Levonult a generálkivitelező. Majd én megcsinálom! - Építem a Házam

Levonult a generálkivitelező. Majd én megcsinálom!

Levonult a generálkivitelező. Majd én megcsinálom!

Levonult a generálkivitelező. Majd én megcsinálom!

– avagy középpontban az építési munkaterület

Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna

építési munkaterület

Mit lehet akkor tenni, ha a kivitelező csúszik a munkákkal, és nem tudja vagy nem akarja befejezni a vállalt munkát?
Vagy egyszerűen csak felszívódik.
Vagy újabb és újabb (járulékos) anyagi igényekkel áll elő.
A kérdés nem elméleti: mostanában több olyan építkező fordult Az építő közösséghez, akik valamilyen hasonló konfliktusba keveredtek a kivitelezőjükkel.
Mit tehetünk ilyenkor építtetőként? Sokaknak fordul meg a fejében, hogy akkor majd én megcsinálom, befejezem, mert ezt már én is meg tudom csinálni…
Ebben a bejegyzésben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ez a gondolat több veszélyt hordozhat magában, mint azt elsőre gondolnánk…
Az építési munkaterület is szóba kerül, mint misztikus fogalom!

 

 

Egyszer volt, hol nem volt… 

Történt egyszer, hogy Kovács Tamás, generálkivitelező vállalta, hogy felépíti a Vígh család új házát. (A tévedések elkerülése érdekében: a nevek kitaláltak…) A munkálatok befejezésének vége felé, a generálkivitelező és az építtető elszámolási vitába keveredtek a a többletköltségek elszámolása kapcsán. Kovács úr mindenféle dokumentummal igyekezett alátámasztani a többletköltségeinek jogosságát, és kérte ezek megtérítését a munkálatok befejezése előtt. Az építtető család nem találta reálisnak az elszámolást, és megtagadta a fizetést. A munkálatok leálltak, a generálkivitelező levonult a vitás kérdés rendezéséig. Mivel a Vígh család már nagyon szeretett volna beköltözni új otthonukba, a családfő jónak látta, ha ő egyedül fejezi be a hátralévő “apróbb” munkálatokat. Így is történt, de véletlenül megcsúszott, amikor felment a tetőre, leesett, és súlyos balesetet szenvedett. 

 

Felmerülő kérdések

Ki a felelős az adott szituációért? Jogosan gondolta az építtető, hogy majd ő befejezi az elmaradt munkálatokat a saját házán, függetlenül attól rendelkezik-e szakképesítéssel az adott munka elvégzéséhez?
Hibáztatható-e a generálkivitelező az adott balesetért?
Ha nem történt volna baleset, és sikerült volna gond nélkül befejezni a munkálatokat, beköltözhetett volna a család az új házukba? 

 

Az építési munkaterület fontosságáról

Korábban a kalákamunka kapcsán (ITT OLVASHATÓ!) már írtunk arról, hogy több szempontból is fontos betartani az építési munkaterületre és munkavédelemre vonatkozó szabályokat. Nézzük a legfontosabbakat, amelyek ezzel az esettel kapcsolatban felmerülhetnek. 

  1. A generálkivitelező addig felel a munkaterületért, amíg azt át nem adja másnak.
  2. A generálkivitelező felelősségi körébe tartozó munkaterületen munkavégzés csak és kizárólag az ő beleegyezésével történhet, hiszen mindenért ő felel, a balesetekért is.
  3. Munkaterületen illetéktelenek nem tartózkodhatnak.
  4.  Amennyiben a generálkivitelező nem teszi meg nyilatkozatát az e-napló összesítő lapján, igazolva hogy minden elkészült a terveknek megfelelően  (azaz a munkaterületet nem adja vissza), addig nem igényelhető a használatbavétel, hiába készültek el valamilyen módon a hiányzó munkák. (De mi van akkor, ha nincs is e-napló?! Elvégre 2019 októbere óta – bizonyos esetekben – már ez is lehetséges! De erről majd egy következő blogbejegyzésben!)

A fent említett esetben könnyen lehet, hogy mivel az építtető Vígh úr nem szabályosan tartózkodott az építési munkaterületen (a generálkivitelező tudta nélkül), ezért nem terhelheti a generálkivitelezőt a balesettel kapcsolatos felelősség.  (Sőt, még Vígh úrnak lehetnek kellemetlenségei.)

 

De mi van, ha nem tudunk megegyezni, vagy eltűnik a generálkivitelezőnk? 

Legelőször is próbáljunk egyezségre jutni generálkivitelezőnkkel (az első esetben). Ezt a folyamatot érdemes írásban rögzíteni, hivatalos, nyomon követhető formában. Amennyiben mégsem sikerül, mert kivitelezőnk bizonyíthatóan “eltűnt”, dokumentáltan írásban nem reagál, a következőket javasoljuk:

  1. Igazságügyi szakértői véleménnyel a kezünkben igazolhatjuk igazunkat és kérvényezhetjük a használatbavételi engedélyt/hatósági bizonyítványt az illetékes építésügyi hatóságtól, miután minden munkálat valóban befejeződött (és hivatalosan dokumentálásra került).
  2. Amennyiben valóban elkészültek a tervezett munkálatok, fennmaradási engedélyt kérhetünk az építésügyi hatóságtól, akik felülvizsgálják esetünket.

A fent említett eset elég összetett, hiszen nem csak arról van szó, hogy kialakult egy vitás helyzet, hanem sajnálatos körülményeket is vont maga után, nevezetesen azt, hogy baleset érte az építtetőt, Vígh urat. A történet több tanulságot is hordozhat, ezért igyekezzünk mindig tisztában lenni az aktuális szabályokkal és akár építési jogban jártas jogász tanácsát kérni, mielőtt bármibe is belefognánk. 

Ha szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:

Ha hasznosnak találtátok a cikket, akkor osszátok meg barátaitokkal, ismerőseitekkel is!

Kategóriák: Építkezés, Jogi háttér, Kivitelezés

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?