– avagy a puffertároló, mint alternatíva a hő eltárolására (a padlószerkezet helyett) Szerző: Kardos Ferenc Alkalmas-e az elektromos padlófűtéssel megtermelt hő eltárolására a padlószerkezet? Ezzel az izgalmas kérdéssel foglalkozott – egy olvasói levél kapcsán – egyik korábbi blogbejegyzésünk…
Padlófűtés „éjszakai”árammal? (1. rész)
– avagy további gondolatok egy infrafólia-hozzászólás apropóján
Szerző: Kardos Ferenc
Az már egészen biztos, hogy Az építő közösség történetében a Parasztvakítás infrafólia segítségével című blogbejegyzés számít messze a legnépszerűbbnek! Már közelíti a 200-at a hozzászólások száma, melyek között jócskán akad egyetértő és vitatkozó is. (Kardos Ferenc, a blog írója pedig igyekszik szorgalmasan válaszolni is a felvetésekre! 🙂 )
Nemrégen egy tanulságos hozzászólás érkezett, amiben több olyan dolog szerepel, ami valószínűleg sok építkező fejében megfordul.
Kardos úr tehát újra tollat ragadott!
Infrafólia, hőtároló tömeg a padlóban, padlófűtés csúcskizárt árammal, az elektromos padlófűtés beruházási költségei és szabályozhatósága – ilyenekről lesz szó a most induló mini-sorozatban!
Figyelem! „Számoljunk együtt!” típusú blogbejegyzés következik! (Mert csak a számok nem hazudnak? 🙂 )
Maga a levél
A Parasztvakítás infrafólia segítségével blogbejegyzéshez érkezett az alábbi hozzászólás, és mivel a téma láthatóan többeket érdekel, bontsuk ki hát részletesen.
„Más is felvetette, hogy nem számolt [a blogbejegyzésben] a 25Ft-os vezérelt árammal. Pedig úgy is meg lehet oldani. Ismerősnél láttam ezt a megoldást és mivel most állok építkezés előtt én is ezt látom megfelelőnek.
A fűtőfóliát az aljzatbeton alá telepítettem. Így teljes mértékben kihasználható a padló hőtároló képessége. Ez egy 100m2-es háznál állítólag 10 tonna körül van. Ami elég ahhoz, hogy áthidalja azt az időszakot, amikor a vezérelt áramot nem adják. Úgy számolom, hogy így is drágább lesz az üzemeltetés, mint gázzal. Viszont a beruházáskori különbség 20 évre elegendő. F. Dániel”
A válasz (Kardos Ferenc tollából)
Kedves Dani!
Örülök a felvetéseinek, miközben irigylem az önbizalmát. Talán nem érthető, mire gondolok: láthatóan nem épületenergetikával foglalkozik, ennek ellenére konkrét elképzelése van egy ideálisnak vélt műszaki megoldásról a fűtéssel kapcsolatban. Véletlenül nem az első házát építi?…. 🙂
Korántsem Dani az első, aki ilyen rendszert épít, hiszen ahogyan mondja, ismerősénél ez a szisztéma már működik.
Emiatt érdemes ezt a témát tételesen boncolgatni.
Vegyük sorra!
Mekkora teljesítményű legyen a padlófűtés?
Nézzük meg akkor azt, hány wattot kell beépíteni négyzetméterenként egy épületbe 2018-ban?
A jelenleg érvényes előírásoknak éppen megfelelő családi házak négyzetméterenként 40-50 watt fűtési teljesítményt igényelnek, tehát ekkora teljesítményű hőleadót kell négyzetméterenként beépíteni direkt elektromos fűtésnél.
Amennyiben csúcskizárt árammal kívánjuk megoldani a táplálást (a részletekről később beszélünk), akkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a 24 órából 8 órában áll rendelkezésre a vezérelt áram.
