Tények és tévhitek a szigetelésről (2. rész)

Tények és tévhitek a szigetelésről (2. rész)

– avagy tényleg csak a méret a lényeg?

Novemberben még tart a szigetelési „főszezon” (még akár az idei fűtési szezonban is lehet súlyos ezreket megtakarítani!), ezért én is folytatom a hőszigetelés világába kalauzoló blogokat.
Ezúttal is két közkeletű vélekédést veszek górcső alá:
– Tényleg nem is érdemes nekikezdeni a ház falainak hőszigeteléséhez, ha ezzel párhuzamosan nem cseréljük az ablakokat is?
– Tényleg csak a méret a lényeg?
A végén pedig végre szó esik a mocskos anyagiakról is!

Kijelentés #3.: A nyílászáró-csere és a hőszigetelés csak együtt valósítható meg(?)

Ennek a kijelentésnek eleve csak a homlokzati hőszigetelés kapcsán lenne létjogosultsága (pedig nem csak a homlokzatot éri meg szigetelni!) – de a kijelentés ekkor sem feltétlenül igaz.
Tény, hogy ideális megoldásnak valóban a két felújítási folyamat egyidejű végrehajtása számít. Nem nehéz belátni, hogy ha az oldalfalakon csak a két szerkezeti elem egyikét erősítjük meg hőszigetelés tekintetében, akkor a hő nagy része a másikon fog utat találni magának. (Sőt, egy szigetelt falazatban a régi nyílászárók még látványosabban lesznek hidegek. Szinte biztos, hogy folyamatosan törölgethetjük majd a lecsapódó párát reggelente az ablak belső oldalán, a nyílászáró környékén pedig külön oda kell figyelni arra, hogy megakadályozzuk a penész megjelenését.)

De mi van akkor, ha nem áll rendelkezésre annyi pénz, hogy egyszerre valósuljon meg a két beruházás?

Ilyenkor célszerű az ablakcserével kezdeni – éppen az előbb felvázolt problémák elkerülése érdekében. (Apró megjegyzés: itt most én is hajlamos voltam a nyílászárót az ablakkal azonosítani: ne feledkezzünk meg azonban az ajtókról (bejárati, terasz) sem!)
Nagyon fontos azonban ilyenkor, hogy bár a kivitelezés a munkafolyamat esetében időben különválik, de azelőzetes tervezés mindkettőre kiterjedjen!
Azaz: már a nyílászárócserénél legyünk tisztában lehetőleg azzal, hogy milyen vastag szigetelés kerül majd később a falakra!
Az új, jó hőszigetelő-képességű ablak helyének kijelölése a falon belül ugyanis több problémát is felvet. Általános szabályként szokták megfogalmazni, hogy egy szigetelt házon az ablakokat amennyire lehet, kívül kell elhelyezni a fal síkjában. Az ok szemléltetésére álljon itt egy ábra az Építem a házam könyvsorozat 3. kötetéből (ahol ezzel a témával sokkal részletesebben is foglalkozunk!).

Ha a káváknál – helyhiány miatt – csak vékonyabb szigetelést alkalamzunk, akkor ez könnyen hőhidat jelenthet. Ez a probléma nem jelentkezik, ha az ablakot a falazat külső síkjáig előrehozzuk.

Jól látszik, hogy a problémát a kávák szigetelése jelenti: egy vastagabb külső szigeteléssel nem lehet teljes vastagságban „befordulni” a kávákra (egész egyszerűen „belelógnánk” az üvegbe). Ha pedig a tok kínálta vékonyabb helyet szigeteljük csak le, akkor ez könnyen hőhidat jelenthet a külső épületburkon.

Három megoldás kínálkozik.
– A kávákra más, jobb hőszigetelő-képességű (kisebb λ-értékű) szigetelőanyagot teszünk, amely képes kisebb vastagságban ugyanazt a hőszigetelő-képességet produkálni, mint a fal többi részére rakott anyag. (Ilyen lehet szürke polisztirol a fehér helyett, PUR/PIR-hab, speciális gyapotos szigetelés, vagy valami még speciálisabb szigetelés. Ezek persze drágábbak, de nem nagy felületről van szó.)
Ha ezt a megoldást választjuk, akkor az nyílászárót tulajdonképpen bárhová tehetjük a fal síkján belül.
– A nyílászárót egészen a falazat külső síkjához illesztjük – így kikerüljük a „káva-problémát”. (Ez látszik az előző ábrán.)
Sőt: vastagabb hőszigetelés esetében még az sem számít eretnekségnek, ha az ablakot a külső szigetelés síkjába helyezzük el. Na, ez utóbbi megoldás biztosan nem működik a két lépcsős felújítás esetében – de a falazat külső síkjába helyezett ablak is elég furcsa látványt fog nyújtani a megszokott párkány nélkül. (Ezen módszer hátrányául amúgy is fel szokták hozni, hogy meglehetősen aszimmetrikusak lesznek a belső és külső párkányok szélességei. A háziasszonyok azonban örülni szoktak az így létrejövő szélesebb belső párkányoknak.)
– Az ablakokat ún. toktoldóval építjük be, így nagyobb helyet hagyunk a kávára kerülő szigetelésnek. Talán mondani sem kell, hogy ez a megoldás alapvetően befolyásolja a nyílászárók beépítését – már a szigetelés végrehajtása előtt.

