Legendák helyett – a passzívházakról

Legendák helyett – a passzívházakról

– öntsünk tiszta vizet a pohárba passzívház-ügyben!

A passzívházakkal kapcsolatban jó néhány, nemegyszer önjelelölt ?mesteremberek? által terjesztett meghatározás, tudott és tudni vélt legenda kering. A téma egyik legavatottabb hazai szakértőjének írásában nem titkolt cél az ilyen irányú mítoszok megerősítése vagy megdöntése.

A passzívház olyan épület, amelyben a kellemes belső klíma ? mind nyáron, mind pedig télen ? hagyományos (aktív) fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. Ez a passzívház extrém jó hőszigetelésének köszönhető, mind az aljzat, a falak, a födém, mind pedig a nyílászárok tekintetében. A szellőztetés egy passzívházban mindig kontrollált módon, hővisszanyerővel ellátott szellőztető berendezéssel történik. Így egyrészről folyamatosan biztosított a kiváló levegőminőség, másfelől a szellőztetési hőveszteség is a töredékére csökkenthető. Tehát a passzívházban fellépő összes hőveszteség olyan minimális, hogy annak pótlásához nincs szükség külön fűtési rendszer kiépítésére, a fűtés jelentős részéről a házban jelenlévő passzív energiaforrások gondoskodnak.

Mítosz: Nem nyitható ki az ablak

?Passzívház? Isten mentsen, nem tudja, hogy ott még az ablakot sem lehet kinyitni?? Nos, ez a mítosz talán egyidős az energiatudatos építészettel. A biztonság kedvéért szögezzük le: a passzívházban lehet és szabad ablakot nyitni, sőt előfordulhatnak speciális esetek, amikor ez kifejezetten javasolt. A szellőztetés feladata a lakótérben felhalmozott magas pára- és szén-dioxid-tartalmú levegő friss oxigéndúsra cserélése és a megfelelő páratartalom beállítása.
A mai szabvány, főként az ablakoknak köszönhetően, minden épület esetén tartósan légzáró kivitelezést ír elő, ezért óránként minimum 5-10 perc szellőztetésre van szükség. A passzívházban a szellőztetés állandó, automatikus és magas hővisszanyerési hatásfokkal működik, tehát nem a lakóknak kell gondoskodniuk a szükséges szellőztetésről. És mi történik áramszünet esetén? Ez esetben a szellőztetés javasolt, akárcsak a hagyományos épületben. Vannak mítoszok lélegző szerkezetekről, de ezek már inkább a mese kategóriájába tartoznak. Lélegezni ugyanis csak élő szervezetek tudnak, épületeink maximálisan páraáteresztő képességgel rendelkezhetnek. A legjobb ilyen szerkezetek természetes anyagokat tartalmaznak (teherhordóként: fát, agyagot vagy vályogot, szigetelésként: cellulózt vagy gyapjút). Sajnos pont ezek az anyagok a legdrágábbak. De nemcsak a teherhordó és a szigetelőanyagok a mértékadók, hanem a teljes szerkezet, festéssel együtt. Páraáteresztő szerkezet esetén nem alkalmazhatunk hagyományos diszperziós festéket (több mint 80%-ban ez az elterjedt), csak mészfestékeket vagy speciális páraáteresztő bevonatokat. Külső oldalon sem használható az elterjedt műgyantaalapú vékonyvakolat, csak a drágább szilikátos. És ha mindenből a legjobbat használtuk, akkor is a pára maximum 3-5%-a távozik a szerkezeten keresztül, a maradék 95-97% ekkor is a szellőztetésre marad.

