Alattomos és alig kivédhető csapda építkezőknek (Építési szezonnyitó blog)

Alattomos és alig kivédhető csapda építkezőknek (Építési szezonnyitó blog)

– de hogy kerül ide a választás előtt a magyar GDP alakulása?

Szerző: Bodnár György

Hogyan sikerült az építkezés? Mennyire vannak megelégedve a végeredménnyel?
Ha megkérdezünk házépítőket, házfelújítókat az építkezés végén, akkor – eléggé magától értetődő módon – kétféle választ kapunk:
– Egy rémálom volt, örülök, hogy végre túl vagyunk rajta!
– Mi meg vagyunk elégedve az elkészült házzal, jól sikerült az építkezés.
Valójában azonban létezik egy harmadik, sokkal alattomosabb kategória is – erről lesz szó ebben a mai blogban!

Egy látszólag egyáltalán nem ide tartozó hír

Közeledik az idei választás. Röpködnek az ígéretek, a kritikák és az öndicsőítések.
A kormány generálta hírekből például megtudhattuk, hogy a magyar gazdaság dübörög: az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP) például fantasztikusan, az uniós átlagot meghaladó mértékben nőtt az elmúlt években.
Jó hír, elégedettségre okot adó hír.
Nézzünk azonban kicsit a dolgok mögé.
Az alábbi táblázatot a KSH által közreadott statisztikából gyűjtöttem ki.
Szándékosan az elmúlt 2 x 8 év távlatát választottam – így még akár választási segédeszközként is szolgálhat a táblázat vasárnapra.
Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tsdec100.html

Következtetések – hogyan is állunk valójában?

A táblázatból (amely csak néhány országot tartalmaz most az EU-térségből) a következők olvashatók le.
– A magyar GDP tényleg az EU-átlagot meghaladó módon nőtt.
– Ezzel együtt csak távolodtunk a nálunknál alacsonyabb növekedést produkáló Ausztriától. (Alul látszik a tényleges (nem százalékos!) különbség a periódus elején és végén.
– Szinte valamennyi, a velünk egy „kategóriába” eső ország meghaladta a mi fejlődési ütemünket.

Tehát: a magunk módján jól teljesítettünk, de az elmúlt 16 évben másokhoz és a lehetőségekhez képest elég siralmasan. (Remélem sikerült kellően felhergelnem a politikai pártok elvakult híveit…)

A házépítés és házfelújítás analógiája

Az előző bekezdés utolsó mondata tulajdonképpen már meg is fogalmazta azt a tanulságot, amit ebbe a blogbejegyzésbe be akartam sűríteni:
Lehet, hogy önmagában nézve meg vagyunk elégedve az építkezésünkkel (és ez mindenképpen a jobbik eset!), de ettől még lehet, hogy az abba fektetett pénz és energia messze-messze elmarad a lehetőségektől!
Ugyanannyi pénzből építhettünk volna jobbat is.
Kicsivel több pénzből építhettünk volna sokkal jobbat is.
Saját ismereteink alapján úgy véljük, hogy egy korszerű, XXI. századi házat építettünk, de objektíven nézve ez távolról sem igaz. (És jó eséllyel házunk pár éven belül jelentős értékcsökkenést fog elszenvedni a piacon.)

Azaz: ha csak belülről, saját világunkból, saját tudásunk korlátai mögül nézzük az építkezést, lehet, hogy elégedettek lehetünk. De ha kilépünk ezen korlátok közül, akkor már akár egészen más kép is tárulhat a szemünk elé.

Mitől rejtett ez a csapda?

Ha fölös pénzünket részvényekbe fektetjük, akkor döntésünk helyessége később visszaigazolást nyer: vagy emelkedik a részvényeink értéke (és ekkor jól döntöttünk a befektetéskor), vagy pedig csökken (és ekkor rosszul).
Egy építkezésen döntéseink eredménye ilyen közvetlen módon soha nem nyer visszaigazolást.
Mi lett volna akkor, ha…?
Soha nem tudjuk meg, mert csak a megvalósult megoldás eredményeivel szembesülünk…
(Ez persze egyben kegyes ajándék is az élettől, hiszen így nem kell egyfolytában átkoznunk magunkat 🙂 )

Ha egy kicsit elgondolkodunk az előbbi kijelentésen, akkor egy komoly veszély tárul elénk, amit talán legjobban a háztervek példáján lehet bemutatni.
Egy átgondolt, komplex és részletes kiviteli terv kétségtelenül sokkal többe kerül, mint egy elnagyolt vázlatterv. Bizalom, hit, (és tudás!) kell ahhoz, hogy elhiggyük, az ebbe történő befektetés jó befektetés lesz. Többet, több ablakon feleslegesen kidobott pénzt fog a későbbiekben megspórolni nekünk, mint amennyi többletköltséget jelent.
És sajnos ugyanilyen a termékek, műszaki megoldások által kínált előnyök jelentős része: bizalom, hit és tudás kell ahhoz, hogy befektessünk ezekbe a közvetlenül nem látható értékekbe, előnyökbe.

Hogyan szerezhetjük meg a hitet, a bizalmat és a tudást?

Mint a blog elején bemutatott példa is szemlélteti: semmiképpen nem a könnyen fogyaszthatóan elénk tárt féligazságokból! (Tévedés ne essék, a féligazságokkal nem csak a politika traktál bennünket, hanem ezek ömlenek ránk percenként a reklámokból!)

A lehetőségeink valódi értékeléséhez, döntéseink igazi megalapozottságához utánjárásra, minimális jártasság megszerzésére van szükség. (Mint ahogy ezt a mellékelt táblázat szemlélteti.)
Bonyolult és sokrétű világunk minden területén ez ma már lehetetlen, de egy olyan ritka, és nagy értékű beruházás esetén, mint amilyen egy építkezés, mindenképpen erősen ajánlott.

Az építő közösség pontosan ezt a célt tűzte ki célul: nem konkrét tippeket akar adni, nem egy oldalban elférő féligazságokat – hanem olyan szemléletet, és olyan alaptudást, amire a siker reményében támaszkodhatnak döntéseik meghozatalakor. (Ezért is születtek az Építem a házam könyvek!)  
Ezen tudás, ezen kitekintés birtokában remélhetőleg nagyobb, „európai” távlatokban is látni fogják építkezésüket, elkerülve a bevezetőben felhozott „harmadik út” csapdáját.

Használják Az építő közösséget a most kezdődő építési szezonban is (Építem a házam könyvek, Tervcafék, Építem a házad Klub)!  🙂