Mennyibe kerül az áram? [Napelemes jogszabály változások 2. rész]

Mennyibe kerül az áram? [Napelemes jogszabály változások 2. rész]

– avagy akár futár is hozhatná házhoz a villanyt?

Szerző: Bodnár György

Akkor most megszűnt 2023. január 1-től a szaldó elszámolás vagy nem?
Egy Facebook-posztom kapcsán jól látszott, hogy ezen a téren óriási a bizonytalanság a piacon. Ahhoz, hogy a kérdésre választ találjunk, tudatosítani érdemes, hogy az áramszámla ma már pontosan olyan felépítésű, mintha futárral rendelnénk házhoz például kedvenc szappanunkat.
Mini-sorozatunk mostani részében az áramszámlát tanulmányozzuk egy kicsit részletesebben – nem csak napelemesek számára lehet hasznos velem tartani! (A sorozat 1. része ide kattintva olvasható!)

Mennyibe kerül az áram?

Erre a kérdésre régebben még igen könnyű volt válaszolni, csak elő kellett venni hozzá a legutóbbi áramszámlát! A villanyórán látszott, hogy hány kWh villamos energiát fogyasztottunk, mindenki tudta, hogy mennyibe kerül 1 kWh áram, a számlán egyszerűen a két mérőszám szorzata szerepelt.

Aztán egy idő óta már így néz ki egy „hagyományos” villanyszámla (most még szándékosan egy 2022 eleji számlát hoztam, legközelebb látni fogjuk, hogy ma már teljesen más egységárakkal lehet találkozni!):

Ezen a – rezsicsökkentett árakat tartalmazó – villanyszámlán már lényegesen több sor szerepel, ha még soha nem mélyedtél el benne, akkor most közösen, gyorsan megtesszük!

Milyen tételek szerepelnek egy mai villamos energia számlán?

A villanyszámlán fizetendő díj két alapvető összetevőből áll:
– energiadíj (áramdíj) – ezt (áttételesen) az erőműveknek fizetjük azért, hogy előállítják a villamos áramot valamilyen energiahordozóból (szénből, gázból, biomasszából, napenergiából illetve az atomerőműben lezajló speciális folyamatok révén)
– rendszerhasználati díjak – elvégre a villamos energiának valahogy el kell jutnia hozzánk az erőművektől, amihez komoly infrastruktúra kiépítésére és üzemeltetésére van szükség. Az erőművektől nagyfeszültségű (jellemzően 220 és 400 kV-os) távvezetékeken jut el nagyobb távolságra az energia, így ugyanis kisebb veszteséggel lehet szállítani az energiát, mint kisebb feszültségen. A fogyasztók közelébe érve ezt letranszformálják 10 és 20 kV-ra, majd közvetlen közelünkben még egy transzformáció történik, immáron a háztartásokban használt 230 V-ra.
A különböző feszültségű vezetékeket különböző cégek üzemeltetik, ők részesednek a rendszerhasználati díjakból. 

Kedvezményes áramdíj

A beidézett számlán kétféle áramdíj is szerepel – akik alacsony villamosenergia-fogyasztással rendelkeznek, jó eséllyel még soha nem láttak ilyet!
A rezsicsökkentéstől függetlenül évi 1320 kWh fogyasztásig a mai napig egy kedvezményes áramdíj érvényes, az afölötti részre általános áramdíjat kell fizetni. (Az év egy napjára a határ 1320/365≈3,6 kWh, a számlán szereplő elszámolási időszak 17 napot takar, így jön ki a 3,6 * 17 ≈ 61 kWh.)
A számlán szereplő áramdíjakkal majd a következő részekben foglalkozunk – most elég legyen annyi, hogy a harmadik oszlopban szereplő egységárak nettó árak (tehát rájuk jön még 27% ÁFA), másrészt egy mai áramszámlán nagyon más egységárakat látunk. Ez (szerintem) egy nagyon izgalmas téma, úgyhogy megér majd egy külön misét!  

Az áramszámla logikája

Ha kicsit utánagondolunk, akkor ez a fajta áramszámla valójában teljesen hasonlóan épül fel, mint egy olyan számla, amit akkor kapunk, ha például futárral rendelünk házhoz bármilyen terméket! (A különbség annyi, hogy egy adott (hazai) termékért többnyire elmehetünk a boltba is, és akkor nem kell megfizetni a kiszállítás díját. Árambolt azonban nincs…)
Az áram tulajdonképpen ugyanilyen áru – csak nem teherautókon keresztül jut el hozzánk, hanem kiépített vezetékrendszeren keresztül.

Miért fontos ismerni ezt a logikát?

Kicsit közelebb jutottunk a „mennyibe kerül az áram?” kérdés megválaszolásához.  Ez már csak azért is fontos, mert legközelebb látni fogjuk, hogy az utóbbi fél év „árvariálásai” éppen ehhez a szétbontott árképzéshez köthetők, sőt ennek a logikának megértése szükséges ahhoz is, hogy január 1-től miért és hogyan ért véget úgy a szaldós elszámolás a már napelemmel rendelkezők számára, hogy tulajdonképpen megmaradt! 

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:

És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!