Építkezés 2016: Határtalan lehetőségek és határtalan veszélyek!

Építkezés 2016: Határtalan lehetőségek és határtalan veszélyek!

– avagy lelkesítő és óva intő gondolatok mindazoknak, akik házépítést, házfelújítást terveznek az új esztendőben

Aki évek óta dédelgeti egy házépítés gondolatát – ne halogassa tovább! Aki házfelújítást tervez – itt az idő felkészülni! De figyelem: a józan észre még annál is sokkal nagyobb szükség lesz, mint korábban! Kedves építkezők: boldog, sikeres új évet kívánok – egy olyan új év elején, amelyik hangos a lehetőségekről és a veszélyekről szóló hírektől 🙂

A lehetőségek

Az óév végén hirtelenjében lehetőségek özöne zúdult a házépítést, házvásárlást (lakásvásárlást) tervező családok nyakába. (A felújítóknak még egy kicsit(?) várniuk kell.) Összegyűjtöttem néhány írást, melyekből minden megtudható erről a témáról – már ami információ jelenleg rendelkezésre áll: https://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/
nagyot_szol_a_csok_13_1_kerdes_es_valasz_az_ingyenmilliokrol.5.224713.html
https://index.hu/gazdasag/ingatlan/2015/12/29/
kijottek_a_huszmillios_szuperprogram_reszletei/ https://index.hu/gazdasag/2015/12/31/csok_kerdesek_szocpol_hitel_afa/
https://m.portfolio.hu/gazdasag/adozas/
felelmetes_reszletek_erkeztek_az_uj_allami_tamogatasokrol.224800.html
Úgy tűnik, a családok mindenképpen jól járnak! Megfontoltan(!!) sietni pedig azért érdemes, mert vannak olyan vélemények is, miszerint a kedvezmények ilyen formájukban szinte finanszírozhatatlanok a büdzsé oldaláról. (Ha tényleg így lenne, akkor később szigorítások jöhetnek, az azonban nem valószínű, hogy a mostani lehetőségek teljesen visszavonásra kerüljenek.) A most megnyíló lehetőségek (kis túlzással) önmagukért beszélnek. Ezért (és nem a szokásos magyar pesszimizmus okán) én inkább kicsit az ezzel párhuzamosan jelen levő veszélyekre szeretném felhívni a figyelmet.  

A régi veszélyek (még mindig)

A Tervcafék elején szokásos mondanivalómat gyakran kezdem azzal a „rossz hírrel”, hogy mindenkinek, aki házépítésbe, házfelújításba fog, fontos tisztában lennie: ha nem védi meg a saját érdekeit az építkezés során, akkor azt senki nem teszi meg helyette! Németországban egy egész jól bevált rendszer gondoskodik arról, hogy az építkezők még akkor se hozhassanak létre nagyon pocsék minőségű házat, ha netán szánt szándékkal ezt akarnák. (Tévedés ne essék, ez a láthatatlan rendszer nem garantálja a jó házakat, de jó eséllyel akadályozza meg rosszakat. A jó házak elérése ott is maguknak az építkezőknek a felelőssége!) Hogy miből áll ez a bizonyos „rendszer”? Jól működő kamarákból (melyek folyamatosan azért is dolgoznak, hogy a tagság ne hígulhasson fel hozzá nem értő és/vagy tisztességtelen szakemberekkel), minden anyagra és munkafolyamatra kiterjedő szakmai ajánlási rendszerekből („akkor lesz jó, ha így csinálod”), ezek betartását konzekvensen ellenőrző építésfelügyeleti hatóságból (kellő jogkörrel és elegendő működési forrással felruházva) és kellő jogbiztonságból (értsd: viszonylag gyorsan megszülető, jó eséllyel végrehajtható ítéletek vitás esetekben). Nálunk, idehaza ennek a rendszernek szinte egyetlen eleme sem működik igazán, így mindenkinek magának kell megvédenie az érdekeit – amihez azonban felkészültségre van szükség. Mivel legtöbbünk életében legfeljebb egyszer-kétszer építkezik (beleértve a komolyabb felújításokat is), így a felhalmozott személyes tapasztalatokra nem igazán lehet számítani. (Ráadásul az évtizedekkel ezelőtt szerzett tudás és tapasztalat még veszélyesek is lehetnek, egy mai ház ugyanis sok tekintetben különbözik a nem is olyan régiektől – leginkább az energetikai elvárások területén!) Az építő közösséget éppen azért hoztuk létre (most már majd 6 éve!), hogy segítsünk mind az építkezésre való felkészülésben, és aztán magában az építkezésben is! (De ezt majd egy későbbi  blogban idézem fel és foglalom össze újra!) Bármilyen meglepő, a tapasztalatok szerint a házépítőket, házfelújítókat azonban nem a rossz tanácsadóktól, a féligazságokat harsogó reklámoktól, a „gonosz bankoktól”, és nem a kóklerektől kell megvédeni! A legnagyobb ellenség ennél sokkal alattomosabb helyen lapul!  

