Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás (2. rész) - Építem a Házam Építem a Házam

Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás (2. rész)

Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás (2. rész)

Szerző: Szőke Rozália, dr. Püski András

Iránytű a kötelező felelősségbiztosítások útvesztőjében

kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosításMár mi is írtunk róla többször, hogy a 2016-ban bevezetett egyszerű bejelentés intézménye  számos csapdát rejt magában építtetőnek, építésztervezőnek és kivitelezőnek egyaránt.

Az épület stílusa, a szobák száma, elhelyezése, a belső terek kialakítása, a fűtési rendszer, a tető, a nyílászárók tekintetében, és még sokáig folytatható milyen részletekben kell közösen dönteni a tervezőnek és a megrendelőnek, de ki vállalja a felelősséget azért, ha például a rétegrendet rosszul alakította a tervező, vagy páralecsapódás keseríti a tulajdonosok életét.
Ez, és az ehhez hasonló hibák megkeserítik a beköltözők életét, tetemes pluszköltséggel lehet csak – ha egyáltalán lehet – kijavítani, helyrehozni a tervezés, az építkezés hibáit.
A 2017. január 1-től kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás tehát nemcsak az építtetőt, de a tervezőt, kivitelezőt is védi.
De mennyibe kerül mindez? Mitől véd, és mitől nem?
Legutóbb megkezdett blogunk folytatásában még biztosítási piaci körképpel is kedveskedünk az építési szakembereknek! (A sorozat előző része ide kattintva olvasható!)
Figyelem! Piaci áttekintő ártáblázat is szerepel a blogban!

 

Hogyan fogadták az építészek és a kivitelezők?

Építészekkel, kivitelezőkkel beszélgetve senki nem kifogásolta a biztosítás kötelező mivoltát. Általános tapasztalat, hogy a cégek eddig is rendelkeztek egyfajta biztosítással, a magántervezők – bár lehetőség van egyedi, egy-egy projektre szóló biztosítási lehetőségre – pedig szintén az általános, határozatlan idejű, egész évre szóló biztosítást részesítették előnyben.

Általános vélekedés, hogy a magántervezői általános biztosítás nem megfizethetetlen, nem érdemes kockáztatni, nem érdemes egyedi munkákhoz kötni a biztosítást. Nem ez a helyzet a kivitelezői biztosítással, ennek az összege nagyságrendekkel nagyobb, ezért a kivitelezésbe is bekapcsolódott építészirodák egyedi, az adott munkára szóló kivitelezői biztosítást választják inkább, melynek összege igazodik a megrendelt munka nagyságrendjéhez.

A kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése óta eltelt alig több mint fél év még nem nyújt kellő tapasztalatot az szakma szempontjából, olyan káreseményről még nem tudnak, amiért a biztosítóknak helyt kellett volna állniuk.

 

Mikor kötelező a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás?

Legutóbb általánosságban ismerkedtünk meg a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosításokkal – most menjünk bele kicsit a részletekbe is!
Dr. Püski András ügyvéd, biztosítási szakjogász összefoglalója nemcsak az érintettek – építész tervezők, kivitelezők – szempontjából érdekes, nem árt, ha az építtetők is tisztában vannak azzal, mire nyújt fedezetet ez a biztosítási forma, és mire nem.

                                                                             …………………..

Már minden szakmabeli számára ismert, hogy A lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Kormányrendelet felelősségbiztosítás kötési kötelezettséget ír elő az építész tervezőknek és építőipari fővállalkozó kivitelezőknek. Az építő közösség is beszámolt már a jogszabállyal, biztosítás kötési kötelezettséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókról. (Ide kattintva olvasható!)
A január óta eltelt fél évben a biztosítási piac is reagált az új helyzetre, hiszen a kormányrendelet számos olyan paramétert is meghatározott, melyekkel a piacon lévő termékek nem rendelkeztek.
Április végén további változás következett be azzal, hogy bővült a kör, az egyszerű bejelentés már nem feltétlenül csak a 300 m2 alatti beruházásokat érinti! Egyszerű bejelentés, így a biztosítás kötési kötelezettség is, az alábbi esetekre is kiterjed:

Új lakóépület:
– Természetes személy
– Saját lakhatás céljára
– Maximum egy lakás

Meglévő épület, 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó bővítése:
– Saját lakhatás biztosítására.

 

A biztosítás díja

A jogszabály megjelenése kapcsán az első félelmet a biztosítás várható díja jelentette:
– Milyen nagyságrendű lesz?
– Át lehet-e hárítani az építtetőre?
– El fogja-e bírni a piac?

Az első pozitívum a szakmában, hogy szemben más területekkel (orvos, ügyvéd, könyvvizsgáló, biztosítás-közvetítés, utazásszervezés) a biztosítás kötési kötelezettség nem tevékenységhez kötött! Tehát attól még, hogy valaki tervező vagy kivitelező, nem kell felelősségbiztosítással rendelkezni. A biztosítás kötési kötelezettség kifejezetten csak az egyszerű bejelentéssel érintett tevékenységre vonatkozik.

A második pozitívum a díj volt. A biztosító társaságok versenye egy elég alacsony díjszintet eredményezett. 50 millió forint beruházási költségkeretig a tervezők 30 ezer forint alatt, a kivitelezők 50 ezer forint alatt tudnak ilyen szerződést kötni, mely egy családi ház építése során nem nevezhető komoly nagyságrendnek.

