Tények és tévhitek a szigetelésről (2. rész)

– avagy tényleg csak a méret a lényeg?

knauf_kepek_fileminimizerNovemberben még tart a szigetelési „főszezon” (még akár az idei fűtési szezonban is lehet súlyos ezreket megtakarítani!), ezért én is folytatom a hőszigetelés világába kalauzoló blogokat.
Ezúttal is két közkeletű vélekédést veszek górcső alá:
– Tényleg nem is érdemes nekikezdeni a ház falainak hőszigeteléséhez, ha ezzel párhuzamosan nem cseréljük az ablakokat is?
– Tényleg csak a méret a lényeg?
A végén pedig végre szó esik a mocskos anyagiakról is!

Kijelentés #3.: A nyílászáró-csere és a hőszigetelés csak együtt valósítható meg(?)

Ennek a kijelentésnek eleve csak a homlokzati hőszigetelés kapcsán lenne létjogosultsága (pedig nem csak a homlokzatot éri meg szigetelni!) – de a kijelentés ekkor sem feltétlenül igaz.
Tény, hogy ideális megoldásnak valóban a két felújítási folyamat egyidejű végrehajtása számít. Nem nehéz belátni, hogy ha az oldalfalakon csak a két szerkezeti elem egyikét erősítjük meg hőszigetelés tekintetében, akkor a hő nagy része a másikon fog utat találni magának. (Sőt, egy szigetelt falazatban a régi nyílászárók még látványosabban lesznek hidegek. Szinte biztos, hogy folyamatosan törölgethetjük majd a lecsapódó párát reggelente az ablak belső oldalán, a nyílászáró környékén pedig külön oda kell figyelni arra, hogy megakadályozzuk a penész megjelenését.)

De mi van akkor, ha nem áll rendelkezésre annyi pénz, hogy egyszerre valósuljon meg a két beruházás?

Ilyenkor célszerű az ablakcserével kezdeni – éppen az előbb felvázolt problémák elkerülése érdekében. (Apró megjegyzés: itt most én is hajlamos voltam a nyílászárót az ablakkal azonosítani: ne feledkezzünk meg azonban az ajtókról (bejárati, terasz) sem!)
Nagyon fontos azonban ilyenkor, hogy bár a kivitelezés a munkafolyamat esetében időben különválik, de azelőzetes tervezés mindkettőre kiterjedjen!
Azaz: már a nyílászárócserénél legyünk tisztában lehetőleg azzal, hogy milyen vastag szigetelés kerül majd később a falakra!
Az új, jó hőszigetelő-képességű ablak helyének kijelölése a falon belül ugyanis több problémát is felvet. Általános szabályként szokták megfogalmazni, hogy egy szigetelt házon az ablakokat amennyire lehet, kívül kell elhelyezni a fal síkjában. Az ok szemléltetésére álljon itt egy ábra az Építem a házam könyvsorozat 3. kötetéből (ahol ezzel a témával sokkal részletesebben is foglalkozunk!).

szigetelés, családiház, építkezés, felújítás
Ha a káváknál – helyhiány miatt – csak vékonyabb szigetelést alkalamzunk, akkor ez könnyen hőhidat jelenthet. Ez a probléma nem jelentkezik, ha az ablakot a falazat külső síkjáig előrehozzuk.

Jól látszik, hogy a problémát a kávák szigetelése jelenti: egy vastagabb külső szigeteléssel nem lehet teljes vastagságban „befordulni” a kávákra (egész egyszerűen „belelógnánk” az üvegbe). Ha pedig a tok kínálta vékonyabb helyet szigeteljük csak le, akkor ez könnyen hőhidat jelenthet a külső épületburkon.