Mítosz: Gyertyával lehet fűteni

Ez a mítosz már túlzottan optimista. Ugyanakkor attól függ, hogy mit értünk fűtés alatt, és mik az elvárások. Tapasztalatok szerint egy Magyarországon épített minősített passzívházban télen sem megy a hőmérséklet 15-16 °C alá, főként a szoláris nyereségnek köszönhetően. De természetesen az elvárt 22-24 °C-hoz kiegészítő fűtésre van szükség. Talán nem mindenkinek törvényszerű, de egy épületet azért kell fűteni, mert az energiát veszít.
Az első hazai minősített passzívház, 126 m²-es szadai, -15 °C-nál a vesztesége 1500 Watt, ez annyi, mint egy komolyabb hajszárító fogyasztása, de ennyi energia szabadul fel, ha hat ember az épületben tartózkodik vagy meggyújtunk húsz darab gyertyát. Természetesen ettől függetlenül minden épületet ellátnak a szükséges fűtéskiegészítéssel, így általában a passzívházak is termosztáttal vezérelhetők. Csak a fenntartási költségekben van a különbség: ha a fogyasztást átszámoljuk gázra, akkor Szadán 165 m³, egy 10 éve hagyományos módon épült családi házban 3150 m³ gázra van szükség évente.

Mítosz: semmi különleges

A hatékony minőségbiztosítás egy valódi gyenge pont a passzívház-szabványban. Ma Magyarországon divat passzívházakról beszélni, tervezni vagy azt építeni, azonban minden megrendelőnek tudnia kell: nincs igazi biztosíték a kész épület minőségére. Az egyetlen kötelező előírás a légtömörségi vizsgálat. Vannak viszont árulkodó jelek: Ha a tervezés során nem készül PHPP számítás, vagy a tervező nem tudja mi az, vagy nem tartja szükségesnek, biztosan nem lesz passzívház a készülő épületből. Vagy ha a tervező, kivitelező nem tud felmutatni már minősítéssel rendelkező épületet, szintén nagyobb körültekintéssel kell eljárni. Nemcsak a hirdetésben, hanem a szerződésben is passzívháznak kell szerepelnie. Passzívház-bizonyítványt kizárólag a PHPP alapján állíthatnak ki, a darmstadti Passivhaus Institut engedélyével. Ennek az ára körülbelül 1500 euró.

Passzív energiaforrás

A passzívházak legfőbb passzív energiaforrása az ablakokon keresztül beérkező napfény, valamint a gépek és a bentlakók által leadott hő.

A PHPP-számítás

A PHPP-számítás (passzívház tervező csomag) a passzívház tervezés elengedhetetlen része. Ezt a számítást a darmstadti Passivhaus Institut fejlesztette ki, és tulajdonképpen egy, az EN 832 európai energiamérleg eljáráson alapuló, Microsoft Excel alatt futó tervezési segédletről van szó.
A program segítségével az építésztervező viszonylag egyszerűen elvégezheti a szükséges számításokat, tesztelheti a felmerülő alternatívákat. Több tucatnyi, passzívházban végzett mérés igazolta, hogy általános körülmények között a PHPP-ben előzetesen kiszámolt hőszükséglet messzemenően megegyezik a későbbi ténylegesen fellépő fogyasztással. (Forrás: www.passzivhaz-akademia.hu)

Mennyibe kerül?

Magyarország első minősített passzívháza kulcsrakészen 230 000 (bruttó) forintba került négyzetméterenként.

Autonóm ház

Az autonóm ház egy olyan passzívház, amely a hálózatoktól (víz, gáz, villany, csatorna) függetlenül tud működni. Ezt úgy képes elérni, hogy igényeit kizárólag a természet megújuló forrásaiból nyeri.

Drága a passzívház?

Szerencsére ma már ez a megállapítás sem igaz, a költségek egyszerűen eltolódnak az épületszerkezetek felé. A szigetelések vastagsága passzívházak esetén, az épület formájától függően 25-35 centiméter, szemben a hagyományos 5-10 centiméterrel. Az épületek alapozásához lemezalapra van szükség, a hagyományos sávalapok hőhídasak. A nyílászárók légtömörek, és háromrétegű üvegezéssel vannak ellátva. Ezek természetesen többe kerülnek a megszokottnál. A gépészet viszont a szükséges szellőztetéssel együtt sem éri el a hagyományos házak költségeit, tapasztalatok szerint hagyományos (110-150 m²) méretek esetén 35 000-40 000 Ft/m² között meg kell állnia.

szerző: Béleczki Attila