A légtömörség szerepe

A légtömörség szerepe

A légtömörség szerepe

– avagy húzhatnak-e a falak egy jól szigetelt házban?

a vakolás növeli a légtömörségetJó néhány kérdés is érkezik Az építő közösséghez, melyek (és persze a hozzájuk tartozó válaszok) egy része igazából megérné a nyilvánosságot is.
A mai blogbejegyzés alapja is egy építkezői kérdés, amely azonban jól rávilágít a modern építési trendekben rejlő egyik fontos veszélyforrásra is.
A kiindulás egy olyan ház, amelyik kívülről egy homlokzati hőszigetelő rendszert kapott, belülről pedig gipszkartonos megoldással helyettesítették a belső vakolatot.
És a szigetelt falak ontották magukból a hideget…
Vajon miért – és mi a tanulság ebből mindenkinek?

 

A probléma – húznak a falak a hőszigetelt házban

Íme az eredeti levél a problémafelvetéssel:
„Tavaly nyáron építtettem egy kivitelezővel családi házat. Kispénzű ember vagyok, első és egyben utolsó házam, gondoltam jól leszigetelem, hogy később ne legyen gond az épület rezsije.
Idén, a tél kezdetekor beköltöztünk a párommal, és sajnálattal észleltük, hogy az összes külső falon lévő konnektorból, lyukból ömlik befele a lakótérbe a hideg levegő, a falak jéghidegek, kellemetlen a hőérzet, 1-2 órán belül lehűlő lakás ami jellemzi, és még sorolhatnám…
Sajnos a téglafal sem kívül, sem belül nem kapott vakolatot, belülről pogácsás módszerrel felragasztott gipszkarton borítást kapott. A tégla jó minőségű, Porotherm 30 K, gondoltam ár érték aranyban a legjobb.
A födémnél megvizsgáltam a külső 15 cm-es EPS szigetelést, szintén pogácsás módszerrel felragasztott, dübellel rögzített.

Tisztelettel érdeklődnék, mit tudok tenni? Kihez tudok fordulni? Mi ennek a jelenségnek az oka? Kivitelezői hiba lehet-e? Az épület még az e-naplóban átvéve nincs, nincs rajta lakhatási.
Van-e erre valami jogorvoslat, vagy megoldás, hogy lehet ezt helyrehozni?”

 

Légtömörség

Nem nehéz elképzelni, hogy ha az épület határoló szerkezetein viszonylag akadálytalanul át tud áramlani a levegő, akkor ezzel együtt a belső meleg levegő is „elszökik” a helyiségekből.

A hőveszteségnek ez a „módja” sok szempontból független a határoló szerkezetek hőszigetelésének hatékonyságától, mivel más a kiváltó oka! Egyik esetben a belső meleg levegő (természetesen most télről beszélünk!) eláramlásának a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség a kiváltó oka (a hőmérséklet-különbség a természet törvényei szerint kiegyenlítődésre törekszik) – az ilyen hőveszteség sebességét lehet hatékonyan csökkenteni egy jó hőszigeteléssel.
Másik esetben a légcsere kiváltó oka a belső és külső tér közötti nyomáskülönbség.  Ez akkor kezd egyre látványosabb lenni, amikor odakint feltámad a szél, ami (egy kis túlzással) át tud fújni a házon – ha nem eléggé „zárt” például a falszerkezet. Ezt a bizonyos „zártságot” nevezik légtömörségnek, melyről részletesebben is írtam az Építem a házam 2. kötetének 2.2.4. fejezetében.

Egy kis hőveszteséggel rendelkező háznak tehát nem csak jól hőszigeteltnek, hanem kellően légtömörnek is kell lennie!
Már előre elárulom, hogy ez ennek a blognak a legfontosabb tanulsága!  
(Egy kis pontosítás: a nyomáskülönbség (a szél) által létrehozott légcsere is minden körülmények között megvalósul – csak kérdés, hogy mennyire gyorsan. Egy kellően légtömör házon a légcsere (a hőveszteség) csak nagyon lassan zajlik le.)

