Ingyenes napelemes pályázat – ami az eufória után van

Ingyenes napelemes pályázat – ami az eufória után van

Ingyenes napelemes pályázat – ami az eufória után van

– avagy miért nem csak lelkes kivitelezőkkel fogtok találkozni?

Szerző: Bodnár György

Az építő közösség YouTube-csatornáján egy hét alatt már több mint tízezren nézték meg azt az összefoglalót, melyet a decemberben induló „ingyenes napelemes pályázatról” készítettünk. (Itt tudod megnézni, ha még nem láttad!) Kiderül, hogy tényleg ingyenes, de azért persze vannak korlátai. (Szögezzük le, hogy a pályázat annak idején eleve a rászorulók számára jött létre, ehhez képest végső verziója még jelentősen „fel is hígult”.)
A videóból akár az a kép is kirajzolódhat, hogy itt a Kánaán – mind a lakosság, mind a kivitelezők-telepítők számára.
Miért lehet mégis az, hogy az érdeklődők nem feltétlenül csak lelkes cégekkel fognak találkozni?
Ennek jártam utána – az “ismerjük meg a másik oldal gondolkodását” jegyében.

 

A finanszírozás terhe

 A mostani ingyenes napelemes pályázat egyik legnagyobb durranása, hogy tényleg nem igényel semmiféle önerőt. (A legtöbb pályázatnál a munkát valamilyen saját forrásból, akár hitelből, meg kell finanszírozni, aztán ha a pályázatgazda mindent rendben talált, akkor utólag megkapjuk a befektetett pénzünket. Talán mondani sem kell, hogy ez eleve kizárta az ilyen pályázatokból azokat, akiknek megtakarított pénzük nincs és a bankok is sajnálkozva tárják szét nekik a karjukat.)
Oké, de ettől még az anyagokat és az ott dolgozók bérét valakinek fizetni kell.
A pályázatot kiíró állam ennek terhét szétosztotta a szereplők között:
– a végösszeg maximum 15%-át megigényelheti a felújító az előkészítő munkákra („a napelemes rendszer létesítéséhez szükséges jogi alapkövetelmények teljesítéséhez szükséges – villamosenergia szolgáltatók által biztosított – munkálatokra (pl.: mérőóra csere), az engedélyezési, valamint az energetikai tanúsítványok elkészítésére vonatkozó költségekre” – Pályázati kiírás 3.7.1. pont) – ez az ún. támogatási előleg.
– a kivitelezői árajánlatban szereplő összeg maximum 40%-át megigényelheti a kivitelező az anyagköltségek és saját költségei fedezésére. (Ez az ún. szállítói előleg – Pályázati kiírás 3.7.2. pont.)
Így a kivitelezési költségek 60%-át a kivitelezőnek kell megelőlegeznie. (Megjegyzés: a gyakorlatban ezt az előleget is a pályázónak kell igényelnie!)

Bár sokan már ettől prüszkölnek, én ebben önmagában nem érzek semmi valóságtól elrugaszkodott dolgot: a „normál életben” is maximum ez az összeg az, amit a kivitelezők egy munka során reálisan elkérnek előlegként a megrendelőtől.
Az viszont igaz, hogy ez gátat fog szabni a kisebb és közepes cégek vállalási lehetőségeinek, hiszen ha az eddig szokotthoz képest jóval több munkát akarnának bevállalni (a megnyert pályázatokat egy éven belül le kell zárni!), akkor ehhez az eddigiekhez képest jóval nagyobb tőkebevonásra lenne szükségük. (Érdeklődések alapján az is látszik, hogy a bankok nem biztos, hogy partnerek akarnak lenni ebben a megnövekedett kockázatvállalásban.) Ez valószínűleg a „nagyban játszó” cégeknek fog kedvezni.

 

A finanszírozás bizonytalansága

Bár a közvélekedés úgy tartja, hogy „az állam úgyis kifizeti az ígéreteit”, de ebben nem mindenki ennyire biztos.  Az „ingyenes napelemes pályázat” forrásának nagyobbik része „EU-s pénzekből” származik. (XIX. Gazdaság-újraindítási Alap Uniós Fejlesztési fejezet 3. Központi Kezelésű előirányzatok, 10. Nemzeti Helyreállítási Alap – Pályázati kiírás 3.3. pont.)
Ha valaki olvassa a híreket, tudhatja, hogy ennek lehívásáról folynak még viták köztünk és az Unió között…
Többen gondolják úgy, ha Magyarország valamiért mégsem férne hozzá ezekhez az uniós forrásokhoz, akkor bizony a pályázati pénzek utólagos kifizetése legalább is csúszhatna.

 

Az árak bizonytalansága

A pályázat bekorlátozza, hogy (fajlagosan) mekkora összegből lehet létrehozni ennek keretében napelemes rendszert. Egészen pontosan 1 kWp napelemes teljesítményt maximum bruttó 485 645 Ft-ból kell „kihozni”. (Pályázati kiírás 3.1. pont.) (Emlékeztetőül: a pályázatból maximum 5 kWp beépített teljesítmény valósítható meg. Persze lehet több is, de akkor azt saját zsebből kell fizetni. Ez egyébként egy kicsit magasabb korlát, mint ami a felújítási pályázatban szerepel.)

