Építkezők mesélték – Gergely története (2. rész)

Építkezők mesélték – Gergely története (2. rész)

– avagy a kőművessegédi státusztól a padlószerkezet tervezéséig   

Szerző: Bodnár György

Régóta okoz hiányérzetet bennem, hogy az építkezésen már túl levő építkezők tapasztalatai nem hasznosulnak eléggé. Ezért is szeretnénk egyre több ilyet megosztani Az építő közösség felületein is. Annyiban azonban mindenképpen szeretnénk túllépni a „fórumos” változatokon, hogy alkalmasint megjegyzéseket is fűznénk a leírtakhoz, pontosítva, javítva, vagy éppen kiegészítve azokat.
Legutóbb Gergely történetét kezdtük bemutatni, ezt folytatjuk most. (A mini-sorozat első része ide kattintva olvasható!) Ő volt az, aki a kezdeti rossz tapasztalatok alapján úgy döntött, hogy saját kezébe veszi az építkezést, noha ez igencsak távol esik a közgazdász szakmájától. 

Szerkezetépítés

„Ezután a kéményt kellett felépíteni. Próbáltam rá találni valami szakembert, de nem nagyon sikerült. Akit találtam, az a munka nagyságát látva azt mondta, hogy „ezt magad is felépíted”.
Most mit csináljon az ember? Szerencsére az én kéményem típusának építése egy az egyben fent van a Youtubon, igaz lengyelül, de meg lehet érteni. Szóval a kéményem is magam építettem a Youtube-ról. Igen, lehet.
A tetőre már találtam ácsokat, szóval ezt a munkafolyamatot (még) nem tudom elvégezni.
A közfalakat megint saját erőből oldottuk meg. Találtam egy idősebb kőmívest, akinek én lettem a segédje, és ketten egy hét alatt megoldottuk.”

Ablakok

„Ezután az ablakok következtek, nem nagy tudomány berakni, viszont ott voltam ennél a munkafolyamatnál is, ahogy az összesnél – és ez nagyon fontos: mindig ott kell lenni, minden mester mellett, mert máskülönben garantáltan el lesz rontva valami. Több ablaknál is nekem kellett figyelmeztetni a „mestert”, hogy a függőleges azért egy picit függőlegesebb is lehetne.
Eleve a külső síkba szerettem volna tetetni az ablakokat (ennek előnye az Építem a házam könyvben is szépen le van írva), így arra is figyelmeztetni kellett őket, hogy szépen fusson a téglafallal, hogy majd később a homlokzati szigetelést rá tudjam húzni a kávára (a hőszigetelő burok miatt).”

Hőszigetelés

„Még fontos megemlítenem, hogy ekkor már tudtam, hogy a hőszigetelést burokként kell elképzelni. Ha a padlóbeton alá kerül hőszigetelés, a falakra kívülről szintén, a koszorúra oldalról és felülről szintén, a plafon fölé szintén, akkor már csak egy ponton lesz „hiányos” a hőszigetelés, mégpedig az alap és a falak találkozásánál, vagyis az első sor téglánál. Erre megoldás az a tégla, amibe vagy ásványgyapot vagy EPS van töltve. Mivel ilyen téglát aranyáron akartak nekem értékesíteni, a problémát úgy oldottam meg, hogy vettem EPS golyókat 150 literes zsákokban, melyeket bele tudtam szórni az első sor téglába. És így kész is lett a hőszigetelő burok.”

Itt most szakítsuk meg egy pillanatra Gergely elbeszélését! Arra jöttem rá, hogy ez a témakör, az alaptest (zsalukő) és a falazat csatlakozása sávalap esetén, meglepően sokakat foglalkoztat. Mivel nem biztos, hogy Gergely módszerét javasolnám másoknak is, ennek a problémakörnek egy külön blogbejegyzést fogok szentelni rövid időn belül! 
És akkor folytassuk!  

