Lehet-e egy passzívházban romantikázni? - Építem a Házam

Lehet-e egy passzívházban romantikázni?

Lehet-e egy passzívházban romantikázni?

 – avagy érdekességek a legutóbbi Tervcaféról (2. rész)

tervcafe-logoNagy vagy kis ablakok a jobbak a passzívházon? Mi a helyzet az erkélyekkel, a “spájzzal”,  a romantikus kandallóval és a sokat szidott tetőtérrel az alacsony energiafogyasztású házak esetében? Néhány újabb, tömören megfogalmazott tanulság a júniusi Tervcaféról azoknak is, akik nem voltak ott!

Nyílászárók a passzívházon
Sokat változtak az utóbbi időben a nyílászárók. A mai modern ablakokon már nem az üveg a “gyenge pont” hőszigetelés szempontjából a falazathoz képest, hanem a tok.
Ilyen megfontolások alapján egy nagy üvegfelületű ablak jobb, mint három kisebb! (Azt azonban mindenképpen érdemes átgondolni, hogy melyik ablakhoz milyen nyitási elvárásokat támasztunk: nem nyitható, nyitható, járulékos bukó-nyíló funkció. Az ezekhez kapcsolódó vasalat óriási plusz költségeket jelenthet, pláne egy nagy felületű nyílászárónál!)
Általánosságban elmondható, hogy passzívházaknál ideális a 25-30% üvegfelület-arány (a ház homlokzatához viszonyítva), és ezek nagy részét érdemes délre tájolni. Ekkor a szoláris nyereség nagyobb lesz, mint a veszteség. (Természetesen érdemes figyelni a nyári túlmelegedésre is: szellőző/hűtőrendszer, árnyékolók!)

Tetőtér: igen vagy nem?
Ez sajnos sokszor nem szabadon megválaszolható kérdés. Ha a beépítési lehetőségek csak fölfelé való terjeszkedéssel teszik lehetővé az elvárt alapterület kialakítását, s ezzel párhuzamosan a helyi építési előírások nem teszik például lehetővé teljes belmagasságú emeleti szint beépítését, akkor nem marad sok választási lehetősége az építkezőnek.
Szabad döntést feltételezve a tetőtér (nem csak a passzívháznál) inkább kerülendő. Hőtechnikai szempontból az a gond vele, hogy esetében a nem hasznos rész (a ferde síkú tetőszerkezet) szigetelését is meg kell oldani, aminek korrekt megoldása nem olcsó (egy passzívház tetőterébe legalább 40-50(!) cm, egy alacsony energiafogyasztásúba legalább 30-40 cm szigetelés dukál! Ehhez már a szarufák felett is szigetelni kell.). Járulékos gondot okoznak a tetősík ablakok, amelyek esetében egyszerre kell gondoskodni a hő- és vízszigetelésről.
Felmerül, hogy a tetőtér kialakításának kényszerére már a telekválasztásnál gondoljunk (a helyi építési előírások tanulmányozásával)!

A romantikus kandalló és a romantikus erkély
Rossz hír azoknak, akik a romantika ilyen eszközeire vágynak, hogy a passzívházakban (és az alacsony energiafogyasztású házakban) egyik sem hozható létre könnyen.
Erkélyek esetében az a gond, hogy az erkélylemezt (az erkély betonból készült tartószerkezetét) be kell kötni a ház szerkezetébe,márpedig ez potenciális hőhidat jelent. Ennek megszüntetésére van mód (speciális hőhíd-megszakító elem beépítése a koszorúba), de jó tudni, hogy ez “arany árban” kapható!
Másik építészeti – megoldás, ha az erkélyt teljesen leválasztjuk az épülettől: lábakra állítjuk, pengefalhoz rögzítjük.
A kandallóval az a gond, hogy az alacsony energiafogyasztású házak ideális esetben, szinte teljesen légtömörek, márpedig az égéshez levegőre van szükség. Nyílt égésterű kandalló (ahol nem üveg mögött pattog a tűz) semmiképpen nem jöhet szóba, hiszen ez szép lassan elvonná a szoba teljes levegőjét. Ilyen esetekre mindenképpen speciális kandallóbetét szükséges.
Passzívházaknál már a tervezéskor gondolni kell arra, hogy honnan fog hasznos levegőt kapni a kandalló. Erre a célra alkalmas lehet például egy, az aljzatba süllyesztett vezeték (ennek keresztmetszetét is méretezni kell.). Az is átgondoltságot követel, hogy a passzívházak elmaradhatatlan kelléke a légtechnika, ami gyakorlatilag egy, a szabályozott, ellenőrzött légcseréhez szükséges ventillátort jelent. Márpedig a ventillátor a fizika törvényei szerint, onnan fog szívni levegőt, ahonnan a legkönnyebben tud: esetleg éppen a kandallóhoz kapcsolt kéményből?
Végül, de nem utolsósorban: a kandalló és a passzívház “filozófiai szempontból” sem illenek össze, ugyanis kérdés, hogy mikor lehet egyáltalán begyújtani? Elvégre a  passzívház kifűtéséhez nincs szükség fűtési rendszerre. (Passzívházak esetében sokkal reálisabb a túlfűtés veszélye, mint a túlhűlésé. A bentlakók testmelege és az elektromos berendezések veszteséghője fedezi a hőveszteséget, erre méretezik a házat. De mi van akkor, ha nagyobb létszámú vendégsereg érkezik? Teljesen reális veszély ilyen esetben a túlmelegedés! Ezért olyan légtechnikát kell beépíteni, amely rendelkezik kellő tartalékkal (és automatizmussal) az ilyen helyzetek kezelésére.)

Kamra
Bizony ez is kényes kérdés egy passzívház esetében. A sarkos kijelentés úgy szól, hogy minden olyanhelyiséget, amelynek hőmérséklete nem a (hőszigetelt) lakótérével egyezik meg, a termikus burkon(azaz a hőszigetelésen) kívül kell elhelyezni! (Különben hogyan tudna létrejönni egy hűvösebb sziget a fűtés nélkül is – egyenletesen meleg lakótéren belül? Itt nem működik a hagyományos megoldás, hogy a kamrába egyszerűen nem kerül fűtőtest!)
Ennek alapján érdemes az elképzelt tároló funkciókat alaposan átbeszélni a tervezővel már az előkészítés időszakában!

Legközelebb, befejezésül, egy újabb érdekes témát veszünk elő a Tervcafé tanulságai közül: hogyan legyen minél konfliktusmentesebb kapcsolatunk az építészünkkel?


Tervcafé újra!
Szeptemberben útjára indul az őszi szezon!
Első őszi Tervcafé szeptember 22-én, csütörtökön!
Várjuk az érdeklődőket! Bővebb információ ide kattintva olvasható!

 

Kategóriák: Háztervek, Passzívházak

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?