Milyen újdonságokkal szembesülhetnek a házépítők, házfelújítók 2015-ben? (1. rész) - Építem a Házam

Milyen újdonságokkal szembesülhetnek a házépítők, házfelújítók 2015-ben? (1. rész)

Milyen újdonságokkal szembesülhetnek a házépítők, házfelújítók 2015-ben? (1. rész)

Milyen újdonságokkal szembesülhetnek a házépítők, házfelújítók 2015-ben? (1. rész)

– Kezdjük a mocskos anyagiakkal!

penz_1Egy új év eleje mindig jó alkalmat kínál arra, hogy áttekintsük, milyen újdonságok várnak ránk.
Mivel mostanában Magyarországon néha csak kapkodjuk a fejünket a különböző intézkedések kapcsán, elég nyilvánvalónak tűnik, hogy egy olyan sokrétű és összetett terület, mint amilyen alakásépítés, is jócskán tartogat újdonságokat – melyeket nem árt ismerni.
Két részes mini-sorozatunkban ezeket a házépítőket és házfelújítókat leginkább érintő újdonságokat vesszük szemügyre.
Mire számíthatnak tehát az építkezők 2015-ben a lakásépítési/lakásvásárlási támogatások terén?

1.  Akár még lakossági pályázatok is jöhetnek!

Tavaly új pénzügyi (hétéves) ciklus kezdődött az Európai Unióban – olyan könnyítésekkel, melyek akár a magáncélú építkezéseket is kedvezően érinthetik. (Ez kulcskérdés lehet az építkezők, felújítók számára, mert az szerintem mindenki számára látható, hogy az országban folyó fejlesztések, beruházások döntő többsége mögött EU-s pénz van… Ezen kívül még egy – hazainak nevezhető – forrás táplálhatja a magyar építkezők reményeit: az a pénz, ami a magyar szén-dioxid kvóták eladásából származik. Ez állt a néhány évvel ezelőtti ZBR (Zöld Beruházási Rendszer) Program mögött, de ebből finanszírozódtak az ősszel nagyságukhoz (kevesebb, mint együttesen 3 milliárd forint) képest nagy port kavart Otthon Melege Program pályázatok is.)
A jó hír az, hogy míg az előző EU pénzügyi ciklusban európai közösségi pénzből gyakorlatilag nem lehetettmagánberuházásokat finanszírozni (még a panelprogramot sem!), addig ez a kategorikus tiltás a 2020-ig tartó hétéves ciklusban már nem áll fenn. Ezt követően már csak a magyar kormányon múlik, hogy a különböző „címkével” rendelkezésünkre bocsátott európai támogatásokból mennyit és milyen formában juttat az építési szektorba.

A végleges konkrétumok nélkül nyilvánosságra hozott keretek ígéretesek. A magánszemélyeknek elsősorban az ún. KEHOP (Környezeti- és Energiahatékonysági Operatív Program) remélt pályázatait érdemes majd figyelni. Ennek keretében az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiák alkalmazása támogatható, és (elvileg) a 7 év alatt közel 300 milliárd forint kerülhetne ezekbe a programokba!
Megjegyzés: a Kormány idén januárban (ha jól értelmezem, akkor még nem a fent említett forrásokból) meg is hirdette már az első pályázatát (a kvázi végrehajtási rendelet még nem ismert) – ez azonban a családi házasokat nem érinti. Az Otthon Melege Program keretében 4-60 lakásos társasházak számára meghirdetett pályázat 10 milliárdra tervezett keretösszegéből szigetelés, nyílászáró-csere, gépészeti felújítás egyaránt támogatható majd.
A következő lépésről nem tudni (pletykák szerint ez a 60 lakásosnál nagyobb társasházakat érintheti, de ki tudja), ami semmiképpen nem könnyíti meg azon építkezők helyzetét, akik most azon tanakodnak, hogy kivárjanak-e, vagy ne vesztegessék az időt.
Óvakodnék ebben a kérdésben állást foglalni, de a kormány eddigi lépéseinek logikája alapján inkább az várható, hogy a több embert elérő (azaz lakóépületeknél a társasházakat favorizáló) pályázatok fognak elsőbbséget élvezni.
Erről a témáról egyébként már született egy önálló blogbejegyzésünk – ide kattintva olvasható!
2.  Július 1-től kibővül a szocpol!

Persze a „szocpol”-nak már régen nem szocpol a neve – de ettől még mindenki tudja, miről is van szó.
Ez az a támogatás, amit építkezők, lakásvásárlók önálló vissza nem térítendő támogatásként kaphatnak (ha megfelelnek a feltételeknek), s ezáltal jelentősen különbözik például a kamattámogatástól, aminek igénybe vételéhez hitelt kell felvenni. (A következő pontban bemutatott cafetéria valahol a kettő között van.)
A szocpol egyszer már eltűnt a színről, aztán a FIDESZ-kormány mostani első ciklusa alatt feléledt – és most tovább bővül.
2 gyerek esetén 800 000 – 1 300 000 Ft, 3 gyerek esetén 1 200 000 – 2 000 000 Ft, 4 vagy több gyerek esetén 1 600 000 – 2 500 000 Ft jelenleg a támogatás összege – ez az összeg eddig új lakás építésére és új lakás vásárlására volt igénybe vehető. (Az utóbbi időszakban több könnyítés is történt a konstrukcióban, például eltörölték az igénybe vevők életkor-határát („bevállalt gyerek” 40 év alatt jöhet szóba) és a lakásbővítés, tetőtér-beépítés is a támogatható célok közé került.)
Az igénybe vevőknek továbbra sem lehet lakástulajdona (elvégre ez a konstrukció az első lakáshoz jutást hivatott segíteni), és az elismert építési költség legalább 70%-át le kell fedni számlákkal.
Az igénybe vétel feltételei elég összetettek, arról érdemes alaposan tájékozódni. A megkapható összeget a lakás hasznos alapterülete ugyanúgy befolyásolja, mint az együtt költözők száma és az épület energetikai besorolása. Fontos lehet ezen túl, hogy az építési/vásárlási költség is határok közé van szorítva, új építésnél például 300 000 Ft/m2 a felső határ.
Ez volt eddig.
Tavaly decemberben aztán hivatalosan is bejelentették, hogy az év közepétől már 1 gyerekre is lehet szocpolt igényelni és (négyzetméterár-limittel) használt lakás vásárlására is felhasználható lesz a szocpol.  A részletek – amennyire én tudom – még nem ismeretesek, de pletykák szerint például Budapesten  260 000 Ft/m2 lenne a maximum ár.

