Kötelező lesz a gépi szellőztetés!? (2. rész)

Kötelező lesz a gépi szellőztetés!? (2. rész)

Kötelező lesz a gépi szellőztetés!? (2. rész)

– avagy nézzük részletesen, mitől is homályos a rendelet!

Szerző: Bodnár György

Mint várható volt, nagy port kavart a legutóbbi blogbejegyzésem, amelyben az év végén megjelent, és így vagy úgy, szinte minden építkezőt, felújítót, szakembert érintő 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet lényegi újdonságait próbáltam értelmezni.
Akkor is voltak (és most is vannak 🙂 ) félelmeim, hogy esetleg feleslegesen (és tévesen) sokkolom az építkezőket, hiszen a rendelet (ezt ma már mindenki látja és elismeri) számtalan ellentmondást és többféleképpen értelmezhető pontot tartalmaz.
A mai (és még egy következő) posztban megpróbálom megmutatni nektek ezeket, hogy mindenki maga alakíthassa ki a saját álláspontját. (Magam úgy látom, hogy a legutóbb leírtak ma is vállalhatók!)
Tartsatok velem ebben a sokakat érintő nyomozásban!

 

Frissítés: 2021. március 10-én megjelent a rendelet módosítása, amiből kiderül, hogy a gépi szellőztetés ezt követően sem lesz kötelező. Bővebb infó a sorozat 5. részében, de ettől még érdemes elolvasni a mini-blogsorozat összes részét!

Legfőbb következtetés: érdemes kivárni

Felrúgva a posztok izgalomfokozó felépítéséről szóló minden szabályt, ezúttal már a poszt elején összefoglalom a jelenleg tudottak alapján megfogalmazható talán két legfontosabb jótanácsot:
– Akik már benne vannak egy építkezésben, azoknak nem érdemes kapkodni a mostani jogszabály megjelenése kapcsán. Az annyi homályos pontot (és részben ellentmondást) tartalmaz, hogy egészen biztosan módosításra/pontosításra kerül. (Azt persze csak remélni lehet, hogy minél hamarabb…)
– Akik még csak most készítik elő az építkezésüket (ide értve egy komolyabb felújítást is!), érdemes újra átgondolniuk jövendő otthonuk szellőztetésére vonatkozó elképzeléseiket – például a jelenleg zajló dilemmázás alapján!

Nézzük akkor azokat a bizonyos kedélyborzoló részeket, melyekben az év végi 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet változást hozott a „híres-hírhedt” 7/2006  (V.24.) TNM rendeletben!   

 

Ami újdonság – bekerült egy plusz pont

A vita tárgya, a felbolydulás oka igazából egyetlen aprócska betoldás a TNM rendelet 1. Melléklet V. részében, annak is 2. pontjában, amely Az épület szellőző levegő igényével foglalkozik.
Ebbe került be újdonságként „az a bizonyos” 2.4. pont:

Ettől eltekintve a 2. pont többi része változatlan maradt!

 

A friss levegő igény

Azt, hogy miért kell egy házban mindenképpen szellőztetni, az Építem a házam 5.2. kötetében nagyon részletesen végigjárjuk. (Röviden: felesleges pára kijuttatása, szén-dioxid – oxigén csere, káros illó vegyületek kijuttatása.)
Mindezt a rendelet a friss levegő igény számszerű megfogalmazására fordította le – tévedés ne essék, ez a táblázat, ugyanezzel a tartalommal eddig is szerepelt a rendeletben! (A háromféle számítási mód közül a legnagyobb értéket kellett figyelembe venni.)

A „kiskapu” azonban ott volt, hogy ez lakóépületeknél kimondottan csak egy légtechnikai rendszerrel minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiségére vonatkozott! Logikus volt, hogy mindez ilyen formában nem jelentett számszerű előírást a természetes szellőztetési módokra nézve!

Hogy mik ezek a természetes szellőztetési módok?
– az ablaknyitás,
– az ablak résszellőztetés,
– a különböző gravitációs szellőztetési módok (légakna, légbevezetők, stb.)

 

 

Első bizonytalanság: akkor most kötelező a gépi szellőztetés?

