Gizella története (III. rész) - Építem a Házam

Gizella története (III. rész)

Gizella története (III. rész)

– minimális pénzzel “F” kategóriából “A+’-ba!

1211480_happy_puzzle_0Megint azzal kezdem: Gizella (valós!) történetét azért adom közre, hogy biztatást adjak azoknak, akik a mostani gazdasági helyzetben még hezitálnak, bele merjenek-e vágni házuk felújításába. Az energikus nyugdíjas hölgy példája bizonyítja, hogy az akadályoktól nem megrémülni kell, hanem megoldani őket. És ha így teszünk, akkor még az is előfordulhat, hogy a vége valóban “happy end” lesz!
A történet első részét ide kattintva olvashatják (újra)!
A második részhez kattintsanak ide!

“Legutóbb ott fejeztem be, hogy kellett keresnem egy energetikust, ugyanis a pályázatban szakértő által, előírt formában kellett bizonyítani, hogy a házam energiahatékonysága a felújításnak köszönhetően jelentősen javult (mint legutóbb említettem: legalább egy energiaosztállyal).
A pályázatban meg volt adva, hogy hol találom meg az “akkreditált” energetikusokat. Először kicsit megijedtem, mert csak az Interneten volt elérhető a lista, én pedig elég gyengén internetezek. De végülis ezzel sem lett gond: bementem a helyi könyvtárba és segítséget kértem. Az ott dolgozó hölgyek tényleg nagyom segítőkészek voltak, megkeresték, kinyomtatták nekem a listát, sőt, később még drukkoltak és folyamatosan érdeklődtek is!
Egyébként is elmondhatom, hogy nekem szerencsém(?) volt: talán a sok személyes utánjárás miatt mindig találtam olyan a partnert, akivel nagyon jó, majdhogynem fél baráti kapcsolatot sikerült kialakítani.Harmadik telefonálásra most is ráakadtam egy környékbeli építészmérnök hölgyre, aki elvállalta a munkát. Ő elkezdte számolgatni a hőtechnikát, én pedig a pénzemet.
Mi lenne, ha megcsináltatnám a padlás hőszigetelését  is? Lehet, hogy egy kicsit többe kerülne, de akkor hátha ugorhatnánk még egy osztályt és így még több lenne az állami támogatás?

A padlástér nálunk nincs beépítve, de arra gondoltam, esetleg lehetne oda egy “rajcsúrozó” területet kialakítani az unokáknak. Kihívtam egy statikust, hogy egyáltalán lehetséges lenne-e.
A padláson elég elszomorító kép fogadott bennünket: egy agyonjárt, összegyötört üveggyapot-maradvány, ráterítve egy nejlon fólia (mindjárt javasolták, hogy ez utóbbit azonnal szedjem le!). A statikus azt mondta, hogy teherbírás szempontjából nem lesz probléma, még ugrált is egy kicsit a födémen. Így szóltam az építész hölgynek, hogy vegye bele a számításba a födémszigetelést is.
Eltelt pár nap, s egyszer csak csöngött a telefon: “Gizi néni, képzelje, “A+”-osok leszünk!”.
“Ne mondjon már ilyet Beácska, én ezt nem hiszem el!”
De ő megnyugtatott: van egy hivatalos számító program, amit ő letöltött a netről és még a saját módszerével is ellenőrizte: ugyanaz jött ki. Teljesen belelkesedtem: ez azt jelenti, hogy nem csak 50%, hanem akár 60% állami támogatással is számolhatok!
Meg kell jegyeznem, hogy a külső homlokzati hőszigetelés (mivel már megkezdtem) nem tudott bekerülni a pályázatba, de a számításba igen. Támogatást tehát nem kapok hozzá, de az “A+” kategória elérésébe beleszámít. (Éppen ezért kell még befejeznem amilyen gyorsan csak lehet, hogy kész legyen, mikor a kifizetés előtt esetleg ellenőriznek)
A födémre végül 15 cm táblás ásványgyapot szigetelést terveztünk, melyet bedeszkázunk, hogy járható legyen a felület. Eredetileg OSB-lapokat gondoltam oda, mivel azok olcsóbbak, és a számításban egy 0,44-es-értékű szigetelés szerepelt. De azért én folyamatosan bújtam az újságokat és egyszer csak találtam egy akciót, ahol ugyanazért az árért jobb, 0,37-es-jú szigetelést lehetett kapni, amiből vékonyabb rétegben is kijött ugyanaz a szigetelőképesség. Az így megtakarított pénzből aztán kiválthattuk az OSB-lapokat “rendes” fára, hosszabb élettartammal. Megint sikerült egy kis odafigyeléssel elérni, hogy ugyanannyi pénzből végül egy kicsit jobb műszaki megoldást építsünk be!
Persze plusz, előre nem látható költségekkel mindig számolni kell egy felújításnál.
Nálunk a födém feltárásánál derült ki, hogy nem mindegyik gerenda egyforma: a “rendes” acélgerendák közönséges vasúti sínekkel vannak keverve! (Itt akkoriban bontották el a vasútvonalat, gondolom mindenki igyekezett hozzájutni a sínekhez, hogy felhasználja az építkezéséhez). Ezek egyrészt alacsonyabbak, mint az acélgerendák (tehát nem lehetett egyszerűen rájuk építeni a járófelületet), másrészt a senkinek fogalma sincsen arról, hogy tartószerkezeti szempontból milyen műszaki paraméterekkel bírnak. Így a statikus azt javasolta, hogy építsünk be melléjük acélgerendákat, melyeket kössünk össze a sínekkel ez növeli a biztonságot és megoldja a szintezési problémát is. De hát: plusz 150.000 Ft?

