– avagy nézzük részletesen, mitől is homályos a rendelet!
Szerző: Bodnár György
Mint várható volt, nagy port kavart a legutóbbi blogbejegyzésem, amelyben az év végén megjelent, és így vagy úgy, szinte minden építkezőt, felújítót, szakembert érintő 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet lényegi újdonságait próbáltam értelmezni.
Akkor is voltak (és most is vannak 🙂 ) félelmeim, hogy esetleg feleslegesen (és tévesen) sokkolom az építkezőket, hiszen a rendelet (ezt ma már mindenki látja és elismeri) számtalan ellentmondást és többféleképpen értelmezhető pontot tartalmaz.
A mai (és még egy következő) posztban megpróbálom megmutatni nektek ezeket, hogy mindenki maga alakíthassa ki a saját álláspontját. (Magam úgy látom, hogy a legutóbb leírtak ma is vállalhatók!)
Tartsatok velem ebben a sokakat érintő nyomozásban!
Frissítés: 2021. március 10-én megjelent a rendelet módosítása, amiből kiderül, hogy a gépi szellőztetés ezt követően sem lesz kötelező. Bővebb infó a sorozat 5. részében, de ettől még érdemes elolvasni a mini-blogsorozat összes részét!
Legfőbb következtetés: érdemes kivárni
Felrúgva a posztok izgalomfokozó felépítéséről szóló minden szabályt, ezúttal már a poszt elején összefoglalom a jelenleg tudottak alapján megfogalmazható talán két legfontosabb jótanácsot:
– Akik már benne vannak egy építkezésben, azoknak nem érdemes kapkodni a mostani jogszabály megjelenése kapcsán. Az annyi homályos pontot (és részben ellentmondást) tartalmaz, hogy egészen biztosan módosításra/pontosításra kerül. (Azt persze csak remélni lehet, hogy minél hamarabb…)
– Akik még csak most készítik elő az építkezésüket (ide értve egy komolyabb felújítást is!), érdemes újra átgondolniuk jövendő otthonuk szellőztetésére vonatkozó elképzeléseiket – például a jelenleg zajló dilemmázás alapján!
Nézzük akkor azokat a bizonyos kedélyborzoló részeket, melyekben az év végi 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet változást hozott a „híres-hírhedt” 7/2006 (V.24.) TNM rendeletben!
Ami újdonság – bekerült egy plusz pont
A vita tárgya, a felbolydulás oka igazából egyetlen aprócska betoldás a TNM rendelet 1. Melléklet V. részében, annak is 2. pontjában, amely Az épület szellőző levegő igényével foglalkozik.
Ebbe került be újdonságként „az a bizonyos” 2.4. pont:
Ettől eltekintve a 2. pont többi része változatlan maradt!
A friss levegő igény
Azt, hogy miért kell egy házban mindenképpen szellőztetni, az Építem a házam 5.2. kötetében nagyon részletesen végigjárjuk. (Röviden: felesleges pára kijuttatása, szén-dioxid – oxigén csere, káros illó vegyületek kijuttatása.)
Mindezt a rendelet a friss levegő igény számszerű megfogalmazására fordította le – tévedés ne essék, ez a táblázat, ugyanezzel a tartalommal eddig is szerepelt a rendeletben! (A háromféle számítási mód közül a legnagyobb értéket kellett figyelembe venni.)
A „kiskapu” azonban ott volt, hogy ez lakóépületeknél kimondottan csak egy légtechnikai rendszerrel minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiségére vonatkozott! Logikus volt, hogy mindez ilyen formában nem jelentett számszerű előírást a természetes szellőztetési módokra nézve!
Hogy mik ezek a természetes szellőztetési módok?
– az ablaknyitás,
– az ablak résszellőztetés,
– a különböző gravitációs szellőztetési módok (légakna, légbevezetők, stb.)
Első bizonytalanság: akkor most kötelező a gépi szellőztetés?
A poszt első része óta eltelt időben próbáltam több helyről is információkat gyűjteni arra nézve, hogy mi lehetett a jogalkotói szándék a 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet megjelentetésével. (Mert ez sajnos jelenlegi formájában nem derül ki egyértelműen a rendeletből…)
Nyilván nem tudok mások nevében nyilatkozni, de számomra az derült ki, hogy a jogalkotó a 2. táblázatban szereplő friss levegő igény biztosítását szeretné általánosan elvárttá tenni – ezért toldotta be a 2.4. pontot a rendeletbe.
Nekem úgy tűnik, hogy közben egész egyszerűen elfelejtett hozzányúlni a már meglevő rendeletrészekhez, és így tényleg ott maradt a 2.2. pont elején az a két szó, amibe belekapaszkodnak a rendeletet másként értelmezők. (Ezt az értelmezést nekem is többen megírták!) Ők úgy vélik, hogy ezen kitétel mellett a 2.4. pont is csak akkor érvényes, ha a házba gépi szellőztetés épül be!