Három megoldás kínálkozik.
– A kávákra más, jobb hőszigetelő-képességű (kisebb λ-értékű) szigetelőanyagot teszünk, amely képes kisebb vastagságban ugyanazt a hőszigetelő-képességet produkálni, mint a fal többi részére rakott anyag. (Ilyen lehet szürke polisztirol a fehér helyett, PUR/PIR-hab, speciális gyapotos szigetelés, vagy valami még speciálisabb szigetelés. Ezek persze drágábbak, de nem nagy felületről van szó.)
Ha ezt a megoldást választjuk, akkor az nyílászárót tulajdonképpen bárhová tehetjük a fal síkján belül.
– A nyílászárót egészen a falazat külső síkjához illesztjük – így kikerüljük a „káva-problémát”. (Ez látszik az előző ábrán.)
Sőt: vastagabb hőszigetelés esetében még az sem számít eretnekségnek, ha az ablakot a külső szigetelés síkjába helyezzük el. Na, ez utóbbi megoldás biztosan nem működik a két lépcsős felújítás esetében – de a falazat külső síkjába helyezett ablak is elég furcsa látványt fog nyújtani a megszokott párkány nélkül. (Ezen módszer hátrányául amúgy is fel szokták hozni, hogy meglehetősen aszimmetrikusak lesznek a belső és külső párkányok szélességei. A háziasszonyok azonban örülni szoktak az így létrejövő szélesebb belső párkányoknak.)
– Az ablakokat ún. toktoldóval építjük be, így nagyobb helyet hagyunk a kávára kerülő szigetelésnek. Talán mondani sem kell, hogy ez a megoldás alapvetően befolyásolja a nyílászárók beépítését – már a szigetelés végrehajtása előtt.

 

Kijelentés #4: Egy szigetelés esetében a szigetelés vastagsága a kulcskérdés (?)

Ennek a kérdésnek egyik megközelítéséről korábban egy egész blogbejegyzés született, annak apropójából, hogy a „Hány centis szigetelést tegyünk a falra?” az egyik leggyakoribb kérdésnek bizonyul a Tervcafékon. (A „10 centi vagy 15 centi?” című blogot ide kattintva olvashatja el!)

Felújítók esetén ez a kérdés egészen másként merül fel, mint új családi házat építők esetében. Egy régi háznál amár meglevő falazatból kell kiindulni – ennek kell ismerni minél pontosabban a hőszigetelő-képességét. (Figyelem, nem csak a falazatot nagy általánosságban kell nézni, hanem az esetleges hőhidakat is külön fel kell térképezni. Ezért is olyan fontos az előző blogbejegyzésben melegen ajánlott, hozzáértő szakember által végzett előzetes állapotfelmérés!)
A felújítók számára tehát a hőszigetelésről szóló döntés egyfajta „egyismeretlenes” egyenlet, míg az új építők esetében „kétismeretlenes” – nekik a falazat vastagságáról és a szigetelés vastagságáról együtt kell dönteni.
A hőszigetelés vastagságáról szóló döntés lehet pusztán hőtechnikai („minél vastagabb, annál jobb”), de azért többnyire valamiféle ár-érték arányt is célszerű figyelembe venni. (Tény, hogy egy bizonyos határ után minden centiméter már egyre kisebb hatással bír.)