Utánakérdezve úgy tűnik, hogy ebből az összegből ma kihozható egy tisztességes napelemes rendszer úgy, hogy elfogadható nyereséget is tartalmaz a vállalkozó számára – de mi a garancia arra, hogy ez a közeljövőben is így marad?
Bár a napelemek ára az utóbbi években csökkent, ez a trend azonban az utóbbi időben látványosan megtört. Az alapanyaghiány, a gyártási és szállítási nehézségek valamint a világszinten is erősödő infláció a napelemes piacot sem kímélték. (Csak az utóbbi pár hónapban 30%-kal(!) emelkedett a napelemek kWp-re vetített fajlagos ára!) Ehhez járul még idehaza a forint árfolyamának (fogalmazzunk így…) kiszámíthatatlansága.

Ha egy pályázó egy kivitelezői ajánlattal elnyeri a pályázati támogatást, akkor ezzel a szerződésben szereplő árak bebetonozódnak, ezzel a vállalási árral kell elkészüljön a munka – akkor is, ha közben elszállnak a beszerzési árak.   
Ma sokan látják úgy, hogy a világpiaci folyamatok nem igazán fognak markáns fordulatot venni, ha pedig így van, akkor a beszállítói áremelések elvihetik a nyereséget.

Apró megjegyzés: azzal, hogy az árkorlátok fajlagosan vannak megadva, a kisebb teljesítményű fogyasztói igények járnak rosszabbul. Minél kevesebb napelem kell az adott teljesítmény lefedéséhez, annál markánsabban jelenik meg a végösszegben a rendszer legdrágább tagja, az inverter.

 

Az ellátás bizonytalansága

A pályázat elnyerését követő szerződéskötéstől számítva egy év áll rendelkezésre a munka készre jelentésére. De mi van, ha közben nem lesz elég beépítendő termék? Vagy csak egész egyszerűen nem ér ide? (Egyik partnerünk mesélte, hogy minap a szállítmányával érkező hajó egy hónapig vesztegelt a rotterdami kikötőben, mert a torlódás miatt nem tudott kikötni…)
Arról nem beszélve, hogy egy nemzetközi hiány esetén megjelennek a nagy felvásárlók (ezek nyilván nem magyar cégek), és – a mi szemszögünkből – drága pénzen felvásárolnak szinte mindent. (Ezt lehetett ebben az évben látni például a faanyagok piacán…)

 

A munkaerő bizonytalansága

A mostani plusz igény úgy szakad rá a piacra, hogy közben töretlen az érdeklődés a támogatás nélküli napelemes piacon és javában zajlanak a felújítási támogatásból megvalósuló projektek. A hozzáértő szakemberállomány eddig is szűkös volt. Mi lesz most? (És ha lesz is szakember, mennyiért? Ugye ez is a vállalási ár részét képezi!)  

 

A macera

Ez talán a legkényesebb pont, valószínűleg „nyílt színen” kevesen fognak róla beszélni – ettől még a probléma reális. 
Jelenleg a napelemes cégek nagy része dugig van munkával. Jövő év végéig kitartanak a felújítási támogatások kapcsán érkezett megkeresések, a szaldó-elszámolás közelgő megszűnése pedig még enélkül is folyamatosan generál megkereséseket.
Valljuk be, ezek a munkák tőkeerősebb, felkészültebb, nagyobb, értékesebb rendszereket telepítő megrendelőktől származnak.
Az ingyenes napelemes pályázatból érkezők „macerásabbak”. Jó eséllyel többet kell velük foglalkozni (már annak kiderítése sem kis munka, hogy egyáltalán jogosultak-e a pályázatra), a pályázat kapcsán sokkal több az adminisztratív munka és jó eséllyel a lebonyolítás során is sokkal több segítséget igényelnek. (Gondoljunk itt arra, hogy a pályázat egy része az Ügyfélkapun keresztül bonyolódik, ami azért ma még nem mindenki számára evidencia… De például a korábban említett 40%-os támogatást is a pályázónak kell megigényelnie/bonyolítania, a kivitelező csak kedvezményezett.)
Ez a plusz munka a kollégákat a „jobb munkák” felkutatásától és kezelésétől vonhatja el, kérdés, hogy egy kisebb cégnek mindez megéri-e.

Mini piackutatásom eredménye, hogy a kisebb-közepes cégek egy jelentős része még gondolkodik azon, hogy beszálljon-e ebbe az „üzletbe” (bár a minősített kivitelező státuszt legtöbbjük megigényelte).
A nagyobb erőforrásokkal (tőke, munkaerő) rendelkező cégek valószínűleg biztosabban fognak részt venni ebben a programban.

Egy kis segítség!

Továbbra is ajánlom kiindulásul Az építő közösség VIP Napelemes Programját – bár tudomásom szerint itt is vannak még „vacilláló” cégek. 
Ide kattintva találod meg partnereinket

A pályázat kiírása ide kattintva érhető el! (Figyelem, a szöveg még folyamatosan változik! Érdemes időről-időre visszanézni rá!)

 

 

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:


És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!

Kategóriák: Felújítás, Költségvetés, Napelem

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?