Egyetértek azzal, hogy ez a „kiskapus értelmezés” egy lehetőség (több jogász ezt is vitatja), de fenntartom, hogy én jogalkotói szándékként továbbra is azt olvasom ki a rendeletmódosításból, hogy az elvárt légcsere biztosításában az ablaknyitogatásos szellőztetést immáron nem lehet figyelembe venni, a 2. táblázatban foglaltakat kézi beavatkozás nélküli módon/módokon kell biztosítani. (Mert egyébként miért került volna be a 2.4. pont, ami ráadásul – jelenlegi formájában – még kissé érthetetlen további szigorításokat is tartalmaz a gépi szellőztetés lehetséges módjaira nézve. De erről majd a poszt 3. részében!)
Miért reális a csak ablaknyitogatásra bízott szellőztetés korlátozása?
Legyünk őszinték, éppen az említett „kiskapu” miatt a 2. táblázattal a legtöbb építkező (és sok szakember) nem is foglalkozott: „majd megoldják a bentlakók a friss levegő biztosítását ablaknyitogatással.” És ezzel el volt intézve a dolog, a „felelősség” át volt hárítva a lakókra.
Arra azért kíváncsi lennék (saját példából kiindulva! 🙂 ), hogy télen hányan nyitogatják az ablakukat az elvárt légcseréhez szükséges mértékben! (Hiszen ilyenkor elillanna a drága pénzen előállított meleg is!)
Vegyük példaként a friss levegőre vonatkozó követelmény első megközelítési módját, eszerint egy 30 m2-es nappaliba 30 * 1,5 = 45 m3 friss levegőt kellene bejuttatni óránként. 2,7 méteres belmagassággal számolva egy ilyen helyiség térfogata 30 * 2,7 = 81 m3. Azaz a szoba levegőjét óránként 45/81 = 0,55-ször kellene kicserélni (0,55-ös légcsereszám), másként fogalmazva kb. két óránként kellene egy komplett légcserét biztosítani. Ha tehát csak erre a szellőztetési lehetőségre szorítkozunk, akkor legalább két óránként ki kellene nyitni az ablakot, ha nem akarnánk, hogy közben már egészségtelen mértékűre kezdjen romlani a belső levegő! (Most nem vettem figyelembe, hogy a levegő a szerkezet illesztési hézagain át is eltávozhat, de hát éppen ezt akadályozzuk meg azzal, hogy kvázi légtömörré tesszük a házunkat…)
Az ilyesfajta szellőztetéssel ráadásul még egy probléma is van: a légcsere mértéke attól függ, hogy mekkora szél fúj odakint! (Azt, hogy eltávozzon a belső levegő kívülre, a két légtér közötti nyomáskülönbség biztosítja. Ha nincs érdemi nyomáskülönbség, nincs légcsere…) Ellenőrzött, megbízható szellőztetésről ilyen esetben tehát elég nehéz beszélni… (Nyilván nyáron ez kevésbé zavar bennünket…)
Összegző jótanács a végére
Mint arról már sokszor szó esett Az építő közösségen belül is, házaink egyre inkább légtömörek, egyre kevesebb levegő áramlik át a határoló szerkezetek tömítetlenségein.
Ennek egyrészt örülünk, mert a régen „megszokotthoz” képest kevesebb – drága pénzen felmelegített – levegő áramlik el, kisebb a házunk hővesztesége.
De ez sajnos azzal is jár, hogy „természetes módon” egyre kevésbé szellőzik a házunk a „megszokotthoz” képest, ami azt jelenti, hogy a levegőminőség biztosításához más megoldásokat kell keresni.
Ilyen szempontból ne csak azt nézzétek, hogy mit mond „A Rendelet”, hanem hogy mitől lesz kellemes és egészséges lakóklíma a házban. Egészen biztos, hogy egy modern házban ma már ennek biztosítását nem lehet kizárólag az ablaknyitogatásra bízni!
Hát akkor mi lehet a megoldás? Legközelebb innen folytatjuk, egyben megnézzük a 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet egy másik súlyos ellentmondását!
További ajánlott olvasni való a témában
Az Építem a házam 5.2. kötet Szellőztetésről szóló fejezetében nagyon részletesen körbejárjuk a témát! Most, hogy egyre aktuálisabbá válik, ajánlom még jobb szívvel minden építkezőnek és szakembernek!
A fejezet önálló e-könyvként is kapható – bővebb infó ide kattintva!
A teljes 5.2. könyv a szellőzésen kívül még olyan izgalmas és aktuális témákat is körbejár, mint a hőszivattyúk, a légkondicionálók és a villamos fűtések.
A könyvről bővebb infó ide kattintva!
A teljes könyv is hozzáférhető e-könyv formában – bővebb infó ide kattintva!
Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:
És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!