A poszt első része óta eltelt időben próbáltam több helyről is információkat gyűjteni arra nézve, hogy mi lehetett a jogalkotói szándék a 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet megjelentetésével. (Mert ez sajnos jelenlegi formájában nem derül ki egyértelműen a rendeletből…)
Nyilván nem tudok mások nevében nyilatkozni, de számomra az derült ki, hogy a jogalkotó a 2. táblázatban szereplő friss levegő igény biztosítását szeretné általánosan elvárttá tenni – ezért toldotta be a 2.4. pontot a rendeletbe.

Nekem úgy tűnik, hogy közben egész egyszerűen elfelejtett hozzányúlni a már meglevő rendeletrészekhez, és így tényleg ott maradt a 2.2. pont elején az a két szó, amibe belekapaszkodnak a rendeletet másként értelmezők. (Ezt  az értelmezést nekem is többen megírták!) Ők úgy vélik, hogy ezen kitétel mellett a 2.4. pont is csak akkor érvényes, ha a házba gépi szellőztetés épül be!

 

Egyetértek azzal, hogy ez a „kiskapus értelmezés” egy lehetőség (több jogász ezt is vitatja), de fenntartom, hogy én jogalkotói szándékként továbbra is azt olvasom ki a rendeletmódosításból, hogy az elvárt légcsere biztosításában az ablaknyitogatásos szellőztetést immáron nem lehet figyelembe venni, a 2. táblázatban foglaltakat kézi beavatkozás nélküli módon/módokon kell biztosítani. (Mert egyébként miért került volna be a 2.4. pont, ami ráadásul – jelenlegi formájában – még kissé érthetetlen további szigorításokat is tartalmaz a gépi szellőztetés lehetséges módjaira nézve. De erről majd a poszt 3. részében!)

 

Miért reális a csak ablaknyitogatásra bízott szellőztetés korlátozása?  

Legyünk őszinték, éppen az említett „kiskapu” miatt a 2. táblázattal a legtöbb építkező (és sok szakember) nem is foglalkozott: „majd megoldják a bentlakók a friss levegő biztosítását ablaknyitogatással.” És ezzel el volt intézve a dolog, a „felelősség” át volt hárítva a lakókra.
Arra azért kíváncsi lennék (saját példából kiindulva! 🙂 ), hogy télen hányan nyitogatják az ablakukat az elvárt légcseréhez szükséges mértékben! (Hiszen ilyenkor elillanna a drága pénzen előállított meleg is!)

Vegyük példaként a friss levegőre vonatkozó követelmény első megközelítési módját, eszerint egy 30 m2-es nappaliba 30 * 1,5 = 45 m3 friss levegőt kellene bejuttatni óránként. 2,7 méteres belmagassággal számolva egy ilyen helyiség térfogata 30 * 2,7 = 81 m3.  Azaz a szoba levegőjét óránként 45/81 = 0,55-ször kellene kicserélni (0,55-ös légcsereszám), másként fogalmazva kb. két óránként kellene egy komplett légcserét biztosítani. Ha tehát csak erre a szellőztetési lehetőségre szorítkozunk, akkor legalább két óránként ki kellene nyitni az ablakot, ha nem akarnánk, hogy közben már egészségtelen mértékűre kezdjen romlani a belső levegő! (Most nem vettem figyelembe, hogy a levegő a szerkezet illesztési hézagain át is eltávozhat, de hát éppen ezt akadályozzuk meg azzal, hogy kvázi légtömörré tesszük a házunkat…)   

Az ilyesfajta szellőztetéssel ráadásul még egy probléma is van: a légcsere mértéke attól függ, hogy mekkora szél fúj odakint! (Azt, hogy eltávozzon a belső levegő kívülre, a két légtér közötti nyomáskülönbség biztosítja. Ha nincs érdemi nyomáskülönbség, nincs légcsere…) Ellenőrzött, megbízható szellőztetésről ilyen esetben tehát elég nehéz beszélni… (Nyilván nyáron ez kevésbé zavar bennünket…)

 

