– azaz mi kell ahhoz, hogy elkezdjünk építkezni? (4. rész) Mini sorozatunk előző részeiben arra kerestük a választ, hogy az „új rendszerben” milyen dokumentációra van szükség ahhoz, hogy az egyszerű bejelentés érvényes jogi szabályozási keretein belül nekiláthassunk a házépítésnek. (Az előző…
Építési engedély versus egyszerű bejelentés 2016
– azaz mi kell ahhoz, hogy elkezdjünk építkezni? (1. rész)
Folytatom az építkezőket, felújítókat érintő idei újdonságok kivesézését!
A sorozat korábbi részeiben már végignéztük mindazt, amit a kedvezményes ÁFÁ-ról és az ÁFA-visszatérítésről tudni érdemes. (Ezek a blogbejegyzések ide, meg ide, meg ide kattintva érhetők el!)
A most induló új „mini-sorozatban” azt vesszük nagyító alá, hogy miben egyszerűsödött az építkezés megkezdése előtti engedélyezési folyamat – és mit is jelent mindez a házépítőkre, házfelújítókra nézve. (Vigyázat, nem minden előny és hátrány látható azonnal!)
Nem ígérem, hogy ez lesz Az építő közösség legrövidebb és legkönnyebben fogyasztható blogja – de a hasznossága garantáltan annál nagyobb lesz! 🙂
2015: Építési engedély, 2016: egyszerű bejelentés
Aki még akár tavaly kezdett bele egy építkezésbe, annak a háztervek elkészültét követően építési engedélyt kellett kérnie az illetékes építési hatóságtól. (Sőt, előtte a terveket még többnyire be kellett mutatnia a „rettegett” helyi Tervtanácsnak vagy a helyi főépítésznek is!) Az engedély-kérelemhez szükséges dokumentumokról mi is bőségesen írtunk az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében (3.6.2. fejezet), ennek legfontosabb része az ún. Építési engedélyezési tervdokumentáció volt. (Majd később látjuk, hogy a múlt idő sok esetben nem jogos, mert ma is létező előírásokról van szó!)
Ennek a tervdokumentációnak része (többek között) egy szintenkénti, 1:100 méretarányú alaprajz, homlokzati tervek és legalább két metszet az épületről.
A hatóság a beadott dokumentumok alapján megvizsgálta, hogy a háztervek megfelelnek-e a helyi és az országos építési előírásoknak.
Ha igen, akkor kiadta az építési engedélyt (amelynek jogerőre emelkedésére azonban akár jónéhány hetet, hónapot várni kellett, amíg az arra jogosultak élhettek a fellebbezési jogukkal. (Építkezni csak jogerős és végrehajtható építési engedély alapján lehet!) Ha az engedélyezési dokumentáció nem felelt meg az előírásoknak, akkor a hatóság nem adta meg az építési engedélyt.
Ezt a „sziszifuszi”, időigényes, és pénzbe kerülő hatósági eljárást szüntette meg a bürokrácia-csökkentés jegyében egyetlen tollvonással a Kormány 456/2015 (XII.29.) Kormányrendelete a múlt év legvégén.
Ennek alapján a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén eltörölték az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást. Ezen épületek esetében 2016. január 1. után elég egyszerű bejelentést tenni, és ha a hatóság nem emel kifogást ez ellen, akkor a bejelentést követő 16. napon meg lehet kezdeni az építkezést.
Kire és mire vonatkozik az egyszerű bejelentés lehetősége?
Az előző bekezdés utolsó előtti mondatának minden egyes szava fontos.
1. Az egyszerű bejelentés csak (teljesen) új épületekre vonatkozik!
A felújítások, a házbővítések, a tetőtér-beépítések egyike sem tartozik ebbe a kategóriába! (Kisebb(?) zavart okozhat ezen a téren, hogy az építkezők nyakába zúdult idei újdonságok (például az új CSOK, ÁFA-visszatérítés) több fogalmat is eltérően kezelnek. Hiába vehető igénybe például a CSOK a tetőtér-beépítésekre, ettől az ilyen építkezések még nem esnek az egyszerű bejelentés hatálya alá!)
Egy másik érdekes kérdés ennek kapcsán, hogy mi van a már megkezdett építkezésekkel?
Ahol az építkező már megkapta (egy hatósági engedélyezési eljárás végén) az építési engedélyt, ott nincs váltásra lehetőség: az építkezést az engedélyezési dokumentációban szereplők alapján kell megvalósítani.
Ha még csak elindult az engedélyezési folyamat, akkor ezt a kérelmet vissza lehet vonni, és helyette élni az egyszerű bejelentéssel. (Kérdés, hogy megéri-e? De erről majd legközelebb lesz szó.)