szigetelés, családiház, építkezés, felújítás
A szigetelés vastagságával együttnő a rendszer bekerülési költsége, viszotn kevesebb hőveszteséget kell pótolni, jgy csökken a fűtési költség. Ebből a két összetevőből áll össze az önköltség. Konkrét árak nélkül nehéz ennél általánosabb kijelentést tenni, mégis „megsaccolható”, hogy a tisztán ár-érétk optimum valahol 12-15 cm környékén van. (Ez az ábra az Építem a házam 2. kötetéből való!)
Mind új építőknek, mind felújítóknak segítséget jelenthet, hogy ma már Magyarországon is minden épületszerkezetre (tehát a falakra, tetőkre, födémekre, lábazatra, nyílászárókra is) meghatároztak egyminimálisan elvárt hőszigetelő-képességet – ezt lehet (sőt kell is) egyfajta kiindulásnak tekinteni. (Erről szóló blogbejegyzésünket ide kattintva olvashatja el!)
Hogy a dolog még komplikáltabb legyen, maguk a szigetelőanyagok sem egyformák. Anyagukat illetően sem, de hőszigetelő-képességüket tekintve sem. Egy jobb hőszigetelő-képességű anyagból vékonyabb is elegendő lehet ugyanolyan hatás eléréséhez. (És „persze” a jobb hőszigetelő-képességű anyagok drágábbak is – tehát önmagában ez is egy ár-érték számítás alapja lehet…)
Míg egy hőszigetelő anyag hőszigetelő-képességét vagy a λ-érték (hővezetési tényező – minél kisebb annál jobb), vagy az R-érték (hővezetési ellenállás – minél nagyobb, annál jobb) jellemzi, addig az ebből épült(komplett) szerkezetre nézve az U-érték (hőátbocsátási tényező – minél kisebb, annál jobb) ad felvilágosítást és szolgáltat összehasonlítási alapot. (Minderről sokkal részletesebben az Építem a házam 2. kötetében!)

 

És végül néhány szó a konkrét költségekről

Amikor szigetelésről esik szó, akkor általában a külső falak szigetelésére gondolunk. (Pedig szigetelni még sok helyen lehet érdemes egy házon – tény ugyanakkor, hogy a falak azok, melyek négy oldalról körbevesznek bennünket.)
A már többször idézett Nálam szigetelnek programban elkészítették egy kőzetgyapotból készült külső szigetelés átlagos (és fajlagos) költségbecslését – tovább adom, jó kiindulópont lehet egy felújítás tervezgetése során.

Állványozás        1.100 Ft/m2
Alapozó                   140 Ft/m2
Ragasztó                  450 Ft/m2
Szigetelőanyag      1.440 Ft/m2
Dűbelezés           360 Ft/m2
Háló                    88 Ft/m2
Munkadíj                 2.200 Ft/m2
Összesen         6.253 Ft/m2

szigetelés, családiház, építkezés, felújítás
Kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés dűbelezése. Figyelem, a kőzetgyapot és a polisztirol táblák rögzítése kis mértékben eltér egymástól!
Mini-sorozatunk utolsó részében is a homlokzati hőszigeteléssel fogok foglalkozni. (Ott az is kiderül, hogy a téma még annál is bonyolultabb, mint eddig gondolta! 🙂 )

 

Picture of BodnarGyorgy

BodnarGyorgy

Hasonló cikkek

Hírlevelünk

Így nem maradsz le egyetlen új információról sem.
Ha bármi izgalmas történik az építési piacon (például megjelenik egy új támogatási lehetőség, módosul egy fontos jogszabály), értesülni fogsz róla.
Ha megjelenik egy új videónk, egy új blogbejegyzésünk, ha valamilyen izgalmas rendezvényt szervezünk – ezekről mind időben értesülsz. (Itt hirdetjük meg például a Csináld magad tanfolyamainkat és a Tervcafékat is!)

Építkezőknek, felújítóknak

Építem a házam könysorozat

Írj nekünk itt

Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
post
Kategória szerinti szűrés
Árnyékolás
Burkolatok
Egyéb
energiatakarékos ház szakértő
Energiatakarékosság
Építési hibák
Építészet
Építkezés
Építkezés előkészítése
Építkezők mesélték
Építő közösség
Építőanyagok
Épületfizika
Érdekességek
Falazatok
Felújítás
Födém
Gépészet
Hanganyagok
Házak
Háztervek
Hőszivattyú
Infrafűtés
Jogi háttér
Kivitelezés
Költségvetés
Lakberendezés
Lakóérzet
Megújuló energia
Napelem
Nyílászárók
Ökoépítészet
Padló
Padlófűtés
Passzívházak
Pénzügyek
Szellőztetés
Szigetelés
Tervcafé
Tető, tetőtér
Tippek, ötletek
Történetek
Videók
Villamosság

Blogcikkeink

Olvass többet, legyen könnyebb