A menekültügy és az építészet

azaz sátor kontra passzívház

15.09.27._blogkep_1._fileminimizer2021-től kezdve már csak közel passzívházak épülhetnek az Európai Unió területén – mi is beszámoltunk már erről a követelményről többször is. (Ide kattintva elolvasható a legutóbbi poszt.)
A fejlett világ építészei azon dolgoznak, hogyan lehetnepasszívházakat, aktív házakat, közel nulla energiafogyasztású házakat alkotni. A még fejlettebb (vagy mondjuk inkább: a még gazdagabb világ) építészei még ezen is túllépnek az önmegvalósítás irányába: hogyan lehetne annyiraszokatlan, újszerű, meghökkentő épületeket létrehozni, amire mindenki rácsodálkozik, ami megőrzi nevüket az utókornak.
Eközben a világ nagyon nagy része egészen más problémákkal küzd. Sokaknak például egész egyszerűen nincs hol lakniuk…
És vannak olyan építészek, akik rájuk (is) gondolnak.
A mai blog erről szól.

Letelepedés kontra vándorlás

Sokan vannak, akik szerint az emberiség története mindig egyfajta kettősséget mutatott: vándorlás és letelepedés, új világok felfedezése és az új világban történő otthonteremtés váltogatták egymást.
A világ egy jelentős részén ez a vándorlás eddig is vagy a mindennapi nomád kultúra részét képezte, vagy háborúk, éhínség, természeti katasztrófa kényszerítette rá az ott élőket arra, hogy elhagyják otthonaik biztonságát. Esetleg éppen otthonaik szűntek egy-egy bombázás vagy cunami következtében.
Eddig csak a televízió képein láthattuk, amint százezrek töltik az éjszakát sátorban, vagy éppen a szabad ég alatt – de ezek a drámai képek az utóbbi hónapokban az európai mindennapok részévé is váltak. (És még nincs itt a tél…)

Talán még most sem gondolunk bele, hogy mit is jelentenek azok a szolgáltatások, melyeket mindennap élvezünk, s amelyek együtt – a család, a közösség mellett – az otthon biztonságát adják nekünk: a fűtés, az iható víz, az elektromosság, a feltöltött éléskamra.
Egy jordán-kanadai építész, Abeer Seikaly nemrégen azt tűzte ki célul, hogy a fedél nélkül maradt millióknak készít otthont. Azoknak, akik úton vannak.
XXI. századi sátrak menekülteknek
Így néz ki a különleges anyagból készült sátor belülről. Aszellőzők nyitva – most éppen „nyári üzemmódban”.

A XXI. század sátra – nomád életre optimalizálva

Seikaly a nomád népek sátorépítési technikáját ötvözi a modern kor legújabb technikai vívmányaival, de a természetből is elles „trükköket” – például a kígyó bőrétől.
Így jön létre az a speciális, kétrétegű, szuperkönnyű, hordozható sátor, amelyben napelem és akkumulátor adja a villamos energiát (csak világításra, az egyéb célokra nincsenek például szivattyúk!), az összegyűjtött esővizet felmelegítve zuhanyozásra lehet használni, a rétegek kialakítása és a természetes szellőzőrendszer télen viszonylagos meleget, nyáron viszonylagos hűvöset biztosít.
És ami számomra talán a legérdekesebb kezdeményezés volt ebben a projektben: a sátor anyaga – speciális szövési technikával – a helyszínen hozható létre. Ez a szövési munka – mint egykor régen – a közösség kialakulásának egyik fontos eszköze lehet – elvégre ez is hozzátartozik az ember szükségleteihez (Maslow szerint is).

A sátor különleges anyagaA fenntarthatóság eszközei a sátorban
A sátor speciális kétrétegű borítása extra könnyű és könnyen szállítható. Mintaképéül a kígyók bőre szolgált. A sátrat ellátták a fenntarthatóság jónéhány eszközével: esővízgyűjtővel, napelemmel, napkollektoros vízmelegítővel. Mindent igyekeztek segéderő nélkül, csak a fizikai törvények segítségével megoldani.

Nyilván senki nem gondolja, hogy a menekültek, a fedél nélkül maradottak számára ez egyenértékű megoldás lenne egykori otthonukkal. (Egy nagyon tanulságos beszélgetésben olvastam minap, hogy Szíriában, Irakban a középosztály egyáltalán nem élt rosszul. Házaik akár még palotának is tűnhettek egyeseknek. Mindez addig tartott, amíg a fejlett világ el nem kezdte „felszabadítani” őket…)
De tetszik, nem tetszik, a világban ma sokkal több ember napi gondjára jelenthetnek átmeneti enyhülést ezek az építészeti kezdeményezések, mint ahányan azon töprengenek, hogy mikorra alakítsák át házukat közel nulla energiafogyasztásúvá.
Míg minket – szerencsére – az utóbbi probléma foglalkoztat, addig ez is egy építészeti misszió. Akár már a közvetlen környezetünkben is…

Abeer Seikaly közel nulla energiafogyasztású sátrai nyáron Abeer Seikaly közel nulla energiafogyasztású sátrai télen
A sátrak nyári és téli „üzemmódban”. A szellőzőnyílások másként áramoltatják illetve „ejtik fogságba” a levegőt a két évszakban – a minimálisnál nagyobb komfortfokozatot biztosítva.

Abeer Seikaly  ezzel a munkájával 2013-ban elnyerte a Lexus Design Award-ot. A projekt egyébként még mindig a fejlesztési fázisánál tart.
Forrás és bővebb információ:
https://www.abeerseikaly.com/weavinghome.php

Picture of BodnarGyorgy

BodnarGyorgy

Hasonló cikkek

Hírlevelünk

Így nem maradsz le egyetlen új információról sem.
Ha bármi izgalmas történik az építési piacon (például megjelenik egy új támogatási lehetőség, módosul egy fontos jogszabály), értesülni fogsz róla.
Ha megjelenik egy új videónk, egy új blogbejegyzésünk, ha valamilyen izgalmas rendezvényt szervezünk – ezekről mind időben értesülsz. (Itt hirdetjük meg például a Csináld magad tanfolyamainkat és a Tervcafékat is!)

Építkezőknek, felújítóknak

Építem a házam könysorozat

Írj nekünk itt

Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
post
Kategória szerinti szűrés
Árnyékolás
Burkolatok
Egyéb
energiatakarékos ház szakértő
Energiatakarékosság
Építési hibák
Építészet
Építkezés
Építkezés előkészítése
Építkezők mesélték
Építő közösség
Építőanyagok
Épületfizika
Érdekességek
Falazatok
Felújítás
Födém
Gépészet
Hanganyagok
Házak
Háztervek
Hőszivattyú
Infrafűtés
Jogi háttér
Kivitelezés
Költségvetés
Lakberendezés
Lakóérzet
Megújuló energia
Napelem
Nyílászárók
Ökoépítészet
Padló
Padlófűtés
Passzívházak
Pénzügyek
Szellőztetés
Szigetelés
Tervcafé
Tető, tetőtér
Tippek, ötletek
Történetek
Uncategorized
Videók
Villamosság
Vízszigetelés

Blogcikkeink

Olvass többet, legyen könnyebb