Talajterhelési díj = környezetvédelmi adó

Talajterhelési díj = környezetvédelmi adó

– avagy kinek kell talajterhelési díjat fizetni?

Szerző: Szőke Rozália

talajterhelési díj csatornabekötés híjánA ház még fel sem épült, de máris fizetünk… Sokfelé, és sokat… Például talajterhelési díjat.
Ha még nem hallott róla, akkor talán még időben szólunk!
Egy olvasónkat kellemetlen meglepetésként érte:

„Tavaly kezdtünk el építkezni egy olyan telken, amin csatorna és városi víz is be volt vezetve. Az építkezéshez természetesen használták a vizet. Most kaptunk egy felszólítást az önkormányzattól, hogy fizessünk talajterhelési díjat, mert nem csatlakoztunk a csatornához. Én úgy gondolom, hogy mivel nem keletkezett szennyvíz, ez nem jogos…”

Válasz a mai blogbejegyzésben.

Ha van csatorna, rá kell csatlakozni!

Sajnos ki kell ábrándítanunk a levél íróját, mert a 2003. évi LXXXIX. törvény szerint „A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.” Magyarán: mivel a talajterhelési díj egyfajta környezetvédelmi adó, fizetni kell mindaddig, míg az épülő házat a csatornahálózatra nem kötik attól függetlenül, hogy keletkezik-e ott szennyvíz vagy sem.

 

Mi van, ha nem csatlakozunk?

A talajterhelési díj a méréssel igazolt felhasznált víz mennyiségétől függ. Ha a mérési lehetőség nem megoldott, akkor a vízművek által megállapított átalány alapján meghatározott víz mennyisége után kell fizetni a talajterhelési díjat, levonva ebből a locsolásra szánt víz mennyiségét, amit külön jogszabály határoz meg, és általában a felhasznált víz 10 %-a. (Megjegyzem ez a locsolási kedvezmény sok helyütt áldozatul esett az úgynevezett rezsicsökkentésnek, egyes vízművek ugyanis a rezsicsökkentést követően megszüntették ezt a kedvezményt, ami a kertvárosi, falusi körzeteket igen érzékenyen érintette.)

A talajterhelési díjnak a 2003. évi LXXXIX. törvény szerint egységdíja van, 1 200 Ft/m3, de érdekes módon ennek mértékével kapcsolatban például a Fővárosi Csatornázási Művek a települési önkormányzathoz irányított. Tehát mégsem egységdíjas?

Nem.

A 2003. évi LXXXIX. törvény 3. számú melléklete máris árnyalja a képet, mégpedig egy képlettel, miszerint a fizetendő éves talajterhelési díj (TTD) az egységdíj (Ft/m3) („E”), a díjfizetési alap (m3) („A”), és a település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó („T”) szorzatával egyenlő. Ez utóbbi szorzó 1-től 5-ig terjed a kevésbé érzékeny területektől a fokozottan érzékeny területekig. Hogy az adott település melyik kategóriába tartozik, erre a kérdésre a területileg illetékes önkormányzat tud kielégítő választ adni.

Látható módon a talajterhelési díj inkább azoknak “szól”, akik saját szennyvíztárolóval akarják megoldani a szennyvíz elhelyezését, de az építkezés ideje alatt sok építkező ugyanebben a cipőben találhatja magát. (Feltéve, ha a csatornabekötést nem végezteti el még az építkezés megkezdése előtt.)

 

Van kiskapu?

Persze kibúvót mindig lehet találni, csak kérdés, hogy ez a kibúvó mennyibe kerül. Ugyanis a talajterhelési díj alapja csökkenthető, ha a szennyvíztározójából az arra feljogosított szervezettel (magyarán a szippantósokkal) szállíttatja el a szennyvizet, és ezt persze számlával is igazolja. Ugyancsak nem kell talajterhelési díjat fizetnie annak, aki egyedi szennyvíztisztító kisberendezést üzemeltet, és évente igazolja, hogy a kibocsátott nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom nem haladja meg a megengedett mennyiséget. Mindezek nem olcsó mulatságok, ezért végső soron az építkezőknek tanácsként annyit érdemes megjegyezni, hogy ha van kiépített vízvezeték, és van csatorna, minél előbb rá kell csatlakozni a csatornarendszerre, sok utólagos bosszúságtól mentjük meg ezzel önmagunkat.

(Kép: Ceglédinfo)

Ha tetszett a bejegyzés, ha érdekesnek, hasznosnak találta, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!

Kategóriák: Egyéb, Építkezés, Pénzügyek

Vélemény? (6) ↓

6 Hozzászólások

  1. Hegyi Kristóf április 26, 2018

    A csatornát az építkezés előtt vagy alatt, ha még nincs berendezési tárgy, hova köttessem be?- állítsak fel a telken egy “kamu” kiöntőt vagy mosogató medencét?
    vagy elég ha a bekötő szennyvízcső csak bemegy a telekhatáron belülre?-nem hiszem, hogy ez elég lenne.