A pályázatot, így visszagondolva, nem érzem annyira bonyolultnak, mint első látásra.
Eleinte még a szóhasználatot is meg kellett értsem: “Mire gondolhatnak, amikor ezt írják?”.
Maga a pályázati kiírás 95 oldalas volt, amikor olvastam akkor mindig kiemelő filccel bejelöltem a fontosnak vélt, vagy számomra nem egyértelmű dolgokat, hogy aztán később könnyebb legyen megtalálni őket. A kitöltögetést én magam csináltam. Három blokkot kellett kitölteni, melyekben elég sok volt az átfedés, az ismétlődés. Eleinte eléggé megrémültem, mert a szöveg tele volt fenyegetésekkel: “Ha ezt és ezt nem csinálom meg rendesen, akkor nem fogadják el a pályázatot”. Utóbb kiderült, hogy ehhez képest sokkal rendesebbek voltak: ha valamit rosszul csináltam, akkor visszaküldték hiánypótlásra, nem játszották a dühös embert. Az viszont igaz, hogy a kérdések megválaszolására, a hiánypótlásokra nem sok időt hagytak (pláne ahhoz képest, hogy náluk mennyi ideig volt az anyag). Nagyon kellett figyelni, hogy a határidő 15 nap, vagy 15 munkanap! Nekem például a hiánypótláshoz gyakorlatilag minden érintettet, minden partnert meg kellett mozgatni,éppenhogy belefértem a két hétbe.

Viszont szép lassan gömbölyödött a dolog, én egyedül elkezdtem a szigetelést, akkor jött a fűtéskorszerűsítés igénye, majd a pályázat kapcsán belefogtam az ablakokba, s akkor már jött a tetőtér is – s a végén a (csak a) fűtésre szánt saját pénzből és a(z”A+”-hoz járó) 60% pályázati pénzből meglesz mindez!
Legközelebb (befejezésül) azt mesélem még el, hogyan korszerűsítettük végül a konvektoros fűtést!”

Utószó: Gizella történetét úgy szerettem volna időzíteni, hogy a végére beszámolhassak az idei pályázati lehetőségekről. Gőzerővel igyekszünk utánanézni annak, hogy az Új Széchenyi Terv mit kínál ténylegesen az építkezőknek, felújítóknak!

Kategóriák: Felújítás, Házak, Nyílászárók, Tető, tetőtér

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?