Összegző jótanács a végére

Mint arról már sokszor szó esett Az építő közösségen belül is, házaink egyre inkább légtömörek, egyre kevesebb levegő áramlik át a határoló szerkezetek tömítetlenségein.
Ennek egyrészt örülünk, mert a régen „megszokotthoz” képest kevesebb – drága pénzen felmelegített – levegő áramlik el, kisebb a házunk hővesztesége.
De ez sajnos azzal is jár, hogy „természetes módon” egyre kevésbé szellőzik a házunk a „megszokotthoz” képest, ami azt jelenti, hogy a levegőminőség biztosításához más megoldásokat kell keresni.
Ilyen szempontból ne csak azt nézzétek, hogy mit mond “A Rendelet”, hanem hogy mitől lesz kellemes és egészséges lakóklíma a házban. Egészen biztos, hogy egy modern házban ma már ennek biztosítását nem lehet kizárólag az ablaknyitogatásra bízni!

Hát akkor mi lehet a megoldás? Legközelebb innen folytatjuk, egyben megnézzük a 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet egy másik súlyos ellentmondását!

 

További ajánlott olvasni való a témában

Az Építem a házam 5.2. kötet Szellőztetésről szóló fejezetében nagyon részletesen körbejárjuk a témát! Most, hogy egyre aktuálisabbá válik, ajánlom még jobb szívvel minden építkezőnek és szakembernek! 
A fejezet önálló e-könyvként is kapható – bővebb infó ide kattintva!
A teljes 5.2. könyv a szellőzésen kívül még olyan izgalmas és aktuális témákat is körbejár, mint a hőszivattyúk, a légkondicionálók és a villamos fűtések. 
A könyvről bővebb infó ide kattintva!
A teljes könyv is hozzáférhető e-könyv formában – bővebb infó ide kattintva!     

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:


És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!

Kategóriák: Gépészet, Jogi háttér, Szellőztetés

Vélemény? (9) ↓

9 Hozzászólások

  1. Ballai Zsolt február 2, 2021

    Tisztelt Bodnár György!

    Teljes mértékben egyetértek a posztban megfogalmazott azon értékelésével, miszerint a jogalkotó célja az volt a 7/2006. TNM rendelet 1. melléklet 2.4 pontjának beillesztésével, hogy az elvárt légcsere biztosításában az ablaknyitogatásos szellőztetés a későbbiekben ne lehessen figyelembe venni. Emellett szeretném felhívni az olvasók figyelmét a 2.4 pont első alábbi részének teljes szövegére: “2.4. Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét…”, amelyet véleményem szerint így ebben a formájában – az idézőjelekkel bezárt teljes részt értem ezalatt – kell értelmezni, nem elég kiragadni az Ön által pirossal bekarikázott részt és azzal visszautalni a 2.2 pont első két szavára. Úgy gondolom ez már a jogszabályi környezet “szándékos megerőszakolása”, olyan egyedi és sajátos jogértelmezés, ami nem helytálló és nem elfogadható például gépész szakemberektől (mert biztos vagyok benne, hogy egyes szakemberek keresik most is a rendelet további kiskapuit az “Olcsójános” kivitelezések folytatásaként, holott neki kellene példát mutatni és élen járni a jogszabályoknak történő megfelelésben.

    Megemlíteném továbbá, hogy 2019. áprilisában már írtam egy posztot arról, mi várható 2021. január 1-jétől, a 7/2006. TNM rendelet 25%-os megújuló részarányt bevezető módosításától a szellőztetésre tekintettel. A cikket ide kattintva olvashatja: https://maradokapenzemnel.blog.hu/2019/04/29/2021-tol_kotelezo_lesz_a_hovisszanyeros_szelloztetes
    Ebben már akkor utaltam a légcsere számítás fontosságára és arra, hogy ezt mennyire nem vették – illetve nem veszik most sem – figyelembe sokan a gépész tervezők közül.

    Üdvözlettel:
    Ballai Zsolt

    reply
    • Bodnár György február 6, 2021

      Köszönöm Zsolt a hozzászólást! Üdvözlettel Bodnár György

      reply
  2. Pernyész Márk február 3, 2021

    Kedves György!

