Hőszivattyúk rendszerben gondolkodva (VIDEÓ!) - Építem a Házam

Hőszivattyúk rendszerben gondolkodva (VIDEÓ!)

Hőszivattyúk rendszerben gondolkodva (VIDEÓ!)

– avagy tények és tévhitek napjaink egyik legfelkapottabb gépészeti eszközéről

Szerző: Kardos Ferenc

HőszivattyúkNem kérdés, hogy a hőszivattyúk napjaink legtöbb port kavaró gépészeti eszközei közé tartoznak – és egyre elterjedtebbek.
Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy a hőszivattyúkat nem önmagukban érdemes szemlélni, hanem abban a rendszerben, amelyik köréjük épül.
Ezek a rendszerek fogják ellátni a fűtés, a hűtés, és esetleg a melegvíz-termelés feladatát, és magának a rendszernek a kialakítása jelentősen javíthatja vagy ronthatja a hőszivattyú “jóságát”.
A bő fél órás videóban erről is szó esik – és még sok mindenről, amit a hőszivattyúk kapcsán tudni érdemes!

Erről lesz szó a videóban!

Mire kell odafigyelni egy alacsony energiafogyasztású ház tervezése során?
Milyen tévhitekkel találkozni a hőszivattyúk kapcsán?
Drága-e a hőszivattyúzás?
Levegős és talajhős hőszivattyúk – előnyök és hátrányok
Konkrét számadatok!
Mi köze a hővisszanyerős szellőztetésnek a hőszivattyúkhoz?

Ilyen izgalmas témákról esik szó a bő fél órás videóban, ami Kardos Ferencnek a 2019. április 10-i Tervcafén elhangzott előadását tartalmazza!

 

Ha még többet szeretne megtudni a hőszivattyúkról, azok fűtési, hűtési és melegvíz-készítési funkcióiról, akkor olvassa el e-könyvünket is! 
Bővebb információ ide kattintva!

 

Ha tetszett a videó, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!

Kategóriák: Gépészet, Hőszivattyú, Megújuló energia, Passzívházak, Szellőztetés

Vélemény? (2) ↓

2 Hozzászólások

  1. András január 4, 2020

    Tisztelt Kardos Ferenc!

    Több kiváló cikkét olvastam már és érdekelne a véleménye a következő épületgépészeti elképzelés kapcsán.

    Adott egy 100 nm-es ház alapja, melyet 60cm lábazattal emelnek meg, mely lábazatot belülről polisztirollal hőszigetelik. Ezt követően a lábazat hőszigetelésén belüli területet néhány cm homokréteggel feltöltve a homokba csőkígyót ágyznak (a padlófűtéshez hasonlóan). Majd felette feltöltik földdel, melynek tetejére ismét homokrétegbe egy újabb csökígyót ágyaznak, majd lefedik egy réteg polisztirollal és ezt követően a szerelőbetont megöntik rá.
    Ezzel kialakítanak egy a ház aljzata alatt elterülő hőtárolót (cca. 50 köbméteres), melyet az alsó csőkígyóba táplált hővel, nyáron a háztetőn elhelyezett vákumcsöves napkollektor rendszerrel fűtenek fel és tárolják el a keletkezett hőt. A téli időszakban pedig a felső csőkígyó (mint hőcserélő) segítségével veszik ki a hőt, mint egyfajta talajkollektorral (persze a téli időszakban is ui. működik a vákumcsöves napkollektor rendszer és – ugyan alacsonyabb “hatásfokkal” – valamelyest csökkenti az így kialakított hőtároló hővesztését.
    A ház aljzata alól így kinyert hőt, vezérel árammal kombinált pufertartály segítségével hasznosítanák padlófűtésre.
    A ház hőszigeteltségét tekintsük a jelenelgi jogszabályokkal kompatibilisnek (nem passzív ház).

    Érdekelne, hogy mi a véleménye? És persze, mi a javaslata? Milyen hatékonyságú lehetne egy ilyen rendszer?

    Üdvözlettel :

    András

    reply
  2. Kardos Ferenc január 5, 2020

    Tisztelt András!

    Köszönöm a bizalmat és az érdeklődést, ez egy izgalmas kérdés.

