– azaz mi kell ahhoz, hogy elkezdjünk építkezni? (4. rész) Mini sorozatunk előző részeiben arra kerestük a választ, hogy az „új rendszerben” milyen dokumentációra van szükség ahhoz, hogy az egyszerű bejelentés érvényes jogi szabályozási keretein belül nekiláthassunk a házépítésnek. (Az előző…
A helyi építési szabályozás (HÉSZ) és az egyszerű bejelentés
– azaz mi kell ahhoz, hogy elkezdjünk építkezni (5. rész)
A döntéshozók gondoskodnak arról, hogy ez a mini-blogsorozat soha nem érjen véget…
A sorozat előző részében foglalkoztunk a helyi építési szabályok (HÉSZ) jelenlegi ellentmondásos jogállásával (csonka HÉSZ), de alig jelent meg a blog, máris új jogszabály tűnt fel ezen a területen (2016. évi LXXIV. törvény, más néven Településképi törvény), amely bizony minden építkezőt érint!
Milyen változások várhatók – és mikor?
Az egyszerű bejelentés kapcsán akkor most milyen mértékben kell figyelembe venni a helyi építési szabályok (HÉSZ) előírásait?
Ezekre a fontos (és bizony akár a pénztárcát is érintő) kérdésekre keressük a választ a mai blogbejegyzésben!
A múlt: építési engedélyezési eljárás, HÉSZ, és tervtanácsok
Aki 2016. január 1. előtt családi ház építésébe fogott, építési engedélyt kellett kérnie az illetékes szakhatóságtól. Az engedélyt akkor kaptuk meg, ha
– megfeleltünk az országos építési előírásoknak (nagyrészt az OTÉK-ban megfogalmazva),
– megfeleltünk a helyi építési előírásoknak (HÉSZ),
– a települések jelentős részén működő ún. tervtanács a tervet „minőségileg” és városképileg egyaránt megfelelőnek találta.
Az egyszerű bejelentés 2016. január 1-től létező intézménye (a családi házak nagy részénél) egyrészt eltörölte magának az építési engedélynek a szükségességét, másrészt megszüntette – tervtanácsostól – magát az építési engedélyezési hatósági eljárást (ennek veszélyeiről írtunk legutóbb), illetve azt mondta, hogy az egyszerű bejelentés alá tartozó épületeknek elég a helyi építési előírásokból csak néhánynak megfelelni (A csonka HÉSZ szabályairól ide kattintva találhatnak részletes tájékoztatót.)
Elég szembetűnő, hogy ez eléggé megnyirbálta a helyi önkormányzatok beleszólási lehetőségét a területükön zajló építkezésekbe – és ebből (legyünk őszinték, érthető okokból) elég nagy balhé lett.
2016. július 23-tól azonban ismét változnak a házépítőket érintő jogszabályok – ezúttal a helyi önkormányzatok kapják vissza kb. korábbi jogaikat – de ezért tenniük is kell!
A jövő: Településképi rendelet
A Magyar Közlöny 2016. 90. számában jelent meg az ún. Településképi törvény (2016. évi LXXIV. törvény), amelyik annak kereteit írja körül (immáron egyetlen törvényben szabályozva minden, ehhez a témához tartozó dolgot), hogy az önkormányzatok hogyan és milyen eszközök felhasználásával tudják szabályozni a területükön zajló építkezéseket. (A törvény kitér az épített környezet egyéb „témáira” is, mint például a reklámhordozók kihelyezése, de ez a mi szempontunkból most nem lényeges.)
A legfontosabb, hogy mindent új alapokra kell helyezni – de ez az új alapokra helyezés az önkormányzatok kezébe tétetett le! (Fontos lépés ez az egyébként lépten-nyomon fellelhető központosítás ellenében!)
A most megjelent törvényt az önkormányzatoknak kell (lehet) helyi rendeletekkel helyi szintre alkalmazni. Ennek formája a Településképi rendelet, melyet minden, erre igényt tartó önkormányzatnak újonnan meg kell alkotnia – függetlenül attól, hogy korábban már létezett-e helyi építési szabályozás (HÉSZ).
Hogy mi kerül(het) a Településképi rendeletbe? Az építkezőket valószínűleg az a/ és b/ pontok fogják legjobban érinteni.
3. § (1) A településképi rendelet
a) az építési tevékenységgel érintett építmények – ideértve a sajátos építményfajtákat is – településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára,
b) a – településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt – településképi szempontból meghatározó területekre,
c) az Étv; szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére,
d) a reklámok, reklámberendezések, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára
vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat.
A törvény tehát ismét komoly felhatalmazást ad az önkormányzatok kezébe a helyi építési követelmények területén.
