Tanmese a saját részre történő kivitelezésről (2. rész)

Tanmese a saját részre történő kivitelezésről (2. rész)

–  avagy kell-e sisakot hordani a kalákamunkásoknak?

Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna és Bodnár György

Korábbi bejegyzésünkben arra tettünk ígéretet, hogy megpróbáljuk sorra venni, hogy milyen buktatókat rejthet a kalákamunka illetve a saját részre történő kivitelezés. Egy rövid történeten keresztül megpróbáltunk rávilágítani (ITT olvasható!), hogy bizony a szívességi munka könnyen feketemunkának minősülhet, ha nem tartjuk be a cikkben részletezett alapvető szabályokat.
Mai témánk a munkavédelem. Milyen munkavédelmi előírásokat kell betartani, ha kalákában építkezünk, és ha csak besegítünk a mestereknek? Milyen felelősséggel tartozunk ilyen felállás mellett, ha valaki megsérül az építkezésen?

Baleset a munkaterületen

A korábbi történetet folytatva, az építtető (emlékeztek, Völgyi János :-)) édesapja, Tihamér is beáll a falazási munkák során a szívességi munkavégzők táborába. Ő régi motoros kőműves, de egyszer csak mégis megtörténik a baj. Kiejt a kezéből egy téglát és az pont a lábára esik. Jön az elsősegély, majd végül mentőt kell hívni, mert eltört a lába. 6 hétre gipszbe rakják, addig a saját munkájából is kiesik, táppénzre kell mennie.
Ki a felelős – akár anyagi értelemben is?

Összefoglalás: ki és hogyan dolgozhat egy családi házas építkezésen?

Ha visszatekintünk a blogsorozatban eddig leírtakra, akkor – helyszíni munkavégzés szempontjából – nagyjából háromféle munkaterületet képzelhetünk magunk elé:
– az építkezésen „profi csapat” dolgozik a felelős műszaki vezető irányításával: a generálkivitelező (és/vagy alvállalkozói) saját emberei;
– az építkezésen „kaláka jellegű” munkavégzés folyik a szerződött vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének irányításával (erről a „szabályos kalákáról” ITT írtunk!);
– az előző kettő mixe: a felelős műszaki vezető részben a saját embereit, részben a besegítő szívességi munkavégzőket instruálja.

Amennyiben „profi csapat” dolgozik az építkezésen (kissé leegyszerűsítve mondhatjuk azt, hogy a kivitelező saját emberei – első eset), akkor ők ún. szervezett munkavégzést folytatnak, számukra a munkavédelmi törvény és egyéb jogszabályok a szervezetten munkát végzők alapvető biztonsági szabályait határozzák meg.
A kalákamunka, amit rokonok bevonásával végzünk, törvényileg nem minősül szervezett munkavégzésnek, de a munkavédelmi előírások itt is irányadók (második eset).
A harmadik eset, amikor az építkezésen egyszerre vannak jelen a kivitelező emberei és „civilek”olyanfajta elegy munkavégzési és munkavédelmi szempontból. melynek elemzésére szinte senki nem vállalkozott az általunk megkérdezett szakemberek közül…  A szervezett munkavégzésre vonatkozó szabályok jó eséllyel csak a „profikra” vonatkoznak, a munkavédelmi előírások azonban mindenkire.

Ki a felelős?

A kérdést ezért célszerűbb talán más oldalról megközelíteni:
a munkaterületen történő esetleges balesetért vagy netán halálesetért a vállalkozó kivitelező és annak felelős műszaki vezetője felel – akkor is, ha a balesetben az egyik szívességi munkavégző érintett!
A felelősség lehet szabálysértési és /vagy büntetőjogi. A helyzet súlyosságától függően a felelős műszaki vezető akár személyes vagyonával is felelhet – ha a kötelező felelősségbiztosítása nem lenne elegendő.
Még az is lehet tehát, hogy szervezett munkavégzés hiányában a szívességi munkásoknak nem lenne kötelező a sisak viselése a munkaterületen, de ha ezt a felelős műszaki  vezető előírja (saját jól felfogott érdekében), akkor ezt be kell tartani. (Arról már nem beszélve, hogy mindez mennyire saját jól felfogott érdeke magának a munkásnak! De erről majd legközelebb.)

Talán már ezek fényében is érdemes (újra) elgondolkodni azon, milyen veszélyekkel járhat, ha egy, csak papíron létező felelős műszaki vezetőt alkalmazunk, még inkább pedig azon, hogy mi történne akkor, ha az iménti munkahelyi baleset egy olyan építkezésen történne, ahol a kalákamunka dokumentált felelős műszaki vezető irányítása nélkül zajlana. (Ilyenkor jó eséllyel nekünk magunknak kellene anyagi és jogi felelősséget vállalnunk – kötelező felelősségbiztosítás nélkül…) 

Elrémisztésül

Nem régen egy építtető megelégelte azt, hogy a kivitelező (és a felelős műszaki vezető) nem jelenik meg hosszú időn keresztül, ezért úgy döntött, hogy majd kalákában megcsinálják a következő munkafázist. Sajnálatos módon eközben súlyos baleset történt, és ezért bizony jó eséllyel az építtető lesz a felelős, aki a felelős műszaki vezető tudta és beleegyezése nélkül kezdett önálló tevékenységbe…
Konklúzió: az építési területen mindig kell legyen felelős – munkavédelmi szempontból is!

   
Tipp

A valós élet persze mindig más, mint amiről az ehhez hasonló blogok is papolnak…
Sok esetben a felelős műszaki vezető még a saját embereinél sem tudja elérni azt, hogy azok viseljék a munkavédelmi törvény által előírt védőfelszereléseket (ismétlem, nem a törvény miatt, hanem a saját épségük védelmében!), mi az esélye tehát annak, hogy el tudja érni ezt a – szó szerinti – szívességi munkásoknál?
A szívességet tevőkért érzett felelősség és a kezdeményezés ilyenkor jó, ha az építtetőre hárul inkább. (Elvégre az ő rokonai dolgoznak az építkezésen!)
Így tettek Völgyiék is, akik maguk vettek védősisakot, láthatósági mellényt, füldugót, védőkesztyűt, meg mindent, amire azt mondták, hogy fontos lehet – és ők kérték meg (nyomatékosan) a segítőket arra, hogy használják is ezeket!

De mire is kell igazán odafigyelni egy építkezésen? Miből származik a legtöbb baleset, és minek köszönhető, hogy tavaly 98%-os volt a munkavédelmi bírságolási arány? Erről lesz szó legközelebb!

Ha szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:

Ha hasznosnak találtátok a cikket, akkor osszátok meg barátaitokkal, ismerőseitekkel is!