Talajterhelési díj = környezetvédelmi adó - Építem a Házam

Talajterhelési díj = környezetvédelmi adó

Talajterhelési díj = környezetvédelmi adó

– avagy kinek kell talajterhelési díjat fizetni?

Szerző: Szőke Rozália

talajterhelési díj csatornabekötés híjánA ház még fel sem épült, de máris fizetünk… Sokfelé, és sokat… Például talajterhelési díjat.
Ha még nem hallott róla, akkor talán még időben szólunk!
Egy olvasónkat kellemetlen meglepetésként érte:

„Tavaly kezdtünk el építkezni egy olyan telken, amin csatorna és városi víz is be volt vezetve. Az építkezéshez természetesen használták a vizet. Most kaptunk egy felszólítást az önkormányzattól, hogy fizessünk talajterhelési díjat, mert nem csatlakoztunk a csatornához. Én úgy gondolom, hogy mivel nem keletkezett szennyvíz, ez nem jogos…”

Válasz a mai blogbejegyzésben.

Ha van csatorna, rá kell csatlakozni!

Sajnos ki kell ábrándítanunk a levél íróját, mert a 2003. évi LXXXIX. törvény szerint „A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.” Magyarán: mivel a talajterhelési díj egyfajta környezetvédelmi adó, fizetni kell mindaddig, míg az épülő házat a csatornahálózatra nem kötik attól függetlenül, hogy keletkezik-e ott szennyvíz vagy sem.

 

Mi van, ha nem csatlakozunk?

A talajterhelési díj a méréssel igazolt felhasznált víz mennyiségétől függ. Ha a mérési lehetőség nem megoldott, akkor a vízművek által megállapított átalány alapján meghatározott víz mennyisége után kell fizetni a talajterhelési díjat, levonva ebből a locsolásra szánt víz mennyiségét, amit külön jogszabály határoz meg, és általában a felhasznált víz 10 %-a. (Megjegyzem ez a locsolási kedvezmény sok helyütt áldozatul esett az úgynevezett rezsicsökkentésnek, egyes vízművek ugyanis a rezsicsökkentést követően megszüntették ezt a kedvezményt, ami a kertvárosi, falusi körzeteket igen érzékenyen érintette.)

A talajterhelési díjnak a 2003. évi LXXXIX. törvény szerint egységdíja van, 1 200 Ft/m3, de érdekes módon ennek mértékével kapcsolatban például a Fővárosi Csatornázási Művek a települési önkormányzathoz irányított. Tehát mégsem egységdíjas?

Nem.

A 2003. évi LXXXIX. törvény 3. számú melléklete máris árnyalja a képet, mégpedig egy képlettel, miszerint a fizetendő éves talajterhelési díj (TTD) az egységdíj (Ft/m3) („E”), a díjfizetési alap (m3) („A”), és a település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó („T”) szorzatával egyenlő. Ez utóbbi szorzó 1-től 5-ig terjed a kevésbé érzékeny területektől a fokozottan érzékeny területekig. Hogy az adott település melyik kategóriába tartozik, erre a kérdésre a területileg illetékes önkormányzat tud kielégítő választ adni.

Látható módon a talajterhelési díj inkább azoknak “szól”, akik saját szennyvíztárolóval akarják megoldani a szennyvíz elhelyezését, de az építkezés ideje alatt sok építkező ugyanebben a cipőben találhatja magát. (Feltéve, ha a csatornabekötést nem végezteti el még az építkezés megkezdése előtt.)

 

Van kiskapu?

Persze kibúvót mindig lehet találni, csak kérdés, hogy ez a kibúvó mennyibe kerül. Ugyanis a talajterhelési díj alapja csökkenthető, ha a szennyvíztározójából az arra feljogosított szervezettel (magyarán a szippantósokkal) szállíttatja el a szennyvizet, és ezt persze számlával is igazolja. Ugyancsak nem kell talajterhelési díjat fizetnie annak, aki egyedi szennyvíztisztító kisberendezést üzemeltet, és évente igazolja, hogy a kibocsátott nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom nem haladja meg a megengedett mennyiséget. Mindezek nem olcsó mulatságok, ezért végső soron az építkezőknek tanácsként annyit érdemes megjegyezni, hogy ha van kiépített vízvezeték, és van csatorna, minél előbb rá kell csatlakozni a csatornarendszerre, sok utólagos bosszúságtól mentjük meg ezzel önmagunkat.

(Kép: Ceglédinfo)

Ha tetszett a bejegyzés, ha érdekesnek, hasznosnak találta, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!

Kategóriák: Egyéb, Építkezés, Pénzügyek

Vélemény? (1) ↓

1 Comment

  1. Hegyi Kristóf április 26, 2018

    A csatornát az építkezés előtt vagy alatt, ha még nincs berendezési tárgy, hova köttessem be?- állítsak fel a telken egy “kamu” kiöntőt vagy mosogató medencét?
    vagy elég ha a bekötő szennyvízcső csak bemegy a telekhatáron belülre?-nem hiszem, hogy ez elég lenne.

    reply

Vélemény?