Gizella története (II. rész) - Építem a Házam

Gizella története (II. rész)

Gizella története (II. rész)

– erőleves jövendő építkezőknek

 

1211480_happy_puzzle_0Gizella történetét afféle “erőlevesnek” szánom mindazoknak, akik még azon morfondíroznak, bele merjenek-e vágni egy házfelújításba a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Egy valós történet arról, hogyan vált egy átlagos, “F” energetikai kategóriába sorolt, vidéki családi házból kevesebb, mint egy millió forint önerővel “A+” csúcskategória?!
A történet I. részét ide kattintva eleveníthetik fel.

 

 

 

 

“Legutóbb ott fejeztem be, hogy rendbe szerettem volna tenni az “örökölt” konvektoros fűtésemet, mert 70%-nyi alapterületen ugyanannyi gázszámlát fizettem, mint a régi lakásunkban, az ottani cirkófűtésnél, ráadásul még rendszeresen fáztam is. Ide is cirkót szerettem volna beépíteni.
Azzal persze én is tisztában voltam, hogy ha nem szigetelem le a házat , akkor nem sokat ér a fűtési rendszer javítgatása.
Én már csak olyan ember vagyok, aki nyitott szemmel jár az utcán és kérdez.  Ahol megláttam, hogy egy házat éppen szigetelnek a mesteremberek, odamentem hozzájuk és megkérdeztem, hogy milyen anyagot használnak, miért, miért oda teszik a ragasztó-pogácsákat? – és így tovább. Persze a férfiemberek úgy néztek rám mint egy ufóra, de azért többnyire ledarálták a műszaki tudnivalókat, melyeket én aztán gondosan feljegyeztem. Gyűlt-gyűlt az információ s úgy gondoltam, ezt akár én is meg tudom csinálni. Neki is álltam, az első évben leszigeteltem körbe a lábazatot és belekezdtem a hátsó, északi fal szigetelésének. 5 centis “hungarocell” szigetelést használtam (a lábazatra másmilyent, mint felülre), mert a mesterek ezt javasolták. Később aztán utána is olvastam a dolognak, s arra jutottam, hogy az 5 centi kevés: utólag feltettem még 5 centit, a későbbiekben pedig már eleve 10 centis anyagot használtam, a saját kezemmel.
Amikor éppen belevágtam volna a fűtési felújításba (ekkor 2009 nyarát írtuk) fülembe jutott, hogy erre a célra lehetne támogatást is igényelni. Sajnos amire hazajöttem a nyaralásból kiderült, hogy noha a pályázat még év végéig “nyitva van”, de a pénz már elfogyott mögüle. De nem sokára jön a következő pályázat – mondták. Ha nem is az ígértek szerint, de 2009 decemberében valóban kiírásra került egy új pályázat.
Legalább egy energetikai osztályt kellett javítani a házon, s ezért 20-30%-os támogatásra lehetett pályázni. Persze én is láttam, hogy elért “B”, “A” vagy “A+” kategóriák esetén ez a támogatási hányad 10-10%-al növekedhet, de álmomban nem jutott eszembe, hogy az én kis beruházásom erre elég lehet. Ám minél többet gondolkodtam, annál jobban piszkált a dolog: az erre a célra félretett pénzem adva volt (maximum 800ezer forint), de hogyha el tudnék érni akár 40%-os támogatást, akkor ugyanennyi pénzből még az ablakokat is talán kicseréltethetném.
Sőt, nem is az ablakok voltak az elsők, amik eszembe jutottak. Van egy kis hátsó szobám, amin egy ablak néz a hátsó kertre. A kert akkor még építési törmelékkel volt tele, de én a lelki szemeimmel egy kis mediterrán kertet képzeltem ide. Igenám, de ide csak a házat megkerülve lehetett eljutni. Arra gondoltam, az ablak helyére egy ajtót vágatok. Utánanéztem, árajánlatokat kértem, és arra a szomorú eredményre jutottam, hogy ez az egyetlen ajtó 60-70ezer forintba kerülne. Mindig úgy szoktam kalkulálni, hogy ugyanannyi a munkadíj, mint az anyagköltség,120-140ezer forint plusz pénzt viszont nem akartam erre a célra költeni.
Most, amikor a támogatással megvalósítható ablakcsere lehetősége felmerült, újra elővettem a hátsó ajtó gondolatát is. Autóba ültem és végigjártam a környék összes nyílászáró-értékesítőjét. Telefonálhattam is volna, de én világéletemben a személyes kontaktusok híve voltam. A telefonban már csak anyagi megfontolásból nem beszél túl sokat az ember, ráadásul, ha a telefonban egyszer elhangzik egy “nem” akkor -én legalábbis így érzem – az sokkal inkább végleges, mint egy személyes beszélgetésnél. Ezeken a személyes találkozókon aztán még egy csomó plusz információhoz is hozzájutottam. Jó sok benzint elautóztam, de végül a legolcsóbb és a legdrágább árajánlat között 150ezer forint (!) árkülönbség volt!