Ebből az következik, hogy meg kell háromszorozni az elektromos potenciált, ez esetben a padló alá nem 40-50 wattot, hanem 120-150 watt teljesítményű fűtőkábelt vagy fűtőfóliát kell beépíteni négyzetméterenként.
Beruházási költségek
Az elektromos ellátó hálózatot a háromszoros áramértékre kell méretezni, ennek lesz többletköltsége.
Ha egy 100 nm-es épületről beszélünk, akkor 5 kW -os fűtési igény ellátásához 15 kW-os villamos lekötést kell biztosítani a padlóba beépülő háromszoros teljesítmény ellátásához.
Mivel 32 amper jár alanyi jogon a B tarifánál is, ez a 10 kW többlet 44 amperes hálózatbővítési költséget jelent, ami 44 x 3600 + ÁFA = 201 168 Ft. [Teljesítmény = Feszültség * Áramerősség, így adódik a 10000 W és 230 V mellett a 44 A – Bodnár György megjegyzése]
Az épület fűtési célú 15 kW-os villamos hálózatának kiépítése is vélelmezhetően legalább 200 000 Ft, bár ez inkább alacsony becslés.
Tehát ennek az extrém villamos energiaigénynek a kiépítése az épület méreteinek függvényében 4-500 000 Ft-ba kerül. Hadd jegyezzem meg itt zárójelben, hogy másfélszer ennyi pénzért geotermikus hőszivattyús szondakört lehet kiépíteni egy 6-8 kW-os hőszivattyúhoz.
Ezt a kalkulációt azért tartottam fontosnak végig számolni, mert ezzel általában nem számolnak az építtetők.
Padlófűtés, betontömeg, és hőingadozás
A 100 nm-es épület 10 cm-es padló alatti betontömegének hőmérséklet-változásait érdemes végigszámolni!
Ez a betonmennyiség 10 m3 térfogatú, súlya közelítőleg 22 tonna.
A beton fajhője 0,9 kJ/kgK.
A csúcskizárt áram nélküli órákra 8 óra x 10 kW energiamennyiséget kell betárazni a betonba méretezési állapotban (-13 °C külső hőmérséklet esetén), vagyis 80 kWh-t. A 80 kWh x 3,6 x 1000 = 288 000 kJ.
Ennek hatására 288 000 kJ/22 000 kg x 0,9 kJ/kgK = 11,8 °C lesz a padló alatti betontömeg hőmérséklet növekedése.
A padlófelületen lévő greslap vagy parketta felületi hőmérséklete az előzőek szerint 10-12 °C-os hőmérsékletváltozások közt (pl. 20-32 °C között) fog ingadozni!
Egy olyan helyiségben (és a lakás legtöbb része ilyen), ahol 22 °C-os hőmérsékletet szeretnénk tartani, ott vajon hogyan fog alakulni a szobahőmérséklet ilyen mértékben változó hőmérsékletű padlónál?
Talán nem tévedek nagyot, ha azt vélelmezem, hogy a helyiség-hőmérséklet 18 és 28°C közt fog ingadozni, ráadásul a legmelegebb alvásidőben lesz, reggel 5-6 óra körül.
Ezek a vélelmezett ingadozások a leghidegebb időjárásnál fognak előfordulni. A tél döntő hányadában 0 fok körüli a külső hőmérséklet, akkor el fog feleződni az ingadozás, 20-26 fok közt lesz az épület belső hőmérséklete, és a leghidegebb továbbra is az otthoni legmagasabb aktivitás idején lesz, este 6-tól éjfélig.
A mai kor technikájának megfelelően egy szoba hőmérsékletét +/- 0,2 K (°C) eltéréssel (hiszterézis) „illik” tartani, a több fokos ingadozások igen alacsony komfort szintet okoznak, ráadásul nem is energiatakarékos ez az ingadozás.
A hőmérséklet-ingadozás hatásai a padlószerkezetre
További kérdésekről is érdemes szót ejteni:
– Hogyan fogja viselni a szerelőbeton a napon belüli nagymértékű hőmérséklet-változást?
