A szigetelésekről szóló sorozatunk befejező részében tovább lépünk egy lépéssel. A mai blogból kiderül, hogy a jó minőségű és megfelelő vastagságú szigetelés (sajnos) csak az első lépés a sikerhez – mondhatjuk, hogy szükséges, de nem elégséges feltétel. Mire kell még odafigyelni…
Tények és tévhitek a szigetelésről (1. rész)
– mi az építkezők háromismeretlenes (pofonegyszerű) bűvképlete?
Folytatódik a szigetelésekről szóló blogsorozat!
Ezúttal néhány gyakran hallott kijelentést veszünk szemügyre – vajon mennyire állják meg a helyüket napjainkban?
Tényleg mindig a szigeteléssel érdemes kezdeni a ház felújítását?
Hogyan lehetséges, hogy egy átlag felett megtervezett házfelújítás rosszabbul sikerüljön, mint egy átlagos tervekből megvalósuló?
Mi az a képlet, amit ha a fejében tart, akkor már nem hibázhat nagyot a házépítéskor, házfelújtáskor?
És a végén még egy videót is ajánlunk, hogy ne legyen olyan unalmas az olvasgatás!
Kijelentés #1.: Mindig a szigeteléssel kell kezdeni az épület felújítását
Ez a kijelentés többé-kevésbé igaz – de nem mindig.
A fűtés egy épületen belül tulajdonképpen arra való, hogy folyamatosan pótoljuk az épület határoló felületein elillanó hőveszteséget, így tartsunk közel egyenletes hőmérsékletet a szobákban. (Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a meleg mindig(!) át fog jutni a falakon és a tetőn, hiszen a hő – a fizika törvényei szerint – mindig a melegebb helyről a hidegebb felé áramlik, a folyamat a hőmérséklet-kiegyenlítődést célozza. Ez a folyamat akkor is lezajlik, ha szigeteljük a házunkat – csak sokkal lassabban! Így egységnyi idő alatt sokkal kevesebb fűtési energiára van szükség ahhoz, hogy pótoljuk az elillanó veszteséghőt.)
Először tehát a veszteséget érdemes csökkenteni, és csak azután foglalkozni azzal, hogy az immáron kisebb hőveszteség pótlására valamilyen jobb hatásfokú fűtési rendszert építsünk be.
Ha először a kazánt cseréljük ki, akkor azt is mondhatjuk, hogy ezt követően jobb hatásfokkal fogjuk fűteni az utcát… Ráadásul a még nem lecsökkentett hőveszteség pótlására feleslegesen nagy teljesítményű fűtőberendezést kellene választani.
Van azonban kivétel. Ha valahol még nyílt égésterű kazán üzemel, ott nem javasolt önmagában egy ablakcsere (kivéve, ha nyílászáró-cserével egyidejűleg valamilyen szellőzésről is gondoskodnak). Az új, jól záródó nyílászárók (és egyébként a ma már elvárt légtömör ház) akár életveszélyt is teremthetnek, hiszen megszűnik a nyílt égésterű fűtőberendezés külső frisslevegő utánpótlása.
A legtöbb régi vakolat alkalmas fogadófelület egy utólagos hőszigetelés fogadására, de azért ajánlatos előtte szakemberrel megvizsgáltatni. Ebben az esetben az ablakok környékén inkább leverték a régi vakolaot és új alapvakolattal pótolták.
Kijelentés #2.: Ha megfelelően megtervezzük a felújítást, biztos, hogy elérjük a kívánt energia-megtakarítást
A gondos tervezés, előkészítés nagyon fontos – de nem elég.
Sokszor már maga a tervezés is csalóka lehet. Egy felújítás megtervezése jó esetben azzal kezdődik, hogy előkeressük/megszerezzük az épület tervrajzát. Minél régebbi az épület, ez általában annál nehezebb feladat. (Pláne, ha annak idején nem mi építettük a házat, vagy nem mi voltunk a lakás első tulajdonosai. Az adásvételnél mindig gondolni kell(ene) arra, hogy elkérjük a ház/lakás teljes műszaki dokumentációját. Ennek hiányában később súlyos pluszköltségek terhelhetnek bennünket az utólagos felmérések révén!)
