Építkezés e-napló nélkül - Építem a Házam

Építkezés e-napló nélkül

Építkezés e-napló nélkül

Építkezés e-napló nélkül

– avagy kezeljük helyükön a 2019 ősz óta élő új a szabályokat!

építkezés e-napló nélkül

Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna és Bodnár György

2019. október 24-től a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása alapján természetes személy saját lakhatásának biztosítása céljából tervezett építkezések esetében már nem kötelező, hanem csak választható lehetőség az e-napló vezetése.
Lehet felhőtlenül örülni? Tényleg tovább csökkent az építkezőket és építési szakembereket terhelő bürokrácia?
Mit jelent és mit nem jelent a könnyítés? Milyen előnyökkel és milyen kockázatokkal jár az egyik vagy másik lehetőség választása?
Valóban minket véd, ha mégis e-napló vezetése mellett döntünk? 
Ennek jártunk utána a mai posztban!

 

Az egyszerű bejelentés új formája

2019. október 24-étől valamennyi egyszerű bejelentés az ÉTDR-en (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) keresztül történik (ez egyébként visszatérés az évekkel korábban alkalmazott gyakorlathoz), az e-napló „kezelése” viszont továbbra az eddigi felületén.
Ez azt is jelenti, hogy a két „funkció” mostantól szétválik: az elektronikus építési napló készenlétbe helyezése már nem minősül egyszerű bejelentésnek, külön kell elvégezni a bejelentést és az e-napló készenlétbe helyezését. (Figyelem! A készenlétbe helyezést most is meg kell tenni, csak utána már az e-napló megnyitása és vezetése vált választhatóvá! E-naplót tehát ezt követően is lehet vezet(tetni) az építtető döntése szerint, ám ez nem kötelező (saját célra történő új építés esetén). Ha valaki vezetni szeretné, akkor ezt az eddigi felületen és módon teheti meg, ilyenkor viszont az e-napló vezetésére vonatkozó szabályokat be kell tartani!)

Egyszerű bejelentés és e-naplő az OÉNY-ben

Az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás) keretén belül manapság ismét külön kell kezelni az egyszerű bejelentést (ennek helye az ÉTDR) és az e-napló kezelését. A felület a www.e-epites.hu linken érhető el.

 

 

Mit nyerünk, ha nem vezetünk e-naplót?

Néha valóban úgy tűnhet, hogy túl sok a dokumentáció az építkezésünk körül, sokkal gördülékenyebben is folyhatna az építkezés. Az e-napló „kiesése” (illetve annak lehetősége) tehát akár még megkönnyebbülést is okozhat.   

Nézzünk pár főbb szempontot, mit is “nyerünk” azzal, ha úgy döntünk, nem vezetjük az e-naplót: 

  • nem kell azzal vesződni, hogy az építkezés résztvevőit meghívjuk, főnaplót, alnaplót nyissunk,
  • nem kötelező elektronikusan, naprakészen dokumentálni, a kivitelező(k) adatait (jogosultságait igazoló dokumentumait),
  • nem kötelező elektronikusan, naprakészen dokumentálni, a kivitelező(k) által folyamatban lévő vagy elvégzett munkálatokat, és
  • nem kötelező elektronikusan, naprakészen dokumentálni, a kivitelező(k) által történt munkaterület átadásokat/átvételeket. 

 

 

Mit vesztünk, ha nem vezetünk e-naplót?

 

  • A könnyebbségből kifolyólag könnyen előfordulhat, hogy olyan kivitelezőt illetve vállalkozót bízunk meg családi házunk építésével, akinél hiányoznak az adott munka szakszerű elvégzéséhez szükséges feltételek. (Az e-naplóba fel kellett tölteni a jogosultságokat és az e-naplóba nem is írhatott bele „akárki”.)
  • Elvész az elvégzett munka dokumentáltsága. (Persze erről e-napló nélkül is lehet gondoskodni, de ha valami nem kötelező, akkor arról hajlamosak vagyunk elfeledkezni… Arról nem beszélve, hogy ott legalább egy helyen volt minden…)
    A dokumentálás kényszere ráadásul valamiféle késztetést is jelent(het) a szakszerű(bb) munkára.