– Melyik padlóburkoló anyag visel el ilyen mértékű hőmozgást?
– Milyen repedezések várhatóak a greslapoknál? A fugázó anyagok kipergése is valószínűsíthető.
– Dilatációs repedések vajon lesznek?
– Hogyan lesz vezérelve az épület belső hőmérséklete? Szobatermosztátokkal? És milyen értékre lesz beállítva? 28 fokra, hogy délután is legyen 22 fok??? Hol lenne itt figyelembe véve a külső hőmérséklet, ami alapvetően meghatározza a fűtési energiaigényt?
– Mi történik akkor, ha a következő nap reggelén erős felmelegedés történik? Be van tárolva az épületbe a hidegebb időhöz tartozó fűtőenergia, felmelegedéskor 30 fok is előfordulhat az épületben. Mi ilyenkor a teendő? Ki kell engedni a felesleges meleget az ablakokon? Az nem túl gazdaságos!
– A padló hőmérséklete időszakonként meghaladja az egészségügyi határértéket!
Konklúzió
Összességében lesz a fenti módon megépített fűtésnél egy vezérelhetetlen, soha pontos értéket tartani nem tudó fűtési rendszerünk. Éppen olyan szélsőséges hőmérsékletekkel, mint egy cserépkályhás fűtésnél a múltban.
Az hozzátartozik a teljes igazsághoz, hogy a hőmérsékleti kilengések arányosak lesznek az épület minőségével: minél kisebb a hőveszteség, annál kisebbek lesznek a hőmérsékleti lengések. Egy passzívház esetén már egészen elfogadható mértékű is lehet a hőmérsékleti diszkomfort.
De egy igazi passzívház megépítése nem lehetséges piaci átlagáron.
A kérdés persze az, hogy Dani passzívházat épít, vagy mindenben az olcsóság van megcélozva?
Nincsen erre egy jobb megoldás?
Hogyan lehetne csúcskizárt elektromos árammal történő fűtést megépíteni szakszerűen, pontos hőmérséklettartással?
Van jobb megoldás, lassan 10 éve működik az első ilyen kiépítés!
Erről fog szólni a következő blogbejegyzés, a 2. rész.
Kép forrása: padlofutes.info
Ha tetszett a bejegyzés, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!
És persze szóljon hozzá!!
Kategóriák: Gépészet
Vélemény? (10) ↓
Tisztelt Kardos Úr!
Nagyon jó a téma, és sok mindenre rávilágít.
Én pontosan hőtárolós padlófűtésű házban élek 17 éve, és az irodánkat is – egy családi ház – kizárólag ilyen módon fűtjük, tehát van tapasztalatom.
Tény, hogy a vezérelt áram, csak napi 8 órában jön, de nem egy ütemben, hanem napközben többször megszakításokkal. (egy izzó van hozzákötve a mágneskapcsolóhoz, így pontosan látom, mikor fűtök)
Az is igaz, hogy 8 órában tudom „betenni” a meleget a padlóba, ami a ház 24 órás hőveszteségét kell, hogy pótolja.
Viszont a gyakorlat azt mutatja, nem kell háromszoros teljesítmény, hiszen egy gázkazán sem megy 24 órában, mégis egyenletes belső hőmérsékletet tud biztosítani.
A nagyobb elektromos teljesítmény miatt tényleg nem elég az egyszeri 32 Amper, ezért szükség van hálózatfejlesztésre. Ennek költsége talán kevesebb egy gázkémény áránál, de lehet, hogy magánál a gázterv áránál is.
„Az épület fűtési célú 15 kW-os villamos hálózatának kiépítése is vélelmezhetően legalább 200 000 Ft, bár ez inkább alacsony becslés.” Ezt a mondatot nem teljesen értem, mert a fűtőkábelek megtápláló hidegvezetékkel vannak ellátva, amiket csak be kell húzni a falban levő üres csövekbe az elosztószekrényig.