Sajnos ezeknek a tervrajzoknak a megléte sem garancia még a kezdeti sikerre sem. Egyáltalán nem biztos, hogy a későbbi változtatások rá lettek vezetve az eredeti tervekre. (Az pedig, hogy ezek a későbbi apró-cseprő beavatkozások dokumentáltak lennének – igen ritka. Íme egy újabb tanulság: gyűjtsük egy helyen a házunkkal, lakásunkkal kapcsolatos összes(!!) dokumentumot!)
Arról már ne is beszéljünk, hogy egyáltalán nem biztos (sőt, Magyarországon elég ritka…), hogy az épület annak idején teljes mértékben a terveknek megfelelően épült meg…
Tipp: Mindenképpen végeztessünk egy komolyabb felújítás előtt valamiféle állapotfelmérést! Egy hőkamerás vizsgálat például jól fel tudja tárni a helyi hőhidakat is, melyek akár egykori kivitelezési „trehányságok” következményei is lehetnek.
Ha túlléptünk a múltból adódó bizonytalanságokon, még mindig nem vagyunk készen.
Hiába a jó, átgondolt terv – ha az nem párosul jó minőségű anyaghasználattal és jó minőségű kivitelezéssel. Soha ne feledjük (ez az a bizonyos, a bevezetőben ígért pofonegyszerű képlet!):
JÓ HÁZ = JÓ TERVEK + JÓ ANYAGOK + JÓ BEÉPÍTÉS!
Csak a három tényező együttes fennállása vezet az elvárt végeredményhez!
Hiába választunk kiváló minőségű és korszerű anyagokat – ha azokat rosszul vagy átgondolatlanul építik be, akkor mintha kidobtuk volna a rájuk költött pénz jelentős részét az ablakon! (Sajnos ilyen esetekkel a Tervcafékon is gyakran találkozunk…)
Sőt, a helyzet akár pusztán műszaki szempontból is rosszabb lehet.
Amikor még 2006-ban bevezették az éppen 2015. január 1-jén változó hőtechnikai elvárásrendszert (erről a témáról bővebben itt olvashat!), akkor a Műszaki Egyetemen sokféle háttérszámítást végeztek. Ezek egyike meglepő eredménnyel szolgált.
Két házat vettek alapul. Kissé leegyszerűsítve a dolgokat azt lehet mondani, hogy az egyiket „átlagos”energetikai elvárások mentén tervezték meg, a másikat az átlag felettivel. Aztán mindkét házat „átlagos”(magyar) minőségben építették meg (legalábbis modellezve) – és az derült ki, hogy az átlagosra tervezett ház átlagos kivitelezés mellett „jobb” lett, mint „kicentizve” tervezett, de ugyanilyen átlagosan kivitelezett.
Ennek okát talán úgy lehetne egyszerűen megfogalmazni, hogy egy „nagyon kitalált”, nagyon energiatakarékosra tervezett házon minden hiba felnagyítódik (ami egy átlagos házon szinte fel sem tűnne) – például egy helyi hőhíd képében!
Mindig jusson eszünkbe ez a történet, amikor éppen szakembert választunk, vagy a választott szakember/kereskedő arról győzköd bennünket, hogy miként lehetne egy olcsóbb megoldással kiváltani a tervező által oda elképzelt anyagokat…
Folyt. köv.!
A sarkok mindig kiemelten veszélyeztetett helynek számítanak egy házon – ezekre a helyekre élvédők kerülnek a szigetelő rendszerekben.
Egy-két szempont a homlokzat szigeteléséről – videón
Már írtam, hogy a szigeteléses témák egyik apropóját a Nálam szigetelnek program (játék) adta. Az egyik nyertes ház szigetelése nemrég zajlott le – erről készült egy rövid kisfilm is. Ide kattintva tudja megnézni!
Kategóriák: Felújítás, Szigetelés
Vélemény? (0) ↓