Mit tegyünk és mit ne tegyünk a fűtési szezonig? (Ha érint bennünket a rezsinövekedés)
– avagy kármentés és hosszú távú koncepció a „mivel fűtsünk?” kérdés kapcsán
Szerző: Bodnár György
Július közepén robbant a bomba: bár a rezsicsökkentés még mindig valamekkora védelmet jelent, de kisvállalkozások és a családi házban lakók többsége számára idehaza is elszabadultak az energiaárak. (Ha valaki nem érezte át a helyzet súlyát, azóta ő is szembesülhetett a keserű valósággal az első számlát kézhez kapva…)
Azóta őrült kapkodás kezdődött: családok tömege próbál megoldani pár hónap alatt olyan problémákat, melyek kezeléséhez egyébként évek lennének szükségesek.
Mit tehetünk és mit ne tegyünk ebben a helyzetben?
Posted in: Egyéb, Energiatakarékosság, Építkezés előkészítése, Felújítás, Gépészet
Vélemény? (0) →
Minden jel arra utal, hogy 2021 (és 2022) a felújítások „aranykoraként” fog bevonulni az építőipar évkönyveibe. Köszönhető mindez az erre a két évre meghirdetett – vissza nem térítendő! – állami támogatásoknak, az új építések egyre durvább megvalósítási költségeinek, no meg annak is, hogy a járványidőszak jelentősen felértékelte az otthon építésével-szépítésével kapcsolatos munkákat.
A múlt év végén egy tréningen vettem részt, ahol az egyik feladat az volt, hogy fogalmazzam meg egyetlen mondatban, mivel is foglalkozok.
Ilyen nincs! –tátottam el a számat, amikor egyik ismerősünk elmesélte jogász barátja építési történetét. (Pedig mini-sorozatunk előző két részéből is látható, hogy hallottam már cifra eseteket.)
Döbbenetes, de amikor valakinek elmesélem, hogy mostanában a családiház-építőknek és felújítóknak próbálok segíteni a sikeres építkezésben, szinte mindenkiből előtör valami régi sérelem. Kit hogyan vágott át egy-egy mesterember, hogyan lett felújított lakása, háza még rosszabb a felújítás után, mint előtte, kit hogyan néztek hülyének az anyagbeszerzésnél. A sor – sajnos – hosszan sorolható lenne.
Döbbenetes, de amikor valakinek elmesélem, hogy mostanában a családiház-építőknek és felújítóknak próbálok segíteni a sikeres építkezésben, szinte mindenkiből előtör valami régi sérelem. Kit hogyan vágott át egy-egy mesterember, hogyan lett felújított lakása, háza még rosszabb a felújítás után, mint előtte, kit hogyan néztek hülyének az anyagbeszerzésnél. A sor – sajnos – hosszan sorolható lenne.
Sokakhoz hasonlóan én is aggódva kapcsolom be mostanság (újra) a rádiót: a jövőről szóló (elő)gondoskodás szinte minden hagyományos eleme veszélyben van. A magánnyugdíj-pénztári számlák már az állam kezében vannak, a hosszútávú befektetések pár éve már egyszer jókorát zuhantak, és erre jó az esély ismételten. És ki tudja milyen hatással lesz a bankszektorra a most kibontakozó újabb válság?
Mihez nyúljak hozzá először: kazánt cseréljek, vagy a falakat szigeteljem le? Ha szigetelek, akkor hány centiben gondolkozzak? Megéri-e beépíteni valamilyen alternatív, megújuló energiaforrást? És egyáltalán megéri-e belevágnom? Honnan szedjek pénzt mindehhez a mai világban?
Napjainkban sajnos igen kevés pénz jut az épület-felújításokra (is). Ez baj.
A magyarországi lakásállomány döntő része megújításra szorul,a huszonegyedik század követelményeinek fényében. A tulajdonosok azonban többnyire vonakodnak belevágni egy felújításba, ami, valljuk be, érthetőnek tűnik a mostani gazdasági helyzetben.
