Kötelező lesz a gépi szellőztetés!?

Kötelező lesz a gépi szellőztetés!?

Kötelező lesz a gépi szellőztetés!?

– avagy változott a TNM-rendelet, az ablaknyitogatás már nem lesz elég…

Szerző: Bodnár György

2021-től kötelező a gépi szellőztetésMint arról már többször szó esett, 2020 év vége is rendeletdömpinget hozott (ha jól számoltam, a december 30-i Magyar Közlöny 21 rendeletet tartalmazott…), az építési szakemberek is csak január első napjaiban kezdték felfedezni, hogy né, ez is megváltozott!
Ma egy olyan jogszabályt mutatunk nektek (61/2020 (XII.30.) ITM rendelet), ami drasztikusan megváltoztathatja az építkezők és a szakemberek szellőztetésről kialakított elképzeléseit!

 

Frissítés: 2021. március 10-én megjelent a rendelet módosítása, amiből kiderül, hogy a gépi szellőztetés ezt követően sem lesz kötelező. Bővebb infó a sorozat 5. részében, de ettől még érdemes elolvasni a mini-blogsorozat összes részét!

A hivatkozott jogszabály: 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet

Az év végén megjelent 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet tartalmaz több apró, de fontos módosítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló – „híres-hírhedt” 🙂 – 7/2006  (V.24.) TNM rendeletre vonatkozóan.

Ha valaki nem akar a „mi változott?” kérdésnek utánajárni, csak a jelenleg érvényes állapot érdekli, akkor a – 7/2006  (V.24.) TNM rendelet szövegét ide kattintva követheti nyomon!  

Kezdjük egy apró, de jelentős szemléletváltozást jelző fogalom-változással.

 

Épületgépészeti rendszer helyett épülettechnikai rendszer

Az építő közösség által képviselt egyik legfontosabb üzenet, hogy egy mai házban már minden mindennel összefügg, és egy ilyen ház építését vagy komolyabb felújítását már az első perctől kezdve rendszerben gondolkodva kell kezelni. (Hacsak nem akarunk később sok-sok műszaki kompromisszumot kötni és egy csomó pénzt feleslegesen kidobni az ablakon…)

Én úgy értelmezem, hogy ezt a rendszerben gondolkodást tükrözi az is, hogy immáron a TNM-rendelet sem épületgépészetről, hanem épülettechnikáról beszél.
Ebbe a fogalomba pedig már egyformán beletartozik a fűtés, a hűtés, a szellőztetés, a melegvíz-előállítás (ez eddig a gépészet), a világítás, az épületautomatizálás, a szabályozás, és például a napelemek is.

A mostani rendelet 1. §-a ugyanis módosítja az eredeti TNM-rendelet 2. §-át, ami a fogalom-meghatározásról szól. Ezen belül jelenik meg az épülettechnikai rendszer fogalma.

„7. épülettechnikai rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésre szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is.”

Az ebbe a fogalomkörbe tartozó szellőztetés kapcsán azonban nagyon fontos újdonságot is tartogat a  61/2020 (XII.30.) ITM rendelet!

 

Az elvárt friss levegő igény eddig is definiált volt!

A TNM-rendelet kapcsán szinte mindenki arra gondol, hogy itt vannak meghatározva az épületek energiahatékonyságára vonatkozó elvárások, ezeket pedig – kissé leegyszerűsítve a dolgokat… – jórészt a hőszigetelési követelményekhez szokták kötni. (Ebben a rendeletben vannak például megfogalmazva a „közel nulla” követelmények, melyek – ha kissé eltolva is – de ez évtől kezdve már kötelezőek.)

Valójában a TNM-rendeletben sokkal több mindenről van szó – például az elvárt légcseréről.
A rendelet 1. Melléklet V. része tartalmazza az épülettechnikai követelményekre vonatkozó elvárásokat. (Már itt visszaköszön az új fogalom!)

Ezen belül a 2. pont szól az épület szellőző levegő igényéről, lakóépületekről konkrétan a 2.2. pont.
Az már korábban is elvárás volt (még ha sokan nem is foglalkoztak vele…), hogy a helyiségenkénti friss levegő igény
– átlagos légmennyiséget tekintve legalább 1,5 m3/óra/m2, vagy
– nappaliban legalább 25,2 m3/óra/fő, vagy
– hálószobában legalább 3,6 m3/óra/m2.
(A háromból a legnagyobbra kijövő légáramot kell figyelembe venni.)
 
A nagyvonalúságot az alapozta meg, hogy ezt a friss levegő igényt esetenkénti „önkéntes” ablaknyitogatással is biztosítani lehetett. (Tehát a tervező minden további nélkül áttolhatta a friss levegő biztosításának „felelősségét” a felhasználóra…)

 

Gépi szellőztetés – az ablaknyitogatás önmagában már nem opció

A TNM-rendelet iménti szakasza azonban most, december végén egy új ponttal bővült!

„ 2.4. Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.”

Azaz: 2021. január 1. után minden családi háznak is kötelező tartozéka lesz a szabályozással ellátott gépi szellőztető berendezés! (A rendelet – egyelőre? – a hővisszanyerős gépi szellőztetés beépítését nem teszi kötelezővé!)

 

Kérdések

A rendelet 2021. január 1-jén hatályba is lépett.
Kérdés már csak az, hogy kikre vonatkozik?

Az biztos, hogy akik még csak most tervezik új házuk építését, azoknak már ezzel kell számolniuk, ha majdan használatbavételi engedélyt szeretnének kapni.
Érinti-e ez azokat, akiknek folyamatban van az építkezésük?
És mi van azokkal, akik „csak” felújítani szeretnék a házukat?
Ezekről a kérdésekről is szól majd nemsokára megjelenő Youtube-videónk!