 

A ablakok, a falazat, és a habarcs szerepe a légtömörségben

Viszonylag könnyű elképzelni, hogy a légtömörségre mi mindennek van hatása:

– Illesztési hézagok a határoló szerkezetekben.
A régi házak többségében a légtömörség már egy szempontból is pocséknak volt mondható – ez az ablakok tömítetlenségével és a beépítésük hiányosságaival volt magyarázható. (Tévedés ne essék, ez ma is reális veszély – főleg az utóbbi!)
Érdemes megjegyezni, hogy ebből ugyanakkor előny is kovácsolódott, mert az így létrejövő légcsere egyben a belső pára eltávolításában is segített – ez a mai légtömör házaknál már csak szellőztetéssel biztosítható.

– Kevésbé légtömör épületszerkezetek alkalmazása.
Napjaink falazatai egyre porózusabbak (azaz egyre kevésbé „tömörek”), köszönhetően a velük szemben támasztott egyre komolyabb hőszigetelési elvárásoknak. (Egyre több bennük a levegő, ami a legolcsóbb hőszigetelés – Építem a házam 2. kötet 2.2.2.1. fejezet!)

– Egyre kevesebb habarcs
Napjaink falazóelemeire egyre inkább a nútféderes illesztés jellemző (gyorsabb falazás, a gyengébb hőszigetelő habarcs elhagyása – lásd az Építem a házam előbbi fejezetét itt is!). A falazóelemek közé ily módon kerülő levegő jó a hőszigetelés szempontjából, de az így létrejövő apró illesztési hézagok rontják a légtömörséget.

 

Megoldás: vakolat

Az utóbbi két problémára jelenthet megoldást, ha a falakat teljes felületükön bevakoljuk.
A vakolat egyszerre „tömíti el” (ezt azért nem kell szó szerint venni!) a falazóelemek illesztési hézagait, és javítja fel a porozitásból adódó gyengébb légtömörséget.
Vakolatra ideális esetben kívül-belül, de legalább a fal egyik oldalán szükség van!

 

Mi volt a gond a levélírónál?

A levélíró háza sem kívül, sem belül nem kapott vakolatot.
Kívülre egy homlokzati hőszigetelő rendszer (THR) került, az ebben jelen levő pár milliméteres ragasztóréteg semmiképpen nem helyettesíti a centis nagyságrendű vakolatot. (A homlokzati hőszigetelő rendszerekről is az Építem a házam 2. kötetében van szó részletesen – 2.3.3. fejezet!)
Az ilyen vékonyvakolatos hőszigetelő rendszerek alá mindenképpen érdemes a légtömörség okán alapvakolatot is tenni! (Ez megint csak újkeletű probléma, mert a régi házak eleve vakoltak voltak.)

A levélíró házában a probléma azért erősödhetett fel, mert itt belülre sem került alapvakolat.
Ez ma még ritka, de a trend erősödik. Az Építem a házam 4. kötetében mi is bemutattuk, milyen előnyökkel jár, ha a belső vakolatot egy szárazépítéses megoldással (praktikusan gipszkartonozással) helyettesítik (1.2.3. fejezet).
A gipszkarton azonban megint csak egy porózus szerkezet, ami légtömörség szempontjából nem helyettesíti a belső vakolatot. (A probléma egyébként jó eséllyel még így sem merült volna fel, ha maga a falszerkezet egy „tömörebb” anyagból lett volna – például betonból.)

A három tényező (vakolat hiánya kívül-belül, porózus, nútos falszerkezet) együtt okozhatja a levélíró házán azt, hogy egy egyébként jól szigetelt házban is „húznak a falak”.

 

Ráadás probléma: a hőszigetelő táblák ragasztása

Bár ez már csak „hab a tortán”, de azért a probléma-leírásból emeljünk ki még apróságot(?).
A homlokzati hőszigeteléskor a szigetelő táblákat nem csak pontokban (oda felhordott ragasztó pogácsákkal) kell ragasztani, hanem ún. perem-pont módszerrel. Ezt könnyebb egyszerűen megmutatni, mint elmagyarázni – de az okokról is mesélek az Építem a házam 2. kötet 2.3.3.1 fejezetben!