    Először is köszönöm a cikket, várjuk, hogy mi is sül ki a történetből.
    Jelenleg folyó építkezésem decemberben került készenlétbe és akkor még nem volt szó gépi szellőztetés szükségéről (jelenleg nincs betervezve semmilyen módon sem), viszont most januárban már hallottam arról, hogy ennek hiánya miatt pótlást kértek mástól aki 2021-ben töltötte fel a kérelmét.
    A kérdésem az, amivel sehol nem találkoztam még, hogy ez egyetemlegesen érvényes a tavaly készenlétbe került építkezésre valamint 2-3-4 éves építkezésekre is?
    Valaki azt rebesgeti, hogy június 1.-től lesz kötelező, de forrást nem adott…

    Köszönöm a válaszát!
    Üdv, PMárk

    reply
    • Bodnár György február 6, 2021

      Kedves Márk! Erre a kérdésre visszatérek a poszt 3. részében, de annyit elárulok, hogy – értelmezésem szerint – jelenlegi formájában a rendelet mindenkire érvényes, a folyamatban levő építkezésekre is 🙁 (Ez nyilván eléggé nonszensz…) Kövesd velem/velünk a fejleményeket! Üdvözlettel Bodnár György

      reply
  3. Hirschl Zoltán február 5, 2021

    Kedves Bodnár úr, egy Google-keresés kapcsán keveredtem a blogjára, konkrétan pedig erre az oldalra. Hadd tegyek néhány megjegyzést ehhez a bejegyzéshez, illetve magához az új előíráshoz. Előre bocsátom, hogy nem vagyok szakértő a gépi szellőztetés területén, pusztán a józan ész szempontjából nézem a dolgot!

    1. A törvény egy, azaz 1 nap felkészülési időt hagyott az érintetteknek (december 30-án került be és január 1-től érvényes). Ez véleményem szerint mélyen etikátlan.

    2. A kiegészítés szövege számomra — egy műszaki egyetemi végzettséggel rendelkező magyar anyanyelvű ember számára — nyelvileg értelmezhetetlen. A 2.4 pont tagmondatai, kifejezései nem alkotnak a magyar nyelvtan szerinti összefüggő mondatot. Csak halkan kérdezem: ha valaki így építene fel egy házat, az vajon meddig állna?

    3. Egyszerűen nem értem, miért nem lehet az emberek józan eszére bízni a szellőztetés mikéntjét, ha már a lélegzést rájuk bízzuk! Nem életszerű azt feltételezni, hogy akkor sem nyitok ablakot, ha már zavaróan beállt a levegő. Az emberek nem automaták, akiknek elő kell írni, hogy mikor kell levegő után kapkodniuk. Egy kisebb alapterületű családi ház esetén néhány pár perces átszellőztetés bőven elegendő lehet. Szemben a közel nulla elvárással, ennek a törvénynek semmi köze nincs a klímavédelemhez – pusztán egy újabb plusz, ami megnehezíti a legtöbb kisterületű lakás/ház építőjének életét és anyagi helyzetét.

    4. Ezek a gépi rendszerek egyáltalán nem hangtalan működésűek. Sokakat zavarni fog ez a 20-30 dB-es állandó háttérzaj, például az alvásban. Ők egész egyszerűen ki fogják az egész rendszert kapcsolni. Senki nem kötelezhető arra, hogy egy állandó megnövekedett alapzajban élje le az életét.

    5. Ezek a gépek állandó áramfogyasztással és rendszeres karbantartási igénnyel bírnak, amit ismét csak az ember pénztárcája bán. Mivel kisebb házak esetén nem látható be az ilyen rendszer szükségessége, a tulajdonosok már csak amiatt is ki fogják kapcsolni, hogy ne kelljen rá felesleges pénzt költeni. Akkor mi értelme van mindenhova kényszerrel beépíttetni?

    6. Összefoglalva: Ha ezt törvényileg előírják, akkor az emberek ugyan fogcsikorgatva be fogják építeni ezt a váratlan pluszköltséget is a házaikba, de csak a használatbavételi engedély megkapása érdekében. Amint az megvan, ki fogják kapcsolni egyszer és mindenkorra, hiszen egy kisebb területű ház esetében ez egy teljesen felesleges kényszerberuházás, amivel folyamatosan törődni kell (karbantartás, működési költség formájában). Véleményem szerint ez egy rendkívül elhibázott lépés, különösen ilyen formában bevezetve.

