Tények és tévhitek a szigetelésről (3. rész)

Tények és tévhitek a szigetelésről (3. rész)

knauf_kepek_3._fileminimizerA szigetelésekről szóló sorozatunk befejező részében tovább lépünk egy lépéssel.
A mai blogból kiderül, hogy a jó minőségű és megfelelő vastagságú szigetelés (sajnos) csak az első lépés a sikerhez – mondhatjuk, hogy szükséges, de nem elégséges feltétel.
Mire kell még odafigyelni szigeteléskor ahhoz, hogy a végeredménnyel még hosszú évek múltán is elégedettek legyünk?

A bűvszó megint csak: RENDSZER

Akik olvasták/olvassák az Építem a házam könyvsorozatunkat, már biztos a könyökükön jön ki:
egy építkezésnél nem csak az egyes építőelemek fontosak, hanem még ennél is sokkal fontosabb a
belőlük felépülő rendszer!

Tulajdonképpen az egész ház is egy „Nagy Rendszer” – mégpedig (mint majd mindjárt látni fogjuk)
sokféle rendszerből felépülő bonyolult valami. (És itt tényleg a legkülönbözőbb alrendszerekre kell
gondolni: a falakra, a tetőre, vagy éppen a fűtési- és szellőzési rendszerre, a villamos hálózatra, stb.)
A végső cél, hogy ez a Nagy Rendszer jól működjön, azaz valamennyi alrendszere (építőeleme) ne
csak önmagában legyen jó
, hanem mind ugyanabba az irányba hassanak – erről szól Az építő
közösség egy korábbi blogbejegyzése, amit mindenképpen érdemes elolvasni ide kattintva!

Haladjunk azonban lefelé a „hierarchiában”: Például a fal, mint alrendszer is több elemből épül fel.
Mi az Építem a házam 2. kötetében a falazat + nyílászárók + homlokzat felosztást választottuk.
Nem nehéz elképzelni, hogy ezeknek az összetevőknek is hatékonyan együtt kell dolgozniuk. Hiába jó
hőszigetelő-képességű a falazat, ha ezzel nincs összhangban az ablakok hőszigetelő-képessége (ekkor
ott fog elillanni a hő). Hiába jó páraáteresztő a fal, ha ezt nem támogatja a külső homlokzat.
Hiába jó hőszigetelő-képességű a fal nagy része (ott, ahol csak egymásra kell rakni a falazóelemeket),
ha nincs megfelelően kitalálva az ablakok feletti áthidalás, a redőnytok, a kávák, a tetőcsatlakozás, a
lábazat – és ezek egymáshoz való csatlakozása. (Fontos mindig szem előtt tartani, hogy a
legkényesebb pontoknak mindig azok bizonyulnak egy házon, ahol különböző szerkezetek/anyagok
találkoznak össze!
)
És még mindig nem vagyunk a legvégén!
Maradjunk a falazatnál!
Ma már a falazatok többsége több rétegből épül fel (többrétegű falazatok): a falazóelemekre (amik
ma már leginkább a tartószerkezeti funkcióért, esetleg a hő- és páratárolásért felelnek) általában
valamilyen szigetelőréteg kerül (ez a réteg kimondottan a hőszigetelésért felel).
Talán mondani sem kell, hogy ennek a két alkotóelemnek az összhangja is kényes kérdés: miként
tudja mindkét réteg a lehető leghatékonyabban ellátni a saját feladatát, úgy, hogy közben ne
gyengítse a másik hatását?
Milyen vastag és milyen hőszigetelő-képességű legyen például a falazóelem, és erre milyen vastag
szigetelés kerüljön?
Hogyan lehet biztosítani azt, hogy olyan szerkezet jöjjön létre, amelyben nem csapódik ki a pára?
(Végképp nem a szigetelésben és végképp nem olyan rétegben, ahol meg is fagyhat.)
És akkor eljutottunk az alrendszer alrendszeréig, a homlokzati hőszigetelésig.
Talán már meg sem fognak lepődni, de valójában ez is egy rendszer!

THR, hőszigetelés, családiház, építkezés, felújítás
Egy épület hőkamerás képe nagyon jól felfedi, hol is illan el a hő egy házból – itt péládul az ablakokon…

THR – Teljes Homlokzati Hőszigetelő Rendszer

Egy épület homlokzatára kerülő hőszigetelés általában a következőképpen épül fel:
– Első réteg: ragasztó, amivel a hőszigetelést a falazóelemhez ragasztjuk
A rögzítéshez még dűbeleket is használnak. (Hogy miért, arról is bőségesen esik szó az Építem a
házam 2. kötetében
.)
– Második réteg: maga a szigetelő lemez
– Harmadik réteg: a felületet erősítő és annak rugalmasságot adó ragasztóréteg, amibe egy hálót
ágyaznak
– Negyedik réteg: valamilyen homlokzatképző, a rendszer részeként valamilyen vékonyvakolat vagy
festék.