Az üres csövek elhelyezése, pedig nem kerül ennyibe.
Ha azonban a fűtőkábelek árára gondol, az kb 5000 Ft/m2 körül van.
Nem esett szó azonban a hőtároló beton vastagságáról, és a alatta levő legalább 10-15 cm-es mindenképpen szükséges hőszigetelésről, hogy a beton a benne levő hőt, tényleg a szoba légterébe adja le. A kérdező fóliát akar tenni a beton alá. Erről mindenképpen lebeszélném. A fűtést a betonba helyezett fűtőkábelekkel kell megoldani.
A betonhőmérséklet és a hőingadozás résszel azonban egyáltalán nem tudok egyetérteni, mert a tapasztalat teljesen mást mond, mint a matek. Nálam a hőingadozás a padló felületi hőmérséklete a 24 óra alatt csak 2-3 fok.
A fűtőkábel a 10 cm beton közepén van. amikor áramot kap és fűt, elkezdi melegíteni a betont, amiben lassan terjed a hő, így órákba telik, míg a fűtőkábel melege a felszínre jut. A padló felületi hőmérsékletének változása pedig szoros összefüggésben van a ház hőveszteségével, ha az kicsi, akkor a padló hőmérsékletváltozása is kicsi.
Az egyenletes padlóhőmérséklet miatt a padlószerkezeti meghibásodás lehetősége elenyésző, semmivel sem több, mint amikor vizes padlófűtésnél, időszakosan engedünk 35 fok körüli fűtővizet, azután meg hagyjuk lehűlni a padlót.
A termosztátokról. Természetesen nem szobatermosztáttal vezérlünk, hanem padlóhőmérséklet-érzékelővel rendelkező termosztáttal, hiszen a padló hőmérsékletét kell beállítanom a kívánt mértékűre.
Azt se felejtsük el, hogy az amúgy alacsony működési költség mellett, napelemekkel nullára vihető a fűtési költségem.
További előnye a hőtárolós – fűtőkábelekkel – megoldott fűtésnek, hogy – szemben bármilyen gépészeti megoldással – nincs további karbantartási költsége.
Erre bizonyíték szüleim háza, ahová 1982-ben – 36 éve – építettünk ki ilyen rendszert, és azóta működik!
Üdvözlettel ifj. Czinege Károly
Teljes mértékben egyetértek! Én radiátoros vízfűtéssel fűtök kb. 100 m2-t, a nappali hőmérsékletet (6 órától 22 óráig) 21 C fokra szabályozom egy villamos PID szabályozóval, éjszakára kikapcsol a termosztát. Reggelre a házban 19…19,5 C fok van. A leghidegebb napokban a 8 KW-os villanykazán 10,5…max12 órát üzemel, de 14 óra körül már csak ritkán kapcsol be és akkor is max 6 KW teljesítményen. A ház szigetelt, az ablakok is hőszigetelt üveggel ellátottak.
Tisztelt Czinege Úr!
Örülök a véleményének, mégiscsak Ön a villanyfűtés legjobban marketingelt zászlóvivője Mo.-on.
Vegyük hát sorra tételesen megállapításait:
„Tény, hogy a vezérelt áram, csak napi 8 órában jön, de nem egy ütemben, hanem napközben többször megszakításokkal.”
Kérem ne általánosítson, ahol én laktam korábban – Bp. 16. kerület – ott óramű pontossággal adták a vezérelt áramot, este 11-től reggel 6-ig, majd délután fél 5-től fél 6-ig. Napközben egy percet sem.
Ha Jászberényben így is volna ahogyan írja, ne gondolja, hogy ez országosan tervezhető lenne, hiszen az erőművek pót-terhelése az éjszakai völgyüzem időszakában szükséges, mert ugye ez a feladata a vezérelt áramnak.
