Mi is az a kivitelezési dokumentáció? (És mi változott május 13-án?)

Mi is az a kivitelezési dokumentáció? (És mi változott május 13-án?)

– azaz mi kell ahhoz, hogy elkezdjünk építkezni? (2. rész)

Mini blogsorozatunk előző részében eljutottunk oda, hogy ki és mikor folyamodhat 2016-tól az egyszerű bejelentéshez építési engedély kérelem helyett.
Azt is végigvettük, hogy az egyszerű bejelentés bejelentési kérelem részének mit kell tartalmaznia.
A mai részben az egyszerű bejelentés mellékleteit tekintjük át – már csak azért is, mert ezen a téren éppen a napokban történik (ismét) jelentős változás. (A legutóbbi blog írásakor még bejelentési dokumentációra volt szükség, ma már (újra?) kivitelezési dokumentációra.
Sokáig vártam arra, hogy a kivitelezési dokumentáció kapcsán május óta a házépítőket bizonytalanságban tartó kérdésre törvényi pont kerüljön – de aztán eluntam a várakozást, és a többi infót azért megosztom!

Bejelentési dokumentáció vagy kivitelezési dokumentáció?

Az alapkérdés tehát: milyen dokumentációt kell mellékelni az egyszerű bejelentéshez?
Egyáltalán mik a „lehetőségek”? Kezdjük ennek az áttekintésével!

Először is vissza szeretnék utalni a legutóbbi blogra: január 1. előtt az építési engedély kérelemnek részét képezte (és ahol az építkezés ma is építési engedélyhez kötött, azaz amely építkezés nem esik az egyszerű bejelentés legutóbb felsorolt keretei közé, ott ma is részét képezi!) a kivitelezési dokumentáció.

A kivitelezési dokumentációnak „legemblematikusabb” részét az 1:100 méretarányú ún. „engedélyes terv” képezte – ez a legtöbb családi ház esetében elegendő volt a hatóságok számára ahhoz, hogy eldöntsék, az építkezés megfelel-e a helyi és országos építési előírásoknak. (Hogy mikor volt elegendő az ilyen „egyszerűsített terv”, erről is legutóbb írtam!)
Sokszor sok helyen elmondtam már én is: egy engedélyes terv nem elsősorban a kivitelezők számára szolgáltatott információkat, hanem a hatóságok számára. Előbbieknek csak egy részletes „kiviteli terv” volt egyértelmű iránymutató.

január 1-től aztán hirtelen már ilyen „engedélyes tervet” sem kért a hatóság az egyszerű bejelentés mellé! A bejelentési dokumentációban – többek között – 1:200 léptékű, még vázlatosabb rajzok szerepeltek. (Azért ennél majd kicsit részletesebben is foglalkozunk ezzel, de előtte még lezárom a gondolatmenetet.) Hogy éreztessem ennek a súlyát: egy „sima” alaprajz sem volt elvárás! (A kért rajzok nagy része a látványra és a környezetre vonatkozott.)
Bár a jogalkotói szándékban felfedezhető lenne akár az a nemes szándék is, hogy nagykorúnak nézzék az építkezőket, legyünk őszinték, ez azért – ha így volt – elég naiv megközelítés volt. Az építkezők egy (nem csekély) része ezt a könnyítést úgy értelmezte, hogy még engedélyes tervre sincs szükség, ami máris a pénzspórolás újabb lehetőségeként sejlett fel lelki szemeik előtt. (Pedig ugye minden blogolvasónk jól tudja: (jó!) háztervekre nem a hatóság miatt van szükség, hanem a saját jól felfogott érdekünkben…)

Talán részben emiatt is, de 2016. május 13-tól ismét változtak az előírások: megjelent az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) (ez a sokszor és sok helyen behivatkozott ún. építési törvény) módosítása, a 2016. évi XXXVI. törvény. 
A blogsorozatban ennek újdonságait is számba fogjuk venni később, most csak arról, ami ide tartozik:
A 2016.évi XXXVI. törvény 4§ (1.) bekezdése szerint 2016. május 13-tól kezdve az egyszerű bejelentésnek kötelezően előírt része lett ismét a kivitelezési dokumentáció. (Az előbb említett bejelentési dokumentáció tehát fél évet sem ért meg…)
A vonatkozó paragrafus szó szerint így hangzik:
„Az Étv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Építési tevékenységet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni.
(2) A kivitelezési dokumentáció tartalma – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – nem térhet el a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól.”

Mostanra tehát mind az építési engedélyhez kötött, mind az egyszerű bejelentéshez kötött épületek létesítése kivitelezési dokumentáció alapján lehetséges!
Már csak az a kérdés, hogy vajon van-e különbség a kettő között? És akkor a mostani változás mennyiben visszatérés a január 1-je előtti állapotokhoz? A válasz: nem tudni. Még nem tudni.

 A kivitelezési dokumentáció     

Ha valakit konkrétan érdekel, magának a kivitelezési dokumentációnak a definícióját a 191/2009. (IX.15.) Korm.rendelet IV. fejezetében találja:
„A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához – minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel – szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését.” (Az itt hivatkozott „alapvető követelmények” a 253/1997. (XII.20.) Korm.rendeletben, a híres-nevezetes OTÉK-ban vannak lefektetve, mely az imént idézett Építési Törvény végrehajtási rendeletének tekinthető. Ezeknek az „alapvető követelményeknek” kell minden magyarországi építkezésnél megfelelni. A helyi építési szabályozás (HÉSZ) ezeken szigoríthat, de nem enyhíthet.)