    reply
  2. Gazdag Virag március 5, 2021

    Ez mekkora szemétség! Mi is vettünk egy hazat amibe épp hogy csak viz volt semmi mas! A csatorna be volt kötve csak nem volt mit rakötni,8 honapig ujitottuk a hazat és persze ehhez vizet is hasznaltunk amit becsületesen fizettünk is.Amikor racsatlakoztunk a halozatra azt rendesen be is jelentettem,ki is jöttek ellenőrizték rendbe volt minden.Következő évben kaptam egy csekket 60 ezer ft rol,hogy fizessem be mert amig nem csatlakoztunk a halozatra addig a normal vizdijon felül még 1800 ft/köbmétert kell fizetnem talajrendezési adoként. Na ez a pofatlansag miért fizessek azért amit nem hasznaltam vagy miért jelentsem be azonnal hogy rakötöttem és fizessek magasabb vizdijat amikor még ra se kötöttem ?!Ez vicc mint annyi minden a mi kis orszagunkban!!

    reply
  3. Erika március 22, 2021

    Tisztelt Címzett!
    Mit jelent az a mondat pontosan, hogy :„A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.”:
    Hosszú évek óta van a falunkban szennyvízhálózat, kb: 10 éve. Eddig nem sikerült rácsatlakoznom, mivel ugyan ki van építve a hálózat de olyan műszaki analfabéták végezték anno a munkálatokat, hogy a leágazásokat, csonkokat egy egy házhoz nem jelölték meg, fogalmunk sem volt róla, hogy egyáltalán van e nálunk olyan,. Kértük az Önkormányzat segítségét ők a vízműre mutogattak, kértük a vízmű segítségét ők természetesen vissza dobták a labdát az Önkormányzatnak. És ez így ment éveken keresztül közben pedig nekem tetemes talajterhelési adókat számlázott az Önkormányzat, amit természetesen nem tudok kifizetni, jelenleg ott tartok hogy 1.200 000 ft talajterhelési adót követelnek tőlem. Kérdésem tényleg ennyire tönkre kell tenni valakit anyagilag???
    Tavaly végre sikerült megtalálnunk hosszas áskálódás és napokig való keresgélés után a leágazást a kerti ajtó alatt, a betonjárda alatt, amit fel kellett törnünk ahhoz hogy meglegyen a leágazás és rá tudjunk csatlakozni. Kérdésem műszakilag mennyire állja meg a helyét az, hogy nekünk olyan helyre nyomták be a csövet, ahol csak olyan módon tudtunk rákötni, hogy egy régebb óta ott levő beton járdát feltörtem. Ezzel nekünk kárt okoztak. Kérem segítsen, mert az hogy én több mint egy millió forintot kifizessek az Önkormányzatnak nem megy. Arról sem tudtam ha szippantóssal elvitetem a szennyvizet, akkor valamelyest csökken ez a díj.
    Üdvözlettel Erika

    reply
    • Szőke Rozália március 23, 2021

      A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, még abban az esetben is ha a helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is alkalmaz.

      A talajterhelési díj alapját csökkenti:
      A közszolgáltató által igazolt, külön órával mért kerti csapon és tűzi vízmérőn keletkezett vízfogyasztás mennyisége
      az igazoltan technológiai célú, külön mérőórával mért vízfogyasztás mennyisége.
      A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
      A helyi önkormányzatnak minderre fel kellett volna hívnia a figyelmét a környezetterhelési díj kivetésénél, bár ismeri az általános véleményt, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól.
      Véleményem szerint az önkormányzat felelőssége szintén fennáll, hiszen a csatornaépítés tervei rendelkezésére állnak az önkormányzat tudtával történt a településen a csatornahálózat kiépítése, a helyi építési hatóság közreműködött annak idején a csatornaépítés terveinek kidolgozásában. A helyi önkormányzat felelősségét is érdemes firtatni.
      Üdvözlettel: Szőke Rozália

      reply
  4. Judith március 30, 2021

    Erdeklodni szeretnek hogy menyi idore lehet vissza kerni a talajszenyezesi dijat es hogy nem tudtunk rola nem ertesitettek mert kovetel .

    reply
  5. Antóni Judit május 22, 2021

    Tisztelt Cím!
    28 és 27 évvel ezelőtt vettem meg a házam melletti két belterületi telket, amelyek közül az egyik teljesen közművesített, de nem éri el a beépítéshez szükséges minimum területet, a másikon víz volt,amikor megvettem, az előző tulajdonos kertként használta. Ezt a két telket én is kertként használom, a házam egy harmadik telken van, ott az utcában lévő csatornára már az építéskor csatlakoztattuk az ingatlant. A másik két telken lévő vízzel locsolok, de nem üzemeltetek szennyvíztárolót, hisz két beépítetlen telekről van szó. Az önkormányzat a 28 év alatt egyszer 4 éve, illetve most szólított fel bevallás készítésére, és arra, hogy kérjek mentességet. A NAV honlapján lévő információ szerint a talajterhelési díjat annak kell megfizetnie, aki ráköthetne a csatornára, de nem teszi, és szennyvíztárolót üzemeltet, és a kibocsátónak kell bevallást készítenie. Négy éve jeleztem, hogy nem vagyok kibocsátó, nincs még kutyaól sem a két telken, most azonban az önkormányzat a vízszolgáltatótól óhajt erről igazolást-akik viszont nem ellenőrzik, van-e ott ingatlan. Egyáltalán nem értem, miért vonatkozna rám ez a bevallási kötelezettség, ahogy azt sem, hogy 28 év alatt kétszer jutottam az eszükbe, miközben az önkormányzat pontosan tudja, hogy ez a két telek ugyanolyan üres, mint amikor megvettem ezeket.

    reply

Vélemény?