Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás (3. rész) - Építem a Házam Építem a Házam

Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás (3. rész)

Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás (3. rész)

Szerző: Szőke Rozália

– avagy mire fizet a biztosító, és mire nem?

A  kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítással foglalkozó blogbejegyzésünk (ide kattintva olvasható) végén felsoroltunk néhány kizáró okot, vagyis mely esetek azok, amikor a biztosító nem fizet. Bodnár György, a blog gazdája megkért arra, hogy a blogsorozat utolsó részében arra is mutassunk példát, amikor fizet a biztosító. Akkor még nem  tudtam hogy mit vállalok…

 

Ne de mire fizet egyáltalán a felelősségbiztosítás?

Na ez az a kérdés, amire egy hétnyi szívós telefonálgatás után sem kaptam kielégítő választ.
Az egyik legnagyobb biztosító szakembere – bár állítása szerint az ő biztosításuk kínálja a legbővebb lehetőséget a biztosítottaknak – szó szerint így fogalmazott: “Honnan a menkűből tudjuk azt, hogy milyen károkra számítsunk? Majd ha bekövetkezik, a biztosítási szerződésből kiindulva megállapodunk.”
Valljuk be, ez nem igazán meggyőző érv, ennél azért többet szeretnénk tudni, még akkor is, ha a szerződések kizárásai biztosítónként változhatnak. Talán majd…

És mire nem fizet a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás?

Dr. Püski András, aki a jogszabály előkészítésében is részt vett, a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás kapcsán a biztosítói fizetést kizáró okok közül a jótállás és a szavatosság jogintézményét emelte ki elsősorban, vagyis azt, hogy a felelősségbiztosítás nem fedezi a garanciális igényekből származó fizetési kötelezettséget.
Ezen túl a “mire nem?” kérdésre sok és viszonylag részletes kizárási paragrafus áll rendelkezésre…

Az biztos, hogy még mielőtt a biztosító számba venné a bejelentett károkat, megvizsgálja, hogy a biztosított eleget tett-e az úgynevezett kármegelőzési kötelezettségének. Vagyis betartotta-e maradéktalanul a jogszabályokat, megtett-e mindent a kár megelőzése, enyhítése érdekében. A gondatlanság, a kötelezettségszegés a felelősségbiztosítás tekintetében is kizáró tényező.
De vegyük sorra, vajon a biztosítók általában milyen esetekben nem viselik a kockázatot! (Úgy tűnik, ezen a területen sokkal több a konkrétum, mint amikor arról van szó, hogy mely konkrét esetekben lehet kárenyhítésre számítani…)

Mivel ez a biztosítási fajta nevéből adódóan is felelősségbiztosítás, logikusan nem terjed ki a biztosított saját kárára és a biztosított hozzátartozóinak okozott károkra sem. Ez például abban is megnyilvánul, hogy a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károk miatt nem érdemes a biztosítóhoz fordulni, ugyanis ezen károk nem tartoznak a felelősségbiztosítás körébe.

Ugyancsak nem téríti meg a biztosító több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát sem. Hogy ez pontosan mit jelent például egy biztosított építész-tervező és egy ugyancsak biztosított kivitelező által okozott kár esetében, megérne egy misét, mindenesetre ez is egy kizáró tényező jelenleg.

 

És még néhány kár, ami kiesik

Érdekes kitétel a felelősségből való kizárásra a következő tétel: nem téríti a biztosító „azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel”. Ez valami olyat takar, hogy suszter maradjon a kaptafánál – egy tervező ne hozzon kivitelezői döntéseket – és fordítva. (Vagy ha igen, akkor a károkért maga felel.)

Az előző blogban is szóba került a környezetszennyezéssel okozott károkra vonatkozó kitétel, ami talán magyarázatra sem szorul, hisz a környezetet – földet, vizet, levegőt, élővilágot – egyébként is óvnunk kell, az ezekben okozott károkozást számos törvény bünteti, és a biztosító is elhárítja magáról a felelősséget, ha a környezetben okozunk kárt.

