Építkezők mesélték - Gergely története (1. rész) - Építem a Házam

Építkezők mesélték – Gergely története (1. rész)

Építkezők mesélték – Gergely története (1. rész)

Építkezés saJÁt kezűleg– avagy közgazdászból is lehet építési szakember?

Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna és Bodnár György

Sokszor gondolkodok azon, hogy egy mai építkező helyében biztos, hogy leginkább azok tapasztalataira lennék kíváncsi, akik pár éve ugyanolyan tudatlan, tapasztalatlan  valakik voltak, mint én most – de az építkezés végére már tele vannak tudással és tapasztalattal. Ők vajon mit javasolnának nekem?
Megkérdeztük hát Az építő közösség tagjait, hogy milyen jótanácsokat osztanának meg “sorstársaikkal”? (Ezúton is köszönet azoknak, akik megtették, megteszik!)
Elsőként Gergely története következik. Előre szólok, az ő jótanácsa elég mellbevágó és megosztó lesz!

 

Gergely, és az ő családi háza

“Magamról annyit, hogy jelenleg 35 éves vagyok, okleveles közgazdász, képzettségem olyan messze van az építkezéstől, mint Makó Jeruzsálemtől. 2016-ban kezdtünk építkezni a feleségemmel. Egy földszintes családi házat álmodtunk meg.”

 

Családi, baráti segítséggel?

“Kerestünk egy tervezőt, aki elképzeléseinkből háztervet készített, utána pedig neki is fogtunk. Az elképzelés mindig is az volt, hogy minél több munkát próbáljunk saját erőből, családi/baráti segítséggel megoldani. Egyrészt azon a környéken, ahol élünk, ez a szokás, másrészt amúgy is így olcsóbb. Az évek során azonban úgy alakult, hogy számottevő segítséget gyakorlatilag csak a testvéremtől kaptam, minden más a nyakamba szakadt. Ez azt eredményezte, hogy a házépítés rettentően elhúzódott, hiszen munka mellett gyakorlatilag csak hétvégente tudtam dolgozni.”

Álljunk meg egy percre! Sokszor halljuk (pláne manapság!) Az építő közösséghez fordulóktól, hogy “majd mi megcsináljuk”, meg hogy “a család majd úgyis segít”. Sajnos a tapasztalat az, hogy a nagy lelkesedés hamar lelohad. A családtag, az ismerős mégsem tud segíteni amikor kellene, vagy segít, de a minőséggel lesznek problémák.  Átértékelődnek a határidők, és mindenki mást gondol arról, hogy miként is zajlik egy ilyen közös munka. Természetesen vannak olyan családok, ahol sikeresen és problémamentesen együtt tudnak dolgozni, és meg tudják valósítani az adott célt, de ehhez ismerni kell a családunkat, barátainkat “munka szempontból” is.!
Folytassuk!

 

Akkor majd megcsinálom én – építkezés saját kezűleg?

“Eleinte inkább mesteremberekkel dolgoztattam, később ahogy nőtt a tapasztalatom és a tudásom, egyre több munkához mertem hozzáfogni és elvégezni. Sajnos ezt egyben kényszernek is éreztem, mert egyszerűen nem voltam elégedett a mesterek által nyújtott minőséggel. Ma ott tartok, hogy merem állítani, szebben, jobban, precízebben elvégzem azt, amit a „mesterek” szakmájuk szerint elvégeznének. Ismétlem, okleveles közgazdász vagyok.”

 

Alapozás

“Hogy mit is csináltam gyakorlatilag egyedül?
Kezdjük az elején! 2016-ban lebontottunk egy öreg vályogházat, ami a telken állt. Kiástuk az alapokat, bevasaztuk majd beöntöttük betonnal. Jött egy réteg betonzsalu, majd az egészet telehordtuk sóderes kövekkel. Ezt nagy nehéz vibrációs géppel letömködtük, majd bevasaztuk, és ezt is beöntöttük betonnal. Itt megtanultam, hogy nem csak egyféle beton van. 🙂 
Ezután jöhetett a tartófalak építése, melynek helyét először vízszigeteltük. Tartófal építés volt az első munka, melyet mestereknek adtam ki. A munkát el is végezték, a minőség rendben volt. Viszont a fizetett ár órabérre leosztva meghaladta az én fizetésemet, miközben nem is keresek rosszul. Ez kissé sokkolt. Folytattuk a koszorúval. Kértem ajánlatot zsaluzásra, hát nem lett volna olcsó az sem. Ugyanez az árszint…  Leszögezem, nem azzal van a baj, hogy ne tudnám kifizetni, hanem inkább ennyi pénzért egyszerűen nem akarom elvégeztetni. Szóval megcsináltam magam. Vettem deszkát, csavarokat (sokkal jobb csavarozni, mert könnyű lebontani, és minden újra felhasználható), és megcsináltam egyedül. Kívülről XPS, ahogy kell, aztán bevasaztuk és beöntöttük betonnal. Gyönyörű lett. Az egész ház körben 1 cm-es szintkülönbségen belül, ami szerintem bőven jó.”

 

Fontos közbeszúrás

Mielőtt tovább lépnénk a történetben, mindehhez két hozzáfűzni való:
– Azzal azért jó tisztában lenni, hogy a ház alapja az építkezés egyik legkényesebb pontja. Nem csak azért, mert egy esetleges statikai probléma repedések tömkelegét hozza magával a felépítményen, sőt nem csak azért, mert a vízszigetelés esetleges hibája folytán alulról folyamatosan ázni fog a házunk. Sőt még csak azért sem, mert ha ide nem megfelelő “erősségű” hőszigetelés kerül, akkor hiába fogjuk méregdrágán leszigetelni a föld feletti részeket, a hő  cselesen lefelé fog elszökni… Egész egyszerűen azért, mert – ellentétben a ház többi részével – az alapban elkövetett hibák később egyáltalán nem, vagy csak arany áron javíthatók… Itt tehát tényleg komoly szakértelemre van szükség.

– Az Építem a házam könyvsorozat 2. kötetében (Állnak a falak) szinte minden fontos alapismeretet fellelhető az alapozásról, a betonozásról a vízszigetelésről.  (A többféle betonról is van benne szó 🙂 ) Bár a könyv nem azzal a szándékkal íródott, hogy segítségével az emberek maguk csinálják meg ezt a kényes feladatot, de azért szerencsére Gergely is tudta használni!
A történetben tehát elkészült az alap. Legközelebb innen folytatjuk! 

Az Építem a házam könyvsorozatról, a családiház-építők kisenciklopédiájáról bővebb infó ide kattintva!

Tovább a könyváruházba!

 

 

 

 

Kategóriák: Építkezés, Építő közösség, Kivitelezés, Tippek, ötletek, Történetek

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?