Vezetékek és belső munkálatok

„Jöhetett a villanyszerelés, melyet közgazdászként megint csak egyedül oldottam meg. Szomszédom villanyszerelő, elmagyarázta hogy kell, kijött, megmutatta, majd mondta, hogy a többit ugyanígy. Még a szekrényt is én raktam össze, persze előtte és utána is leellenőrizte, és a kritikus dolgokat ő csinálta meg.
Testvéremmel (víz és gázszerelő) megoldottuk a vízvezetékeket, majd jöhetett a vakolás. Kivételesen nem én csináltam, hanem egy vakolóbrigád. Mondjuk úgy, hogy elfogadható lett. Ezután vízszigeteltem a teljes padlót a nehéz kátránypapír tekercsekkel. Ma is emlékszem, hogy egyedül, rövidnadrágban, úgy, hogy egyik kezemben a perzselő, másikban egy bot, a strandpapucsos lábammal meg gurítottam a nehéz tekercset. Még segédmunkást sem találtam, aki jött volna segíteni, de megoldottam.”

Megjegyzés: ez azért elég szürreális kép volt, valamiképpen akár jellemezheti az építkezők jelenlegi kiszolgáltatottságát is. Nem véletlenül írtuk korábban, hogy a munkavédelemre saját kivitelezés esetén is oda kell figyelni. Arról nem beszélve, hogy semmiféle otthon nem ellensúlyoz egy életre szóló sebesülést…

Padlófűtés

„A padlófűtést szintén testvéremmel együtt csináltuk, előtte a hőszigetelést megint egyedül. Mivel a testvérem közölte, hogy a padlófűtés csövezését csak úgy hajlandó megoldani, ha az általa javasolt és használt alátétre (képen) fogja bekattogtatni, mert az így gyors és szakszerű. Mivel úgyis ingyen segít, ebbe belementem. Mivel a végső talajmagasság már adott volt, és az alátét a pöckök nélkül 3 cm-es EPS-t tartalmaz,  még 9 cm szigetelésre volt szükségem. De ezt nem egy rétegben vettem meg, hanem inkább vettem egy sor 4 cm-est és egy sor 5 cm-est. Ennek előnye, hogy könnyebb vágni, másrészt jobb, ha a táblák közti hézagok át vannak fedve. Mivel ehhez a padlófűtés alátéthez (az esztrich és az EPS közé) nem kell fólia (a fólia valamennyire visszaveri a hőt, már ha egyszer reflexes), ennek hiányát grafitos EPS-sel kompenzáltam. Szóval az egész alulról felfelé így néz ki: alapbeton, bitumenes vízszigetelés, fólia (hogy a bitumen ne egye meg az EPS-t), 5cm-es grafitos 100-as keménységű EPS, 4cm-es ugyanilyen grafitos EPS, padlófűtés alátét 3 cm-es EPS-el (ebből csak fehér volt).”

Engedtessék meg ide is két rövid észrevétel!
A kitalált és felvázolt szerkezet/rétegrend jó, talán túl jó is. A bitumen nem „eszi meg” az EPS-t (ez is egyfajta legenda), így emiatt a fólia felesleges volt. (Nagy pénzkiadást azért nem jelentett.)
A  grafitos polisztirol hőszigetelési szempontból bónusz megoldás, de a hőtükör szerepét nem fogja ellátni. (A hővisszaverődés csak az anyagon, az anyagszerkezeten belül valósul meg.) Ha a külső hősugarakat akarnánk visszaverni, akkor egy külön hőtükör kellene a lap külső felületére. Egyébként létezik ilyen hőtükörrel ellátott grafitos EPS, ez azonban a homlokzatra, a homlokzati hőszigetelő rendszerbe való, és éppen azt hivatott gátolni, hogy a napsugarak túlzottan felmelegítsék a szürke szín okán erre hajlamos anyagot. Ezt azonban még véletlenül se jusson eszébe senkinek a padlóba tenni! (Nyomószilárdsága elégtelen erre a helyre!)
Legközelebb innen folytatjuk, mert még hátra vannak a befejező munkák!

Mint Gergely is utalt rá, a bonyolult  építkezés átlátásához nagy segítség volt számára az Építem a házam könyvsorozat. (Ezt nagy örömmel olvastam 🙂 ) Ha érdekel, és még nem hallottál róla, akkor kattints a képre – vagy kattints ide!