gepi-szelloztetes-nem-kotelezo-epitemahazam

Kötelező a gépi szellőztetés!? Eldőlt: nem. (5. rész)

Kötelező a gépi szellőztetés!? Eldőlt: nem. (5. rész)

Kötelező a gépi szellőztetés!? Eldőlt: nem. (5. rész)

– avagy pontosítás helyett minden marad a régiben

Szerző: Bodnár György

Szellőztetés ablaknyitogatássalJanuár óta a szakma és az építkezők is azt találgatták, hogy a decemberi 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet alapján kötelezővé vált-e szabályozott központi szellőztető beépítése az új otthonokba és a jelentős felújításoknál. (Az erről szóló mini-blogsorozatunkat azoknak is érdemes elolvasni, akik ennek a posztnak hatására csak fellélegezni szeretnének 🙂 (A 1. rész, a 2. rész, a 3. rész és a 4. rész kattintva olvasható vissza!)
Mint várható volt, rövid időn belül megjelent a rendelet pontosítása.
Ami igazából inkább teljes visszakozás. Legfrissebb infók a mai rövid posztban.

 

Mi a legújabb változat?

Bár a március 10-én kihirdetett, az építkezőket és építési szakembereket érintő rendeletek közül a 114/2021. (III. 10.) Korm. rendelet kapta a nagyobb visszhangot (ez tolja ki további egy évvel a közel nulla elvárások bevezetését), ezzel párhuzamosan megjelent Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 13/2021. (III. 10.) ITM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról is! Ez pedig gyakorlatilag pontot tesz a “kötelező-e a gépi szellőztetés?” bizonytalanságra.

A rövid rendelet lényege az 1. melléklet (azon belül is a kezdő “Ha” szócska):
1. Az R. 1. melléklet V. rész 2. pont 2.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.4. Ha az épület tartózkodási zónájába bejuttatandó friss levegő mennyiségét szabályozott működésű hővisszanyerős vagy központi elszívásos szellőztetőrendszer biztosítja, akkor a rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek, de az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő frisslevegő-bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításánál nem szabad figyelembe venni.”
2. Az R. 1. melléklet V. rész 2. pont 2.2. alpontjában a „Légtechnikai rendszerrel” szövegrész helyébe a „Légtechnikai rendszer esetén” szöveg lép.

Lehet, hogy túlontúl laikus az értelmezésem, de ennek a módosításnak a lényege az, hogy gyakorlatilag minden marad a régiben.
– A híres-hírhedt 2.4. pont immáron csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor az épületbe szellőztetőrendszer kerül. De ennek kötelezőségét semmi nem írja elő.
– A rendelet által előírt légcsere-számokat továbbra is be kell tartani, de ha nem épül be a házba szellőztetőrendszer, akkor ezt akár ablaknyitogatással is lehet biztosítani.
– Ha a házba beépül szellőztetőrendszer, akkor az ablaknyitogatást a légcsere-számításnál nem lehet figyelembe venni. (Laikusként szemlélve ez egy elég fából vaskarika kitétel, hiszen ha valaki beépít egy ilyet a házába, akkor nyilván eleve úgy fogja méretezni, hogy például télen ablaknyitás nélkül is elegendő legyen a légcsere.)   
 – Azt a korábbihoz képest mindenképpen érdemi résznek lehet tekinteni a szövegben, hogy a szellőztetőrendszer „legális” részének ismeri el a passzív (automatikus működésű) légbevezető elemeket.

 

Sok hűhó semmiért

Mi történt valójában?
2020 decembere előtt kimondva-kimondatlanul a háztulajdonosok, a bentlakók nyakába volt varrva a megfelelő szellőztetés.
Az elvárt légcsere-számok ugyan elő voltak írva, de mindenkire rá volt bízva, hogy gondoskodjon annak betartásáról – például úgy, hogy megfelelő időben és megfelelő ideig kinyitja az ablakot, és szellőztet. (Arról korábban a mini-blogsorozatban már volt szó, hogy az aktuális légcsere ilyenkor az aktuális időjárási viszonyok függvénye!)
Vagy beépít egy szabályozott szellőztetőrendszert a lakásába.
A gond az, hogy ennek felelősségéről, arról, hogy ez miért az ő jól felfogott érdeke, és hogy ezt miként tudja megvalósítani, nem igazán tájékoztatta senki a bent élőket, aminek aztán tömegével lettek penészesedési és/vagy egészségügyi következményei.

Aztán a TNM-rendeletbe 2020 decemberében bekerült egy kiegészítés (az a bizonyos 2.4. pont), ami drasztikusan megváltoztatta mindezt (mondjuk úgy, átestünk a ló túloldalára): a rendelet kvázi kötelezővé tett központi(!), szabályozott(!) szellőztetőrendszer(!) beépítését nem csak új építések, hanem jelentős felújítások esetén is. Mégpedig azonnali hatállyal. (Én is megírtam, hogy ezt az értelmezést többen vitatták.)

