Kötelező lesz a gépi szellőztetés!? (2. rész)

– avagy nézzük részletesen, mitől is homályos a rendelet!

Szerző: Bodnár György

Mint várható volt, nagy port kavart a legutóbbi blogbejegyzésem, amelyben az év végén megjelent, és így vagy úgy, szinte minden építkezőt, felújítót, szakembert érintő 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet lényegi újdonságait próbáltam értelmezni.
Akkor is voltak (és most is vannak 🙂 ) félelmeim, hogy esetleg feleslegesen (és tévesen) sokkolom az építkezőket, hiszen a rendelet (ezt ma már mindenki látja és elismeri) számtalan ellentmondást és többféleképpen értelmezhető pontot tartalmaz.
A mai (és még egy következő) posztban megpróbálom megmutatni nektek ezeket, hogy mindenki maga alakíthassa ki a saját álláspontját. (Magam úgy látom, hogy a legutóbb leírtak ma is vállalhatók!)
Tartsatok velem ebben a sokakat érintő nyomozásban!

 

Frissítés: 2021. március 10-én megjelent a rendelet módosítása, amiből kiderül, hogy a gépi szellőztetés ezt követően sem lesz kötelező. Bővebb infó a sorozat 5. részében, de ettől még érdemes elolvasni a mini-blogsorozat összes részét!

Legfőbb következtetés: érdemes kivárni

Felrúgva a posztok izgalomfokozó felépítéséről szóló minden szabályt, ezúttal már a poszt elején összefoglalom a jelenleg tudottak alapján megfogalmazható talán két legfontosabb jótanácsot:
– Akik már benne vannak egy építkezésben, azoknak nem érdemes kapkodni a mostani jogszabály megjelenése kapcsán. Az annyi homályos pontot (és részben ellentmondást) tartalmaz, hogy egészen biztosan módosításra/pontosításra kerül. (Azt persze csak remélni lehet, hogy minél hamarabb…)
– Akik még csak most készítik elő az építkezésüket (ide értve egy komolyabb felújítást is!), érdemes újra átgondolniuk jövendő otthonuk szellőztetésére vonatkozó elképzeléseiket – például a jelenleg zajló dilemmázás alapján!

Nézzük akkor azokat a bizonyos kedélyborzoló részeket, melyekben az év végi 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet változást hozott a „híres-hírhedt” 7/2006  (V.24.) TNM rendeletben!   

 

Ami újdonság – bekerült egy plusz pont

A vita tárgya, a felbolydulás oka igazából egyetlen aprócska betoldás a TNM rendelet 1. Melléklet V. részében, annak is 2. pontjában, amely Az épület szellőző levegő igényével foglalkozik.
Ebbe került be újdonságként „az a bizonyos” 2.4. pont:

Ettől eltekintve a 2. pont többi része változatlan maradt!

 

A friss levegő igény

Azt, hogy miért kell egy házban mindenképpen szellőztetni, az Építem a házam 5.2. kötetében nagyon részletesen végigjárjuk. (Röviden: felesleges pára kijuttatása, szén-dioxid – oxigén csere, káros illó vegyületek kijuttatása.)
Mindezt a rendelet a friss levegő igény számszerű megfogalmazására fordította le – tévedés ne essék, ez a táblázat, ugyanezzel a tartalommal eddig is szerepelt a rendeletben! (A háromféle számítási mód közül a legnagyobb értéket kellett figyelembe venni.)

A „kiskapu” azonban ott volt, hogy ez lakóépületeknél kimondottan csak egy légtechnikai rendszerrel minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiségére vonatkozott! Logikus volt, hogy mindez ilyen formában nem jelentett számszerű előírást a természetes szellőztetési módokra nézve!

Hogy mik ezek a természetes szellőztetési módok?
– az ablaknyitás,
– az ablak résszellőztetés,
– a különböző gravitációs szellőztetési módok (légakna, légbevezetők, stb.)