„Viszont a gyakorlat azt mutatja, nem kell háromszoros teljesítmény, hiszen egy gázkazán sem megy 24 órában, mégis egyenletes belső hőmérsékletet tud biztosítani.”
Ezt azért nem vártam Öntől, itt nagy öngólt tetszett rúgni. A gázkazánok rendre 20-24 kW-osak, persze hogy nem mennek 24 órában egy 5 kW ( a fenti példa ilyen épületről szólt) hőveszteségű épületben!!!
„Ezt a mondatot nem teljesen értem, mert a fűtőkábelek megtápláló hidegvezetékkel vannak ellátva, amiket csak be kell húzni a falban levő üres csövekbe az elosztószekrényig.
Az üres csövek elhelyezése, pedig nem kerül ennyibe.”
Dani – aki a bejegyzést indukálta – fűtőfóliáról beszélt, az én válaszom neki szólt, nem Önnek. A fűtőfóliának meg nincsen semmilyen hidegvezetéke, emiatt mégiscsak be kell kábelezni tisztességes rézkábelekkel a házat. Aligha áraztam magasra a 200 eFt-al ezt a tételt. Tudja, anyag+díj…..
” Nálam a hőingadozás a padló felületi hőmérséklete a 24 óra alatt csak 2-3 fok.”
Nézze, ha Önnek ilyen szerencsés a szolgáltatási ciklusa – nappal adják az éjszakai áramot – akkor ennek nagyon örülni kell, de ne ígérje meg másoknak, mert csalódást fog okozni.
„Nem esett szó azonban a hőtároló beton vastagságáról, és a alatta levő legalább 10-15 cm-es mindenképpen szükséges hőszigetelésről.. ”
Dehogynem esett szó, oda vagyon írva, hogy 10 cm vastag, és 22 tonna.
Az a rossz hírem, hogy a TNM rendelet előírásainak megfelelően ma már nem kérdés, hogy legyen-e hőszigetelés a padló alatt. Pontosan meg van határozva, mekkora lehet a talaj irányában az U érték.
Ismeri 2018-as előírásokat? Idén januártól nem adnak építési engedélyt villamos fűtésre, akkor sem, ha éjszakai áramot használ.
Vagy hőszivattyús melegvíz előállítást, vagy napkollektort HMV-re, vagy jelentős méretű napelemes rendszert kell telepíteni.
„Nálam a hőingadozás a padló felületi hőmérséklete a 24 óra alatt csak 2-3 fok.”
Igen, magánál Jászberényben, és ezzel meg van elégedve…. az én ügyfeleim ezért bennünket karóba húznának.
A mi felfogásunk szerint 1 °C-on belül kell maradni a padló vagy födém hőmérsékletének egy pontosan szabályzott épületben.
Nálam anno a 16 kerületben – csúcskizárt árammal hőszivattyúztam évekig, amíg nem volt hőszivattyús áramtarifa – hasonló ingadozás volt, de azt én nem tartottam elfogadhatónak.
„Természetesen nem szobatermosztáttal vezérlünk, hanem padlóhőmérséklet-érzékelővel rendelkező termosztáttal, hiszen a padló hőmérsékletét kell beállítanom a kívánt mértékűre.”
Lehet, hogy én vagyok alulképzett, de a padló hőmérsékletét a külső hőmérséklet függvényében kellene meghatározni ahhoz, hogy a kívánt belső hőmérsékletet tartani lehessen. Így működnek az időjárásfüggő vezérlések, akár szobai hőmérés nélkül is.
A mi ügyfeleink a szobai léghőmérséklet tartását szokták kérni, nem egy állandó padlóhőmérsékletet.
Ha Önöknek a padlóhőmérséklet van helyiségenként szabályozva, akkor mindegyikhez tartozik külső hőmérséklet érzékelő, vagy egy központi vezérlés látja el ezt a feladatot?