Egy újdonság: településképi arculati kézikönyv
A most megjelent törvényből én azt a jogalkotói szándékot is kiéreztem, hogy az – ismét – kezükbe adott hatalom mellé az eddiginél átfogóbb tájékoztatási kötelezettség is háruljon az önkormányzatokra.
Ennek egyik eszköze a településképi arculati kézikönyv, ami a településképi rendelet egyfajta (szakmai) megalapozásának is tekinthető.
„A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.” (4.§ (2))
Egy ilyen dokumentum nyilván nagy segítséget jelenthetne mind az építkezők, mind az építészek számára. Előbbiek viszonylag jól láthatnák (lehetőleg már a telekválasztás során!), hogy az adott település (vagy annak adott része) mennyire ad lehetőséget az álmok megvalósítására, az utóbbiak pedig megspórolhatnának néhány esetleges zsákutcát.
Nyilván a szakmaiságot hivatott erősíteni, hogy a kézikönyv elkészítése során a Magyar Építész Kamarával is egyeztetni kell majd. (Az nem derül ki a törvényből, hogy a MÉK milyen mélységben fog „beleszólni” az önkormányzatok jogszabályaiba.)
Érdemes megjegyezni, hogy ezek még csak „elvek”: a részletekről mind a településképi rendelet, mind a kézikönyv esetében külön Kormányrendelet rendelkezik majd, amelyet azonban július 23-a óta egyelőre hiába keresünk a Magyar Közlönyben… Ameddig a kormányrendelet nem lép hatályba, addig az önkormányzatok sem tudják megalkotni a saját jogszabályaikat.
Hogyan érinti mindez az egyszerű bejelentést?
Első ránézésre sehogy. Az egyszerű bejelentés alá tartozó épületek esetében az építtető az építkezés kezdetén továbbra sem kerül „hatósági” kapcsolatba a helyi önkormányzattal. Nincs hatósági eljárás, a szakhatóság nem mond véleményt és nem ad ki semmilyen építési engedélyt. Mondhatjuk, hogy ezen építmények esetében az „önkéntes jogkövetés” elve az elvárt – a Településképi rendeletben meghatározott helyi elvárások tekintetében is.
Második ránézésre azért mégiscsak kinéz valamiféle különbség. A mostani Településképi törvény ugyanis tartalmazza a településképi kötelezés fogalmát. Ez bizony szankció, ha valaki nem tartja be a településképi rendeletbe foglalt valamennyi(!) helyi előírást!
„11. § (1) Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi rendeletben az (1) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).”
A csonka HÉSZ mostani „érvényessége” ellenére sem ajánlottuk az előző blogban, hogy valaki magas ívben hanyagolja (…) az éppen nem kötelező helyi építési elvárásokat, ezt követően azonban melegen ajánlott lesz ezeket figyelembe venni…
Ennek legjobb és legegyszerűbb módja az utánjárás, utánérdeklődés. (Hiszen engedélyezési eljárás híján senki nem fogja felhívni erre külön a figyelmünket.)
A tájékoztatás kötelezettségére egyébként a mostani törvény is külön súlyt fektet:
„8.§ (2) A településkép védelme érdekében
a) az önkormányzat tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.”
Mikortól él mindez?
A törvény hatályba lépése 2016. július 23., de sok minden hiányzik még ahhoz, hogy egy új, működő rendszer jöjjön létre. Először is kell még pontosító kormányrendelet, majd pedig az önkormányzatokon a sor, hogy az ez utóbbi által megszabott részletek alapján megalkossák azt a bizonyos településképi arculati kézikönyvet és a Településképi rendeletet.
Amint elkészül és hatályba lép a helyi rendelet, onnantól kezdve az abban megfogalmazott elvárások lesznek érvényesek. (És csak azok, mert ezzel egyidejűleg a korábbi HÉSZ érvényét veszti. Ha az önkormányzat nem alkot Településképi rendeletet, a régi HÉSZ legkésőbb 2017. december 31-én akkor is érvényét veszti.)
A Településképi rendelet elkészültéig az egyszerű bejelentéssel bonyolítható építkezéseken továbbra is csak a csonka HÉSZ elvárásai kérhetők számon – de az egyéb helyi előírásokkal történő markáns szembemenetelt továbbra sem ajánljuk.
A téma iránt bővebben érdeklődőknek még egy kis muníció:
A Településképi törvénnyel kapcsolatosan az Építésijog.hu oldalon is megjelentek részletes tájékoztatók:
A Településképi törvény miatt módosuló Étv. és fontos átmeneti rendelkezések
Július 23-ától hatályos a településkép védelméről szóló törvény
Ha hasznosnak találta a blogbejegyzést, ne habozzon, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!
Kategóriák: Egyéb, Építkezés, Jogi háttér
Vélemény? (0) ↓