2. Az egyszerű bejelentés csak a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű lakóépületekre vonatkozik!
Mivel a blog családi házas olvasói valószínűleg többségében beleférnek ebbe a kategóriába, így ezzel nem is foglalkozunk részletesen. Aki a határon van, mindenképpen mélyedjen el a témában, mert itt is vannak érdekességek. (Például a különböző jogszabályok itt is különbözőképpen értelmezik a hasznos alapterület fogalmát – más van például az ÁFA-törvényben és más az ide vonatkozó OTÉK-ban.)
3. Az egyszerű bejelentés csak lakóépületekre vonatkozik.
Ettől még a cégünket bejelenthetjük az új házba, de telephelyszerű szolgáltatásokat (műhely, elárusítóhely) már ne képzeljünk el ide – legalábbis ne egyszerű bejelentéssel.
Mi kell az egyszerű bejelentéshez?
A 456/2015 (XII.29.) Korm.rendelet azt is meghatározza, hogy mit kell tartalmazzon az egyszerű bejelentés.
Ennek praktikusan két része van:
– maga a bejelentési kérelem,
– az ennek mellékletét képező dokumentáció. (2016. január 1-től bejelentési dokumentáció kellett – de május 13-tól ez változott, immár kivitelezési dokumentációra van szükség! Erről lesz szó majd a blogsorozat következő részében!)
Nézzük először a kérelmet!
Ennek legfontosabb adatai:
– A telek címe, helyrajzi száma – ez elég evidens.
– Az építészeti-műszaki tervező (beleértve a szakági tervezőt is) neve, elérhetősége, kamarai névjegyzéki bejegyzésének száma.
Családi ház esetében ez az építész-tervezőt mindenképpen jelenti, de kérdés, hogy mi van a zárójelben szereplő szakági tervezőkkel?
Mivel a most idézett rendeletben nincsen külön szó a zárójeles rész értelmezéséről, így megpróbálok visszanyúlni a korábbi gyakorlathoz.
Szakági tervező bevonása azt jelenti, hogy bizonyos esetekben szakági kiviteli terv kell készüljön – erre jogosult szakemberek bevonásával.
Tudom, hogy ez tovább hosszabbítja ezt az amúgy is meglehetősen terjedelmes blogot, de ezen a helyen mindenképpen érdemes szót ejteni két olyan fogalomról, melyeket rendszeresen összekevernek.
Kiviteli terv és kivitelezési dokumentáció.
Kiviteli terv alatt olyan háztervet szoktunk érteni, mely a ház pontos és részletes felépítését is mutatja, részletesen kirajzolva valamennyi szerkezetet és csomópontot. Mondhatjuk, hogy ez egy olyan pontos útmutatás, melyből egyértelműen meg lehet építeni egy házat.
Párba szokták állítani az ún. engedélyes tervvel, mely 1:100 méretarányú, és „vázlatosan” szemlélteti az illető ház felépítését.
Kiviteli (terv)dokumentáció minden építési engedély iránti kérelem tartozékát képezte idén januárig (ez egy dokumentum-csomag!), ennek része volt – többek között – az imént említett engedélyes terv (átlag családi ház esetében ez is elég volt), vagy „bonyolultabb” épületeknél a kiviteli terv. (Hogy mi számít „átlag” családi háznak, röviddel lejjebb olvasható!)
2016. január 1. és május 13. között nem lett szükség az egyszerű bejelentéshez kiviteli dokumentációra, majd most május 13-tól ismét szükségessé vált. Hogy mit kell tartalmazzon majd az új kivitelezési dokumentáció (például milyen részletességű tervet?), erre a napokban várható a válasz.
A tervekkel, tervezéssel kapcsolatos fogalmakkal és tudnivalókkal bőségesen foglalkozunk az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében!)
A múlt év végéig tartó időszakban tehát átlag családi házak esetében kiviteli terv nem volt kötelező az építési engedélyhez. (Csak nagyon-nagyon ajánlott – az építkező saját érdekében! Íme egy korábbi blog ebben a témában!)
A mellőzhetőség határait a 191/2009 (IX.15.) Korm.rendelet határozta meg:
– maximum 300 m2 szintterület,
– maximum három építményszint,
– maximum 1000 m3 bruttó építménytérfogat.
Bizonyos esetekben azonban még ilyenkor is szükség volt szakági kiviteli tervekre! A teljesség (és betű szerinti pontosság) igénye nélkül:
Statikust kellett bevonni, ha
– a épület tartószerkezete (praktikusan teherhordó falai) monolit vasbeton,
– ha egyéb szerkezet esetén a tartószerkezetben 5,4 méternél nagyobb kiváltás (áthidalás) van,
– ha a födémszerkezetben 6,6 méternél nagyobb fesztávok vannak.
