– minimális pénzzel „F” kategóriából „A+’-ba! Megint azzal kezdem: Gizella (valós!) történetét azért adom közre, hogy biztatást adjak azoknak, akik a mostani gazdasági helyzetben még hezitálnak, bele merjenek-e vágni házuk felújításába. Az energikus nyugdíjas hölgy példája bizonyítja, hogy az akadályoktól…
Gizella története (I. rész)
egy sikersztori – tanulságokkal
Egy családiház-felújítás történetét szeretném elmesélni Önöknek. Egy olyan építkezését, amely nagyon sok izgalmat, nagyon sok (kellemes!) meglepetést és sok-sok tanulságot hozott nekem.Talán Önök is erőt meríthetnek az elbeszélésemből, ha még vívódnak azon, belevágjanak-e régi családi házuk felújításába.
A történet arról szól, hogyan lett teljesen átlagosnak mondható otthonom az én legnagyobb meglepetésemre „F” osztályba soroltból „A+” kategóriás úgy, hogy ez nekem még egy millió forintomba sem került!
„Néhány éve költöztem ide, ebbe a Pesthez közeli városkába özvegyként, nyugdíjasként, egyedül, azért hogy közel lehessek a lányomékhoz és az unokáimhoz. Igazából édesanyámmal jöttünk volna, aki azonban sajnos nem élte ezt meg. Nekem, egymagamnak kicsit nagynak is bizonyul az amúgy egyáltalán nem hatalmas 70 m2.
Annak idején, előző lakásomban cirkós fűtésem volt, így kicsit idegenkedtem a vásárlás előtt az ittenikonvektoros fűtéstől, de végül a lányomék meggyőztek: az anyósáéknál nagyon jól funkcionál ez a fűtési forma.
Nálam azonban nem vált be: rossz érzés volt, hogy ha végigmegyek kívül az udvaron, azt érzem, hogy tűzmeleg a fal. Hát ezért fizetem a drága gázt, hogy az udvart fűtsem? Arról nem is beszélve, hogy ugyanannyi volt a gázszámlám, mint korábban 120 m2-en, mégis hűvösnek éreztem a benti klímát.
Nincs mit tenni -gondoltam- rászánok 6-800.000 forintot, s rendbe teszem a fűtést.
De annyi apróság volt a ház körül, hogy folyton halogattam és halogattam a dolgot.
Mígnem egy napon érdekes hír jutott a fülembe…”
Mígnem egy napon érdekes hír jutott a fülembe…”
—————–
Itt – pont amikor érdekessé kezd válni… – mindjárt meg is szakítjuk kicsit Gizella sikertörténetét.
Gizella helyzete ugyanis elég tipikusnak mondható, hiszen a régebbi építésű családi házakba igen gyakran építettek be – ma már korszerűtlennek mondott – konvektoros fűtést. (Tudják ez az a fűtési fajta, ahol a külső falon, többnyire az ablakok alatt „éktelenkednek” a gázkonvektorok szélvédő kosarai).
De tényleg a fűtési rendszer változtatása a leggazdaságosabb megoldás egy ilyen házban, s ha igen, akkor milyen fűtési módra érdemes váltani?
Gizella megoldását legközelebb olvashatják, gondolatébresztőként azonban álljon itt egy táblázat a különböző (gázos) fűtési alternatívák összehasonlítására. Önök mit olvasnak ki belőle?
Gizella helyzete ugyanis elég tipikusnak mondható, hiszen a régebbi építésű családi házakba igen gyakran építettek be – ma már korszerűtlennek mondott – konvektoros fűtést. (Tudják ez az a fűtési fajta, ahol a külső falon, többnyire az ablakok alatt „éktelenkednek” a gázkonvektorok szélvédő kosarai).
De tényleg a fűtési rendszer változtatása a leggazdaságosabb megoldás egy ilyen házban, s ha igen, akkor milyen fűtési módra érdemes váltani?
Gizella megoldását legközelebb olvashatják, gondolatébresztőként azonban álljon itt egy táblázat a különböző (gázos) fűtési alternatívák összehasonlítására. Önök mit olvasnak ki belőle?
Ami nagyon fontos a táblázat értelmezésénél: a gépészeti berendezések (ebben az esetben kazánok és más fűtőeszközök) jellemzésére a gyártók előszeretettel használják a hatásfokot.
A hatásfok azonban névleges vagy csökkentett terhelésen szabvány szerint mért érték, amely egy, már beállt (hő)egyensúlyi állapoton jellemzi a befektetett és a hasznos hő arányát. Nem tartalmazza viszont a felfűtési, a készenléti (stand-by) vagy éppen az üzemszünetek alatti „veszteségeket”, de a technológia miatti egyéb óhatatlan veszteségeket sem! (Ez utóbbira jó példát jelentenek a nyílt égésterű, hagyományos (gravitációs) kéményekbe kötött kazánok, melyek kb. 20% veszteséget könyvelhetnek el a lakás biztonsági okból szükséges igen jelentős légcseréje miatt.)
A felhasználók számára sokkal fontosabb mutató (lenne) a hatékonyság: ez azt mutatja meg, hogy az épület fűtésére fordított egységnyi gázfelhasználáshoz – a teljes fűtési ciklust figyelembe véve! –mekkora tényleges gázfelhasználás (azaz elszámolt fogyasztás) tartozik. Értelemszerűen, míg a hatásfoknál a minél nagyobb érték a kívánatos, addig a hatékonyságnál a minél kisebb.
| Hagyományos gáz fűtőberendezések | Hatásfok | Hatékonyság |
| Régi, gravitációs kéménybe kötött nyílt égésterű fali gázkazán (cirkó) |
82-86% | 1,33 |
| Modern, gravitációs kéménybe kötött fali gázkazán (cirkó) | 82-88% | 1,3 |
| Régi konvektor | 75-82% | 1,35 |
| Új konvektor | 88-95% | 1,3 |
| Gáz-levegő arányszabályozást megvalósító legmodernebb konvektor |
93-95% | 1,15 |
| Régi, gravitációs kéménybe kötött nyílt égésterű álló gázkazán |
80-86% | 1,45 |
| Modern, gravitációs kéménybe kötött nyílt égésterű fali gázkazán |
84-86% | 1,35 |
| Ventillátoros, nem kondenzációs gázkazán a fűtött téren belül |
92% | 1,15 |
| Kondenzációs gázkazán gáz-levegő arányszabályozással, 33% néveleges alatti, csökkentett hőterheléssel, a fűtött téren belül, külső hőmérséklet-érzékelővel, megfelelő hőleadóval |
105-109% | 1,01 |
A táblázat elkészítéséért köszönet Fazakas Miklósnak, a Gázkészülékek Műszaki Bizottság elnökének!
A lehetséges tanulságokról a következő részben!
Kategóriák: Energiatakarékosság, Felújítás, Tippek, ötletek
Vélemény? (0) ↓