Tervcafés tapasztalatok
Az elmúlt héten két telt házas beszélgetést is tartottunk: az ötödik Tervcafétés első alkalommal Otthonfelújítók Klubját. Talán nem felesleges néhány jellegzetes tapasztalatról beszámolni azoknak is, akik nem voltak ott. Íme, talán a legtipikusabb!
Az Építem a házam könyvsorozat első kötetében részletesen bemutattuk azokat a tervfajtákat, amelyek egy családi házas építkezésen szóba kerülhetnek. Azt is leírtuk, hogy a Magyarországon (valószínűleg olcsósága miatt) legnépszerűbb ún. engedélyes terv valójában a hatóságok számára készül, a nekik legfontosabb információkat tartalmazza, nem az építkező számára legfontosabbakat! (Ezen csak a ház méretei és belső elrendezése szerepel, valamint egy-két olyan metszet, amelyből az engedélyező hatóság meg tudja állapítani, hogy a majdani épület megfelel-e az előírásoknak.)
A Tervcafé-kon rendszeresen kiderül, hogy „a papír mindent elbír”. A gondok sokszor akkor kezdődnek, amikor valakinek három dimenzióban meg kell valósítani a papírra vetett vonalakat.
Egy engedélyes terv nem tartalmaz részletes csomóponti rajzokat (azaz, hogy egy-egy épületszerkezetet pontosan hogyan kell megépíteni) és nem tartalmaz precíz rétegrendeket sem (tartalmazhatna, de tapasztalataink szerint nem tartalmaz.)
Képzeljünk el két házrészletet! Az első egy kellemes, árnyékos reggeliző helyet jelentő teraszt kapcsol például az étkezőhöz (Szoba 1.). A terasz fölé „belóg” a tetőtérben elhelyezett egyik hálószoba.
A tervvázlat szépen kirajzolva tartalmazza mind a földszint, mind az emelet alaprajzát. A kérdés csak az: milyen rétegrendű födém kerül a kettő közé? Nem nehéz elképzelni, hogy a terasz fölé egy igen jelentős hőszigetelést kellene a födémbe beépíteni, míg a két fűtött helyiség közé erre nincs szükség. A gond csak az, hogy egyféle födémvastagságot kellene létrehozni, hacsak nem akarunk egy lépcsőt is beiktatni a 2. szoba közepére? Mihez igazodik majd a födém rétegrendje: a fűtetlen teraszhoz, vagy a fűtött 1. szobához? (A válasz eddigi tapasztalataink szerint: 1. nem derül ki a tervből; 2. általában a szobához, jó nagy alulról hűlő felületet hagyva a terasz fölött)
De meg is fordíthatjuk a problémát. Az alábbi rajz egy tipikusan lejtős terepre elképzelt ház részletét vázolja. Itt az alsó szint fölé egy teraszt képzeltek el.
A kérdés ugyanaz: mihez igazítjuk a födém rétegrendjét? Ha nem kerül bele szigetelés, akkor az 1. szoba jókora hőveszteséget fog elszenvedni a terasz felé. Ha teszünk, akkor 1. a 2. szoba adott belmérete mellett megnő a ház magassága; 2. ha mindez csak a kivitelezés során derül ki, akkor jó magas kilépőt kell elszenvedni a teraszhoz kijutáshoz (a terasz rétegrendje akár 40 cm is lehet: födém+vízszigetelés+hőszigetelés+burkolat!)
Tanulság: ne spóroljunk a „háromdimenziós részletek” kitalálásán! Ne engedjük, hogy szakembereink nagyvonalúan túllépjenek ezeken a problémákon, mert egyszer úgyis meg kell oldani őket
Következő Tervcafé: május 30. (hétfő), 17 óra! (Ide kattintva lehet már most jelentkezni!)