THR, hőszigetelés, családiház, építkezés, felújítás
Egy kép kedvcsinálónak az Építem a házam 2. kötetéből – így épül fel egy tipikus homlokzati hőszigetelő rendszer

Ezek így együtt(!!) alkotják a homlokzat hőszigetelését – rendszerben! (A homlokzat szigetelésének
van más módja is, teljesen másként néz ki mondjuk egy olyan homlokzat, ami kő- vagy
téglaburkolatot kap.)
Hiába választja ki például valaki gondosan a legjobb minőségű (és megfelelő vastagságú) hőszigetelő-
anyagot – ha a rendszer többi eleme nem megfelelő, akkor ez a gondosság mit sem fog érni!
Nézzünk három egyszerű, könnyen érthető példát!

A rendszer külső részén két vegyi anyag érintkezik és tapad egymáshoz: az ágyazó ragasztó és a
vakolat. Talán nem kell mondani, hogy ezek együttdolgozása létkérdés – és egyáltalán nem magától
értetődő. Gyakori jelenség, amikor a kereskedő vagy a kivitelező arra biztatja az építkezőt, hogy
majd ő összeválogatja a legjutányosabban elérhető összetevőkből magát a rendszert. Könnyen
elképzelhető, hogy egy ilyen „spontán rendszerben” a ragasztó és a vakolat/festék ekkor találkozik
először egymással. Ilyenkor két dolog történhet:
– jól meglesznek egymással ;
– nem illenek egymáshoz.
Kicsit olyan játék ez az építkező részéről, mint amikor a pénzét a pirosra teszi a rulettben: vagy bejön,
vagy nem. (A rendszerben forgalmazott anyagok „együttdolgozását” a forgalmazók vizsgálják és
annak minőségéért garanciát vállalnak. Apropó garancia: rendszergarancia csak az egy forgalmazótól
származó termékekre jár!)

Következő példa a rendszer egyik önálló eleméről szól, a dűbelekről.
A dűbelek átütik a hőszigetelést. Nem nehéz belátni, hogy ha anyaguk nem megfelelő, akkor komoly
hőhidat jelenthetnek a rendszerben! (Az olcsó műanyag dűbelek jó része ilyen.) Lehet, hogy valaki
kiszámolta, hogy az adott vastagságú hőszigetelő-anyaggal adott hőszigetelő-képességű lesz a fala.
Igenám, azonban a rosszul megválasztott dűbelek ezt az elméleti hőszigetelő-képességet akár 10-
15%-al is leronthatják!

                          THR, hőszigetelés, családiház, építkezés, felújítás
Még egy kép az Építem a házam 2. kötetéből. Így néz ki egy modern, önsüllyesztő dűbel képe. Az ábra jobb oldalán látható, hogy a dűbel feje még egy takaros hőszigetelő “kalapot” is kap!

Végül ejtsünk szót a homlokzati hőszigetelő rendszerek talán leginkább alulértékelt eleméről,
a hálóról. „Filléres” tétel, szerepe mégis jelentős: Ez a – jó esetben – üvegszálakból szőtt háló
ad rugalmasságot a rendszernek: ezek „tompítják” a hőmozgásból, az esteleges mechanikai
benyomódásokból eredő feszültségeket. (Ha nem tennék meg, akkor repedések jelennének meg egy
idő után a vakolaton, ami nem csak csúnya, de ezeken keresztül nedvesség is juthatna a homlokzat
mögé, szétfagyásokat és a vizes hőszigetelés hőszigetelő-képességének csökkenését okozva.)
Ezen igénybevételek felvételére azonban csak a jó minőségű hálók képesek, melyeknél még a
hálóhurkolás módja is fontos!
Persze egy ilyen háló is lecserélhető olcsóbbra. Az eredmény: néhány ezer forint megtakarítás,
későbbi tízezer forintos károk.

Konklúzió: Egy háznál mindig rendszerekben gondolkodjunk, azaz a jó minőségű alkotórészek
átgondolt, kitalált együttdolgozását is tekintsük elsődleges szempontnak!

Kiegészítés: Bár most a homlokzati hőszigetelés példáján keresztül mutattuk be a rendszerszemléletű gondolkodás jelentőségét, az itt leírtak más szerkezeti elemekre is igazak – például egy tető- vagy födémszigetelésre. (Ez utóbbiaknál péládul a fólia szokott kényes elem lenni.)

Kategóriák: Építőanyagok, Falazatok, Szigetelés

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?