    Önnel együtt én is kíváncsian várom a szakma véleményét, és főként az illetékesek állásfoglalását.

    Üdvözlettel
    H.Z.

    reply
    • Bodnár György február 6, 2021

      Köszönöm Zoltán a gondolatokat – igyekszem mindenről beszámolni! Üdvözlettel Bodnár György

      reply
  4. Petrekin Dávid február 18, 2021

    Tisztelt Bodnár György!

    A 2.1-es pontban “Nem lakó funkciójú épület” esetében a rendelet a “Légtechnikai rendszer esetén” kifejezést használja, ami feltételezésem szerint szándékos eltérés a lakó funkciójú épüleknél írt “Légtechnikai rendszerrel” kifejezéstől.

    Ebből én arra következtetnék, hogy lakóépületekén nem elhagyható a gépi szellőzés.

    Viszont szeretném megkérdezni, hogy az Ön értelmezése szerint egy lakóépülettel egybeépített, de külön bejáratú kiadó üzlethelyiségnek kell -e kötelezeően szellőzés? Az én értelmezésem szerint nem. Ami egyébként olyan szempontból logikus is lehet, hogy gyakrabba a ki-be járás a helyiségbe, éjszaka nincs páraterhelés, stb…

    Előre is köszönöm a válaszát!

    Üdvözlettel,

    Petrekin Dávid

    reply
    • Bodnár György március 1, 2021

      Kedves Dávid!

      Megkérdeztem a nálam hozzáértőbbektől, ezek a válaszol születtek:
      Király Tamás: “Véleményünk szerint lakó és nem lakó funkciójú épület esetén is kötelező a gépi szellőztetés, melyre a 2.4 pont tér ki. Itt utal vissza a 2.1 és 2.2 pontban számított értékekre.
      Fontos, hogy új és jelentős felújítás, ill. 100 % bővítés esetén kell alkalmazni a rendeletet. A kérdező mintha meglévő épületről beszélne, amelynél inkább csak a használatból eredő páraterhelés fontossága kiemelendő. Ekkor célszerű amúgy is a pára vagy egyéb szennyezőanyagra történő szellőztetés intenzitású rendszert kialakítani.”
      Chappon Ákos: “A mi olvasatunkban mindegy a funkció, kötelező a gépi szellőzés kiépítése. Az épületrész jogi besorolása úgy gondolom a friss levegő számítás szempontjából fontos.”
      Üdvözlettel Bodnár György

      reply
      • Csomor Rita március 8, 2021

        A január elsején életbe lépett módosítást csak egyféleképpen lehet értelmezni:

        A 2.1 pont így kezdődik: Légtechnikai rendszer esetén (…).
        A 2.2 azt részletezi, hogy lakóépületnél a légtechnikai rendszernél hogy kell méretezni.
        A 2.4. Azt írja, hogy az 2.1 és 2.2 pont alkalmazása esetén hővisszanyerős vagy központi elszívásos lehet a légtechnika.
        Vagyis a 2.4 pont azt részletezi, hogy milyennek kell lenni a légtechnikának, amennyiben van. A gépi szellőzést tehát csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben van, vagyis „légtechnikai rendszer esetén”.

        Az egész 2. bekezdésben, ami az épület szellőző levegő igényéről szól, sehol nincs leírva, hogy csak gépészeti berendezéssel lehet a szellőztetést megoldani.

        Ami a jogalkotói szándékot illeti, ha a gépi szellőzés kötelezővé tétele lett volna a cél, akkor ezt expressis verbis bele vették volna. Ez már onnan is tudható, hogy a most tervezett jövendő módosítási tervezetben két változatot mutat be az ITM:

        “Az épület 2.1. pontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét,
        a) gépi szellőzés kiépítésével kell biztosítani.
        b) vagy szabályozott működésű hővisszanyerős, vagy központi vagy decentralizált elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani.”

        Tehát egyelőre még nincs eldöntve, hogy fognak-e szigorítani a jövőben, vagy nem.

        A “légtechnikai rendszer esetén” és a “légtechnikai rendszerrel” természetesen ugyanazt jelentik ebben a szövegben, az csak wishful thinking, ha alaki másképp gondolja.

        reply

Vélemény?