Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás (1. rész) - Építem a Házam Építem a Házam

Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás (1. rész)

Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás (1. rész)

– de miben érinti ez az építkezőket?

kötelező tervezői és kiviteleőzői felelősségbiztosítás„Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.” Ennek a mondásnak jogosságát valószínűleg mindenki elismeri, de ezzel együtt azért arra is számítana, hogy aki hibázik, az ki is javítsa a hibáját – például egy építkezésen. Sok-sok magyar építkező tapasztalta meg azonban az elmúlt évek során, hogy ez sokszor nem megy ennyire egyszerűen – például azért, mert a vállalkozónak nincs pénze (fedezete) arra, hogy a javítást elvégezze.
Ezt a helyzetet próbálta orvosolni a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosításról szóló tavalyi Kormányrendelet – amelynek többféle következménye is van az építkezőkre nézve.
Összefoglaljuk, mit kell tudni erről a témáról!

 

A felelősségbiztosítás

Munkája során bármely szakma képviselője képes károkat okozni – többnyire akaratán kívül.
Az okozott károkért felelősséggel tartozunk, amit vagy önként megfizetünk, vagy esetleg bíróság kötelez bennünket a kárrendezésre.
Vannak szakmák, melyek esetében azonban az okozható kár mértéke akkora lehet, hogy annak zsebből történő kifizetése gyakorlatilag az anyagi csőd előszobája lehetne. (Nem kell ennek feltétlenül szakmához kötődnie: autóvezetőként is okozhatunk ilyen nagyságrendű kárt – nem véletlen, hogy ezen a téren is működik a kötelező felelősségbiztosítás intézménye.)
Ilyenkor jöhet jól egy biztosítás, ami – bizonyos összeghatárig – átvállalja helyettünk a kárenyhítést.

Talán mondani sem kell, hogy egy építkezésen is lehet komoly károkat okozni, melyek enyhítése a finoman szólva is tőkehiányos magyar vállalkozói körben nem mindig egyszerű feladat. (Sokszor és sok helyen elmondtam már, hogy Magyarországon utólag kijavíttatni egy hibás teljesítést elég reménytelen vállalkozás. Ha egy több éves bírósági procedúra után nekünk is adnak igazat, akkor is kérdés, van-e még kin behajtani a követelést. Sőt, néha éppen a megítélt követelés taszítja megszűnésbe az adott vállalkozást. Ezért kell, amennyire lehet, előre bebiztosítani magunkat! Ebben is próbál segíteni Az építő közösség!)

Egy felelősségbiztosítás megléte tulajdonképpen mindkét fél érdeke, hiszen egyformán csökkenti a szolgáltató és a megrendelő kockázatát. Egyetlen szépséghibája, hogy pénzbe kerül – hibátlan teljesítés mellett is. (Hasonlóan ahhoz, mint amikor balesetmentes vezetés mellett is fizetjük a kötelező biztosítást.)

 

Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás – csak egyszerű bejelentéshez kapcsoltan!

Egy építkezésen leginkább kétféle szakember okozhat kárt: a tervező és a kivitelező.
Az ő számukra írta elő a 353/2016 (XI.18.) Kormányrendelet kötelező felelősségbiztosítás megkötését. (A rendelet még hatályba lépés előtt egy kicsit módosult a 482/2016 (XII.28.) Korm.rendelet által.)

A legfontosabb alapvetések:
A rendelet 2017. január 1-től hatályos.
Csak az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekre vonatkozik!! (Mint tudjuk, a családi házak építése gyakorlatilag mind ide tartozik.)
Csak azokra vonatkozik, akikkel az építkező szerződést köt. Ha fővállalkozóval kötünk szerződést, akkor neki kell rendelkeznie felelősségbiztosítással, az alvállalkozóinak már nem feltétlenül. Viszont minden tervezőre vonatkozik, akivel tervezői szerződést kötünk – nem csak az építészre, hanem az esetleges szakági tervezőkre is.
A kötelező tervezői felelősségbiztosítás nem csak a tervezési tevékenységre kötelező, hanem a kötelező tervezői művezetésre is!

