– avagy egy alternatív hőszivattyús megoldás – számokkal illusztrálva Szerző: Kardos Ferenc A blogsorozat előző részében megígértük, hogy kicsit még jobban összezavarjuk az építkezőket! :-) A téma még mindig az épületgépészet, azon belül is a padlófűtés. Az infrafólia kapcsán írott…
Padlófűtés „éjszakai” árammal (4. rész)
– avagy a puffertároló, mint alternatíva a hő eltárolására (a padlószerkezet helyett)
Szerző: Kardos Ferenc
Alkalmas-e az elektromos padlófűtéssel megtermelt hő eltárolására a padlószerkezet?
Ezzel az izgalmas kérdéssel foglalkozott – egy olvasói levél kapcsán – egyik korábbi blogbejegyzésünk (https://www.epitemahazam.hu/padlofutes-ejszakaiarammal/), melyet aztán még néhány folytatás is követett a megkezdett gondolatmenet folytatásaként.
Az iménti blogbejegyzésben szereplő egyik ígéret azonban eddig még beváltatlan maradt: milyen alternatív megoldás van elektromos fűtés esetén a kedvezményes, csúcskizárt árammal megtermelt hő eltárolására?
Erről az izgalmas, zsebbe vágó kérdésről lesz szó a mai blogbejegyzésben!
Hőtárolás a beton helyett puffertárolóban
A Padlófűtés éjszakai árammal? (avagy további gondolatok egy infrafűtés-hozzászólás kapcsán) című blogbejegyzésünk arról szólt, milyen kellemetlenségekkel kell szembenéznünk, ha 16 órára való hőenergiát (mivel csak 8 órán keresztül áll rendelkezésre a vezérelt áram) közvetlenül a padlófűtés betontömegébe akarunk betárolni.
Ha a 288 000 kJ (5 kW max. hőigényű ház/lakás 16 órányi fűtési hőenergia igénye -13 °C-os külső hőmérsékletnél) hőenergia mennyiséget a szerelőbeton helyett egy fűtési célú puffertárolóba raktároznánk, akkor több pozitív fejlemény is származna ebből:
- nem rángatnánk a lakás és a padló betontömeg hőmérsékletét, nem reped a greslap, nem pattog ki a fugaanyag,
- pontosan tudnánk szabályozni a lakás hőmérsékletét, néhány tized fokon belül,
- nem szükséges levelibékát alkalmazni a másnapi időjárás jóslásához, ha holnap váratlanul jó idő köszönt ránk, akkor a felesleges hőmennyiség a puffertárolóban marad, nem fűtjük túl a lakást még jobban a padlóba betárolt hőenergiával, amelyet csak az ablakon tudnánk kiengedni.
Ilyenkor az elektromos fűtés nem közvetlenül a padlószerkezetet melegíti, hanem a puffertárolóban levő vizet. (És ez a víz, mint fűtőközeg jut a padlószerkezetbe.) A puffertárolóba ilyenkor elektromos fűtőbetét kerül.
Mekkora puffertároló kell?
Hány liter (kg) vízben lehet eltárolni 288 000 kJ hőenergiát?
A puffertároló maximális hőmérsékletét -13°C-os külső hőmérséklet esetén 99 °C-ig emelhetjük, és 30 °C-ig tudjuk „kisütni”. A különbség 69 K (lehet °C is), a víz fajhője 4,18 kJ/kg*K.
Egyenletünk így áll fel: 288 000 kJ /69 K*4,18kJ/kg*K = 288 000 / 288,42 = 998 kg
Ennek alapján a korábbi blogban figyelembe vett 22 tonna padló betontömegbe betárolható – és néhány kényelmetlen jelenséget okozó – hőenergia mennyiséget egy 998 literes puffertárolóba be lehet tárolni. Mivel a puffertároló saját tömege is részt vesz a hőtárolásban – bár az acél fajhője kilencszer kisebb, mint a vízé – a továbbiakban 976 literes víztárolóról beszélhetnénk.
Fizikailag lehetséges a vizet 99 °C-ra (nyomás alatt) melegíteni (erre csak a leghidegebb napokban lehet szükség), és a padlófűtést is lehet még 30 fokos előremenővel járatni, így a kereskedelmi forgalomban beszerezhető 1 000 literes pufferek közül választhatunk.
A tél nagy részében nem lesz magasabb a tároló hőmérséklete, mint 60-70 °C.
A puffertartályos megoldás előnyei
- A padlóban műanyag csövek kerülnek elhelyezésre, amelyek garantáltan hosszabb élettartamúak, mint egy fűtőfólia, vagy fűtőkábel.
- A padlóban műanyag csövek kerülnek elhelyezésre, amelyek nem sugároznak semmilyen mértékű elektroszmogot. A vizes padlófűtés által okozott „vízérsugárzás” is városi legenda, egyszerűen nem létezik.
- A padlóban elhelyezett csöveket hűtési célra is lehet használni, rendkívül takarékosan – akár a kútvíz hűtőhatásának felhasználásával.
- A puffertárolóból az épület hőigényének megfelelően vételezhetünk fűtési energiát, egyetlen felesleges Joule-t sem fogunk felhasználni, nem lesz túlfűtve a lakás.