 

 

Első bizonytalanság: akkor most kötelező a gépi szellőztetés?

A poszt első része óta eltelt időben próbáltam több helyről is információkat gyűjteni arra nézve, hogy mi lehetett a jogalkotói szándék a 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet megjelentetésével. (Mert ez sajnos jelenlegi formájában nem derül ki egyértelműen a rendeletből…)
Nyilván nem tudok mások nevében nyilatkozni, de számomra az derült ki, hogy a jogalkotó a 2. táblázatban szereplő friss levegő igény biztosítását szeretné általánosan elvárttá tenni – ezért toldotta be a 2.4. pontot a rendeletbe.

Nekem úgy tűnik, hogy közben egész egyszerűen elfelejtett hozzányúlni a már meglevő rendeletrészekhez, és így tényleg ott maradt a 2.2. pont elején az a két szó, amibe belekapaszkodnak a rendeletet másként értelmezők. (Ezt  az értelmezést nekem is többen megírták!) Ők úgy vélik, hogy ezen kitétel mellett a 2.4. pont is csak akkor érvényes, ha a házba gépi szellőztetés épül be!

 

Egyetértek azzal, hogy ez a „kiskapus értelmezés” egy lehetőség (több jogász ezt is vitatja), de fenntartom, hogy én jogalkotói szándékként továbbra is azt olvasom ki a rendeletmódosításból, hogy az elvárt légcsere biztosításában az ablaknyitogatásos szellőztetést immáron nem lehet figyelembe venni, a 2. táblázatban foglaltakat kézi beavatkozás nélküli módon/módokon kell biztosítani. (Mert egyébként miért került volna be a 2.4. pont, ami ráadásul – jelenlegi formájában – még kissé érthetetlen további szigorításokat is tartalmaz a gépi szellőztetés lehetséges módjaira nézve. De erről majd a poszt 3. részében!)

 

Miért reális a csak ablaknyitogatásra bízott szellőztetés korlátozása?  

Legyünk őszinték, éppen az említett „kiskapu” miatt a 2. táblázattal a legtöbb építkező (és sok szakember) nem is foglalkozott: „majd megoldják a bentlakók a friss levegő biztosítását ablaknyitogatással.” És ezzel el volt intézve a dolog, a „felelősség” át volt hárítva a lakókra.
Arra azért kíváncsi lennék (saját példából kiindulva! 🙂 ), hogy télen hányan nyitogatják az ablakukat az elvárt légcseréhez szükséges mértékben! (Hiszen ilyenkor elillanna a drága pénzen előállított meleg is!)

Vegyük példaként a friss levegőre vonatkozó követelmény első megközelítési módját, eszerint egy 30 m2-es nappaliba 30 * 1,5 = 45 m3 friss levegőt kellene bejuttatni óránként. 2,7 méteres belmagassággal számolva egy ilyen helyiség térfogata 30 * 2,7 = 81 m3.  Azaz a szoba levegőjét óránként 45/81 = 0,55-ször kellene kicserélni (0,55-ös légcsereszám), másként fogalmazva kb. két óránként kellene egy komplett légcserét biztosítani. Ha tehát csak erre a szellőztetési lehetőségre szorítkozunk, akkor legalább két óránként ki kellene nyitni az ablakot, ha nem akarnánk, hogy közben már egészségtelen mértékűre kezdjen romlani a belső levegő! (Most nem vettem figyelembe, hogy a levegő a szerkezet illesztési hézagain át is eltávozhat, de hát éppen ezt akadályozzuk meg azzal, hogy kvázi légtömörré tesszük a házunkat…)   

Az ilyesfajta szellőztetéssel ráadásul még egy probléma is van: a légcsere mértéke attól függ, hogy mekkora szél fúj odakint! (Azt, hogy eltávozzon a belső levegő kívülre, a két légtér közötti nyomáskülönbség biztosítja. Ha nincs érdemi nyomáskülönbség, nincs légcsere…) Ellenőrzött, megbízható szellőztetésről ilyen esetben tehát elég nehéz beszélni… (Nyilván nyáron ez kevésbé zavar bennünket…)

