– avagy hová tűnt a 25 % megtakarítás, és mit találtunk helyette? (2. rész)
Legutóbbi blogbejegyzésünk apropója a házépítésre, házfelújításra készülők egyik legnagyobb dilemmája volt: Hogyan tekintsenek az építőiparban is lépten-nyomon felbukkanó újdonságokra? Mint kihagyhatatlan ajánlatokra (mint a legvadiújabb dolgokra), vagy mint tapasztalatok nélküli, bizonytalan kimenetelű valamikre?
A válasz nem könnyű – és nem is lehet általános.
Vendégbloggerünk, Kardos Ferenc legalábbis úgy látja, hogy a marketing térhódítása kissé túl nagy teret enged a „felturbózott” ajánlatoknak. Példaként az egyik infrafólia-kampányt hozta fel.
A legutóbbi nyelvtani elemzés után ezúttal egy kis fizika következik.
Az épületgépészet iránt érdeklődők számára erősen ajánlott olvasmány!
Mit mutat az energiatanúsítvány?
Bizonyára néhányan láttak már energetikai tanúsítási dokumentumot. Ennek elkészítése néhány éve kötelező, amikor egy lakás vagy családi ház gazdát cserél.
A besorolás I-től A+-ig minősítette az épületeket, ami azonban ebben az évben változott, jelenleg JJ-től AA++ -ig tart az osztályba sorolás.
Nézzünk egy példát! Itt egy épület, tavaly készült energetikai tanúsítással. Kondenzációs kazán látja el a fűtést és a melegvíz előállítását.
A tavalyi „A” kategória az idén – az új minősítés szerint – már csak „EE”.
Kíváncsiságból csináltattam egy „fiktív” energiatanúsítást is. Kipróbáltuk mi történne, ha gázkazán helyett elektromos fűtéssel és elektromos HMV-előállítással (HMV = használati melegvíz) szerelném fel az épületet (nagy egy hülye lennék, mert ez a saját házunk) – és csodák csodájára ekkor „HH”-ra romlott a besorolása!
És ha ilyen felszereléssel most egy új házat építenék, akkor ezen a ponton máris lenne egy aprócska probléma: nem adnának rá lakhatási engedélyt, mert a primerenergia fogyasztása jelentősen meghaladná a megengedett értéket!
Annak ellenére sem lenne megfelelő, hogy 10 cm-es homlokzati hőszigeteléssel rendelkezik, és 1.0-ás U-értékűek az ablakok. Gázkazánnal, hőszivattyúval, faelgázosító kazánnal azonban a ház 2016-ban is felépíthető, engedélyeztethető lenne!
BÁRMILYEN (lehet az „infrafólia”, fűtőpanel, kvarcsugárzó, stb) elektromos fűtéssel azonban nem kapnék rá már 2016-ban sem lakhatási engedélyt!
Érdekes, a tanúsító energetikus ebbe a bizonyos „fiktív” energiatanúsítványba (tudják, amelyben elméletben lecseréltem a gázkazánt elektromos fűtésre) a korszerűsítési javaslatába belevette, hogy cseréljem le a 2015-ös év csodáját, az intelligens fűtőfóliát is, meg minden egyéb elektromos fűtőeszközt is…. Akkor visszakaphatom az „EE” minősítést is…
A házon ennél gazdaságosabb építészeti beavatkozást nem tudott ajánlani, de a gépészetét kidobásra érdemesnek minősítette! Na, ehhez vajon mit szólnak a magyart kicsit törő fóliaárusok?
És mi a helyzet az ígért megtakarítással?
Na, de hát nekem már van lakhatásim, én a használatba vétel megtagadásának veszélye nélkül átállhatnék elektromos fűtésre, ha az olcsóbb, mint a gázkazános fűtés és melegvíz előállítás!
Nézzük meg akkor az üzemeltetési költségeket!
Mennyibe is kerül a villamos áram? Merítsünk tiszta forrásból (az interneten – mint látjuk a „fóliásoknál” is – rengeteg ostobaságot lehet olvasni):
https://elmu.hu/#!/lakossagi-ugyfelek/tarifak-dijak/lakossagi-tarifatabla
A1 normál árszabás 37,56 Ft/kWh
A tanúsítvány szerint az épület fajlagos nettó fűtési energiaigénye (qF) 88 kWh/m2*év, ezt szorozzuk a fűtött alapterülettel, 80 m2-el.