Az új veszélyek

Az az igazság, hogy az építkezőket sokszor már eddig is önmaguktól kellett megvédeni leginkább! Rosszul értelmezett spórolás az egyik oldalon, érthetetlen nagyvonalúság a másik oldalon. Elnagyolt előkészítés, ad hoc megoldások tömkelege a kivitelezés során. „Nekem nincs szükségem segítségre, eleget olvastam a neten”. „Nem kell ezt elbonyolítani, apámék két kézzel építették a házukat, és még ma is áll.”  „Nekem ne írja elő senki, mit és hogyan kell csinálni.” (Néhány példa, amivel bő 20 év alatt találkoztam.) Főként az utolsó meglátás híveit fenyegeti az a szabadság, ami az év végén elfogadott Kormányrendelet által jócskán lebontja az építkezők előtt álló adminisztratív gátakat. Mostantól ugyanis egy átlagos családi ház építéséhez nem lesz szükség építési engedély megszerzésére – csak egy egyszerű bejelentésre! A rendelet mostani értelmezése szerint megszűnik például ilyen esetekben az előzetes tervtanácsi véleményezés. Jó hír ez azoknak, akik úgy érezték, hogy ez a lépcső csak a – hogy is fogalmazzam meg szalonképesen?- velük való kibabrálás színtere. Biztosan voltak is olyan tanácsok, ahol a bennük ülők egyéni érdekei (vagy másokkal szembeni ellenérdekei) jelentek meg, de azért a Tervtanácsokban ülő szakemberek többségét a jószándék vezérelte: szakmai tudásukat, tapasztalatukat felhasználva igyekeztek az építtetőket a jobb(!) tervek irányába terelni. Most ez a szűrő is eltűnik (mint ahogy eltűnik az előzetes hatósági kontroll is, és az is kérdéses, hogy a jelenlegi rendszerben ki és hogyan fogja ellenőrizni az egyébként továbbra is érvényes jogszabályok és előírások betartását). (Az építésügyet érintő új Kormányrendelet okozta bizonytalanságokról ide kattintva olvashatnak egy alapos első elemzést az érdeklődők!) A jó házak egyedüli letéteményesei mostantól egyedül az építtetők lesznek. Már senki nem lesz, aki megvédje őket önmaguktól. (Ennek az egyetlen mondatnak a tudatosítása volt a blog célja!) Nekik kell felismerniük a jó építész kiválasztásának fontosságát. Nekik kell megbízást adniuk egy drágább kiviteli terv elkészítésére. (Az eddig „szokásos” engedélyes terv nagyrészt elveszti a jelentőségét. Persze az Építem a házam könyvsorozat olvasói eddig is tudták, hogy az engedélyes terv a hatóságnak készül, és minimális (na jó, ez kicsit sarkos megfogalmazás volt) értéket képvisel az építtető számára!) Nekik maguknak kell XXI. századi elvárást támasztaniuk a jövendő otthonukkal szemben. Nekik maguknak kell a minőségi kivitelezést elvárniuk. Persze ez valójában eddig is így volt – vagy legalábbis így kellett volna lennie. Most azonban – nagyrészt – eltűnnek a kötelező haladási irányt jelző táblák. Mindenkinek a józan eszére lesz bízva, felismeri-e saját érdekeit – és ki is áll-e értük. (A hasonlat – szerintem – nem rossz. Közlekedni is lehetne a józan ész alapján – de azért sokat segítenek a sokszor elátkozott jelzőtáblák…) Felnőtt, érett fejjel gondolkozó építkezőkre, felújítókra lesz tehát szükség. Hiszem, hogy lesznek ilyenek. És hiszem, hogy Az építő közösséggel segíteni tudunk abban az új esztendőben is, hogy minél több ilyen építkező legyen! Boldog és sikeres új esztendőt kívánok!