Futball VB a lakásunkban

Futball VB a lakásunkban

– hogyan ne járjunk úgy az otthonunkban, mint a focisták a manausi stadionban?

hőségMi lehet a hasonlóság a nem kellő gondossággal megépített otthonunk és a manausi futballstadion között?
Vajon miért foglalkoznak olyan sokat futballszakértők (most) és az építési szakemberek (mindig!) a párával?
És miért van az, hogy házunk, lakásunk megfelelő páratartalma kellemes lakóérzetünk egyik legfontosabb összetevője?
A mai blogot igazi nyári bejegyzésnek szánom: lesz benne szó fociról, őserdőről, gumiról, Goodyear-ről, páráról, hőhidakról és a szellőztetés fontosságról egyaránt!

 

Érdekességek nem csak futballrajongóknak

Az idei futball VB sorsolásakor nem csak az volt izgalmas kérdés a kijutott csapatok számára, hogy mely válogatottakkal kerülnek egy csoportba, hanem az is, hogy mely városokban kell lejátszaniuk a meccseiket. A VB házigazdája, Brazília ugyanis óriási ország, hatalmas éghajlati különbségekkel. (Az amerikaiaknak például 5607 km-t kellett utazniuk csak a csoportmeccsek alatt!) És bár a déli féltekén ilyenkor tél van, van olyan helyszín, ahol ilyenkor is 30 oC feletti a hőmérséklet, amihez ráadásul 80%(!!) feletti páratartalom is társul! (Ehhez járul, hogy a meccsek egyik részét – az európai tévénézők kedvéért – még jócskán a déli forróságban játsszák.) Nem véletlen, hogy ezen a VB-n debütált az ivószünet intézménye (amikor a hőségben a játékvezető megszakíthatja a játékot, egy kis felfrissülést téve lehetővé a játékosoknak), és az sem, hogy az olasz válogatott felkészülésének fontos állomása volt egy speciális „szauna-sátorban” edzés. (Ma már tudjuk, hogy rajtuk ez sem segített.)
Időjárási szempontból az egyik legrettegettebb   focihelyszín Manaus, amely város az őserdő közepén található az Amazonas partján. (Az előbbi elrettentő időjárási adatok éppen ide vonatkoznak. Ennek ellenére én talán ide vágynék a legjobban eljutni…)
A manao-indiánokról elnevezett település egyébiránt arról nevezetes, hogy sokáig ez volt a világgumigyártásának szinte kizárólagos forrása. Az errefelé tömegével  élő kaucsukfa nedvével az indiánok például a csónakjaikat tömítették, de aztán a gumigyártás fontos alapanyaga lett.
Ígértem, hogy ez egy könnyed, nyári blog lesz, így egy kis további érdekesség. A XIX. század derekán a gumival az volt a baj, hogy nem igazán bírta az időjárás viszontagságait: télen megdermedt és összevissza repedezett, nyáron viszont megolvadt, ragacsossá, nyúlóssá vált. A gumi stabilizálása egy hóbortos amerikai  feltalálónak,Charles Goodyear-nak köszönhető, aki felfedezte, hogy a kaucsukfa nedvéhez ként és ólmot keverve, az elegyet pedig melegítve egy stabil, mégis rugalmas anyag jön létre. Goodyear nem akármilyen fazon lehetett, egész életét ennek a problémának a megoldására tette fel. Eladósodott, gumiból készült köpenyben járt, még a sétapálcája is gumiból volt. A legenda szerint a végső áttörést is annak köszönhette a  felfedezésében, hogy egyszer a felesége váratlanul tért haza (el lehet képzelni,hogy a családjának jócskán tele volt hócipője apuka hóbortjával…), és ő – az újabb botrányt   elkerülendő – a még meleg kályhába rejtette a legújabb mintadarabját.  Aztán amikor kivette, megdöbbenve tapasztalta, hogy létrejött az az anyag, amit keresett. Így(?) keletkezett a vulkanizált gumi, ami aztán az autóipar megkerülhetetlen kelléke lett, a mai világhírű, nevét viselő céget azonban nem ő hozta létre (évekkel halála után mások), ő ugyanis szegényen halt meg, mert 1844-as szabadalmát még életében lenyúlták tőle.

építkezés, felújítás, családi ház, családi ház tervezés
Manaus, híd a Rio Negro folyó felett. (Ennek és az Amazonasnak a találkozásánál épült a város)
Forrás: wikipedia.org

 