„Azt se felejtsük el, hogy az amúgy alacsony működési költség mellett, napelemekkel nullára vihető a fűtési költségem.”
Ez a bejegyzés másról szólt, de ha már szóba hozta:
A villamos fűtés napelemes kiváltásához 4-szer (AZAZ NÉGYSZER) nagyobb napelemes mező szükséges, mintha egy takaros hőszivattyús rendszert építene ki. A melegvíz előállítás tekintetében is HÁROMSZOROS a különbség.
A villamos fűtés kiváltáshoz szükséges napelemes mező a mostanában épülő házakon egyszerűen el sem fér az esetek jelentős részében.
Ha mégis elfér, akkor érdemes figyelembe venni, hogy a hőszivattyú bőven INGYEN VAN, egy 3,5-SZER KISEBB NAPELEMES RENDSZER telepítésekor a napelemen elért megtakarításon.
És akkor lett hűtés is ajándékba….
„További előnye a hőtárolós – fűtőkábelekkel – megoldott fűtésnek, hogy – szemben bármilyen gépészeti megoldással – nincs további karbantartási költsége.”
Bármilyen tételben fogadok Önnel, hogy egy REHAU fűtéscső többszörösen túléli bármelyik fűtőkábelt. A betonba integrált fűtéscsőnek sem nagy a karbantartási igénye:-)
VISZONT AZON KERESZTÜL BÁRMILYEN HŐTERMELŐT LEHETSÉGES HASZNÁLNI , RÁADÁSUL HŰTENI IS LEHET egy ilyen felülettel.
Ez a „de nincsen karbantartási igénye” kijelentés úgy kerül elő mindig, mint a Bölcsek Köve.
Aztán, hogy ne legyen nagyon drága a fűtési költség, javasolnak napelemet inverterrel.
Maga szerint egy ilyen ipari elektronika milyen élettartamú? Az inverterre adnak 20 év teljes körű garanciát? És így akkor lett karbantartani és javítani való. Egy villámcsapást hogy visel a napelemes inverter? Kaphatja az utcai hálózatról, vagy a napelem felől is. Biztosan ismeri a 3 lépcsős villámvédelem műszaki megoldását, ilyet nem építenek ki sehol az inverter védelmére. A villámcsapott napelemre vajon érvényes a garancia?
Hogy érdemes-e kiváltani az elektromos fűtést napelemmel, vagy hőszivattyús fűtést érdemesebb sokkal kevesebb napelemmel kiváltani, arról itt olvashat egy részletes elemzést:
http://futofolia.blog.hu/2017/12/03/mit_valtsunk_ki_napelemekkel_az_elektromos_futest_vagy_a_hoszivattyus_futest_inkabb
Tudja kedves Károly, túlhaladta az idő az elektromos fűtést. Abból gondolom, hogy rengeteget hazudoznak a villamos fűtéssel foglalkozók – tisztelet a kivételeknek, mert szerencsére vannak – és ha egy termék jó, akkor az is elegendő, ha őszintén elmondják a valódi (nem a vélt) tulajdonságait.
üdvözlettel
Kardos Ferenc
Tisztelt Kardos Úr!
Jól elbeszélgetünkk itt kettesben, de remélem azért mások is olvassák a gondolatainkat.
Félreérthető lehettem az éjszakai árammal, nálam sem jön napközben, csak ha 5 után bent vagyok az irodába, akkor látom időnként a lámpámat égni.
Azt feltételeztem, hogy az 5 KW fűtési teljesítményhez nem vesznek 20 KW-os gázkazánt. Amelyik kazán meg modulációs, az nem is megy mindig teljes teljesítménnyel.
Nem tapasztalom a padlóhőmérséklet 2-3 fokos változásának hátrányait, mivel a léghőmérséklet változása viszont kb 1 fokon belüli. És számomra pedig az egyenletes léghőmérséklet a komfort alapja.
