Nem rejtem véka alá, hogy ezeknek a blogoknak, az „ismeretterjesztésen” túl, fő célja az elgondolkodtatás, a berögzült építési szokások, néha tévhitek, megkérdőjelezése.
Több mint 15 évet töltöttem el az építőipari szakmában, s arra a szomorú megállapításra jutottam, hogy az építkezők a nagy nehezen megkeresett és hitelből összeszedett pénzüknek akár 20-30%-át is „kidobják az ablakon” és ez bizony elborzasztó szám! Akár több millió forintról is szó lehet!
Egy családiház-felújítás történetét szeretném elmesélni Önöknek. Egy olyan építkezését, amely nagyon sok izgalmat, nagyon sok (kellemes!) meglepetést és sok-sok tanulságot hozott nekem.
Jó tervek nélkül szinte lehetetlen igazán jó házat építeni.
„Lélegző fal”, „dunsztba zárt ház”, „penészedés”, „páracsillapítás”, „párazárás”, „harmatpont helye”: csak néhány azokból a misztikus kifejezésekből, melyekkel építkezők és szakemberek egyre gyakrabban találkoznak – a legkülönbözőbb értelmezésekben.
Szeretné egyszer s mindenkorra megérteni ezeknek a fogalmaknak a jelentését és annak fontosságát, hogy családi háza páratechnikailag megfelelően legyen megtervezve? Itt az alkalom!
Lassan egy éve, hogy lezártuk az Építem a házam I. kötetének kéziratát, amelyben egy külön fejezet foglalkozik azzal hogyan, milyen forrásból teremthetők elő az új ház építésének vagy éppen a régi felújításának költségei.
Hogy mi minden változott ezen a téren az elmúlt egy év alatt? Sajnos sok minden, és ezen változások többsége nem könnyíti meg a mai építkezők helyzetét, bár a helyzet egyáltalán nem annyira reménytelen, mint sokan gondolják. Vegyük sorra az elmúlt év „újdonságait”!
Tovább olvasom →
Bár nem vagyok egy nagy tévénéző, ezt a sorozatot szívesen nézem, ha ráakadok. A különböző legendák, tévhitek kísérleti cáfolata, és ritka esetben igazolása, megerősíti azt a természettudományos szemléletet, ami, sajnos, mindinkább háttérbe szorul a tömegmédiumok által is
támogatott egyéni vélelmekkel és fantazmagóriákkal szemben.
Ilyen tévhiteket a saját területünkön is találhatunk, a legjobb példa talán a lélegző falak elmélete.
Tovább olvasom →Amikor energiát fogyasztok, végig tudatában vagyok annak, hogy energiát fogyasztok.(?) Jobban mondva annak, hogy energiafogyasztó műveleteket, funkciókat, folyamatokat indítok, használok vagy állítok le. Ha jól belegondolunk, ez szinte minden percben igaz. A mindennapi élet folyamatos energiafelhasználással jár, ezt nehéz kikerülni, de igazából nem is akarjuk. Abba csak kevesen gondolunk bele, hogy az úgynevezett szekunder fogyasztás néha magasabb lehet, mint a közvetlen energiahasználat. Ha egy fagyasztottélelmiszert hazaviszünk, egyszer érdemes leülni és végiggondolni, hogy mennyi energiába került az előállítása és termék formában az otthoni fagyasztóba kerülése.
Tovább olvasom →Egy nagyon egyszerű kialakítású földszint és tetőtér beépítésű házat választottam vizsgálódásom tárgyául. A szépsége valóban az egyszerűségében rejlik, egyáltalán nem terjengős mégis, ha megnézzük a helyiségek alapterületeit, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy minden megfelelő méret, sőt a nappali igazán nagyvonalúnak mondható.
FÖLDSZINT
Nappali-étkező 34,85 m2
Étkező-konyha 11,70 m2
Előtér 8,65 m2
Háztartási helyiség 4,65 m2
WC 3,65 m2
63,5 m2
TETŐTÉR
Szoba1 12,70 m2
Szoba2 12,00 m2
Szoba3 9,30 m2
Fürdőszoba 6,00 m2
Közlekedő 4,50 m2
44,5 m2
ÖSSZESEN 108,00 m2
1.1. Ingatlan adásvételek
1. Lehet-e ingatlan adásvételi szerződést szóban kötni?
Nem, érvényesen csak írásban lehet ingatlan adásvételi szerződés kötni. Ez azt jelenti, hogy csupán szóbeli megállapodás alapján nem jön létre ingatlan adásvételi szerződés. A megállapodásnak nem kell valamennyi elemét írásba foglalni, de a lényegi elemeket igen. Lényegi elemek: az adásvétel tárgya (az ingatlan jól beazonosítható módon való feltüntetése), a tulajdonátruházási szándék (eladó eladja, vevő megveszi) és a vételár.
2. Szükséges-e ügyvédi ellenjegyzés az ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez?
Az érvényességhez nem szükséges, de a földhivatali bejegyzéshez, tehát a tulajdonjog keletkezéséhez igen. Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Tehát hiába van egy érvényes írásbeli szerződésünk, közokirati (közjegyző által készített) forma vagy ügyvéd által ellenjegyzés hiánya miatt a földhivatal nem jegyzi be.
1.2. Vállalkozási szerződések
Tovább olvasom →