Keressen egymillió forintot! (Nem vicc!)

Keressen egymillió forintot! (Nem vicc!)

 – egy elcsépelt marketingszöveg, ami könnyen igaz is lehet

„Keressen egymillió forintot néhány óra leforgása alatt – nulla forint befektetésével!”
Ön hogyan reagálna egy ilyen hirdetésre?
„Megint egy átverés” – legyintene, és már lépne is tovább?
Netán azonnal sietne regisztrálni egy ilyen című konferenciára?
A mai blogbejegyzés azt próbálja meg bebizonyítani, hogy – bármilyen hihetetlen is – a címben megfogalmazott ígéret igenis teljesen reális házépítők, házfelújítók számára!

Megrendeztük az első „milliomos konferenciát”!

„Keressen egymillió forintot néhány óra leforgása alatt – nulla forint befektetésével!
Ön eljönne egy ilyen üzenettel meghirdetett konferenciára?
Az a meglepő állításom, hogy Ön most pontosan egy ilyen konferencián van!”
Valahogy így kezdtem saját előadásomat szeptember 14-én, szombaton az Amit az energiatakarékos építésről, lakásfelújításról tudni kell című konferencián, amit Az építő közösség és az Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesülete közösen szervezett, és amit mi csak „edzőtábor felújítóknak” megnevezéssel illettünk.
A borús, esős idő ellenére is szép számmal jöttek el jövendő házépítők és felújítók – bár kicsit csalódottan vettük tudomásul, hogy jónéhány regisztrált nem érkezett meg.
A visszajelzések alapján rengeteg hasznos információhoz, tipphez jutottak hozzá a vendégeink a szigetelés, a gépészet, a megújuló energiák, a nyílászárók, az árnyékolás, a szellőztetés, az építkezés előkészítése és finanszírozása témájában.
Mivel néhány óra alatt hatalmas információmennyiség zúdult a hallgatók nyakába (még ha rövid, és lényegre törő előadások váltották is egymást), így jó hír lehet mindenki számára, hogy az előadásokat
felvettük és nemsokára mindenki számára hozzáférhetővé tesszük!
Jónéhány képet találnak az „edzőtáborról” a Facebookon ide kattintva!

De nézzünk két példát arra, hogyan is lehet súlyos százezreket, milliókat megtakarítani egy-egy ilyen konferencián, vagy akár egy-egy Tervcafén való részvétellel!

1 m² = 200.000 Ft

Az Építem a házam könyvsorozat I. kötetében durva becslésként azt ajánljuk, hogy nagyjából 200.000 Ft/m²bekerülési költséggel számoljon az, aki házépítésre adja a fejét. (Az „optimisták” vehetik ezt bruttó összegnek, de a realitás inkább a nettó érték.)
Ha valaki kész lakást vásárol (az egyszerűség kedvéért 200.000 Ft/m² áron), akkor nagyon megnézi, hogy megéri-e például egy 60 ²-es lakás helyett 63 m²-est vennie, és így plusz 600.000 Ft-ot kiadnia.
Általános tapasztalat, hogy családi ház építése esetén sokkal nagyvonalúbban bánunk a négyzetméterekkel. ATervcafékra hozott terveken bizony nem nehéz 5-10 m² teljesen felesleges alapterületet felfedezni! (Kapásból 1-2 millió forint!!)
Vegyük például az alábbi házrészletet! (Elárulom, hogy a saját házunkról van szó…)
A terv logikáját nem nehéz felfedezni, a mellette levő „fontosabb” helyiségek gyakorlatilag kiadták a különálló WC hosszanti méretét. Az eredmény: 2 m²-nyi hely, amit igazán semmire nem lehet használni. (Ha még legalább tárolótér lehetne!) Ugye mi mindent lehetne venni 400.000 Ft-ból?

Okos felújítás – rossz időzítéssel

Remélem a konferenciánkból is kiderült, megerősítést nyert: felújítani megéri!
Egyáltalán nem mindegy viszont, hogy ezt a jó döntést mennyire hebehurgya megvalósítás követi!
Tegyük fel, hogy valaki (nagyon helyesen) leszigeteli háza külső homlokzatát. Kellő vastagságú szigetelést választ és még a kivitelezés is példaértékű. Hogyan „érhető el”, hogy mégis ablakon kidobott pénz legyen az erre fordított befektetés?
Például úgy, hogy előtte nem vizsgálja meg, hogy rendben van-e a falak alsó vízszigetelése!
Ha ugyanis annak idején nem vízszigetelték le szakszerűen az alapot, vagy az akkor lerakott vízszigetelés már nem funkcionál megfelelően, akkor a talajban levő nedvesség felkúszik a falakban és folyamatosan „áztatja” a frissen felhordott szigetelést.  Márpedig a homlokzati (ún. nyitott cellás) szigetelőanyagok nagyon érzékenyek a nedvességre. Többé-kevésbé igaz ökölszabályként elmondható, hogy 1% nedvesség 10%-al rontja a hőszigetelő-képességet! Azaz: mintha semmit sem tettünk volna a falra! (Még az is lehet, hogy a helyzet rosszabb lesz, mert a homlokzati hőszigetelő rendszer által lezárt falszerkezetből még a nedvesség is nehezebben tűnik el!)
És hogy még tovább fokozzam az elborzasztást: az is lehet, hogy most még kitart a vízszigetelésünk, de már az utolsókat rúgja! Azaz:a probléma még nem, de nemsokára már érzékelhető lesz. (Ez igenis reális veszély lehet egy közepesen régi házon. Nem is olyan régen még Magyarországon a kátránypapír jelentette sok helyütt a vízszigetelést. Ez az anyag már akkor sem volt teljes értékűen alkalmas erre a célra, de ráadásul élettartama is véges. Egész egyszerűen elbomlik a szerkezeten belül.)

Íme egyetlen(!) jótanács, amivel máris súlyos százezreket lehet spórolni. Hőszigetelni akkor érdemes nekifogni, amikor már rendbe tettük a fogadó felületetet!
(A teljesség kedvéért: léteznek olyan speciális hőszigetelő rendszerek is, amik segítenek elkerülni az előbb említett „nedvesség-bezárási” problémát – de ezek mindenképpen egyedinek számítanak.)

Sok-sok ehhez hasonló jótanács hangzott el két hete szombaton – nem érdemes lemaradni róluk.
Nemsokára lehet már igényelni az előadásokról szóló DVD-t!