Kijelentés #4: Egy szigetelés esetében a szigetelés vastagsága a kulcskérdés (?)

Ennek a kérdésnek egyik megközelítéséről korábban egy egész blogbejegyzés született, annak apropójából, hogy a „Hány centis szigetelést tegyünk a falra?” az egyik leggyakoribb kérdésnek bizonyul a Tervcafékon. (A „10 centi vagy 15 centi?” című blogot ide kattintva olvashatja el!)

Felújítók esetén ez a kérdés egészen másként merül fel, mint új családi házat építők esetében. Egy régi háznál amár meglevő falazatból kell kiindulni – ennek kell ismerni minél pontosabban a hőszigetelő-képességét. (Figyelem, nem csak a falazatot nagy általánosságban kell nézni, hanem az esetleges hőhidakat is külön fel kell térképezni. Ezért is olyan fontos az előző blogbejegyzésben melegen ajánlott, hozzáértő szakember által végzett előzetes állapotfelmérés!)
A felújítók számára tehát a hőszigetelésről szóló döntés egyfajta „egyismeretlenes” egyenlet, míg az új építők esetében „kétismeretlenes” – nekik a falazat vastagságáról és a szigetelés vastagságáról együtt kell dönteni.
A hőszigetelés vastagságáról szóló döntés lehet pusztán hőtechnikai („minél vastagabb, annál jobb”), de azért többnyire valamiféle ár-érték arányt is célszerű figyelembe venni. (Tény, hogy egy bizonyos határ után minden centiméter már egyre kisebb hatással bír.)

A szigetelés vastagságával együttnő a rendszer bekerülési költsége, viszotn kevesebb hőveszteséget kell pótolni, jgy csökken a fűtési költség. Ebből a két összetevőből áll össze az önköltség. Konkrét árak nélkül nehéz ennél általánosabb kijelentést tenni, mégis „megsaccolható”, hogy a tisztán ár-érétk optimum valahol 12-15 cm környékén van. (Ez az ábra az Építem a házam 2. kötetéből való!)
Mind új építőknek, mind felújítóknak segítséget jelenthet, hogy ma már Magyarországon is minden épületszerkezetre (tehát a falakra, tetőkre, födémekre, lábazatra, nyílászárókra is) meghatároztak egyminimálisan elvárt hőszigetelő-képességet – ezt lehet (sőt kell is) egyfajta kiindulásnak tekinteni. (Erről szóló blogbejegyzésünket ide kattintva olvashatja el!)
Hogy a dolog még komplikáltabb legyen, maguk a szigetelőanyagok sem egyformák. Anyagukat illetően sem, de hőszigetelő-képességüket tekintve sem. Egy jobb hőszigetelő-képességű anyagból vékonyabb is elegendő lehet ugyanolyan hatás eléréséhez. (És „persze” a jobb hőszigetelő-képességű anyagok drágábbak is – tehát önmagában ez is egy ár-érték számítás alapja lehet…)
Míg egy hőszigetelő anyag hőszigetelő-képességét vagy a λ-érték (hővezetési tényező – minél kisebb annál jobb), vagy az R-érték (hővezetési ellenállás – minél nagyobb, annál jobb) jellemzi, addig az ebből épült(komplett) szerkezetre nézve az U-érték (hőátbocsátási tényező – minél kisebb, annál jobb) ad felvilágosítást és szolgáltat összehasonlítási alapot. (Minderről sokkal részletesebben az Építem a házam 2. kötetében!)

És végül néhány szó a konkrét költségekről

Amikor szigetelésről esik szó, akkor általában a külső falak szigetelésére gondolunk. (Pedig szigetelni még sok helyen lehet érdemes egy házon – tény ugyanakkor, hogy a falak azok, melyek négy oldalról körbevesznek bennünket.)
A már többször idézett Nálam szigetelnek programban elkészítették egy kőzetgyapotból készült külső szigetelés átlagos (és fajlagos) költségbecslését – tovább adom, jó kiindulópont lehet egy felújítás tervezgetése során.

Állványozás        1.100 Ft/m2
Alapozó                   140 Ft/m2
Ragasztó                  450 Ft/m2
Szigetelőanyag      1.440 Ft/m2
Dűbelezés           360 Ft/m2
Háló                    88 Ft/m2
Munkadíj                 2.200 Ft/m2
Összesen         6.253 Ft/m2

Kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés dűbelezése. Figyelem, a kőzetgyapot és a polisztirol táblák rögzítése kis mértékben eltér egymástól!
Mini-sorozatunk utolsó részében is a homlokzati hőszigeteléssel fogok foglalkozni. (Ott az is kiderül, hogy a téma még annál is bonyolultabb, mint eddig gondolta! 🙂 )