Villamos tervezőt kell bevonni, ha az épület elektromos teljesítményigénye 7 kW-nál nagyobb.
Gépész tervezőt kell bevonni (azaz ilyen szaktervet készíttetni), ha az épületbe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezést telepítenek.
Joggal tételezhetjük fel, hogy a most felsorolt esetek az egyszerű bejelentés esetén is figyelembe veendők.
Két megjegyzés:
– Az építő közösség tagjai remélhetőleg már tudják, hogy a felsorolt szakembereket nem azért célszerű minél előbb bevonni a tervezésbe, kivitelezésbe, mert esetleg előírás, hanem azért mert ez az építtető elemi érdeke: csak így lehet jó egy mai korszerű ház, amelyben minden mindennel összefügg.
– Az Interneten számtalan történet kering arról, hogy egyes helyi hatóságok a fent leírtaktól függetlenül is megkövetelték a szakági tervet…
De térjünk vissza még az egyszerűsített bejelentési kérelemre!
– A számított építményértéket.
Na, ez egy teljesen új fogalomnak tűnik! (Valójában nem az.)
Sokan azt gondolják, hogy ide az építkezés tervezett bekerülési költsége kerül, ez viszont még akkor sem igaz, ha a bejelentéskor már megköttetett egy konkrét vállalkozási díjat is tartalmazó vállalkozói szerződés!
Ez egy számított érték, a számítás módját az egyébként az építési bírságokról szóló 245/2006 (XII.5.) Korm.rendelet határozza meg. (Ugye hogy nem új?)
A tervezőnek kell kiszámítania!
– Az építkező aláírását.
Ez látszólag egy nem túl bonyolult kitétel (bár évről-évre halljuk, hogy az adóbevallások jelentős része azért szorul javításra, mert nem írják alá őket…) – feltéve ha valaki még mindig okvetlenül papír alapú ügyintézésre gondol. (Ez egyébként egyelőre megengedett, de úgy tűnik, hogy már nem sokáig.)
De mi van akkor, ha már az Internet adta lehetőségeket kihasználva szeretnénk megtenni az egyszerű bejelentést?
Erre az ún. ÉTDR-rendszerbe bejelentkezve van lehetőség. (Az ÉTDR az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer rövidítése, és legkésőbb az e-napló kapcsán mindenképpen találkozunk vele. Egy, az építkezés elején létrehozott tárhely, amibe aztán szép lassan mindenféle dokumentumok kerülnek.)
Mivel az ÉTDR-rendszer használatához ügyfélkapus hozzáférés kell, a személyes ügyfélkapu egyben aláírást helyettesítően be is azonosítja a bejelentőt – legalábbis a bejelentési kérelem esetében! (Ez praktikusan rubrikák kitöltését jelenti.)
Nem ilyen egyszerű a helyzet azonban a bejelentéshez tartozó dokumentumok esetében, melyeket a ma még érvényes jogszabályok alapján szintén alá kell írni – erre a gyakorlatban csak papíralapú benyújtás esetén van mód… (Vannak hatóságok, melyek elfogadják ezeket a dokumentumokat is elektronikus úton, de erre érdemes rákérdezni.)
Mit is tartalmaz a bejelentés mellékletét jelentő egyszerű bejelentési dokumentáció? Hol vannak az egyszerű bejelentés csapdái?
Innen folytatjuk legközelebb!
Végül egy tipp
Bár a házépítőket, házfelújítókat érintő legfontosabb jogszabály-változásokról Az építő közösség blogbejegyzéseiben is igyekszünk folyamatosan hírt adni, létezik egy kimondottan az építési joggal foglalkozó honlap is, melyet jószívvel ajánlok az építkezők és építési szakemberek figyelmébe. Használható például egy ingyenes funkció, amely csupán az email-cím megadását követően folyamatosan értesítést küld a jogszabály-változásokról. (Reklámok nélkül! :-))
A honlap ide kattintva érhető el: www.epitesijog.hu
Ha tetszett a bejegyzés, és hasznosnak találja, ossza meg ismerőseivel is!
Kategóriák: Építkezés, Jogi háttér
Vélemény? (1) ↓
Érdeklődni szeretnék, ha most vettem egy telket és volt hozzá egy engedélyezett építési terv dokumentáció, akkor az elég-e nekem a bejelentési tervhez, ha tavasszal elkezdem az építkezést e terv szerint. Egyáltalán szükséges nekem bejelentést megcsinálnom, mivel nekem már van egy érvényes építési engedélyem?
Válaszát előre is köszönöm.