 

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:


És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!

Kategóriák: Gépészet, Jogi háttér, Szellőztetés

Vélemény? (5) ↓

5 Hozzászólások

  1. Bárkányi Tamás január 22, 2021

    az épülettechnikai rendszer fogalma.
    ” ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is.”
    A napenergiát az aktív hőszigetelési műszaki megoldás az épület energia veszteségének csökkentésére és nem a veszteség pótlására használja.
    Nagyon el kellene érni, hogy 1 kWh napenergia előállítása ugyan olyan elbírálás alá essék, mint 1 kWh fosszilis energia el nem fogyasztása napenergia segítségével.
    Az aktív hőszigetelés 40 %-os energia megtakarítást eredményez a napenergia hasznosításával.
    Active thermal insulation as an element limiting heat loss through external walls
    https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0378778819321826

    reply
  2. Nagy Balázs József január 23, 2021

    Kedves Bodnár úr!

    Azért írok, mert szeretném tisztázni a bennem megfogalmazódott félreértést. Tartok tőle, hogy ön vagy én rosszul értelmezzük a megjelent rendeletváltozást. Nekem ugyanis az az álláspontom, hogy nem kötelező minden új építésű ingatlanban kiépíteni a gépi szellőztetést. Én építtető vagyok, nem szakember, de eleget olvastam már a CSOK kapcsán az ehhez hasonló jogi megfogalmazásokat.

    Az indoklásom a következő. A 2.4-es pont nem írja azt, hogy minden új építésű ingatlanban csak gépi szellőztetéssel lehet a levegőcserét megoldani, hanem azt írja, hogy a 2.1 és 2.2 pontban megnevezett nem lakó funkciójú és lakóépületekben. A hivatkozott sorok a következőképpen kezdődnek:

    “2.1. Nem lakó funkciójú épület
    Légtechnikai rendszer esetén, […]”
    és
    “2.2. * Lakóépület
    Légtechnikai rendszerrel, […]”

    Szerintem ez egyértelműen meghatározza, hogy a rendeletváltozás azokra az új építésű ingatlanokra vonatkozik, amelyekben van tervezve légtechnikai rendszer. És ahova lett tervezve, ott a 2.1 és 2.2 szerinti számolásokat kell alkalmazni, továbbá a 2.4-ben definiált berendezéseket kell telepíteni.

    Nem tudom, hogy ezt nyelvtani szempontból hogyan kell szakmailag megfogalmazni, de nyilvánvaló, hogy a 2.4-es pont alá van rendelve a 2.1 és 2.2 pontoknak, azt nem lehet a fentiek nélkül értelmezni.

    Kérem szíves tájékoztatását és hálásan köszönöm, ha minél előbb válaszolna a levelemre!

    Úgy gondolom, hogy ön nagy felelősséggel bír az építőközösségben, én is hosszú ideje követem a munkásságát, így sajnálatos lenne, ha véletlenül egy ilyen mértékű félretájékoztatásról lenne szó, amit felvázoltam.

    Köszönöm!
    Üdvözlettel:
    Nagy Balázs J.

    reply
    • Bodnár György január 25, 2021

      Kedves Balázs! A blog úgy íródott, hogy én magam elolvastam (nem jogászként…) a szöveget, és próbáltam értelmezni. Igen, az idézett szövegrészen is próbáltam átrágni magamat, de egyben próbáltam megérteni a logikát is. Eszerint elő vannak írva légcsere-számok, és az is definiálva van, hogy ezt ablaknyitogatással nem lehet már elérni. Ez pedig (az én értelmezésemben!) azt jelenti, hogy egy modern épületben (ahol nem jár magától ki-be a levegő a réseken át…) csak szellőztetéssel lehet elérni ezeket a számokat.
      Természetesen megkérdeztem a végleges szövegről több szakembert is. Elmondom, hogy a szakma is csak töri a fejét egyelőre a mondatok különböző értelmezésén, de az általam megkérdezettek is arra jutottak, mint én.
      Viszont számukra olyan ellentmondások is feltűntek, amik nekem nem.
      Hogyan tovább?
      Jelenleg megpróbálok ITM-állásfoglalást és jogászi állásfoglalást is begyűjteni + készítek a héten két olyan videót is, amelyben a saját kérdéseimet felteszem a légtechnikai szakma hazai szakértőinek.
      Lassan csak egyértelműsödik majd a helyzet! Minden megtudott dologról be fogok számolni, úgyhogy kövess minket továbbra is! 🙂 Üdvözlettel Bodnár György

      reply
  3. Rezsnyák Péter kivitelező építész február 4, 2021

    Hááát, ez egy elég pongyolácska rendeletecske lett. A szakma szégyene…szerintem…Légcseréről beszélni úgy, hogy a légtömörségről nem szól egy szót sem…Ezt szakemberként sem könnyű érteni, akkor hogy értse meg a nagyérdemű.A teteje mindennek, hogy egy passzívházban egy 30m3/fő /óra szellőzés bármikor elég, és semmiféle CO és páraérzékelő nem kell. Mert felesleges. Valakik feltatlálják megint a langyosvizet…Olyan lesz mint a közel nulla! Ötszörannyit fogyaszt, mint egy passzívház, közel nullának hívják mégis, és ENNEK a TNM követelménynek nem felle meg a minősített passzavház!!! VICC kérem! De várjuk Gyuri videót, mert erről beszélni kell.

    reply

Vélemény?