Most nem kivették ezt a bizonyos 2.4. pontot, nem pontosították a benne levő „durvaságokat” (például az azonnali hatályt, a több paraméter érzékeléséhez kötött szabályozást), hanem átírták olyan formába, hogy minden jelentőségét elvesztette, gyakorlatilag visszaállította az eredeti állapotokat.

 

Tanulság(?)

Arra azért talán jó volt ez a mostani hercehurca, hogy ráirányította a figyelmet a szellőztetés jelentőségére.
Az, hogy én mit tartanék jó kompromisszumnak (szellőztetési koncepció), a sorozat 4. részében írtam.
A megfelelő szellőztetés a ház helyes használatának fontos eleme – mind a bentlakók, mind az épületszerkezetek szempontjából.
A tervezési szakasznak fontos alkotórésze kellene legyen ennek átbeszélése a megrendelővel!
Aki aztán ezen információk birtokában felelős felnőtt módjára tudna felelős döntéseket hozni ebben a témában is – rendelettől függetlenül, a saját jól felfogott érdekében.

A végére azért ide kívánkozik egy kérdés: szerinted lehet felelős döntéshozónak tekinteni az építkezőket, vagy célszerűbb mindent előírni nekik? (Tényleg érdekelne a véleményetek!)

 

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:


És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!

Kategóriák: Gépészet, Jogi háttér, Szellőztetés

Vélemény? (2) ↓

2 Hozzászólások

  1. Tánczos Mihály március 13, 2021

    Sziasztok!
    A kötelező gépi szellőztetés kapcsán felvetett kérdésre, hogy ki- ki döntsön jó belátása szerint műszaki- egészségügyi kérdésekről, vagy a sarokpontokat törvénynek/ rendeletnek kell-e rögzítenie, a következő a véleményem:

    Sok éves tervezői tapasztalatom alapján állíthatom, hogy ma is, sőt talán egyre inkább az építtetők körében kiemelkedően elsődleges szempont a bekerülési költség. Ez nem csak az átlagemberek szűkös anyagi helyzetéből adódik (hiszen sokaknál “kényszerűség” az építkezés), hanem általános jellegű, még a legfényűzőbb palota építtetője is filléreken alkuszik. (Tisztelet a kevés kivételnek!) Különbség mindössze abban van, hogy a második helyre sorolt üzemeltetési költség- szempont mennyivel marad el az elsőtől.

    Az a véleményem alakult ki, hogy az építtetők túlnyomó többsége tudatlanságból, felelőtlenségből, anyagi kényszerből maga előtt görgeti a problémát; “ki tudja, mi lesz 1-2, esetleg 5 év múlva”.
    A laikus döntés tehát az esetek legalább 90%-ában a helyes megoldások elutasítása lenne.

    Ezen persze sokat javít a tervezők lelkiismeretes tájékoztatása, felvilágosítása, a figyelemfelhívás a későbbi súlyos problémákra. Magam is küldetésnek tartom ezt a feladatot. Sajnos törvényi háttér nélkül ez a munka kevéssé hatékony.

    Véleményem tehát az, hogy a lényeges kérdésekben – és a korszerű nyílászárók esetén ez mindenképpen, több szempontból annak számít- elengedhetetlen az egyértelmű törvényi háttér. Ugyanakkor fölöslegesnek gondolom a minden részletre kiterjedő, észszerű kivételi lehetőségeket kizáró, drasztikus beavatkozást. Sok esettel találkoztam már ebben a néhány hónapban is, ahol
    lehetett volna célszerű kompromisszumot kötni, akár szellőztetés, akár más műszaki megoldás vonatkozásában.
    Magam ellen (is) beszélek, hiszen az ezzel járó felelősséget ettől kezdve tervezőként nekem kell vállalnom, de mindig a megrendelőim valós érdekeit igyekeztem az egyeztetéseink során megismerni és akár sok és fárasztó meggyőzések során akár velük szemben is érvényesíteni.
    Csak így tudok elképzelni egy olyan “egyenszilárdságú” feltételrendszert, ami valamennyi résztvevő számára hosszú távon megnyugtató.

    Persze életszerű probléma, hogy pl. a családi lakóházat egyszer eladják, átalakítják, de ez évek- évtizedek kérdése, amikorra az igények is, technológiák is változnak, csiszolódnak. Az akkor aktuális helyzet mérlegelése legyen a következő tervező szép feladata!

    reply
    • Bodnár György március 19, 2021

      Köszönöm Mihály az értékes hozzászólást! A benne foglaltakkal maximálisan egyetértek! Üdvözlettel Bodnár György

      reply

Vélemény?