- Az épületben nem lesz kötelező az éjszakai magas hőmérséklet – kinek is volna erre szüksége – lehet éjszaka akár az alvásidőhöz illően kissé alacsonyabb hőfokot is tartani. Sőt, a puffertároló legkisebb fűtési képessége a csúcskizárt áram megjelenése előtti órákban várható, amely már az alvási időszakhoz kapcsolódik.
- Könnyedén át lehet váltani a jövőben egy faelgázosító kazán üzemeltetésére, ahhoz éppen ekkora puffertároló szükséges.
A puffertárolós megoldás hátrányai
Lesznek természetesen hátrányok is az előző megoldáshoz képest, vegyük sorra:
- A, puffertárolónak helyet kell biztosítani, átmérője 1 méter, magassága 2,3 m.
- Olyan térben kell elhelyezni, amelyet egyébként is fűteni vagy temperálni szándékozunk, mert a hővesztesége egy kisebb radiátorhoz hasonlítható. A felállítási helyen nem szükséges külön fűtésről gondoskodni, vagy csak kisebb kiegészítő hőleadó szükséges.
- Szükség lesz egy időjáráskövető szabályzóra egy keringtető szivattyúra, és egy keverőszelepre a fűtővíz értékének pontos tartására.
Mennyibe kerül?
Nézzük a fődarabok bekerülési költségét bruttó árakon:
Hajdu PT 1000 puffertároló 191 000 Ft
Tágulási tartály 100 liter 50 000 Ft
Időjáráskövető vezérlés 50 000 Ft
15 kW fűtőbetét 90 000 Ft
Keringtető szivattyú 60 000 Ft
Padlófűtéscső 800 m 160 000 Ft
Osztó-gyűjtő 10-es 100 000 Ft
Szerelési anyagok 80 000 Ft
Összesen 781 000 Ft
A villanyszerelés költségeire azért nem térek ki, mert egyetlen helyiségben kell egy erős betápot kiépíteni, ez mindenképpen olcsóbb lesz, mint az elektromos padlófűtés esetében, ahol minden helyiség saját villamos ellátást kap, ráadásul helyiségenként szobatermosztát is szükséges.
Ahol már megvalósult
Lassan közelít a 10. évéhez az első ilyen rendszerünk, ahol egy társasházi garzonlakás kapott különleges felújítást a Passzívház Kft. kivitelezésében, melynek végeredményeként a lakás legnagyobb hőigénye 1,0 kW lett. A földszinti lakásnál a tároló elhelyezése volt a fő nehézség, szerencsére saját pincével rendelkeztek, éppen a lakás alatt. 500 literes puffer került beépítésre 3 kW-os fűtőbetéttel.
Azt tudni kell, hogy ez a fűtés sem lesz olcsóbb üzemeltetés szempontjából – éppen a duplája lesz a fűtési költség egy korszerű gázkazánhoz képest – de ahol a gáz bevezetése nem lehetséges, vagy csak ütközik az építkező elképzeléseivel, ott egy valóban karbantartásmentes fűtési rendszert lehet kialakítani ezzel a módszerrel.
Apró megjegyzés a végére: és mi lesz a vízkőképződéssel ilyen magas hőmérsékleten?
Az kérem szépen nem lesz, ha rendesen lágyvízzel kerül feltöltésre a rendszer.
Ha tetszett a bejegyzés, ha hasznosnak találta, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!
Kategóriák: Gépészet
Vélemény? (6) ↓
1) a törvény enged még ilyen beépítést? miszerint vezérelt áramról egy puffertartályt fűtve padlófűtést alkalmazzunk egy új családi ház építése esetén? mi várható pl.: 5 év múlva? akkor is engedi a törvény, vagy van valami trend esetleg ellene?
2) ha a fürdőbe kerülne a puffertartály, oda érdemes még padlófűtést helyezni? elvégre a puffertartály fűti az adott helyiséget is, vagy megéri szigetelt puffertartályt választani?
3) megéri napkollektorra rákötni a puffertartályt? vagy ez nem elterjedt és csak drága lenne? vagy télen amúgy se adna sokat hozzá? vagy ugye nyáron, amikor nem kell fűtés, kihasználatlan lenne a napkollektor? vagy létezik gyors átkötési mód, hogy a melegvizet támogassa nyáron a napkollektor? (napkollektor vízköves vízzel találkozik, fűtési puffertartály meg nem, szóval lehet elsőre rossz gondolat a napkollektor, feltéve ha váltogatni szeretné az ember h. nyáron melegvizet adjon)
átgondolt építkezéssel, információkkal, vitákkal, tényekkel sokat spórolhat a Magyar 🙂
Nagyon Köszönjük!
4) ha a puffertartályban több, mint 30 fok lenne és a padlófűtés csak max 20-30 fokot szeret/bír/szükséges, akkor hogyan csökkenti a hőmérsékletet a rendszer, annyira, hogy az ne legyen baj a padlófűtésnek?
