Élettelen teraszok

Élettelen teraszok

– avagy kell-e egy családi házra erkély vagy emeleti terasz?

Még az ősz elején, majd később pár hete portyára indultam a környékünkön. Néhány jellegzetes terasz- illetve erkélyképet szerettem volna készíteni az Építem a házam könyv III. kötetéhez. Most, hogy kissé célirányosabban vettem szemügyre a házak homlokzatát (az utcáról csak az látszik), meglepődve tapasztaltam, hogy aránylag sok ház rendelkezik emeleti terasszal.
Élet jelét azonban egyetlen(!) teraszon sem láttam – sem korábban, sem most!
Joggal merülhet fel a kérdés: akkor mi szükség rájuk?

A felesleges négyzetméterek csapdája

Ez a nagyon kedves, aranyos terasz a szomszéd utcában található. Szinte kínálja magát a pihenésre a jó levegőn – mégsem láttam még soha rajta senkit. Ami talán nem is meglepő, mert a terasz (és a ház bejárata) alig néhány méterre található a családi házas övezetünk egyik fő utcájától…
Adja magát a kérdés: ezt a teraszt eleve „csak” egy építészeti látványelemnek szánták a ház homlokzatán, vagy tényleges funkciót is elképzeltek hozzá?
És ha igen, akkor milyet?
Ide fog kiülni esténként a házaspár vacsora után? Vagy éppen itt fogják elkölteni a reggelijüket? Vagy ez a funkció-kérdés fel sem vetődött a tervezés időszakában?
Hajlok ez utóbbi variációra – vagy ha mégis voltak elképzelések, akkor azok nagyon sablonosak, felületesek voltak.
Talán még emlékeznek, az Építem a házam I. kötetében megfogalmaztuk a családiház-építés egyik csapdáját, amit a felesleges négyzetméterek csapdájának is nevezhetnénk.
Ha lakást akarunk vásárolni, és tudjuk, hogy egy négyzetméter ára 200.000 Ft, akkor bizony kétszer is meggondoljuk, hogy vásároljunk-e „fölösleges” 4-5 négyzetmétert – közel egymillió forintért.
Amikor azonban egy nagyobb, szabadabban tervezhető saját házról van szó, akkor már sokkal kevésbé szigorúan vesszük szemügyre a tervrajzon megjelenő területeket! Hány, de hány felesleges, semmire nem használható négyzetméter található a mi házunkban is! („Így adódott ki az alaprajz” – hangzik a gyakori indok…). Márpedig ezeket a felesleges négyzetmétereket nagyjából ugyanazzal a 200.000 Ft-al (mint építési költséggel) lehet beszorozni, mint egy lakás esetén!
Számomra ez ehhez hasonló erkélyek ugyanilyen ablakon kidobott pénzek látható jelei.

Szóval: kell-e terasz?

Van olyan ismerősöm, aki szerint egy családi házon semmi szükség emeleti teraszra. Ott a kert, tessék azt használni!
Ez azért valószínűleg túlzó általánosítás.
Lehet, hogy csak az emeleti terasz magasából nyílik remek kilátás a környező vidékre (bár lehet hogy csak addig, amíg nem épül elénk egy másik ház…), és az is pazar érzés lehet, ha reggel egy, a felkelő nap sugarai által megvilágított teraszra léphetünk ki közvetlenül a hálószobánkból mély levegőket szívni. De két dolog biztos:
– célszerű átgondolni, hogy milyen lakófunkciók valósíthatók meg kizárólag egy emeleti teraszon,
– ezekhez a funkciókhoz kell igazítani a terasz tájolását és szobakapcsolatait is!

Fillérekből megvan?

Sokan vethetik ellen persze, hogy nem kell ebből ekkora ügyet csinálni, egy terasz megépítése azért nem akkora költség, mint a ház belső helyiségeié.
Ez azonban nem okvetlenül van így!
Szakemberek tapasztalatai szerint a teraszok az egyik leggyakoribb hibaforrást jelentik a családi házakon – különösen igaz ez az emeleti teraszokra!
Először is: el kell vezetni róluk a vizet! Ha nem, vagy rosszul tesszük ezt meg (ez utóbbi a gyakoribb, valahogy a lejtetés, a pangó víz elvezetése nem a mesterek erőssége – tisztelet a kivételnek!), akkor ilyen látványos hibákra tehetünk szert:

Egy rövid ökölszabály: legalább 1,5%, de inkább 2% lejtetés az elvárt! (Ne higgyék el, ha valaki azzal rémisztgeti Önöket ennek kapcsán, hogy ettől ferdén fog majd állni az asztal…)
Ha pedig a terasz alatt még egy lakóhelyiség is van (lejtős terepen ez a megoldás szinte tálcán kínálkozik), akkor a terasz alatti födémet hőszigetelni is kell, ami ma már 20 cm-nél is több helyet igényel!
Ha erre nem gondolunk időben, és a tervezővel sem készíttetünk kiviteli tervet erre a csomópontra, akkor könnyen előfordulhat, hogy egy lépcsőn kell feljutnunk a szobából való kilépéskor a teraszra… (A belső, helyiségek közti födémbe ugyanis csak legfeljebb kevéske hőszigetelés kerül, hiszen ott fűtött helyiségeket választunk el, így a két padlósík csak gondos tervezés esetén fog egy síkba kerülni!)
És rejtett aknákból még jócskán van. A dilatációk, a fagyállóság, a teraszkorlát rögzítése mind-mind ide tartozik.
Ezekről, és még rengeteg hasonló, hasznos tudnivalóról is olvashatnak az Építem a házam könyvsorozat december 15-én megjelenő III. kötetében!
Hamarosan már rendelhető!