 

perem-pont módszer hőszigetelő táblák ragasztásánál      

Ha tetszett a bejegyzés és hasznosnak találta, akkor ossza meg barátaival, ismerőseivel is!

Kategóriák: Energiatakarékosság, Építési hibák, Építkezés, Falazatok, Szigetelés, Tippek, ötletek

Vélemény? (4) ↓

4 Hozzászólások

  1. Farkas Imre február 24, 2017

    Kedves Kollégák, Éppíttetők!

    Mind össze szeretnék egy, két általában nem teljesen korrektül használt fogalmat tisztázni.
    A homogén (tömör kisméretű téglafal, kívül-belül vakolva)épületszerkezet önmagában légzáró és szélzáró, itt tehát nem igazán kell különbséget tenni.
    Ki építkezik ma ilyenből?
    A réteges felépítésű szerkezetek esetében a funkciók adott esetben teljesen külön válnak. Van tartószerkezet (pillér váz), van kitöltő falazat pl. porózus, csap-hornyos falazó elem, majd rajta valahogyan felragasztva a hőszigetelés.
    Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a levélben leírt jelenség szempontjából teljes mértékben közömbös, hogy a hőszigetelés peremen is ragasztóval ellátott-e. A belső (télen fűtött) oldalon gondoskodnunk kell az ilyen szerkezet LÉGZÁRÁSÁRÓL, hogy a beltéri levegő a fizikai törvényszerűségeknek engedelmeskedve ne szökjön ki a szerkezeten keresztül. A külső oldalon viszont gondoskodnunk kell a szerkezet SZÉLZÁRÁSÁRÓL, mert ugye szerncsés esetben a szél az épületen kívül fúj. CSAK ezen két ZÁRÁSI feladat elvégzése után várható el, hogy nem „húznak” a falak és felfűthető a ház.
    A bármilyen hőszigetelő rendszer külső síkjára felhordott vékony vakolat a szélzárást nem tudja biztosítani, csak a mindkét oldalán (kívül-belül) vakolattal ellátott porózus falazat képes a légzárást és a szélzárást is biztosítani.
    Elnézést egy picit hosszúra nyúlt.

    reply
    • Bodnár György február 24, 2017

      Köszönöm Imre!
      A perem-pont ragasztásról írtam is, hogy az csak a teljesség kedvéért került a blogba – ha már a kivitelezés minőségéről esett szó.

      reply
  2. ZsZs szeptember 26, 2018

    Udv!
    En is szigetelnem a hazam, es ez a tema most kapora is jott nekem, mert egyik szaki azt mondja nem kell kulso vakolas, masik meg igenis ajalja.
    Uj epitesu hazam van, gyari ‘lyukatos teglabol’, nem tudom ha igy nevezik. Falazaskor sporoltak az idebol es a teglak kozott, marmint a fuggoleges reszre ertem csak oda csaptak egy kanal anyagot es nyomtak is hozza, nem toltottek fel, mint masnal lattam, es helykent vekony, helyenkent meg meg ures is a resz, ki lehetett latni, mig ki nem vakoltattam belulrol.
    Namarmost, azt szeretnem kerdezni hogy erdemes e kulso vakolast is tenni ra, annyira nem szeretnem, de ha muszaj akkor „egyszer kell megcsinalni”. Es ha mar levakoltatom akkor lehet e fogas gletvassal felhuzni a ragasztot igy 100% felulelti ragasztast elerni vagy szukseg van arra a levego retegre ami a szigetelo anyag es fal kozott van?

    reply
    • Bodnár György szeptember 27, 2018

      Kedves ZsZs!

      A szakemberek többsége (tapasztalatok alapján) akkor is ajánlja porózus falszerkezetek esetén a külső vakolást, ha egyébként jól rakták a falat.
      A hőszigetelő táblákat pedig perem-pont módszerrel kell ragasztani, a teljes felületű ragasztás pénzkidobás.
      Üdvözlettel Bodnár György

      reply

Vélemény?