    Az Ön által vázolt energia spájzolás 30-40 évvel ezelőtt kísérleti terület volt a fűtéstechnikában. Német és osztrák megvalósulásokról hallottunk, itthon a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola is épített egy ilyen rendszert mérés és tanulmányozás céljára. Szezonális tározó néven lettek ismertek ezek a megoldások. A kivitelezett rendszerek túlságosan költségesnek bizonyulhattak, manapság már nem is beszélnek erről a szakmában. Talán ezen kivitelezések tanulságain alapult a későbben kialakult passzívház építési technológia, ahol csak real-time, vagyis valós idejű napenergiahasznosítást terveznek.
    10-12 évvel ezelőtt volt saját találkozásom a témával, mikor is egy ügyfelünk kérésére készítettem kalkulációt egy családi ház szezonális tározójára.
    Az épület korát messze megelőző szigeteltséggel készült, 120-150 nm körüli (erre nem emlékszem pontosan) fűtött alapterülettel, méretezési állapotban 6 kW hőveszteséggel (Hajdú-Bihar volt a kivitelezés helyszíne, ott –15 °C-ra kell méretezni).
    Az épület téli kifűtéséhez szükséges energia igényt 5 db 30-as, vákuumcsöves napkollektor tudja biztosítani. A napenergia 2/3 része a nyári félévben jelenik meg, ezt kellett elhelyezni egy szezonális tározóban.
    A tárolás céljára víz közeget választottam, mivel elérhető áron nem létezik nagyobb fajhővel rendelkező anyag. A tároló felfűtési véghőmérsékletének 90 °C került kiválasztásra. A szükséges tároló méret 160 m3-re adódott, tervezett elhelyezése a talaj szintje alá volt elképzelve. Mivel a tároló véghőmérséklete közel 80 fokkal magasabb, mint a talajhőmérséklet, és a hőtárolás időtartama meghaladja a 6 hónapot, igen vastag hőszigetelés került kiválasztásra, 1 méter, azaz 100 cm! A tervezett tároló egy kocka forma volt betonból, ahol az alsó sík alatti hőszigetelésnek 200 tonnás terhelést kell viselni. Ez esetben a felhasználható anyagok kiválasztása is érdekes feladat.
    A méteres hőszigetelés vastagság ellenére a hőveszteség számottevő, emiatt újabb 2 db 30 csöves napkollektort kellett betervezni a veszteségek pótlására.
    Az immár összesen 7 db 30 csöves napkollektor elhelyezésére egy déli tájolású tetősík szükséges, legalább 35 nm felülettel, 30 fokos elevációs szöggel, a maximális éves hozam elérése érdekében.
    Ha víz helyett homokot választanánk a tároló feltöltésére, akkor 308 m3 -es térfogat lenne szükséges (a víz hőkapacitása 4,2 J/cm3°C, a homoké 2,18 J/cm3°C).
    A szükséges méretek meghaladták az építtető előzetes elképzeléseit. Mélyépítő mérnök lévén azonnal átlátta, hogy – 2008 körüli árszinten – csak a szezonális tározó megépítése meghaladja a 10 mFt-ot, amely a családiház szerkezetépítési költségének több mint felét meghaladja.
    Ehhez járulna még a napkollektoros rendszer kiépítésének 2-3 mFt-os költsége. A tervezett rendszer természetesen terv maradt, nem lenne racionális megépíteni.
    Ezekből a számokból véleményem szerint jól lehet arányosítani a kérdésben felvetett épületre vonatkozó költségeket, arányokat. András háza gondos kivitelezés mellett kb. 4 kW hőigényű lesz, tehát a fenti számok kétharmadával lehet kalkulálni.

    Az András által vázolt rendszernél még két szempontot figyelembe kell venni. Az egyik az, hogy a padló alatt aligha lenne 100 cm-es hőszigetelés, vagyis a hő nagy része nem „élné túl” a fűtési idény kezdetéig tartó időszakot, viszont a lakás nyár végére már „kazán üzemmódban” működne a melegedő padló miatt. Ez önmagában ellehetetleníti a rendszer használatát, a téli fűtés nyárira változna.
    A másik dolog az, hogy az épület alatti homokba ágyazott csőrendszer hozzáférhetetlen helyen lenne. Nagyon időálló csöveket lehetne csak használni, a hosszú élettartamú műanyagcsövek a napkollektorból érkező magas hőmérsékletek miatt nem alkalmasak erre a célra. Egyedüli választás a lágy rézcső, max. 22 mm-es méretben kapható, ára 2600-2700 Ft/m. 20 cm-es osztással 500 méterre lenne szükség, ez önmagában 1 300 000 Ft, ennyi pénzért már egy geós hőszivattyút is lehet venni.
    Az elgondolt rendszerből egyetlen komponenst azért javasolnék beépítésre, csak máshová.
    A sávalap belső síkjára kerülő EPS szigetelőlemez nagyon hasznos lenne, de a betonalap KÜLSŐ síkján, mintegy bent maradó zsaluanyagként. Ezzel megszüntethető a sávalap vonalmenti hőhídja, és az épület alatti földtömeg lassan átveszi a lakás hőmérsékletét, szinte megszűnne a hőveszteség a talaj felé. Ez egy passzívházaknál alkalmazott technika, érdemes megvalósítani.
    Biztosan felmerülnek még kérdések, állok rendelkezésre a TervCafén, vagy cégünknél az ingyenes gépészeti konzultáción
    https://kardoslabor.hu/#nyilt-napok

    reply

Vélemény?