A kivitelezési dokumentációnak két formája ismeretes:
– egyszerűsített kivitelezési dokumentáció,
– teljes körű kivitelezési dokumentáció.
A családi házak többsége esetén a kivitelezés az első fajtával is elindulhat (a hatóság ebből is el tudja/tudta dönteni az építési előírásoknak való megfelelést) – a legutóbbi blogban felsoroltam, mikor lehet ezzel a lehetőséggel élni (300 m², 1000 m³, 3 építményszint, stb.)
Az egyszerűsített kivitelezési dokumentáció
– építési engedélyezési dokumentációból (ennek alapvető része az 1:100-as „engedélyes terv”, az maga csekély kirajzoltságú alaprajzi és nézet rajzaival),
– költségvetési kiírásból, és
– biztonsági és egészségvédelmi tervből áll.
– Szükség esetén szakági (tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági) kiviteli terveket is kell készíteni. (Legutóbb arról is írtam, hogy ezek milyen esetben kötelezőek.)

„Bonyolultabb” (vagy csak nagyobb) épületeknél (amelyek túllépnek az előbbi kereteken) már teljes körű kivitelezési dokumentáció kell – a csomópontokat és szerkezeteket részletesen kirajzoló kiviteli  tervvel és szakági tervekkel.
( A kivitelezési dokumentáció Kivitelezési kódex 1. számú melléklete szerinti tartalmi követelményeit például ide kattintva lehet bővebben megtekinteni!)  

Egy engedélyezési terv (első kép) és kiviteli terv (második kép) részlete

Mi változott 2016. május 13-án?

És akkor most jön a május 13-dikai változás azon része, melyre mindenképpen érdemes felkapni a fejet!
Ha szó szerint vesszük az „építési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni” sommás megfogalmazást, akkor a mostani változás szigorúbb(!!) szabályozást is jelenthet(ne), mint a január 1. előtti! (Mondhatnánk, hogy a ló túlsó oldala lenne, mint a január 1-je utáni.)
Január 1-je előtt ugyanis bizonyos (múltkor leírt, de az előbb újra felidézett) esetekben mód volt ún. egyszerűsített kivitelezési dokumentáció elkészítésére, erről a mostani rendelet nem tesz említést.
Ezt akár úgy is lehetne értelmezni, hogy mostantól a családi házakhoz is részletes kiviteli terv lenne kötelező (akár szakági tervekkel), melyeket csatolni kellene az egyszerű bejelentéshez. (Ez azért nem lenne ördögtől való – Az építő közösség tagjainak ma is ilyen tervdokumentáció elkészítését javasoljuk!)

Mindemellett ez utóbbi elvárás nem valószínű. (Ismerve, hogy a Kormány nem szívesen vállal fel olyan intézkedéseket, melyek egyértelműen nagyobb anyagi terhet rónak az érintettekre.) Sokkal hihetőbb alternatíva, hogy a módosításban szereplő „ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik” kitétellel fognak élni, és rövid időn belül egy Kormányrendeletben pontosabban körül fogják írni, hogy mit (milyen részletességű tervet) is igényel az egyszerű bejelentéshez szükséges kivitelezési dokumentáció. (A logikus az lenne, ha ez „épületfajtánként” akár továbbra is eltérő lenne.)
Hát erre a bizonyos kormányrendeletre vártam egészen mostanáig – de csak nem akar megérkezni…

Szakmai szempontból mindenképpen üdvözlendőnek tűnik, hogy a döntéshozók a korábbi „engedélyes” tervektől a sokkal nagyobb biztonságot (és az elkészült ház jobb minőségét) ígérő kiviteli tervek irányába terelgetik a házépítőket. (Nem is beszélve az utóbbi hónapok „nem is várunk el semmilyen tervet” állapotától…)
Szerintem az egész szakma kíváncsian várja a fejleményeket.

És akkor most mit kell mellékelni?

Ezek után joggal merül fel a kérdés: most, azaz május 13. után mit is kell mellékelni az egyszerű bejelentéshez? (A mindenki által várt pontosító Kormányrendeletig.)
A válasz: ez akár helyi hatóságoktól függően is változhat – érdemes tehát helyben érdeklődni!
Az is lehet, hogy valahol még elfogadják a rövid életű egyszerű bejelentési dokumentációt, máshol valószínűleg egyszerűsített kivitelezési dokumentációt kérnek (ez praktikusan a január 1. előtt megszokott engedélyezési dokumentációt jelenti!), de az is lehet, hogy valahol a részletes kivitelezési dokumentációhoz ragaszkodnak… (Ez utóbbi a Kivitelezési kódex 1. számú melléklete szerinti dokumentációt, melyet az imént „hivatkoztam be”.)

Az előzetes információk alapján azt lehet tudni (sejteni?), hogy a megjelenő Kormányrendeletben az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületekre egy szűkített tartalmú kivitelezési dokumentációt írnak elő, és július 1-től valószínűleg már egyértelmű lesz, hogy az egyszerű bejelentési dokumentáció, mint olyan, megszűnik.

Végül ismét csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a különböző tervfajtákat igencsak részletesen körbejárjuk (sok-sok más hasznos tudnivaló mellett) az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében! (Nem véletlenül gondolom, hogy ennek a könyvnek egyetlen építkező könyvespolcáról sem szabadna hiányoznia!)
Emellett már legutóbb is javasoltuk az epitesijog.hu portált, ahol az építtetők számára hasznos tájékoztatókhoz, és – egy egyszerű regisztrációt követően – aktuális jogszabály-követéshez lehet hozzájutni!

Mini sorozatunk utolsó részében a május 13-ikai rendelet egyéb fontos, minden házépítőt (és szakembert) érintő újdonságait vesszük sorra!   

Ha tetszett a bejegyzés, és hasznosnak találja, ossza meg ismerőseivel is!