88 kWh/m2*év x 80 m2 = 7 040 kWh*év. Tehát ez az épület fűtési energiaigénye (melegvíz előállítás nélkül).
Hogy melyik energiahordozót fogjuk használni, annak a függvényében különböző fűtési költségeink lesznek.
Esetünkben (azaz elektromos energiával fűtve) 7 040 kWh*év-et szorozzuk 37,56 Ft/kWh áramárral. 264 422 Ft lesz a téli fűtési költségem.
Nézzük, mennyiért kínálják a szolgáltatók a földgázt?
https://www.fogaz.hu/Egyetemes-Szolgaltatas/Ugyintezes/Arak-dijszabasok/Eves-dijkalkulator/dijkalkulator
111 Ft bruttóban 1 m3 földgáznak az ára, amely 34 MJ energiát tartalmaz. Ugye mindenki tudja, hogy ez nem a kémiai égéshő (ez ettől jóval magasabb), hanem a fűtőérték! Emiatt beszélnek gyakran, elsőre hihetetlen, 108 %-os hatásfokokról.
Hogyan lehetne ezt összehasonlítani az áramárral? Mivel ma fizikaórát tartunk, így mindenki tudja, hogy a MJ és a kWh között 3,6 a váltószám, vagyis 34 MJ = 9,44 kWh. Így már sokkal egyszerűbb lesz, 111 Ft/9,44 kWh= 11,76 Ft/ kWh.
Ha mégis megtartanám a kondenzációs kazánomat, akkor 11,76 Ft/ kWh x 7 040 kWh*év-et figyelembe véve 80 790 Ft lesz az éves fűtési költségem.
A villamos áramos 264 422 Ft-hoz képest tetemes a különbség, annak mindössze 30%-a!!
A melegvíz-előállítással ugyanaz a helyzet. 4 fővel és napi 4*50 liter melegvízzel számolva 2 920 kWh az éves energiaigény, ez elektromos módon (pl villanybojler) előállítva 109 675 Ft.
Földgázkazánnal a helyzet hasonlatos, mint a fűtésnél, 34 339 Ft lesz az éves költség.
Az elmélet és a gyakorlat úgy találkozik, hogy a valóságban szinte pontosan 1 000 m3 földgáz fogy évente házunkban.
Kedves sárkányfű és infrafilm forgalmazók!
Szerény leszek, CSAK egyetlen igazolható okot mondjatok, miért lenne érdemes nekem vagy bárki másnak fűtőfilmet tenni a greslap vagy a parketta alá?
Hová tennék akár én is infrafűtést?
Amíg a válasz megérkezik, megírom a következő részt, amely arról fog szólni, mi az a 12 ÉRV, ami miatt sosem vennék infra fűtőfilmet és másokat is lebeszélek róla.
Ahhoz, hogy teljes legyen a kép, el kell mondani azt is, van olyan felhasználási terület, ahová kifejezetten egy gyors működésű elektromos sugárzó fűtést érdemes telepíteni.
Ilyen egy fürdőszoba kiegészítő fűtés, amely az átmeneti időszakban nagyon hasznos, télen már nincsen rá szükség. Ennek a megfelelő helye persze nem a padló alatt lesz, inkább egy kvarcsugárzó formájában szoktuk javasolni a megvalósítást, gyakorta az ajtó feletti falsíkon. Érdekes lehet még a tükör hátsó felületének a fűtése, amely egyben leszárítja a párát is. Egy hétvégi háznál is lehet alkalmas egy elektromos fűtés, ha évente néhány tucat óra csak az üzemidő.
Így az óra végén egy laza kérdés, némileg visszautalva a múltkori nyelvtanórára, a neten találtam a hétvégén.
Mi lehet a helyes válasz, vajon hogyan kell ezt érteni?
A kétgenerációs családi ház szinonimája lehet, olyan barátságos fólia, amin együtt melegszik a jó nagyapó, a gyerekek és az unokák is? 🙂
Üdvözli Önöket
Kardos Ferenc,
aki ma fizikatanárt kísérelt meg helyettesíteni
Ui: Természetesen szívesen helyt adunk bármilyen reakciónak is a „másik oldal” védelmében! (Ha érkezik ilyen.)
Ha tetszett a blog és hasznosnak találta, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!