A páratartalom és a lakóérzet összefüggése

Szóval miért is olyan rettegett a manausi futball stadion?
A magas hőmérséklet és a magas páratartalom együttese okán! (Azt talán nem kell bővebben magyarázni, hogy a pára nem más mint vízgőz, légnemű halmazállapotú víz.)
A bennünket körülvevő levegő páratartalma  hőérzetünk (és közérzetünk) egyik nagyon fontos összetevője. És mint ahogy a környezeti hőmérsékletben sem szeretjük a szélsőségeket (sem a túl nagy meleget, sem a  túl nagy hideget), ugyanígy vagyunk ezzel a páratartalom esetében is.
Az emberi szervezet számára optimálisnak mondható páratartalom valahol 45-60% között lenne, a lakásokba azonban ennél kicsit alacsonyabbat javasolnak, 35-45%-ot. Az ennél páradúsabb levegőben ugyanis már túl jól érzik magukat az atkák, a különböző baktériumok és gombák. Ha viszont ennél ennél szárazabb a levegő, akkor légutaink kiszáradnak, száraz, asztmás köhögéssel, gyulladással reagálhatnak. A magasabb páratartalom ráadásul hőérzetünk szempontjából sem jó.
Házépítőknek, felújítóknak (is) fontos tudni, hogy a bennünket körülvevő páratartalom hőérzetünk szempontjából is meghatározó.
Párás, meleg levegőben ugyanazt a hőmérsékletet melegebbnek érezzük! (Ettől szenvednek a focisták a manausi stadionban!)   Ennek oka, hogy ilyenkor a bennünket körülvevő levegő már annyira telített, hogy alig képes további párát magába fogadni. Márpedig a bőrünkön keresztüli párolgás (magyarán az izzadás) szervezetünk hűtőmechanizmusának meghatározó eleme – most ez a mechanizmus blokkolódik.
Érdekes módon a párás levegő nem csak a melegben nem jó, hanem a hidegben sem. A nedves levegő ugyanis jobb hővezető, így bőrfelületünkön keresztül a hő könnyebben távozik el belőlünk – dideregni kezdünk.
Mindebből mi a tanulság?
Otthonunkban nem csak hőmérsékletre kell odafigyelni , hanem a páratartalomra is – hiszen mindkettő meghatározó kellemes lakóérzetünk szempontjából! (Mindkettőt érdemes lehet mérni is!)
Mindenképpen meg kell akadályozni a belső páratartalom feldúsulását. (Pára ezer forrásból kerül óhatatlanul a belső térbe: magunk és növényeink párolgásából, kilélegezve, mosásból, fürdésből, főzésből, szárításból kifolyólag.) Ennek legkézenfekvőbb módja a szellőztetés – akár manuálisan (ablaknyitogatás), akár mesterségesen (különböző bonyolultságú szellőztető berendezések). A modern szellőztető rendszerek már képesek a páratartalom függvényében szabályozni a szellőztetést!
Felmerülhet az is, hogy magát az épületszerkezetet úgy alakítsuk ki, hogy az ne gátolja a pára kijutását a szabadba („ne zárja dunsztba a házat”), de ez mára egyre inkább a városi legendák körébe tartozik: a modern épületek – energiatakarékossági okokból – egyre inkább légtömörek. Márpedig ha nem jut ki-be a levegő, akkor vele együtt a pára sem tud eltávozni. (Tehát marad a szellőztetés…)
A túl száraz levegő ellen nyilván valamilyen párásító eszközzel lehet védekezni.

 

Amikor a pára lecsapódik

Eddig arról volt szó, mennyiben befolyásolja hő- és közérzetünket a bennünket körülvevő levegőpáratartalma. A házépítők, házfelújítók számára van azonban még egy, a párával összefüggő komoly veszély: apenészedés.
A fizika törvényei szerint adott hőmérsékletű levegő adott mennyiségű párát képes magában tartani. (Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál kevesebbet.)  Képzeljük el ilyen szempontból a levegőt, mint egy hőmérséklettől függő nagyságú szatyrot. Ha „túlpakoljuk”, akkor kipotyognak belőle a holmik. Így van ez a levegő esetében is: ha több pára kerül bele, mint amennyit az adott hőmérsékletű levegő magában képes tartani, akkor a felesleg – nedvesség formájában – kicsapódik.
Ezért veszélyesek a helyi hideg, rosszul szigetelt, rossz szerkezeti megoldásokkal megépített felületek otthonunkban. (Ezek azok a bizonyos hőhidak.) A felgyülemlett pára itt fog kicsapódni, a nyirkossá váló felületen pedig rövid időn belül megjelennek az egészségünket veszélyeztető penészgombák.
A pára és az épületszerkezet összefüggésében ennek elkerülésére nagyon nagy súlyt kell fektetni.

páratartalom, családiház, pára
Az még a szerencsésebb eset, amikor a pára a hideg ablaküvegen csapódik le belülről – itt legalább nem lesznek gombák. Ilyen egy modern, háromrétegű (de akár egy jobb kétrétegű) üvegezés mellett nem fordulhatna elő.

A meleg nyárban talán ennyi elég is. Az Építem a házam könyvsorozatban ennél sokkal többet lehet olvasni  páráról, szellőztetésről, a hőhidak elkerüléséről. (A foci VB-ről viszont nincs szó a könyvekben…).
Ha pedig ezen túl szeretne többet megtudni a páráról, mint a szakemberek számára is legrejtélyesebbnek számító fogalmak egyikéről, akkor ajánlom három jó régi blog bejegyzésünket, ami tulajdonképpen egy nagyon érdekes előadást takar! Ide, ide  és ide kattintva lehet eljutni hozzájuk!
További szép nyarat – és jó szurkolást!

 

Kategóriák: Egyéb

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?