A közösség ereje (vagy erőtlensége?)

A közösség ereje (vagy erőtlensége?)

– egy (újabb) kudarc apropójára

Talán Önök is hallottak róla, hogy egy bojkotton vagyunk túl. Az Internet különböző csatornáit felhasználva terjedt a felhívás: hétfőtől szerdáig ne tankoljunk a benzinkutaknál, ezzel is tiltakozva a magas benzinárak ellen (amin mindenki jól jár, „kivéve a fogyasztót”)
A felháborodással szinte mindenki egyetértett majd ,nem történt semmi. (A szerdai – újabb- áremelés előtt kimondottan sorban álltak az autósok). De példaként lehetne hozni csak az utóbbi időből a nyugdíjvagyon államosítása vagy akár a médiatörvény elleni tiltakozások gyakorlati kudarcát is.
Számos felmérés bizonyítja, hogy a magyar a világ egyik legindividualistább nemzete. Mindenki mindent maga szeretne megoldani, az összefogásnak a csíráit is alig lehet felfedezni.
Nincs ez másként az építkezésekkel sem.


Ha minden építkező megosztaná másokkal azt a mérhetetlen mennyiségű tapasztalatot, amit az építkezés folyamán szerzett, beszámolna arról, mi mindent csinálna másként utólag visszagondolva, nem követődnének el ugyanazok a hibák újra és újra.
Ha az építkezők közössége „kigolyózná” azokat a kontárokat, akik munkájuk révén csak bosszúságot okoznak a megrendelőknek, már sokkal magasabb színvonalon teljesítene a magyar építőipar. (ehelyett mindenki „az államtól” várja az érdekei védelmét?)
Ha az építkezéshez kapcsolódó szakemberek jobban összedolgoznának (és nem csak egymás munkáját szapulnák), akkor sokkal nagyobb esély lenne rá, hogy egy olyan komplex és bonyolult valami, mint egy családi ház, egységes egészként is megállja a helyét.
Ha a kezdő építkezők elfogadnák azt, hogy bizony minden híreszteléssel ellentétben, a focihoz és az építkezéshez nem ért mindenki, ha többet konzultálnának a jó szakemberekkel, akkor bizony kevesebb pénzből is jobb végeredmény születhetne.
Az igazság ugyanis az, hogy alkalmi közösségek igenis léteznek egy-egy építkezés kapcsán. Régen ilyen volt a „kaláka” (amelyet manapság már komoly nosztalgia övez, de az ilyen formában épült épületek minőségéről azok tudnának mesélni, akik egy ilyen épület felújításával teremtették meg mostani otthonukat), manapság ilyen „közösség” egy-egy internetes fórum vagy Ami az egyik leggyakoribb referenciapont „a szomszéd”. (A szomszédokkal egy a baj: az ő házuk jó eséllyel teljesen más, mint a miénk: még ha ők jól is csináltak meg valamit, ugyanaz a megoldás nálunk nagy valószínűséggel nem lesz optimális.)
Ha utánanéznek, látják, hogy nyüzsög az élet az építkezéssel kapcsolatos fórumokon. A probléma csak az, hogy a szakemberek véleménye szerint az ott elhangzó javaslatok igen jelentős része teljesen szakszerűtlen, rossz műszaki megoldást népszerűsít. (Az meg a következő kérdés, hogy milyen alapon és milyen módon lehetne ezt számon kérni „tündibündi”-n?)
Múltkor olvastam egy felmérés eredményét: a magyar emberek befektetési tanácsok tekintetében legjobban az Internetnek és a barátoknak hisznek, legkevésbé a bankoknak (a pénzügyi tanácsadók középen helyezkednek el).
Jó lenne, ha azért ez az építkezés vonatkozásában másként lenne, de ehhez persze elfogadott, megbízható és jó szakemberekre lenne szükség.
No meg egymás közti tapasztalatcserére.
No meg, megbízható információkra.
Hát ezért hoztuk létre Az építő közösséget.
Minden, fentiekhez hasonló felmérés rámutat arra, hogy milyen nagy fába vágtuk a fejszénket.
Nincs más hátra, mint hogy aktív és hozzánk hasonlóan lelkes tagokat kívánjunk Az építő közösségbe , a sok-sok egyéni siker megalapozására!

Kategóriák: Építkezés, Építő közösség

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?