Lehet-e télen hőszigetelni? - Homlokzati hőszigetelés télen

Lehet-e télen hőszigetelni?

Lehet-e télen hőszigetelni?

Lehet-e télen hőszigetelni?

– avagy a homlokzati hőszigetelés kényes pontjai

homlokzati hőszigetelés télen

Mivel kevés a szakember, az idő szerepe felértékelődött. Az építkezők sokszor annak is örülnek, ha a mesterek valamikor nagy nehezen időt tudnak szakítani rájuk. Ez azonban komoly veszélyeket is rejt, mert egy házépítés vagy házfelújítás során bizonyos technológiai folyamatok nem végezhetők bármikor.
Felhordható-e például a homlokzati hőszigetelés télen? Helyén való-e, ha kihasználva a tél egy-egy enyhébb periódusát, ennek is nekiállnak a kivitelezők?
Kékesy Pétert, a Baumit alkalmazástechnikai vezetőjét kérdeztem meg ezzel kapcsolatban.

 

Ha inkább meghallgatnád

Péter jótanácsait a homlokzati hőszigetelés időjárási korlátairól a képre kattintva meg is hallgathatod!
De itt a posztban is összefoglalom a lényeget.

                               

 

Amit a vizes technológiákról mindenképpen tudni érdemes

Egy mai építkezés sokban hasonlít az elfoglalt emberek konyhájára: egymást érik az előregyártott, félkész termékek, melyekhez csak (megadott receptúra alapján) vizet kell adni, és máris beindulnak azok a vegyi folyamatok, melyek révén a termék kifejti áldásos hatását. Ma már ilyen a habarcsok, a vakolatok, a ragasztók nagy része.
Közös bennük, hogy a víz egyfajta segédanyagként szolgál a folyamatban: beindítja a kötési folyamatot, aztán szép lassan elpárolog, hátrahagyva a megszilárdult, megkötött végterméket.
(Ezt a folyamatot részletesen végigkövetjük az Építem a házam 2. kötetében. Klassz kis rajzokon szemléltetjük, hogy a töltőanyagból és a kötőanyagból hogyan lesz víz hatására késztermék. Ezen két összetevőn kívül a színes vakolatok még pigmenteket is tartalmaznak.)

A dolog kulcsa, hogy a víz olyan ütemben párologjon el, hogy a kötési folyamat optimális legyen. Azaz pontosan olyan, ahogy azt a gyártók vegykonyhájukban kitalálták.
Az ilyen jellegű anyagok jellemző kötési ideje 12-36 óra, amit azonban a külső körülmények alaposan felboríthatnak. Például a hideg.

 

Az ökölszabály – és ami mögötte van

A hideg levegő kevesebb párát (vízgőzt) képes magában tartani, mint a meleg, ezért hideg környezetben lelassul a víz elpárolgása, ezáltal lelassul a kötési folyamat. (Akár több hétre is nőhet!)
Ehhez nem kellenek súlyos mínuszok! (Mínuszokban a kicsapódott pára még meg is fagyhatna, további károkat okozva.)
Ökölszabályként azt szokták mondani, hogy +5 oC alatt nem lehet vizes technológiákkal dolgozni. (Különböző adalékszerek segítségével ez levihető esetleg 0 oC környékére, de egy családi ház építésénél ez többnyire eléggé felesleges pénzkidobás.)
Ez az ökölszabály elég ismertnek számít az építkezések világában, de az értelmezés kapcsán mégis félreértések szoktak adódni.
Nézzük, mit szoktak a szakemberek is gyakran elfelejteni!

 

Amit a szakemberek is sokszor elfelejtenek

1. A +5 oC-os határhőmérséklet nem csak a környező levegőre vonatkozik! Az anyagnak és az alapfelületnek is ennél melegebbnek kell lennie!
A homlokzati hőszigetelés esetén ez még nem is annyira nagy korlát, de a következő…
2. A folyamatban részt vevő előbbi három “szereplő” (levegő, anyag, alapfelület) mindegyikének végig a kötési folyamat alatt +5 oC-nál melegebbnek kell lennie!
Hiába van tehát napközben enyhébb idő, ha éjszakára fagypont környékire hűl a hőmérséklet – miközben még javában zajlik a kötési folyamat!

 

Felvihető-e a homlokzati hőszigetelés télen?

A homlokzati hőszigetelés valójában egy több rétegből álló rendszer (erről is esik szó bőven az Építem a házam 2. kötetében!), melyben általában két összetevő is érintett a vizes kötési folyamatban: a ragasztó és a homlokzati vékonyvakolat.
Az imént bemutatott technológiai korlátok főként az utóbbira jelentenek veszélyt. Amíg ugyanis nem fejeződik be teljesen a kötési folyamat, addig az összetevők (köztük a pigmentek!) még „szabadon”, nem kötött állapotban vannak. A falon esetleg kicsapódó nedvesség vagy éppen egy komolyabb csapóeső így még könnyedén kimoshatja őket a vakolatból. Amitől aztán jó rondán foltos lehet a fal
A ragasztó esetében az lehet veszélyes, ha a szakember úgy folytatja a rendszer további elemének/elemeinek felhordását, hogy az alul levő ragasztó nem kötött még meg teljesen (mert például a mester rutinból normál kötési időkkel kalkulál a megváltozott időjárási körülmények között is…). Nem nehéz belátni., hogy ez sem túl szerencsés…

 

Hol hagyhatjuk abba a homlokzati hőszigetelő rendszer építését télire?

Hát ezért van az, hogy a téli hónapokban egyáltalán nem javallott homlokzati hőszigetelést építeni.
Gyakori kérdés, hogy meddig kellene mindenképpen eljutni a hőszigetelő rendszer építésében még a tél beállta előtt – ha már látható, hogy reménytelen a végére jutni?
A válasz, hogy a hőszigetelést (legyen az EPS vagy kőzetgyapot) mindenképpen célszerű megvédeni a tél viszontagságaitól. Ha viszont erre rákerül a hálóbeágyazásos ragasztóréteg, akkor ez gond nélkül ki fog bírni egy telet (miközben védi az alatta levő szigetelést). Tavasszal aztán egy alapozással/tisztítással folytatható a munka a végleges vakolat/festék felhordásával.   

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:

Ha tetszett a bejegyzés, osszad meg barátaiddal, ismerőseiddel is!

 

Kategóriák: Építési hibák, Építkezés, Felújítás, Hanganyagok, Szigetelés

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?