Megértem, hogy külső hőmérsékletérzékelős vezérlést tart jó megoldásnak, csak az a kérdés, hogy 10 cm-es fűtötbetonnál, és éjszakai áramnál van-e értelme? Egyrészt a beton hőmérsékletének változása több óra, másrészt hiába kapcsol a termosztát, ha nincs fűtőáram.
Nálam egyetlen termosztát van, és azt is talán hetente, ha megmozdítom. A saját házamnál azt csináltam, hogy az egyes helyiségekben eltérő teljesítményt építettem be (fürdőbe többet, hálóba kevesebbet) így ugyan azon (termosztátvezérelte) idő alatt más-más hőmérséklet alakul ki.
Miért kell 4 x annyi napelem a fűtéshez? A hőszivattyú COP értéke akkor legalább 4 feletti? Az biztos, hogy több kell.
Azt is elfogadom, hogy 20 év műlva az invertert valószínű cserélni kell, bár ez akkor is fennáll, ha az hőszivattyúra dolgozott.
A napelemek villámvédelmének utánanézek, mert a házamban alapvetően van kiépítve ilyen rendszer.
Üdv.
Czinege
Tisztelt Czinege úr!
Alapvető épületgépészeti kérdésekben némi nemű hiányosságokat vélek felfedezni Önnél:-)
A lakossági használatban lévő gázkazánok két feladatot látnak el, fűtenek és melegvizet állítanak elő. A kazánok 95 %-ban tárolótartály nélkül szolgáltatják a melegvizet, úgymond real-time, ezt hívják cirkó kazánnak. Ilyenkor a kazán 10 fokos hidegvízből egy lépésben 50-60 fokos melegvizet készít. Ehhez kell 20-24 kW, nem a fűtéshez. Ezért nem kap az üzletekben sokkal kisebb kazánméretet.
Mintha meglepődött volna a hőszivattyúk COP értékén. Igen van nekik, és annyiszor kisebb napelem felülettel lehet nullára vinni a fogyasztást.
Ez geotermikus hőszivattyúknál 4-5 közti érték, levegős gépeknél inkább 3 körül van az egész téli átlag, mivel erősen levegő hőmérséklet függő az érték.
Mivel ezek a berendezések H tarifát kapnak (23 Ft), nem is érdemes napelemmel kiváltani ez a fogyasztási kontingenst, soha meg nem térülő kategória lenne.
Egyet áruljon el nekem legyen kedves. Önnél otthon a szobatermosztát honnan tudja, hogy másnap milyen idő lesz? Merthogy annak függvényében kell hőenergiát betárolni a betonba.
Ha nem ért egyet a cikkben lévő számításaimmal – a beton hőmérséklet változásaira gondolok – akkor legyen kedves megmondani, hol van a hiba.
Nem annyi a beton fajhője?
Vagy 10 cm betonnak nem annyi a tömege?
Legyen szíves tájékoztatni arról, mit számoltam rosszul Ön szerint.
Ha nem tud ilyen tévedést prezentálni, akkor viszont be kellene fejezni a vitát.
Kedves Kardos Úr!
Szánalmas hogy blogot indít azért hogy fényezze magát, s ha valaki ellent mer mondani magának akkor meg :
„…be kellene fejezni a vitát…”
Ön ennyire tekinthető komoly szakembernek.
Az áramszolgáltató áramszolgáltatási gyakorlatáról pedig IGEN HIÁNYOS ismeretei vannak jobb elsz ha utána néz… Mondom ezt én aki áramszolgáltató cégnél dolgozik s ha hiszi hanem tudom hogy működnek a dolgok.
Üdvözlettel
Kedves László!
Magáé a hangszóró!
Két „elvetemült” vitázik, mindegyik védi a saját territóriumát abban a szent meggyőződésben, hogy csak ő tudja a tutit. Természetesen mindkettőnek van igaza, de a dolgok nem fehérek és feketék. Úgy tűnik, ezt ők képtelenek belátni, mi „hétköznapi felhasználók” meg csak lesünk, mint Jani a moziban, és nem tudunk dönteni.