Apró megjegyzés: Bár nem én készítettem a rendeletet :-), de azért így is sejteni lehet a jogalkotói szándékot.
Az egyszerű bejelentés intézménye gyakorlatilag felszámolta az építkezést megelőző hatósági kontrollt (ennek veszélyeiről mi is írtunk), mindez pedig jelentősen megnövelte az építkezésen dolgozó szakemberek felelősségét.  A jogszabály vélhetően erre kíván reagálni, és egyfajta biztonságot nyújtani. 

 

Mikor kell rendelkezni kötelező felelősségbiztosítással?

A kötelező felelősségbiztosítás minden olyan (egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre vonatkozó) szerződésnél kötelező elem, melyet már idén kötöttek/kötnek meg.
Különbség van azonban abban, hogy magát a biztosítást meddig kell megkötnie az érintetteknek. Míg a tervezőnek a tervezői szerződés megkötésének időpontjában már rendelkeznie kell ilyen felelősségbiztosítással, addig a fővállalkozónak elegendő ezt akkor „felmutatnia”, amikor majd az építkezés végén visszaadja a munkaterületet az építtetőnek. (A tervezők szempontjából jelentős bizonytalanság, hogy esetleg csak egy olyan szerződés miatt kötnek biztosítást, melyet még alá sem írtak… Ezért számukra 2 héten belüli visszamondás lehetőségét hagyták meg, ha esetleg mégsem jönne össze a szerződés. Erről az időbeli nyomásról nem árt, ha az építkezők is tudnak.)
A kötelező felelősségbiztosítás kötvényszámát és a biztosító által kiadott igazolást egyébként az elektronikus építési naplóba is fel kell tölteni a fenti határidőkig!

Érdekes kérdés, hogy mi van akkor, ha valaki még tavaly kötötte meg a tervezői/kivitelezői szerződést, de a munkát csak idén kezdték/kezdik meg?
Ilyen esetben az e-napló készenlétbe helyezésének időpontja a mérvadó! Ha ez tervezők esetében 2017. február 1-jét követően, kivitelezők esetében 2017. február 16-t követően történik meg, akkor ezekben az esetekben is kötelező a felelősségbiztosítás megléte!
(Érdekes kérdés, hogy az ezáltal megnövekedett költségeit a tervező/kivitelező hogyan érvényesíti egy már megkötött szerződés esetében a megrendelő felé…)

 

Minimum meddig kell érvényes biztosítással rendelkezni?

Az építkezés során okozott károknak csak egy része észlelhető már az építkezés során, egy részük csak később válik észlelhetővé. (Nem véletlen, hogy a kötelező jótállás is 3 évre terjed ki a fővállalkozói szerződés keretében megépített épületek esetében.)
Ezért az adott projekthez kapcsolódó felelősségbiztosításnak sem elég csak az építkezés idejére szólnia. (Legközelebb majd látjuk, hogy a felelősségbiztosítás nem okvetlenül egyetlen projekthez köthető, több munkával rendelkező szakemberek „általános” éves díjat is fizethetnek.)

A kötelező tervezői felelősségbiztosítás minimális elvárt szerződéses időtartama (adott projekt esetén) az e-napló megnyitásától számított 2 év, kivitelezők esetében az átadás-átvételi eljárás végéig terjedő időszak.
Fontos azonban, hogy a kivitelezői felelősségbiztosításnak ettől függetlenül fedezetet kell nyújtania azokra az esetleges rejtett hibákra is, melyek a biztosítási szerződés előbb definiált lejáratát követő 3 éven belül válnak ismertté (és bejelentetté).

      

Milyen és mekkora károkra nyújt fedezetet a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás?
Miben különbözik egymástól a törvényalkotói szándék és a valóság?
És mennyibe kerül mindez? És ki fizeti valójában?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ a blog 2. részében!

Ha valakit a kötelező tervezői felelősségbiztosítás vagy éppen a kivitelezői felelősségbiztosítás megkötésének módja érdekelne, Íme néhány cikk a témában:
https://epitesijog.hu/2049-04225-ktelez-tervezi-es-kivitelezi-felelssegbiztositas-az-epitiparban-egyszerbben-mint-gondolna
http://www.mkik.hu/hu/epitesugyi-regisztracios-iroda/kotelezo-kivitelezoi-felelossegbiztositasrol-15231
http://epiteszforum.hu/kotelezo-tervezoi-es-kivitelezoi-felelossegbiztositas-egyszeruen

Kategóriák: Egyéb, Építkezés, Jogi háttér

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?