv.-ből: „Tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amely a tartalékfűtés célját szolgálja, üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés”.)

 

Nem minden égéstermék-elvezető kémény

A bejegyzésben többnyire a kémény szót használtam, de a törvényben égéstermék-elvezető szerepel.
A két fogalom összefügg. A 2015. évi CCXI. törvényből adódóan az égéstermék-elvezető ugyanis az az épített kémény, az az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti. Lehet, hogy a megfogalmazás kissé bonyolult, de ide tartozik minden olyan szerkezet, amelynek segítségével az égéstermék a szabadba távozik. Ugyanakkor „a kéményseprőipari közszolgáltatók kizárólag a tetőhéjazat fölé vezetett, jellemzően függőleges irányú égéstermék-elvezető rendszer vizsgálatát és szakvéleményezését végzik, bármilyen (nyitott, zárt) rendszer esetén – ez ugye az, amit kéménynek nevezünk.
„Egyéb külső fali, vagy külső fali jellegű berendezések vizsgálata és véleményezése nem tartozik feladatkörükbe, mert e berendezések jellemzően a készülékkel együtt minősített égéstermék elvezetők és vízszintes nyomvonalúak.” (Ezek jellemzően az ún. zárt égésterű „turbó” gázos kazánok speciális kivezetői.)

Utószó: A füstgáz-elvezetések karbantartása és ellenőrzése sokkal fontosabb dolog, mint azt sokan gondolják. A rossz kémények (pontosabban a miattuk a lakásba visszaáramló füstgázok) Magyarországon évente nem kevés ember haláláért felelősek!
Az ellenőrzésekre érkezőket tehát nem azért kell beengedni, mert ezt a törvény előírja – hanem saját jól felfogott érdekünkben!

Ha tetszett a bejegyzés, ajánlja barátainak, ismerőseinek is!

Kategóriák: Egyéb, Gépészet

Vélemény? (1) ↓

1 Comment

  1. Novák Richárd szeptember 17, 2017

    Kedves Blogíró!

    Érdeklődéssel olvastam a kéményes történetet, mely alapján további kérdések fogalmazódtak meg bennem….Lehet hogy Önben ez már mind tisztázódott, de kíváncsi vagyok mi történt. Hasonlóan a vállalkozás székhelye ugyan azon a címen van, mint ahol lakok. Érdekesség, hogy az ingatlan tulajdonosa az édesanyám.

    Kérdésem: A vállalkozás akkor is kifizette a kémény műszaki ellenőrzésének díját, ha már Ön, mint az ingatlan tulajdonosa ingyenesen elvégeztette az ellenőrzés?

    válaszát előre is köszönve,

    üdvözlettel: Novák Richárd

    reply

Vélemény?