Mellesleg nálam is jön bármikor a vezérelt áram (Debrecen) naponta többször. A bojleremben mindig van melegvíz.
Üdvözlettel
VMJ
(((építészmérnök)))
Kedves Kovács Úr!
Kérem olvassa értésig, mire vonatkozik a „be kellene fejezni a vitát”. Czinege Károly úr – akivel itt kétszemélyes konferenciabeszélgetést tartottunk – személyes ismerősöm, aki itt be is fejezte a vitát, amiből egyértelműen kitetszett az épületenergetikában való járatlansága.
Privát levelezésben később megkérdezett néhány szakmai jellegű témát, amit én szívesen meg is válaszoltam az ő teljes megelégedésére.
Ön itt jelenleg a „fogadatlan prókátor” szerepében jeleskedik és igyekszik védelmébe venni valakit, akinek erre nem volt szüksége.
Azt gondolom, nem az én blogindításom a szánalmas, hanem az Ön vagdalkozása. Amúgy az „Építem a házam” portálon kizárólag Bodnár György indíthat blogot, sem én, sem Ön NEM!
Itt műszaki végzettségű emberek műszaki adatokról vitatkoznak, ehhez Önnek nem sikerült hozzátennie semmit. Mit nem jól tudok én az áramszolgáltatásról pl…..
Önnek is van lehetősége blogot írni, ha van hozzá közérdeklődésre igényt tartó mondanivalója és el tudja viselni az értetlen és rosszindulatú hozzászólásokat.
Kedves (?) Ferenc!
Az ön, és Károly szakmai tudását nem vitatva (bár tehetném), szeretném fölhívni a figyelmét, hogy a blogját esetleg „civil” érdeklődők is olvashatják.
Ők viszont csak azt veszik le ebből a vitából, hogy maga egy fafejú szakbarbár, akik tudja a tutit és mindenki más kontár, szakmai analfabéta, stb. Hogy az a szentírás, amivel maga tömi a „felhasználó” fejét, mindenki más csak hülyeséget mond.
Ezzel az állásponttal péntek reggelente a rádióban (meg folyamatosan a „köz”médiában) és vasárnap ebéd előtt az ATV-n találkozhatunk.
Jó lenne egy kicsit magába néznie, és elfogadnia, hogy vannak a magáén kívül MÁS megoldások, amik ugyanolyan értékkel bírnak, és hagyjuk meg a választási lehetőséget a FELHASZNÁLÓNAK! A JÓ tanár OBJEKTÍVEN tájékoztat. A maga megszólalásaiból süt az „elhivatottság”. Ez nem mindig jó!
(Elárulom, én építészként utálom a téglát, mégis tudok róla elfogulatlanul beszélni, mert ismerem az erősségeit (kevés van) és a gyengeségeit. A megrendelő meg dönt a kapott ismeretek birtokában.)
Ajánlom figyelmébe a Just Antistressz cseppjeit!
Üdvözlettel
VMJ
Szerintem Kardos Úrnak lehet hinni szakmailga felkészültnek gondolom.
Nekem is volt infrapanelem, el is adzam gyorsan a villanyszámla miatt.
Az infra fűtőfóliával kapcsolatban, szegény ügyfél ha négyzetméterenként 40-50 watt fűtési teljesítménynek megfeleően telepítette a rendszert, felesleges a szabályozás mert nem lesz mit szabályoznia.
Miért nem?, mert nem fogja elérni soha azt a hőfokot amit szabályozni tudna.
Vagyis mindig tekerni fogja a villanyóráját az alulméretezés miatt, így rengeteg lesz a számlája és mindig fázni fog, kivéve ha elég neki a 16 fokos max hőmérséklet a lakásban.