 

Összegző jótanács a végére

Mint arról már sokszor szó esett Az építő közösségen belül is, házaink egyre inkább légtömörek, egyre kevesebb levegő áramlik át a határoló szerkezetek tömítetlenségein.
Ennek egyrészt örülünk, mert a régen „megszokotthoz” képest kevesebb – drága pénzen felmelegített – levegő áramlik el, kisebb a házunk hővesztesége.
De ez sajnos azzal is jár, hogy „természetes módon” egyre kevésbé szellőzik a házunk a „megszokotthoz” képest, ami azt jelenti, hogy a levegőminőség biztosításához más megoldásokat kell keresni.
Ilyen szempontból ne csak azt nézzétek, hogy mit mond „A Rendelet”, hanem hogy mitől lesz kellemes és egészséges lakóklíma a házban. Egészen biztos, hogy egy modern házban ma már ennek biztosítását nem lehet kizárólag az ablaknyitogatásra bízni!

Hát akkor mi lehet a megoldás? Legközelebb innen folytatjuk, egyben megnézzük a 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet egy másik súlyos ellentmondását!

 

További ajánlott olvasni való a témában

Az Építem a házam 5.2. kötet Szellőztetésről szóló fejezetében nagyon részletesen körbejárjuk a témát! Most, hogy egyre aktuálisabbá válik, ajánlom még jobb szívvel minden építkezőnek és szakembernek! 
A fejezet önálló e-könyvként is kapható – bővebb infó ide kattintva!
A teljes 5.2. könyv a szellőzésen kívül még olyan izgalmas és aktuális témákat is körbejár, mint a hőszivattyúk, a légkondicionálók és a villamos fűtések. 
A könyvről bővebb infó ide kattintva!
A teljes könyv is hozzáférhető e-könyv formában – bővebb infó ide kattintva!     

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:


És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!

Picture of BodnarGyorgy

BodnarGyorgy

Hasonló cikkek

Hírlevelünk

Így nem maradsz le egyetlen új információról sem.
Ha bármi izgalmas történik az építési piacon (például megjelenik egy új támogatási lehetőség, módosul egy fontos jogszabály), értesülni fogsz róla.
Ha megjelenik egy új videónk, egy új blogbejegyzésünk, ha valamilyen izgalmas rendezvényt szervezünk – ezekről mind időben értesülsz. (Itt hirdetjük meg például a Csináld magad tanfolyamainkat és a Tervcafékat is!)

Építkezőknek, felújítóknak, építési szakembereknek

Építem a házam könyvsorozat

Minden információ és tudás egy helyen, amire egy házépítésre, házfelújításra készülő családnak szüksége lehet!

Írj nekünk itt

Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
post
Kategória szerinti szűrés
Aktualitás
Árnyékolás
Burkolatok
Egyéb
energiatakarékos ház szakértő
Energiatakarékosság
Építési hibák
Építészet
Építkezés
Építkezés előkészítése
Építkezők mesélték
Építő közösség
Építőanyagok
Épületfizika
Érdekességek
Falazatok
Felújítás
Födém
Gépészet
Hanganyagok
Házak
Háztervek
Hőszivattyú
Infrafűtés
Jogi háttér
Kivitelezés
Költségvetés
Lakberendezés
Lakóérzet
Megújuló energia
Napelem
Nyílászárók
Ökoépítészet
Padló
Padlófűtés
Passzívházak
Pénzügyek
Szellőztetés
Szigetelés
Tervcafé
Tető, tetőtér
Tippek, ötletek
Történetek
Uncategorized
Videók
Villamosság
Vízszigetelés

Blogcikkeink

Olvass többet, legyen könnyebb