Vegyük sorra a kérdéseket:
1. A jelenlegi előírásoknak csak úgy tud megfelelni egy ilyen elektromos fűtés, ha megújuló energia is telepítésre kerül. Ez alapvetően 3 féle megoldás lehet, melegvíztermelésre hőszivattyús bojler, napkollektor szintén HMV termelésre. A harmadik megoldás napelemesrendszer létesítése a nappali áramfogyasztás kiváltására. Nem egyszerű történet, adott épülethez egyedileg ki kell kalkulálni.
2. Mindenképpen szigetelni kell a tartályt, hogy ne szabályozatlanul fűtsük a fürdőt, a túlfűtés sem lenne gazdaságos.
3. A napkollektor nyáron termel sokkal több hőenergiát, ilyenkor ellátja a HMV igényeket. Télen sokkal kevesebbet fog termelni, de akkor is használunk melegvizet, továbbra is hasznosul a beérkező napenergia, még kevés is lesz, hozzá kell fűteni a melegvíz esetén is. Mi értelme volna átkapcsolni, ha már a melegvizet sem tudja önállóan megtermelni?
4. A radiátoros/padlófűtéses kazános rendszereknél is keverőszeleppel állítják elő a padlóhoz szükséges alacsony hőmérsékletű fűtővizet. Itt is ezt kell alkalmazni, ezt is fogja szabályozni az időjáráskövető vezérlés, nem csak a pufferhőmérsékletet.
Olyan ökörségeket tudtok írni egy ilyen , elméletileg SZAKMAI , igényes fórumon, hogy csak na!!!
„szerelőbeton helyett egy fűtési célú puffertárolóba raktároznánk, akkor több pozitív fejlemény is származna ebből:
nem rángatnánk a lakás és a padló betontömeg hőmérsékletét, nem reped a greslap, nem pattog ki a fugaanyag…”
Ahol a fenti greslap repedés megtörténik, vagy a fuga kiesik, ott tudjátok nagyon jól, hogy mi történik. Mi, miért van. FEszegessem a témát?
Körmöljek feleslegesen? VAgy direkt olyan célközönség van, akit hülyére tudtok venni ?
AZ ember azt hinné, hogy igényesek vagytok és adtok arra, amit kiadtok a kezetek közül!!
Legyen ez egy blog itt, vagy akár az építem a házam 2010. augusztusi kiadása:
Olvasom az építem a házam 1 kötetét…. ott a passzív házzal kapcsolatban megfogalmazottak 2022.január 1-től más értelmet nyernek.
Lehet, hogy 2010 elején, a könyv írásakor még „jajj, nem kell passzívháznak lennie minden háznak” gondolat volt az első reakció, de sokkal pozitívabb lett volna a hozzáállás, ha MINDENKIT arra ösztönöztek volna, hogy minél kevesebb legyen a rezsi, a fenntartási költség.
Az igaz, hogy felkeltettétek az elején az érdeklődésemet, de hála Istennek, hogy a neten pdf-ben elkezdhettem a könyveteket olvasni, mert 5ft-ot sajnáltam volna kiadni érte a félrevezetés, megvezetés , hülyének nézések miatt.
Kedves Tizedes!
Mindig nagyra értékeljük a nicknév mögül való géppisztolyozást, komoly elszántságra és bátorságra vall.
Megtisztelnél ha „felesleges körmöléssel és feszegetéssel” szakmai ellenérveket is felsorakoztatnál, mert eddig sok konkrétum nem hangzott el részedről. Ez a fajta „szakmainak” álcázott hozzászólás inkább irigységről és szakmai féltékenységről szól. Igen sajnálatos, ha neked erre van szükséged.
Kedves Feri, és érintett többiek!
A pro és kontra észrevételek, megnyilvánulások mindegyikében van igazság.
Például a szakmaiatlanság vádja több esetben is megáll.
Csak hogy építész példát hozzak: a padlóban NINCS szerelőbeton!!! Aljzatbeton van, melynek hőtároló képességét (egyben a hőtehetetlenségét) nagyban meghatározza az összetétele, minősége és vastagsága. Ha valaki tényleg betonoz, az min. C16-0,4 K minőséggel tegye legalább nettó 6 cm vastagságban. (A nettó a padlófűtés fölötti tömör mező vastagságát jelenti.) A tárolandó hőmennyiség miatt érdemes ezt akár 10 cm ig növelni, illetve a beton tömörségét pl. konzisztenciajavítóval fokozni. A hővezetés és komfort miatt (is) alkalmazott gipszesztrich hőtároló képessége kisebb, ott a hőtehetetlenség is kisebb, gyorsabb a fűtés reakcióideje.
A másik a notórius elutasítása az elektromos fűtésnek. Érveitekben is sok az elfogultságból, tájékozatlanságból (ne adj isten!) tudatlanságból származó félreinformáció. A padlófűtés jellegénél fogva sokkal jobb energiahasznosítású, mint a többi. Hogy ezt milyen közvetett vagy közvetlen módon juttatjuk be a szerkezetbe, több napos konferencia témája lehetne.
A jó tanár privilégiuma és ismertetője az OBJEKTÍV tájékoztatás, ismeretátadás.
Ezt szem előtt tartva kívánok további hasznos munkát!
VMJ