    Egy esetleges vita esetén a „hivatalos” dokumentumok alapján könnyebb visszagombolyítani a történéseket, például azt eldönteni, hogy az adott kivitelező valóban a terveknek megfelelően készítette-e el a rá rótt munkarészeket. 
    Adódhatnak vitás helyzetek abból kifolyólag is, hogy ki, mikor és mit tekint folyamatban lévő vagy elvégzett munkálatnak. Ennek kapcsán komoly pénzügyi vitákba kerülhetünk, hogy miért jár vagy nem jár fizetség…

  • Amennyiben nem dokumentált egy munkaterület átadás-átvétel (ezt is tartalmazta az e-napló!), akkor nem határozható meg az egyes kivitelezők, vállalkozók felelősségi köre. (Ez például egy munkahelyi baleset esetén (is) lehet fontos.)

Ha jól belegondolunk, akkor mindezekből kitűnik, hogy az elektronikus építési napló vezetése – a kötöttségek mellett – valójában az építtető érdekeit védi! 

 

A döntés súlya és lehetősége 

A 2019 őszi változtatás tulajdonképpen az építtetőkre bízza döntést, hogy a pro és kontra érvek közül melyeket tartanak fontosabbnak. (Ilyenkor mindig az a kérdés, hogy eléggé érett-e a társadalom arra, hogy megbirkózzon a felelős döntések súlyával… Bízunk abban, hogy Az építő közösség tagjai igen 🙂 )
Elektronikus építési naplót ezután is bárki nyithat az építkezéséhez, és ezt érdemes is megfontolni, hiszen az építési napló alkalmas arra, hogy hatósági vagy bírósági eljárásban a benne foglaltak bizonyítsák az építési folyamat során történteket. Sajnos a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy e-napló vezetése mellett is, sok vitás helyzet adódik, és ezen esetekben az említett bírósági bizonyítási eljárásban valóban felhasználásra kerülnek azok a tények, amelyeket az e-naplóban rögzítettek. 

Két esetben járhat érdemleges előnyökkel az építkező számára az e-napló elhagyása:

  • Ilyen módon kicsit egyszerűbb saját munkát végezni a saját vagy hozzátartozói építkezésen (erről a témáról itt és itt írtunk részletesebben);
  • A munkaterület nem kerül e-naplózottan átadásra a kivitelezőnek. Sokan nem tudják, de egy ilyen (e-naplós) folyamatban addig nem lehet tovább lépni az építkezésben, amíg a munkaterület – ugyanilyen hivatalosan – visszaadásra nem kerül, sőt a legvégén használatbavételi engedélyt sem kaphatunk ennek hiányában. (Ez számtalan esetben okozott galibát, például akkor, ha a kivitelező eltűnt.)
    A munkaterület „kezeléséről” persze akkor is gondoskodni kell (célszerűen valamilyen dokumentációval), ha nem vezetünk e-naplót, de ez kicsivel több szabadságot ad a szereplőknek.

 

Köztes megoldások

Amennyiben mégsem döntünk az e-napló vezetése mellett, saját érdekünket szolgálja, hogy más formában (írásban) történjen meg legalább a kulcsfontosságú események rögzítése/dokumentálása.
Ilyen esetekre használhatunk bizonyos, előre gyártott nyomtatványokat (pl. megbízói szerződés, teljesítési igazolás, átadás-átvételt bizonyító dokumentum, munkaterület átadás/átvételt bizonyító dokumentum).

Minden építőipari kivitelezőt amúgy is bizonyos szintű dokumentálási kötelezettség köt az általános működési szabályok alapján (szervezett munkavégzés esetén), melyet az ő érdeke (is) betartani. Építtetőként ragaszkodjunk ezen kötelezettségek megtartásához.
Egy építési műszaki ellenőr például ebben is segíthet az építkezés folyamán!

Tényleg, ha már itt tartunk: kötelező-e műszaki ellenőrt alkalmazni, az új szabályok alapján, ha saját lakhatás céljára építünk? (Ez is gyakori kérdés szokott lenni!)
Ezt majd egy másik posztban járjuk körül!   

 

Ha szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:

Ha hasznosnak találtátok a cikket, akkor osszátok meg barátaitokkal, ismerőseitekkel is!

Kategóriák: Építkezés, Építkezés előkészítése, Jogi háttér

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?