– avagy változott a TNM-rendelet, az ablaknyitogatás már nem lesz elég…
Szerző: Bodnár György
Mint arról már többször szó esett, 2020 év vége is rendeletdömpinget hozott (ha jól számoltam, a december 30-i Magyar Közlöny 21 rendeletet tartalmazott…), az építési szakemberek is csak január első napjaiban kezdték felfedezni, hogy né, ez is megváltozott!
Ma egy olyan jogszabályt mutatunk nektek (61/2020 (XII.30.) ITM rendelet), ami drasztikusan megváltoztathatja az építkezők és a szakemberek szellőztetésről kialakított elképzeléseit!
Frissítés: 2021. március 10-én megjelent a rendelet módosítása, amiből kiderül, hogy a gépi szellőztetés ezt követően sem lesz kötelező. Bővebb infó a sorozat 5. részében, de ettől még érdemes elolvasni a mini-blogsorozat összes részét!
A hivatkozott jogszabály: 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet
Az év végén megjelent 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet tartalmaz több apró, de fontos módosítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló – „híres-hírhedt” 🙂 – 7/2006 (V.24.) TNM rendeletre vonatkozóan.
Ha valaki nem akar a „mi változott?” kérdésnek utánajárni, csak a jelenleg érvényes állapot érdekli, akkor a – 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szövegét ide kattintva követheti nyomon!
Kezdjük egy apró, de jelentős szemléletváltozást jelző fogalom-változással.
Épületgépészeti rendszer helyett épülettechnikai rendszer
Az építő közösség által képviselt egyik legfontosabb üzenet, hogy egy mai házban már minden mindennel összefügg, és egy ilyen ház építését vagy komolyabb felújítását már az első perctől kezdve rendszerben gondolkodva kell kezelni. (Hacsak nem akarunk később sok-sok műszaki kompromisszumot kötni és egy csomó pénzt feleslegesen kidobni az ablakon…)
Én úgy értelmezem, hogy ezt a rendszerben gondolkodást tükrözi az is, hogy immáron a TNM-rendelet sem épületgépészetről, hanem épülettechnikáról beszél.
Ebbe a fogalomba pedig már egyformán beletartozik a fűtés, a hűtés, a szellőztetés, a melegvíz-előállítás (ez eddig a gépészet), a világítás, az épületautomatizálás, a szabályozás, és például a napelemek is.
A mostani rendelet 1. §-a ugyanis módosítja az eredeti TNM-rendelet 2. §-át, ami a fogalom-meghatározásról szól. Ezen belül jelenik meg az épülettechnikai rendszer fogalma.
„7. épülettechnikai rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésre szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is.”
Az ebbe a fogalomkörbe tartozó szellőztetés kapcsán azonban nagyon fontos újdonságot is tartogat a 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet!
Az elvárt friss levegő igény eddig is definiált volt!
A TNM-rendelet kapcsán szinte mindenki arra gondol, hogy itt vannak meghatározva az épületek energiahatékonyságára vonatkozó elvárások, ezeket pedig – kissé leegyszerűsítve a dolgokat… – jórészt a hőszigetelési követelményekhez szokták kötni. (Ebben a rendeletben vannak például megfogalmazva a „közel nulla” követelmények, melyek – ha kissé eltolva is – de ez évtől kezdve már kötelezőek.)
Valójában a TNM-rendeletben sokkal több mindenről van szó – például az elvárt légcseréről.
A rendelet 1. Melléklet V. része tartalmazza az épülettechnikai követelményekre vonatkozó elvárásokat. (Már itt visszaköszön az új fogalom!)
Ezen belül a 2. pont szól az épület szellőző levegő igényéről, lakóépületekről konkrétan a 2.2. pont.
Az már korábban is elvárás volt (még ha sokan nem is foglalkoztak vele…), hogy a helyiségenkénti friss levegő igény
– átlagos légmennyiséget tekintve legalább 1,5 m3/óra/m2, vagy
– nappaliban legalább 25,2 m3/óra/fő, vagy
– hálószobában legalább 3,6 m3/óra/m2.
(A háromból a legnagyobbra kijövő légáramot kell figyelembe venni.)
A nagyvonalúságot az alapozta meg, hogy ezt a friss levegő igényt esetenkénti „önkéntes” ablaknyitogatással is biztosítani lehetett. (Tehát a tervező minden további nélkül áttolhatta a friss levegő biztosításának „felelősségét” a felhasználóra…)
Gépi szellőztetés – az ablaknyitogatás önmagában már nem opció
A TNM-rendelet iménti szakasza azonban most, december végén egy új ponttal bővült!
„ 2.4. Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.”
Azaz: 2021. január 1. után minden családi háznak is kötelező tartozéka lesz a szabályozással ellátott gépi szellőztető berendezés! (A rendelet – egyelőre? – a hővisszanyerős gépi szellőztetés beépítését nem teszi kötelezővé!)
Kérdések
A rendelet 2021. január 1-jén hatályba is lépett.
Kérdés már csak az, hogy kikre vonatkozik?
Az biztos, hogy akik még csak most tervezik új házuk építését, azoknak már ezzel kell számolniuk, ha majdan használatbavételi engedélyt szeretnének kapni.
Érinti-e ez azokat, akiknek folyamatban van az építkezésük?
És mi van azokkal, akik „csak” felújítani szeretnék a házukat?
Ezekről a kérdésekről is szól majd nemsokára megjelenő Youtube-videónk!
Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:
És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!