Eredetileg csak a három szobai nagyablakot akartam kicserélni, de ahogy jött a pályázati lehetőség, belevettem az erkélyajtót és az ugyancsak lerobbant állapotú kis konyha-, WC- és fürdőszobai ablakokat is. Ekkorra a beszélgetéseken már tisztáztam az elvárásokat, most elkezdtem immáron konkrétan a legkedvezőbb árakat keresni. És lett csoda: két helységgel távolabb találtam egy kereskedőt, akitől 40+3%(!!) kedvezménnyel megkaptam az összes nyílászárót! Azt hiszem jókor voltam jó helyen, mert ez valami szezonon kívüli akció volt februárban.
Általában is elmondhatom, hogy én nem panaszkodok azokra a szakemberekre, akikkel találkoztam az építkezés kapcsán. Ebben a családi vállalkozásban is nagyon kedvesek és szolgálatkészek voltak, látszott, hogy régóta csinálják, “flottul” ment minden, látszott, hogy értenek hozzá. Rugalmasak is voltak, segítettek kitölteni a pályázati űrlap vonatkozó részét (hatalmas táblázatba egyenként kell megnevezni valamennyi ablakot méretükkel és műszaki paramétereikkel együtt!), odaadták szállítólevélre is az ablakokat. (A pályázat befogadása előtt nem lehet elkezdeni az építkezést: nem lehet ezen időpont előttre szóló számla vagy szerződés!)
Belegondoltam: “első blikkre” 120-140ezer forint lett volna csak az erkélyajtó, most pedig ez, meg még az összes nyílászáró kijött 300ezer forintból! (Van egy barátnőm, kétszobás panelben lakik, nincs több ablaka, mint nekem. A panelfelújításkor közel 500ezer forintot számoltak fel neki az ablakokért.)
Az is fontos volt, hogy a szakemberek építették be megvásárolt terméket: a pályázatnál igazolni kell a hozzáértő általi beépítést és az ebből fakadó szavatosságot. (Van egy jó kőműves ismerősünk, ha ő építette volna be az ablakokat, akkor azt például nem fogadták volna el!)
Valójában csak ezen a pontos kerestem egy energetikust, aki elvégzi a pályázat beadásához szükséges számításokat.
Legközelebb innen folytatom.”

Megjegyzés: Gizella az ún. ZBR-pályázatról (Zöld Beruházási Rendszer) beszél, amely jelenleg nem “él”. De nagy annak a valószínűsége, hogy a legközelebb kiírásra kerülő energiahatékonysági pályázat hasonló elveket fog követni, talán kevesebb bürokratikus vonással.

Kategóriák: Energiatakarékosság, Felújítás, Gépészet, Pénzügyek, Szigetelés

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?