Erről a témáról nem írtam blogot – viszont a finanszírozás különböző mai lehetőségeit (így ezt is) részletesen körbejárjuk az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetének decemberben megjelent 2. kiadásában!

3. Tavaly óta már a munkáltató is támogathat!

A cafeteria-rendszer (azaz a béren kívüli juttatások) keretében 2014 óta a munkáltató – aránylag kedvező feltételek mellett – akár 5 millió Ft-al is támogathatja dolgozója lakásvásárlását, lakásépítését, vagy lakáscélú hitelének a törlesztését!
Ez a cafeteria-elem ráadásul idén még „versenyképesebbé” vált, mert túlélte a január 1-jei változásokat (jópár hasonló juttatás adóterhe ugyanis nőtt).
Az igazi előny ebben a formában, hogy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – a juttatás adómentes.
Ezeket a „bizonyos” feltételeket is érdemes alaposan áttanulmányozni, legfontosabb kritériumai talán a méltányolható lakásigény (szobaszámhoz kötve, egy négyfős családnak például legalább 2, maximum 4 szoba „jár”) és a maximum 30%-os hozzájárulási limit (a teljes építési költségre/vásárlási árra vonatkoztatva).
Ennél a lehetséges támogatási formánál nyilván lényeges eleme a munkáltatói hajlandóságnak, hogy mekkora adminisztrációs teherrel jár. Jó hír, hogy – sok más területtel ellentétben – itt a kormány fokozatos egyszerűsítéseket alkalmazott az elmúlt egy év során, ami 2015-ben is folytatódik.
A munkáltató immáron a munkabérrel együtt kezelheti (utalás szempontjából) a támogatást. (Az utalás mostantól arra a számlára történik, amelyről a dolgozó a hitelt törleszti. Eddig a hitelt nyújtó pénzintézet számláját kellett „használni”, ami sokszor nem volt azonos a dolgozó „normál” bankszámlájával.)
További kedvező fejlemény lehet, hogy a feltételéknek való megfelelés a hatályba lépés napjától vizsgálják – ez 2014. április 4. (Ez eddig a folyósítás évének elejéhez volt kötve. Azok járhatnak így jól, akiknél tavaly még fennálltak a támogathatósághoz szükséges feltételek, idén pedig már nem.)
És a végére még egy pontosítás: az elején említett maximum 5 millió forint 5 év alatt adható.

 

4. Alacsonyabb hitelkamatok

Makrogazdasági fejlemény, de feltétlenül javíthatja a hitelfelvevők helyzetét, hogy mára 2,1%-ra csökkent a jegybanki alapkamat (1990-ben ez még 22%, 2000-ben 13%, 2010 végén még 5,75% volt) – ami magával hozta a hitelkamat-szintek mérséklődését is. (Így a kamat egyre kisebb plusz terhet jelent a hitel visszafizetésénél, egyre inkább haladunk a kamatmentes hitel felé 🙂 )
A lakáscélú hitelek kamata (ami azért tud kisebb lenni a többi hitelénél, mert jelzáloggal biztosított) 5,5-7,5%környékén van – ami szerintem még mindig kicsit túlzott, de már nem az öngyilkosság-kategória.
A hitelkamatok csökkenése ugyanakkor egy új fejtörő elé állítja a hitel felvételében gondolkodó családokat: piaci kamatozású vagy kamattámogatott konstrukciót válasszanak-e?
Létezik ugyanis egy bűvös szám, ami jelenleg 6%. Ez alatti kamatokra nem jár kamattámogatás.
Ehhez a kicsit bonyolult számítgatási metódushoz ebben a cikkben lehet igen nagy segítséget kapni – az itt megszólaló szakemberek véleménye szerint manapság annak érdemes kamattámogatott hitelben gondolkodnia, aki a futamidő alatt kamatemelkedésre számít.
Fontos változás egyébként idén a kamattámogatott hiteleknél, hogy ezekkel immáron nem lehet jelzálog alapú devizahiteleket kiváltani.
Akár rossz hírnek is lehetne tekinteni, hogy mindezzel együtt ma lényegesen nehezebb hitelhez jutni, mint néhány éve – de ez nem biztos, hogy rossz hír akkor, ha megnézzük, hogy hány mostani családi tragédia lett volna elkerülhető, ha akkoriban nem osztogatják két kézzel a hiteleket…

Ennyit a mocskos anyagiakról. Legközelebb magával az építkezéssel kapcsolatos jogszabályi – és egyéb elvárásokra vonatkozó változásokat tekintem majd át!

Kategóriák: Építkezés, Felújítás, Pénzügyek

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?