Szintén érdekes terület, a kötbér. Vajon ha késedelmesen teljesíti a vállalását a biztosított, a biztosító téríti-e a plusz költségeit? Röviden, tömören: nem. Vagyis a biztosítottat terhelő bírságot, pénzbüntetést, kötbért nem fizeti meg a biztosító a biztosított helyett.

Egy családi ház külső-belső megjelenése, a funkciójának való maradéktalan megfelelés részben szubjektív tényező.  Persze a megvalósulás folyamata kompromisszumok sorozata, de a megrendelő a nem kevés pénzéért szeretne minél többet, minél jobbat és szebbet kapni. Mindez általában jókora idegeskedéssel jár együtt. Sajnos azt, hogy egy házépítésbe bele is lehet rokkanni, nem kétli senki sem. Érdekesség, hogy ez a tényező a felelősségbiztosításban is helyet kapott, persze kizáró ok, ha a lelki sérülés, a pszichikai, mentális zavar, vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása „nem éri el az egészségkárosodás szintjét”. Magyarán minimum orvosi ellátásra kell szorulnia a megrendelőnek ahhoz, ha ilyen megfontolás alapján szeretne pénzhez jutni egy megépült, de kifogásolt családi ház miatt.

De most essen szó néhány konkrétabb, az építkezés során előforduló eseményről, például a szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) elmulasztásáról, vagy az építmény alatti átvezetésekről, az ezzel összefüggő aláfalazásokról, az ezekre visszavezethető károkról. Ezeket a mulasztásokat, a tervezési-kivitelezési hibákat a biztosítók nem térítik meg a biztosítottnak, ahogy a tervezési-kivitelezési hibából eredő gombásodás, penészesedés által okozott károkat sem.

Mint ahogy nem terheli felelősség a tervező-építészt, illetve a kivitelezőt – és ezáltal a biztosítót sem – a lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkért, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében keletkeztek.

Talán furcsa, de előrelátó (?) kitétel, hogy – és a kizáró okokat ez esetben érdemes szó szerint idézni – nem vállalja át a felelősséget a biztosító „háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkért”.

 

Akkor most szeressük vagy ne?

Mindezekkel együtt megkérdezéseim alapján a biztosításban érintettek – tervezők, kivitelező – nem tartják feleslegesnek, ördögtől elrugaszkodott ötletnek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást, ami egyszerre megnyugtató a megrendelőnek és a megrendelést teljesítőnek is, különösen akkor, ha a maga részéről mindent megtesz a minőségi munka érdekében. Mert ennek ellenére előfordulhatnak hibák. A tervezők, kivitelezők felelőssége ugyanis igencsak megnövekedett azzal, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén már elegendő a szándékot egyszerű bejelentés formájában a kivitelezés tervezett megkezdése előtt bejelenteni az építésügyi hatóságnak.

A bejelentés egyszerűbb, de ez a tervezőtől sokkal alaposabb, sokkal körültekintőbb és részletesebb tevékenységet igényel. A kitűzési helyszínrajz, az utcakép, a nézetrajzok, a tartószerkezeti kiviteli terv, az épület műszaki berendezéseinek rendszerterve, a műszaki leírás, a tervezői költségvetési kiírás, és sorolhatjuk még az elvárásokat – mind-mind számos buktatót rejt magában. Az a tervező-építész, az a kivitelező, aki családi házak, társasházak tervezéséből, építéséből akar megélni, nem térhet ki – már csak azért sem, mert kötelező – a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás elől.

Persze a puding próbája, ha eszik… Egyelőre még nem tartunk itt, nem tudjuk vajon ízlik-e mindkét félnek egy konkrét eset kapcsán az a bizonyos puding…

Ha tetszett a bejegyzés, ha hasznosnak találta, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!

Kategóriák: Egyéb, Építkezés, Jogi háttér

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?