 

Éves díj és/vagy projekt alapú díj

Fontos tudnivaló, hogy a piacon határozott (projekt alapú) és határozatlan tartamú (jellemzően éves) konstrukciók is elérhetőek.
A jogszabály értelmében a felelősségbiztosítási limiteknek, mely a kártérítés felső határát képezi, minden egyes építkezésnél rendelkezésre kell állni! Tehát, ha egy határozatlan tartamú (például éves) szerződéssel rendelkezünk, amelyről az igazolás egyszerre 5 építési beruházáshoz is be van csatolva, a felelősségbiztosítási limit nem nő automatikusan az ötszörösére! Ha több beruházásról jelentenek az építtetők kárt, a felelősségbiztosítási limit gyorsan kimerülhet, és joggal kérheti számon az építtető, hogy az őt érintő beruházásnál miért nem állt rendelkezésre a Kormányrendelet szerinti felelősségbiztosítási limit.

A mellékelt díjtáblázatban  abban próbálunk segítséget nyújtani, hogy a felelősségbiztosítás kötési kötelezettséggel érintett szakmai kör fél év elteltével kapjon egy átfogó képet arról, hogy a hazai biztosítási piacon milyen konstrukciók érhetőek el. Természetesen a táblázat tanulmányozása kapcsán figyelembe kell venni, hogy a biztosító társaságok az egyes konstrukciókat változtathatják, illetve a szerződő és szolgáltatás függvényében is módosulhat a biztosítási díj. A tervezőkre vonatkozó díj-összehasonlító táblázat ide kattintva, a kivitelezőkre vonatkozó ide kattintva érhető el. (2017. júliusi felmérés eredménye.)

 

Mikor fizet a biztosító?

A Kormányrendelet iránymutatással szolgál a biztosító szolgáltatásának tárgyában is, hogy milyen károkra kell kiterjednie a biztosítási fedezetnek.

Tervezők esetében:
A biztosított tevékenysége körében felmerülő
– dologi kár,
– személyben történő károkozás, valamint
– tervezői művezetés körében okozott károk.

Kivitelezők esetében:
Hibás építési tevékenységgel okozott
– dologi károk,
– harmadik személyeknek okozott károk, valamint
– felelős műszaki vezető által okozott károk.

Dologi kár, amikor egy tárgy megsérül, megsemmisül illetve használhatatlanná válik.
Személyben történő károkozás a halál, testi sérülés és az egészségkárosodás.

 

És mikor nem fizet a biztosító?

Nagyon fontos kiemelni, hogy a biztosítási szerződések kizárásokat is tartalmaznak, mely esetekben nem áll fent a biztosító térítési kötelezettsége.

A kizárások közül is külön kiemelném a jótállás és a szavatosság jogintézményét. A felelősségbiztosítás nem fedezi a garanciális igényekből származó fizetési kötelezettséget. Ilyen jellegű biztosíték építtetői oldalon akkor van, ha rendelkezik a kivitelező úgynevezett kezesi biztosítással!

A szerződések kizárásai biztosítónként változhatnak, így jelen felsorolás példálózó jellegű, nem jelent átfogó képet:
– Környezetszennyezéssel okozott károk,
– Vagyontárgyakban, talajban, épületben vibráció, vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkező károk,
– Jótállással, termékszavatossággal, kellékszavatossággal kapcsolatosan felmerült károk,
– Föld alatti közművekben okozott károk, ha nem rendelkezik a kivitelező szakhatósági engedélyekkel rendelkező közműtérképpel,
– Szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) elmulasztása, az építmény alatti átvezetékelésekre, valamint ezzel összefüggő aláfalazásokra visszavezethető károk,
– Penészedés, gombásodás által okozott károk,
– Tetőszigetelés bármilyen mértékű megbontása során a szél vagy csapadék által okozott károk,
– Bűncselekménnyel okozott károk,
– Tisztán vagyoni károk.

A felsorolás utolsó pontja, a tisztán vagyoni károk kérdése, mely félreértésre adhat még okot. A tisztán vagyoni kár, olyan kár, mely
– nem dologi kár,
– nem személyi sérüléses kár,
– tisztán pénzügyi veszteség és az ezzel kapcsolatos költségek, kamatok, melyek nem is dologi kár vagy személyi sérüléses kár következtében merültek föl!
Akinek ilyen jellegű károk megtérítésére van igénye a Kormányrendelet rendelkezésein felül, érdemes felvennie a kapcsolatot egy biztosítási szakemberrel.

                                                                 —————————–

A www.kotelezofelelosseg.hu oldalon mind tervezőknek, mind pedig kivitelezőknek lehetőségük van 50 millió forint beruházási költségkeretig kedvező projekt alapú szerződést kötni, ajánlat kérés nélkül, néhány kattintással, on-line, bankkártyás fizetéssel a CIG Pannónia biztosítónál, illetve bármely más biztosító társaság termékével kapcsolatban konkrét ajánlat kérhető az Euro-Sales Biztosítási alkusz Kft. (www.eurosales.hu) eurosales@eurosales.hu e-mail címén.

 

A blogsorozat következő, utolsó részében az utolsó bekezdést járjuk majd kicsit körbe. Példákat próbáltunk találni arra, hogy mire fizet a felelősségbiztosítás, és mire nem!

 

Ha tetszett a bejegyzés, és hasznosnak találta, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!

 

Kategóriák: Egyéb, Jogi háttér

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?